Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-17 / 239. szám
2 ÖWtfANTÜLÍAAPlA 1348 OKTÖBS» 19 Hz MDP központi vezetősége szervező bizottságának felhívásává amennyi szervezethez és a párttagsághoz 1. A szérvéző bizottság felhívja azokat* a párttagokat, akik a tankönyvesére És október lö-e között lakhely, vagy munkaváltozás miatt más pártszervezetekbe mentek át, <Je új szervezetükhöz még nem igazolták át magukat, haladéktalanul jelentkezzenek (az üzemi dolgozók az üzemi, a többi tagok lakóhelyüknél lévő) pártszervezetük vezetőségénél, kérjék nyilvántartásba vételüket és átigazolásukat. 2. A szervező bizottság felhívja azokat a párttagokat, akik a tag- könyvcsere alkalmával tagösszeiró ivet kitöltöttek és mint tagok a régi tankönyvükkel rendszeresen fizették a tagdíjukat, de az új tagsági könyvet a mai napig valamilyen okból nem kapták még kézhez, ugyancsak jelentkezzenek pártszervezetük vezetőségénél és kérjék összeírásukat. 3. A szervező bizottság utasítja a pártszervezetek vezetőségeit, hogy a másik pártszervezetből átjelentkező és a pártszervezetükhöz tartozó tagokat gondos ellenőrzés (tagsági könyv Felmutatása, a változás megindokolása) után vegyék nyilvántartásba és ezt a havi változásjelentésben jelentsék a központi nyilvántartási alosztálynak. Akiknek összeirólap kitöltése után még nem cserélték ki a tagkönyvtl- ket, írják össze és haladéktalanul jelentsék a megyei bizottságok és a központi nyilvántartási alosztálynak A szervező bizottság nyomatékosan figyelmezteti a pártszervezetek vezetőit, hogy ebből az alkalomból semmiféle pótösszeírást csinálni nem szabad. Csakis azokat a tagokat jelentsék, akiket a kommunista vRgy szociáldemokrata párttagok Összeírása alkalmából a központ már nyilvántartásba vett. Megkezdődött a párttagok felülvizsgálata Baranya megyében Szombaton befejezte munkáját a Központi Vezetőség által kiküldött bizottság, amely a ‘vezető pécsi és baranyai pártfunkcionáriusokat vizsgálta felül. A Felülvizsgálat első szakaszának befejezése után a falusi körzeti és üzemi alapszervezetek vezetőségeinek a pártmunkásoknak és pártbizalmiaknak, majd a párttagoknak a felülvizsgálatára kerül sor. Uj diáktípust alakítunk ki, amely nem hanyagolja el a közélet iránti kötelességét sem Révai József beszéde a MEFESx tanulmányi értekezletén A Magyar egyetemi és Főiskolai egyesületek Szövetsége szombaton rendezte első országos tanulmányi rli kezletét, amelyen az ország gyétetneinek legjobb hallgatói vettek résit. Az értekezleten Révai József, a Szabad Nép főszerkesztője előadásában hangsúlyozta, hogy a háború utón a tanulmányi színvonal középiskoláinkban és egyetemeinken egyaránt leromlott. Ma új diáktipust igyekszünk kialakítani a tanuló diáktipust, amely természetesen nem hanyagolja él a közélet iránti kötelességét stm. Má már nem okoz gondot az, hogy a magyar népgazdaság menynyi szakembert tud kinevelni magából, mert valamennyit elláthatja munkával, a lehetőségek korlátlanok. Az egyetemi reform alapvető Célja az, hogy az egyelőmet minél alkalmasabbá tegyük a tanulásra. A tanulás Is munka, tehát szükség van ezen a téren is munkafegyelemre és munkaerkölcsfé. Az egyetemen való munkát úgy kell felfogni, hogy a hallgatókat a nép küldi oda, a nép ad termet, fűtést, könyvtárakat, tanárokat, lehat a hallgató felelős a népnek, í zért tesszük kötelezővé a vizsgákat és az elöadáshallgatást. Az egyetemi felvételeknél a tudás és származás alapján való kiválasztást azért alkalmazták, mert korábban csak 2-5 százalék munkás és parasztgyermek tanulhatott az egyetemeken. Ma ezeknek a hallgatóknak a száma elér! a 18—20 százalékot. Nyugodtan állíthatjuk, hogy csak azok maradtak ki az egyetemről, akik az egyetemet az ..úri élet előszobájának" tekintették, nem pedig az értelmiségi munka műhelyének. Hangoztatta ezután Révai József, hogy sokkal bensőségesebb emberi és tudományos kapcsolatot kell teremteni a diák és a tan' között. Alapvető feladat a tanú lás, amellett azonban az egyetemi ifjúság vegyen részt a közéleti küzdelemben és a politikai közvélemény kialakításában is. Amikor az ifjúság többet tanul, új hazáját építi, amelyben végre az értelmiség összeforrhat a néppel és vele együtt dolgozhat az ország felvirágzásán, fejezte be előadását Révai József. Elhatározták a 11. KomszoMcongresszus összehívását 1949 februárra A Koms&omol Központi Vezetőcége október 15-i teljes ülésén elhatározta, hogy 1949 február 24-re összehívja a Komszomol 11. rendes kongresszusát. A kongresszus napirendje a következő lesz: a) a Központi Vezetőség és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója, b) Komsomol munkája az iskolákban, c) a Komszomóí alkotmányának megváltoztatása, d) válasz! á-sok a Komszomol vezető szerveibe. A Központi Vezetőség ^aen^iviil a* ifjúság kommunista nevelésértek kérdésével, valamint a Komszomol kílszöbödálKő 30/ évfordulójának előkészítésével foglalkozott. Nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy levelet küldenek Sztálinnak, a szovjet ifjúság szeretett vezérének. 14 karátos karikagyfirű lügdő, lánc stb svájci órák Bálintnál Színházzal szemben uw» Aranyat és ezüstöt veszek. BALOG II. tánciskolája 1377* okV 27-én szerdán fél 8-kor kezdi dl < a Vasutas Otthonban. A magyar nép Híg támogatóst log kapni a Szovjetunió népétől — állapította meg a moszkvai rádió hírmagyarázója — Moszkvából jelen tik: Magyarország a népgazdaság helyreállité- sa és fejlesztése terén olyan jelentős sikereket ért el, hogy még külföldiek is kénytelenek ezeket az eredményeket elismerni, állapítja meg Iván Orlov, a moszkvai rádió hírmagyarázója. Rámutat ezután arra, hogy az angol és amerikai reakciósok és segítőtársaik hiábavaló kísérleteket tesznek hogy agyonhallgassák, mi segítette elő a magyar népgazdaság eredményes hetyreáffitását és fejésztésáj. A KÍ6 Újság jogg<í mutatott 7á arra, hogy Magyarország Sikerei elsősorban azzal a baráti és hatékony támogatással magyarázhatók, amelyeket a Szovjetunió nyújt a magyar népnek. A magyar népgazdaság fejlesztése szempont iáiból . óriási jelentősége volt az 1947 május második« szovjet—magyar kereskedelmi szerződésnek. A további gazdasági egyii't- működés szemgontjébó' r'sőrendű jeleniőeégfl a most megkötött- szovjet-magyar kereskedetmf szerződés. E Szerződés alapján a két ország árucsereforgalma 1947-hez viszonyítva megháromszorozódik. A rádió hírmagyarázója rámuta1 ezután arra, hogy • Szovjetunió politikája ftgyelemmel van a magyar nép létérdekeire és arra törekszik. hogy elődegiise a magyar népgazdaság és, kultúra fejlődését. A szovjet—magyar kereskedelmi szerződés megkötése mutatja, hogy Magyarország továbbra is számíthat a hatalmas szovjet ipari állam segítségére. A magyar nép a függetlenségéért folyó küzdelemben a nemzetközi együttműködés útján haladva mindig támogatási kap fl hűséges barátjától, a szovjet néptől. 120.000 olasz mezőgazda' sági munkás sztrájkol Az AFP római jelentése szerint Ferrara vidékén 120 ezer mezőgazdasági munkás szombaton reggel sztrájkba lépett, hogy kiharcolja a munkaközvetítésre meghatározott szakszervezeti rendelkezések elismerését. A népjóléti intézmények személyzete is beszüntette munkáját az egész országban, mer! igazgatóságuk ridegen .elzárkózott a téli beszerzési segély megadása dől. Párisi jelentés szerint Rlsztucs voll kopenhágni jugoszláv nagykövetet holtan taiállák lakásának fürdőkádjában. A gyilkost, .egy jugoszláv fiatalembert, szombaton Párisliah letartóztatták. A gyilkos beismerő vallomást tett. Azért fojtotta meg Risztnesot — mondta — hogy elvegye tőle pénzét és ékszereit. I A „HIDEG HÁBORÚ* CSŐDÖT MOND 4 z amerikai kapitalizmust minden eddiginél súlyosabb gazdasági válság íenyegeti. A háború alatt hatalmasan íúbgduzzadt termelési aparálust képtelenek átállítani a béketermelé3re é* így az a Veszély fenyeqe:, hogv a jelenlegi kétmillió munkanélkülihez újabb kereset nélkül maradó millióív csatlakoznak és mégjohb.m szét zilálják zz amerikai gazdasági életet. Másrészről a meglévő béketermelés is olyan arányokat öltött a kapitalista piac relatív telítettsége miatt, hogy az amerikai árubőség mégjóbban fokozz j a viieaghangu- latot, magával hozza a piac, az árak sorozatos ingadozását, különö. sejt a külpolitikai eseményekre veid érzékeny reagálását. Az ame. 11kai gazdasági de. rothadásának idei, ame-yek már az eső világháború után megmutatkoztak, csúcspontjukat érték el 1930 körül és 1037—38-ban nem kisebbedlek, ha nem mégjobban kiéleződtek. Ezek a jelenségek késztetik arra az amerikai nagytőkét, hogy minden erővel fokozza az exportot, hogy ú|abb és újabb piacokat ragadjon el Angliától és a többi lökés országoktól, hogy a piacok megnye. rése érdekében újabb területeket vonjon gazdasági és politikai hatalma alá. A hírhedt Truman-elv és a Marshall-terv azonban semmiképpen sem oldotta meg az amerikai válságot, legfeljebb Időpontját tolta ki, legfeljebb annyi történt, hogy az amerikai árukkal és az amerikai tökével együtt a munkanélküliséget is exportálták és a válságot átruházták Olaszországra. Franciaországra, Ausztriára és. más országokra, amelyekben egymásután állnak le az üzemek, növekszik a munkanélküliség és a nyomorúság és számtalan gyár kerül az amerikai trösztök kezére. Az amfcrikat Imperializmus a tö- kósrendszer elkerülhetetlen velejáróit) a gazdasági válság halálos szorításaitól próbál kimenekülni a „hideg háborúval”, amely itlelg. óráfg kitolta a teljes összeomlást. Vájjon ml a célja au amerikai kapitalistáknak a hideg háborúval? Elsősorban az, Hogy fegyverkezési iparukat ne kelljen átállítaniok, hanem megtarthassák jelenlegi szinten a haditermelést, sőt fokozhassák á termelés mértékét és ezzel együtt profitjukat, másrészt, hogy a válságot kitolják és at amerikai kormány segítségével at adózók pénzén szanálják magukat, ha~ talmas megrendeléseket kapjanak. E bből adódik, hogy az amerikai költségvetés több mint 50 százalékát, 21 milliárd dollárt hadikiadásokra fordítják és ezekből minden egyes adózóra évente közel 150 dollár esik. A hideg háború segít az amerikai imperialistáknak azonban abban is, hogy profitjukat biztosítsák a munkássággal szemben, hogy mozgósított állapotban tarthassák a kormány- hatalmat, hogy különleges eszközökkel, mini a Tait Hartley törvény, mint a kommunista-üldözés, mint az Amerikaellenes tevékenységeket vizsgáló bizottság működése meglékezzék a belső haladó erőket, egyszersmind nemzetközi méretekben is támogatást nyújtsanak a különböző országokban a reakciónak. Ugyanakkor a hideg háború azt a célt is szolgálja, hogy segítségével az Egyesült Államok engedményeket zsaroljanak ki nemcsak a behódoló kis nyugat, európai és gyarmati országoktól, hanem a népi demokráciáktól és a a Szovjetúniótól is. A „hideg háború" csakúgy, mint a Marshall- terv és az amerikai kölcsönpolitika az oszlályharc fegyvere az ámen- kai tőkésosztály kezében, amely az egész világkapitalizmus raeg- mentőjének és csendőrének a szerepét is magáravállalta. A hideg háború fegyvertárába tartozik az amerikai gazdasági politika a piacok meghódítása mellett az atoméi dollárdiplomácia, a háborúval való ienyegetőzé6 és háború* hisztéria felkeltése. Ha megnézzük azonbaji a valóságban milyen reális alapjuk vah ezeknek a iéftyá- getőzéseknek, úgy látjuk, hogy ez a fegyvertár igen szegényes. Hosz- szú ideig az atombombával próbálták az amerikai imperialisták rémületben tartani a népeket, amióta fúnban kiderült MolotoV és Vi- sinszkij megállapításai nyomán, hogy az atombomba nem az ame- rikaiak monopóliuma, hogy a Szov. jetúniónak is van atombombája, ez a fenyegetőzés egyre kevésbbé hatásos. 141 agának az atombombának a i”-1- jelentőségét is egyre szkep- tikusabban ítélik meg az amerikai politikusok é6 katonák. Így Eisenhower tábornok a washingtoni ka- tonal Iskolában mondott beszédé, ben kijelentette: „Az atombomba szörnyűséges fegyver, de nem elégendő egymagában a háború sikeres vezetésére. A háború döntő tényezője a jól felfegyverzett és ki- képzett motorizált hadsereg marad”. Abban pedig, hogy Ilyen hadserege ma a világon egyedül á Szovjetúniónak van, minden kálónál szaktekintély megegyezik, tgv Uddel Hard híres amerikai stfá- fétga legutóbb kijelentette: „Ma nincs hadsereg és nincs hadseregek olyan koalíciója sem, amely katonai konlllktus esetén megállítaná a szovjet hadseregei és így ez a hadsereg pár hónap alalt elfoglalná nemcsak egész Fúrónál, de Afrika éa Ázsia tekintélyes részét >s.” Az amerikai sajtóban ás közéletben az USA hábbrús kalátl- dorpolitikájának kilátásait kezűik egyre eötétebben megítélni. lVemrégen jelent meg Léonárd * ” Engel és Emanuel S. fillér könyve, amely az 1950-ben megkezdődő háború 1955-ben lézajté harcait úgy írja lé, hogy akkor * Szovjetúnió már egész Európái éL foglalta, a gyarmati népek fellázadlak és megdöntötték az imperialisták uralmai. De hasonló cikkekkel találkozunk más amerikai lapokban és könyvekben is. At amerikai háborús kalandórok 3 hideg háborút Németország kérdé' sében csakúgy, mint az aloióélleA- őrzés kérdésében arra építették, hogy kiszemeli áldozataikat mc9- felemlítik és könnyen hatalmukba kerítik. A Szovjétúntót azonban nem lehet háborús téftyégétések. kel megijeszteni és békepolitikáii- nak szilárd alapján ulisflott eddig Is vissza minden olyan kisérlíték amellyel az imperialisták még jobban növelni akarták befolyásukat hogy megvalósíthassák világuralomra törö terveiket. A „hifiéi háború" csődjéről ezek után egyé többet ir az angol és amerikai s*)‘ tó, ezt a csődöt) egyte inkább kénytelenek elismerni az amerikai politikusok is. A német lasizmus tiz esztendö- vei ezelőtt Münchenben azzal aratta nagy győzelmét, hogy számítva az angol és francia burzsoázia ezovjeteílenességére és hazaárulására sorozatos engedmények kicsikarásával egyik hódíló tervét a másik után valósította meg. Az imperialisták új Münchent szeretnének, amelynek segítségével Immár a Szovjetúnió ellen mozgósítanák a reakció erőit és * népi demokráciák, valamint a Szovjetunió ellenállását megtörnék. Azonban ezek a tervek kudarcra vannak Ítélve. Ez bizonyosodik be a napokban 1* az Egyesült Nemzetek közgyűlésének vitáiban- Ahogyan nem sikerült az Egyesült Nemzetek szervezetén keresztül kieröszakoiniok az emberiség békéjét fenyegető más népek szuverenitásába gázoló álláspontjukat a1 alomeró kérdésében, ahogyan kitart a Szovjetúnió a német kérdésben tanúsított szilárd demokratikus politikája mellett, úgy vert vissz» a békefront a hideg háború minden egyéb mesterkedését is A Szovjetúnió hatalmas ereje, állhatatossága, szilárd békepolilikái4' az jmperiolistaellenes békefront egysége oránltfalként veri vissza az imperialisták terveit és vég*» kudarcra ítéli úgy a hideg fc*>*" rút, mind a katpitaUnnus többi ki- f csorbult fegyverét.
