Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-13 / 235. szám
r IMS OKTOBER 13 DUNÁNTÚLI NAPLÓ A felavatott zászló színe nem lehet vörös' (L pécsi építőmunkások \a»i harcai a »s I Szaktatáes m beinek ililpzóÉsz 1871-bert Pécsre is dérkezeit az iparosodás előszele, ekkor kezd- t építeni a vasutat, ekkor kapcsolódott bele Pécs is az ország 'keringésébe és a nemzetközi forgalomba. De az iparosodással Vitt jött az új eszme is. A 4S-as szabadságharcban résztvett, Ugrált és az építkezésekre hazatérő kubikusok, a francia forru- 1hatban résztvett mozdongaezetők és vasmunkások magukkal hoz- lk a szocializmus gondolatát. lésre az építőmunkások belenyugodtak, hogy zászlójuk fehér legyen, de a díszítéseket vörössel rakták ki rajta. Q vasútépítésnél összegyűlt nemiközi összetételű munkáscsoport "odaírni tanításai igen terméig talajra találtak építőmunkáinkban. «4 kőművesek, ácsok, tik az akkori mesterlegéngek* szemben szabad emberek vol* Mig azok a mesterrel egg Ul alatt laktak, a mester családost tartozónak számítottak, az itimunkások otthonuktól távot. ^Patakban dolgoztak, mankájuk- 1 sem lakást, sem ellátást nem 1Piák, csak a bért, közvetlenül '"ék a munkáltatói kizsákmá- loióif. ibben az időben fordították "t müveit magyarra és a kül- 'let járt vasútépítő munkások iiéde nyomán Herczeg András, két Krieg! testvér, Sifrik, Gluba « többi kőműves vendéglőkben, főbb a rendőrök érdeklődése 'stt a Mecsek árnyas fái alatt 'kef a könyveket bújták. és tanitatták egymást is a velük űhultak együtt dolgozókat. tPiarosan megalakult a szociális- építőmunkások egylete és 187S- amikor Barcsról az első vo- * Pécsre hozta a vasutat ünnepközönséget, az épitömunkások " felavatták vörös zászlójukat 'rityén. film az építőmunkásokon mul- "• hogy az építőmunkás szak- *vezet nem alakult meg hivata- Háromszor is feltcrjesztet- alapszabályaikat az akkori bel- kminiszterhez, aki mindhárom- ,r visszaküldte, de nem engedést. 1891-ben erősödött meg Sün a munkásmozgalom, hogy bécsi épitömunkások alapszabá- J*1 sikerült elfogadtatni. A moz- tjt» rövid idő alatt annyira ^erősödött, hogy az akkori fbtány már veszélyesnek találta JéQd-ban betiltotta a szakszer munkáját. s ___ kigoO-~“~ évekhen foivtak j A hadapródiskolái | e«*cí" nem akartak áttérni az akkor már másutt bevezetett órabérendszer- re, ezért Schmira Károly kőműves gúnydalt szerkesztett róluk, amiben többek között az állt, hogy „Neuschlossék nagy ember- nyúzók“. Ezért a dalért Ncuschlossék perbefogták a kőműveseket és Schmira Károlyt el is ítélték két hétre, de a tövjnyszél: elé felvonult a pécsi helyőrség két százada és a takarékpénztár előtt is két század állt készenlétben, mert a vár'osvezetöség attól félt, hogy a kőművesek a velük tartó bányászokkal együtt erőszakkal lépnek fel Schmira Károly elítélése ellen. építő munkásaink 190S-ban. Neuschloss Ödön és Marcell építőmesterek így éltek, dolgoztak és karcollak szervezett építőmunkásaink és‘ a mai felszabadult dolgozóknak jól esik arra gondolni, hogy ' azok az eredmények, amelyeket harcos elődeik elértek, nem múltak\ el nyomtalanul és ma már kőzcljárunk a marxista tanokon nevel-} kedett küzdőtársak álmának megvalósításához. A Szakszervezeti Tanács kwgresszísáa osztják ki a „Moakaérdemreadei * Október 19-én osztják kj ünnepé-j akik a hároméves terv gazdasági !yes kere.ek közön a Sportcsar- előkészítésében, megszervezésében' nokban a „Munka-érdemrend" kü- és végrehajtásában kimagasló te-j lönbözö fokozatait, valamint a vékenysége: fejhettek ki és a há-j „Munkaérdemérmet" azok között, roméves érvét elősegítenék. Néhány nap választ el bennünket a Szakszervezeti Tanács Kongresszusától, amelyet a szakszervezetek nagy gonddal készítenek elő. Nemcsak mi — a magyar szervezett munkások — készülünk kongresszusunkra, hanem íelíigyeltek munkánkra Európa számos országának szakszervezeti vezetői is. Eredményeinkre méltán büszkék vagyunk és egy» percre sem feledkezünk meg azokról, akiknek orcsz. lánrészük van ezek elérésében. Beigazolódott nálunk is Sztálin elv- társ tanítása: „Minden a kádereken múMkf. A mi kádereink fi vagytok: üzemi szervezők, üzemi bziottsági tagok, bizalmiak, élmunkások brigádvezetők és mindazok a dolgozók, akik fáradhatatlan munkával segítik országunk gazdaságát magasabb színvonalra, a szocializmus irányába fejleszteni. Most az üzemek egész sorában sok egyéb munkálok a Kongresz sok egyéb munkátok mellé a Kon, gresszuesal kapcsolatban üj feladatot Is vállaltatok. Bekapcsolódtatok a kongresszusi munkaversenybe és ezzel Kongresszusunk jelentőségének kihangsúlyozásán felül lendületet visztek az országos munka versenybe, győzelemre segítitek e?s; nemzetgazdasági tervün keb Eredményeink, amelyeket a ti se- giteégetekkel ért el országunk, nem szabad, hogy elbizakodottá tegyenek bennünket. A kapitalizmus még százmilliók fölött zsarnokoskodik, a rabló imperialisták gyűlő- i lettél tekintenek ránk éppúgy,; mint a többi szabad népre. Hazánkban is vannak még elegen belső bitangok, akiket kemény küzdelemmel kell eltávolítanunk lejlődésünk útjábóL Kongresszusunk az új feladatok, egész sorát tűzi a szakszervezetek, a szervezett dolgozók elé. Felülvizsgáljuk eddigi munkánkat Előkészítjük szervezeteinket az ú| küzd elemekre. At kell térnünk a* ipari szervezkedésre. Vállatnunk kell a társadalombiztosítás egységesítésének és irányításának munkáját. Ki kell fejleszteni és maga. sabb színvonalra kell emelni Ideológia szakoktatásunkat, egységes irányítást kell biztosítani üzend szervezeteink munkájánál. Uj feladatainknál fc elsősorban j a tj közreműködésiekre számítunk. Kérünk benneteket, hogy haladjatok tovább az eddigi úton kemény,] megingathatatlan akr wltad és olyan lelkesedéssel, amely a mi: ügyünk harcosaihoz méltó. ÉLJENEK A MAGYAR SZERVEZETT DOLGOZÓK! Éljen a szakszervezetek XVH. KONGRESSZUSA! ÉLJEN A NEMZETKÖZI MUNKÁS SZOLIDARITÁS! A Szakszervezet; Tanács elnöksége nevében: HARUSTYÁK JÓZSEF elnök, APRÓ ANTAL főtitkár.-<35 le Pécsett a na- „ gygbhszabásű fékezések. Ebben az időszakban lőtték a Városházát, a hadap- rjkolát, a közvágóhidat és sok Jönépülctct. Ez az időszak az fömunkás mozgalomnak érdekes ínyekben bővelkedő része, tyb-ben kért engedélyt arra a JjzervcTct, hogy most mór „hi- zászlóját felavathassa. Az [yilnf í ije’yr megkapták, de. azzal a “Mief, hogy a zászló nem lehet .4 zászló színének kérdésé Szabó József döntőtt ló lesz nekünk a fehér zászló dta. — később úgyis vö- ■ fogjuk festeni. Erre az érveMinőségi termeléssel AZ ÜZEM JÖVŐJÉÉRT Maláfataxparf?« káss’ttU a Futást esi la SSrcftrár Romra régi katakombáiban vöt; ennyi zeg-zuigos folyosó, mint a malátagyár épületében. Nyikorgó fo,lépcsőkön fel, félhomályos helyiségeken át jutunk el az á/rpalisz'tjtó gépig. A Páhmanéa sörgyár maláta üzeme !Q0 éy óta működik. Az épület véaa tégla, de belül deszkából építették mindem. A dohányzás Saigonjain. tálas: egyetlen szikra hamu. vá változ tatmá az elavult üzemrészt. Békési dvtárs és az üzem ma’áia- merfera kísér végig bennünket. — Békési elvttóms Kimondja, hogy az ötéves terv keretében szeretnék át. alakítani, modernizálni az a?e«net Uj kádakra van szükség és a munkahelyek észszerűbb csopertosításá- ra. Néhány heilte! ezetöbt 'kezdődött meg a maláta készítés. 40 vagon tavasai árpát dofgozmak fej, hogy biztosítsák a sörgyártás tegfoniio- 6?bb nyersanyagát.* Czíh elvtárs a gyár vállalat verető je most tárgyal az iparigazgatóságga', hogy rriár Kényszermunkára és fegykázra ítélt volksbundrezetők Pécsi népbéróság kedden táx* Lehner .láix», Schwempf 1st “teher Kcrwád, sároki Drextar és Mayer Károly ivándárdac is’^undiiséák bűnügyi. 1944 mir- iv*9 m a rémiét megszállás aí- több társukkal Ivándárdán a magyarhű lakosság a-b- '■■■•' kérdéseiket öp.szietöriték és kezdve állandóan zaklatták őket A népbíróság a távollevő Lehper János és Drexter Arcai ortsgruppanfübrer 10—10 évi kényszermunkáira, Schwempf Istvánt és Becher Konrádot 8—8 évi f egy házra és Mayer Károlyt 5 évi börtön, büntetésre, vrfarmeininyi vádlottat 10 évi poütikai jogvésatésre és teljes vagyonelkobzásra ittélte. ebben az évben a pécsújjjem expo t malátáit is gyárthasson, ' Az exportot minőségi feli ét etekhez kötik a külföldi államok. Porcosán meghatározzák, milyen legyen a feldolgozandó árpa Sflíne, a maláta vi-zitartalma és cukrosodásánaik időtartama. Féger eMáns malátáim«- tér elmondja, hogy a malátagyár rmjnkásai tudatában vanna,k, hogy c*aüx minőségi arns lehrt kivinni külföld e és minden igyekezetük arra irányul, hogy jó hírt szerezzenek a pécsi majáiénak az országon- kívül is. A maláta-gyártás hosiszadaltnas, tkén-yes műveletek sorozata. — Megtekintjük aiz osztályozó géipet, amely zakatolva válogatja ki a kü- íönböző minőségű árpákat. Az első és második osztályú árpákat hatalmas tartályokban melegvízben ázik két napig- A nedves árpaszemeket egy em-ecrt tel lejebb s®étíeritik és csérért altra -keizdik. Itt minden órában keverni kell az árpaszemekef, hogy egyenletesen csírázzanak majd 80 tokos melegben szárítják meg. Végül mégegyszer tisztítják a ma- láiíasizemeket és m«" ffil< **2: dl o«i I« f a sörgyártás. — Az idei tavaszi árpa rendkívül jó csírázó képességű és a -kérné- nyitó tartalma is jóval -nagyobb, mint a tavalyié, — tájékoztat bennünket a ma-látamerter. — A baranyai árpák, különösen a mohácsi es majisd kiválóan alkalmasak maláta - készítésre.. A maJáltakéazátésffe alkaím-atian árpából részben kávét készítenek, rés-zben vi-s-szaszáSíf j-ák takarmány céüj&iira a MOSzK-oak. A minőséget a m-Mátarrvesfer ka.'borát órjumban is állandóan ellenőrzi. ' Megvizsgálja, hogy elég lisztes-e a maláta, elég gondosan keverték: egyenletes-e az árpa átalakulása.. Benézünk a szánitóheCyiségbe k. A hűvös termek után az első pillanatban jólesik a meleg. De azután hamarosan izzadd 'kezdünk. A munkásoknak egy óra hosszáig kell lapá- iotoio’k az árpa szemeket 70 fokos forrós ágiban nem könnyű munika ez. Amikor dbúcsúzun,k Békési elv- társ újra SSL- export tehetőségekről beszéd: — Ha sikerüli megkapnunk a rendelést, akikor ebben az esztendőben nem kerül sor a szokásos telelőtii elbocsátásiakra .A munkásakat fog. lalkazHatni tudjuk a malátagyárban. Mi biztosak vagyunk abban, hogy a pécsi maláta minősége megfelelő tesz és akikor megkezdhetjük a 30— 40 vagon export-maíéta gyárfását. König tábornok elmozdítása A Telepre«® páris jelentése s®e-, rimt Sdhumaij, francia kü’Jügyrnfr- mszrter hlrteten néme.országi Pinának eredményeként elmozdítják: j tisztéiből König tábornokot,' francia! katonai kormányzó:. Hss¥3Q kell \mmrn a íaftMnrt*f^a>? A város adóhivafcáa közli, hegy a havonként esedékes laikáshelyre- ádlltáaá hozzájárulást köteles a bép. lő legkésőbb a hónap 12. napjának 18 órájáig a házb in okosnak meg- fizeim október 1-től. A házibirtokoo köteles a bérlőktől a hozzájárt/ásnak állatuk fizetendő összegét beszedni és az átvett összegeket a városi adóhivatal- cselakszámlájána az adófőkönyvi számlára utalással legkésőbb minden hó 15 napjáig -külön kivetés bevárása néSkiil befizetni A bázbirtoko6 köteles minden eme’Jredést vagy csökkenést a hozzá] árulás összegének hefyeobfíésie céljából a hónap 15. napjáig, s ha a bér ezt követően váStoaott, a következő hónap 15. napjáig az 1948. évi októbax hó 1 napja előtt — a legutolsó házadóbevaífáóban foglató 1 bérekkel szemben — belcövetkezett bérválfozást pedig az 1948 évi október 31 napjáig Írásiján bejelenteni ffe oim&áHangja Prniis* a s?S ö’eTSHglésl • verseny eSiiiráfásáfa Tisztelt Szerkesztőségi A Dunántúli Napló leközöl'« szőlőtermelés! verseny eredményi it. Velem együtt több újgazda í részíveti a versenyben. A versenybizottság meg is jelenti a szőlőmben és jónak minősítetíe munkámat. Viszont a versenyeredményeknél azt láttuk, hogy a bizottság nem azoknak a munkája' ismerte el. akik sajátnrrguk dolgozzák m^g szőlőjüket, hanem azokét, akik bérmunkásokkal dolgoztatnak és több holdas szőlőjük van. Tiszteljük a bizottság szakbecsiősét, de sérelmezzük, azt, hogy bennün. kel, újgezdákat. akik igazán nehéz munkát folytatunk, hogy a kapott elhanyagolt szőlőket rendbehozzuk s így a termelési versenyben részt- vehessünk, még csak meg sem említettek. Ez igazán nem hat búzdító- lag a munkakészségünkre. Misebi Antal újg»zda • Felkérjük a saő-lötermelési versenybizottságot, hogy a panaszos levélre róva un-kban vílaszoín; ' szíveskedjék. jUsitsd a kéke titmljál! Olyasé, terjeszd a SZABAD KÉPET!
