Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-13 / 235. szám

I tt. . 1948 OKTÖBBB « DUNÁNTÚLI NAPLÓ f\ PÉCSI KÖZLEKEDÉS Minden elismerés megilleti a gß H £* 99 B tt gr ■» (8 öíüzemek veretőségét és do’go- gfc ,ök S3 M (S® Ifli1 i **§| 8Wfé áit, hogy úgyszólván semmiből. (Qj | ^ Jm @ 0^ ^3® w fk '^a>v 8 fa Rétekből alkot'® újjá Pécs autó- ttsaköziekedését'. Ebben a munka­lenemben henna van a nemzet Forgalomba helyezik a tizennegyedik awu>• £* a* fordulatnak kellőéi vényt buszt — Új járatok és váróházak létesülnek 5Ini a meglevő eszközök felhasz1 Sásában is. Azért emeltünk szó; gy-cgy új autóbuszjárat beá’lí á- áért, mert ebben az országban >ost már minden a történik. dolgozók érdekében Elkészül a közüzem műhelyében tizennegyedik autóbusz is. A ételi napokban beállítják a for- alomba. Értesülésünk szerint ez jabb vonal kiépítését részi letté­ivé. A későn hajnalodó reggelek s korán lehulló sötétség, a küszö­bön álió tél fokozott igények elé «tja a váro5 közlekedési válla­lté1. is. VagT-me&zesi vonalat terveznek Az autőbuszközlekedés frontján, !Ppen közbelépésünkre, komoly lé- rést jelentei; a Székely Bertalan- Jr és a bálicsi vonal kiépítése, «ek közül a bálicsi vonal utazó- fözönsége a kora reggeli és a piaci örgalom órákra beállított járatot km használja ki eléggé, ezért az i'óbbi időleges 1» egszünietésé1 ha. árosa el a közlekedési vállala' tetetősége. Az új ,-busz" elkészül­* azonban megszülte az áj vonalat, a szkó- koit, l®ely a Sétatéren, a Damjanich- t« Buzássy Abel-utcákon keresztül b a végállomáshoz és csak ugrás-1 Ayira van a bálicsi végállomástól. réhá; elérhető a bálicsiak szá­jára is. Tervbevették egy Nagy-Meszesi vonal létesítését is. A jó öreg villamoson még ta- Vtly íoióaj.ókat készítettek, áme­nek kivülrekesztették az esőt és «ideget. Nyolc kocsit láttak e! jjyen ajtókkal. Négy motoros és "®t pótkocsi átalakítására az idén *°r kerül. Ez nemcsak a közönség lényeimét szolgálja, hanem * vállalat alkalmazottainak egész ségét is. Ugyanilyen célt szolgál a külvá 'ősi pályaudvar villamos-megálló- aél létesítendő váróház és mele­gedő is, amely még ebben az év­ben megépül. A téglaépitményben mosdó és WC is elhelyezést kap. Mindezekkel az alkalmazottak és a közönség régi kívánsága telje­sül. A komikumot sem nélkülöző vá­róház építésé1 komolyabb formá­ban folytatják a „Zsolnay"- és a ,,Szigeti" végállomásoknál. Az itt­levő és teljesen alkalmatlan „pléh" házikókat lebontják és az autóbuszvonalak végállomásain helyezik majd el. Kori át folyosót az Üdülő-szálló elé Mindezek az intézkedések arra mutatnaq, hogy a város közleke­dési vállalata nincs hijján a fejlő­dés hajtóerejének, de az egészsé­ges önkritika fokozását mégis figyelmébe ajánljuk. Az eddig már szóvátett hibák melelrt szóvá kell tennünk azokat a közelharcokat, amelye két az alkonyati órákban az üdüllő-szállónál láttunk. A fegyelmezetlen közönség maga is hibás benne, amikor egymást le­taposva ostromolja az éppen lefelé induló autóbuszt. Nem jelentene forradalmi újítást, sem pedig pa­zarlást, ha korlálfolyosót építenének oda, amelybe éppen csak egy autóbusz megtöltő utastömeg térne el. Köny- nyebb lenne az alkalmazottak dol­ga és a becsületsértések is meg­ritkulnának. Mindezektől eltekintve büszke­séggel figyeljük a kék „buszok" szanorodását, de éppen ez teszi szükségessé egy központi aulóbusz-inditóállomás létesítését, amely központja lenne nemcsak Magyar-esebszievák megállapodás az átmenő forgalom ügyében A párisi békeszerződés egyes ren- détkezéseinek végrehajtásáról tár­gyaié magyar—csehszlovák határ- rendező bizottság október 9-én Po­zsonyban aláírta a budapest—béc'i közúti átmenő forgalmat szabályozó magyar—csehszlovák egyezmény meghoss-zaibbttásara vonatkozó meg­állapodásit. A megállapodás értelmében „z egyezmény hatálya 1949 április 15-ig tart. Ez alatt az idő alatt az útvonal cseh­szlovák szakaszának forgalma to­vábbra is az eredeti egyezmény ren­delkezései szerint csehszlovák átvo­nuló vizűm és vám vizsgáiéit nélkül bonyolódik te. Védelmet nyújt a szilikózis ellen - .................- ---------—1 - — ké t pécsújhegyi újító vízöblítéses kőzetlurója A bányászok egyik legnagyobb ellensége a szilikózis. Ezt a vesze­delmes betegséget legkönnyebben a kömunkin dolgozó vájárok kap jak meg. Az állami szénbányák és a MESZHART veze őségé mindem elkövetett már eddig is, hogy a szilikózis veszélyt minél ki­sebb százalékra csökkentse le. Az üzemek vezetősége többször felszólította fizikai és műszaki dolgozói", tegyenek meg mindent a munkahelyek portalanítására. A MESZHART újhegyi üzemében a városi, de az egész megyére ki I Hanabeck Frigyes felügyelő terjedő autóbuszközlekedésnek * Schumann Gvnzn müszalri nt Schumann Győző műszaki rajzoló „Megismertük az igazi ellenséget" Kiküszöbölik a csorbát a vókányi újgazdák, akiket egyformán nyúzott a volt főszolgabíró és « reakciós jegyző elüsse tőle a telepeseket. n MOZIK MA 1 műsora APOLLO ®übáj©s francia film Csereházasság ^ösr.erep : Micheliné Presle UrANIA Néma vár *Vancía dráma. Főszereplő: Annabella park Szürke sátán |tenvedély ée a bűnös szerelem filmje. Főszereplő : James Mason FJMásrt: »íffi» Kerékpárbalesct. GLass József éves öesényi lakos a Mecsek ■?}'éjén sebesen haladt Mánia felé. j kerékpár villája eltörött és a i* alember az ú;ra zuhanva tér- .6r|, kezén és homlokán szenvedett. u*ótiásokat. Az Árpád-i© ói erdész &önéietlen állapotban talált rá és kihívott men tök szállító-Iák be 4 sebészeti klinikára. A vókányi községházán együtt ü! ez UFOSz elnöke a föidművesszö- ve fik ease t vezetői, aiz MDP titkára és Varga Károly a nemrégiben a faluba énkezeít jegyző. Az őszi me. zőga-zdaisági miiinkákról a szövetke­zetről és e falu jövőjéről beszélnek. A vókányi gazdák sokat tanúitok a saját kárukon. Nem csávázták meg tavaly cicj; jól a vetőmagot és megüszkösö­dött gabonájuk nagy része. Idén külön bizottság ellenőrzi, hogy minden gazda az előírások szerint kezelje a vetőmagot, a szövetkeze; pedig olcsón bocsátja nemcsak tag­ja, hanem a többi gazdák rendel­kezésére is a seeteikitort. Az egész község határát beosztó: ák a nép- szervek és dűlőnként ellenőrzik a szántás- vetési munkálatokat. Jól dolgoznak a telepesek Ezért nincs is hiba a faluban és ed­dig sikerült teljesíteni az ütemterv Október 2-iig már 385 holdat fel­szántották a községben. 27 és f<? hóidon nemesített vetőmagtermelő;,. re készülnek, a taiaj rossz minősé­gét pedig a szövetkeze! állal ki­osztandó 230 mázsa műtrágyával ellensúlyozzák. A telepesek megáll­jaik a helyüket a termelés frontján és gazdaságaikba« egyre jobb ered­ményeket érték él az eümuM esz­tendőkben. Miért is volt mégis baj a köz­ségekben? Mert a községházába befészkelte magát a reakció, mert a gardák távoltar totíák magukat a szövet ke zeti éjett®, és . hagyták, hogy oda nem való elemek kerüljenek az élre A gazdák saját bőrükön ismerték meg az osztályellenségct. Mert a község régi jegyzője nem­csak az iskolák átamosiíása ellen dolgozott, nemcsak a Wcrikális re­akciónak volt a támasza a faluban de bárom héttel elkésett a minta- gazda felterjesztéssei is és ezért nem lett niintagazdája a szorgalmas falunak. Akármilyen kedvezményt biztosított a népi demokrácia a dolgozó pn­De nem volt krülömb helyzet a szö­vetkezetekben sém, amelynek ügy­vezetője Varga Gyula volt főszolga­bíró lett. Ez aztán olyan gazdálko­dást folytatott, amelynek még mos: is isszák a falusiak a tevét. A volt föl szóig abiró ur 4000 forint zöldhitelt vett fel és a saját céljaira használta fel, tizennyolc mázsa gabonát eifeketé- zett, minden tevékenységében igye. kezelt a földművesszövetkezet ve­zetéséből és ellenőrzéséből a dolgozó parasztságot kitúrni, hogy saját egyéni meggazdagodá­sára használja fél. — Most nyílott ki C6ak igazán a szemünk, amik«' láttuk, milyen kárt okoz az osz- íáilyellenség — mondja értelmes sza­vak®! Tarr Ferenc — és a többiek is bólogatnak rá. Heves János pánt titkár azonban tele van bizakodás­sal. Kiküszöböljük a csorbát amit a volt főszolgabiró okozott — mondja — egyesítjük a földmű vés szövetkezettel a helyi íejszövet kezétől, rend!-1 hozzuk a traktor© kait, a gabona:,- vásár sásból szárma zó hasznot pedig hasznos befekfe tűs,re fordítjuk. Elsősorban egy kalapácsos darálót veszünk, azután arra is gondolunk, hogy a szövetkezet necsak az értékesítés­ben és beszerzésben, Iranern a ter­melésben is betöltse megfelelő sze­repét. Fontos feladat a tahiban az állattenyésztés kiterjesztése elsősor. Kán . aflyacfozndk vásárlására Ez a feladat is elsősorban a szövetkezet­re vár, amely összefoghatná a kis állattenyész­tőket. Rtettevaió tervek születnek a kis lakiban, amely meg akarja mutatni, hogy különb mezögazdaeagi kultú­rát honosít meg a juttatott kis bir­tokon, mint a magyar föld bitorlói olyan gépe- szerkesztettek, amely­nek segítségével nemcsak a szilikózis elleni harc válik eredményessé, de az a föfurási munkát is nagy­mértékben meggyorsítja és meg­könnyíti. — Az általunk terrvezett: kőzet­fúró kocsival egyszerre négy lyu­kat lehe* fúrni a köbe, — mond­ja Schumann Győző ehrtárs — A készülék vízöblítéses, a víz a port leköti és így tet­tesen kiküszöböli a szilikózis okozóját, a kőport. Az új géppel egyszerű és köny­nyű lesz a fúrás is. A kezelő csak beállítja a gépet és nem lesz más dolga, mint figyelni a négy fúró munkájá*. A készülék szétszedése és továbbszállítása is egyszerű, mert saját kerekein bármelyik munkahelyre el lehet tolni. A kőzetfúró kocsit használt anyagból állítják össze és így a vállalatnak nem jelen* majd nagy kiadást. Az első készülék után valamennyi üzem részére gyárta­nak majd köze fúró gépeket, ame­lyeke! a MASZ bányák is örömmel alkalmaznak majd, hogy megvéd­jék a dolgozók egészségét. Az MDP és a MESzHART segítségével szövetkezeti téglagyárat létesítettek a vasast bányászok Négymillió darab téglát égetnek, hogy felépíthessék családi házaikat töoinár Erik moszkvai nagykövet áfnvaitotta megbízólevelét Moszkvából jelentik: Molnár Erik, a Magyar Köztársaság moszkvai nagykövete, kedden délben ünnepé­lyes külsőségek között átnyújtotta megbízólevelét Vtaszovnak, a Szov­jetunió legfelsőbb tanácsa helyettes elnökének. A megbízólevél átadása titán Vlaszov hosszabb barátságos rasztságnak a reakció: jegyző gon- j btszélgetést folytatott Molnár Erik dosdcodotl róla, hogy ] nagykövettel, - v Vasas község határában, egy el­dugott kis völgyben új téglagyár működik. A bányászok közös -ösz- szefogása hívta életre szövetke­zeti alapon, hogy a bányászok és a dolgozó parasztság részére olcsó építkezési anyagot gyártson. — Kiszámítottuk, hogy a va sasi és környékbeli liázhelyjufta tollaknak, ha családi otthont akarnak építeni, négymillió tég­lára van szükségük — meséli Pál kúti Antal elvtárs, az MDP kör zeti elnöke és a szövetkezet egyik igazgatósági tagja. — Ezért elhatá­roztuk, hogy saját erőnkből tég­lagyárat létesítünk és a téglát ön­költségi áron bocsátjuk tagjaink rendelkezésére. Kiszámítottuk, hogy* csak fuvarban, minden ezer darab téglánál 120 forintot tu­dunk megtakarítani. Ez év tavaszán az elhatározást tett követte. A bányászok elő­adták tervüket Koszticsev MESZ- HAFiT igazgatónak, akinek köz­benjárására a szövetkezet 15 ezer forint kölcsönt kapott. Ezzel az alaptőkével kezdtek hozzá a szö­vetkezet tagjai a gyár építéséhez. Rohammunkával mindent saját- magúk végeztek el. A gyár létesí­téséhez szükséges 80 ezer téglát is maguk égették ki és ezt követö- lcg már 180 ezer téglát készítettek és ennek értékesítéséből már visz- sza is fizették a kölcsönt. — Most az tervünk, hogy még gy kemencét építünk, amelyben egyszerre 80 ezer téglái | A Vasasi Téglagyár | ís égetni — mondja Pálkúti elvtárs. Jelenleg minden fillért új beruhá­zásra fordítunk és számításaink szerint kél év alatt végre tudjuk hajtani tervünket, a négymillió tégla kigyártását. Kőbánya Termelő Szövetkezet egyik tagja, Gyúró József is nagy lelkesedéssel beszél a szövetkezet­ről. — Házat akarok építeni és az építési anyagot csak apránként tu­dom beszerezni. Mint szövetkezeti tagnak, a szükséges téglát hitelbe adla ki a szövetkezet és most rész­letekben fizetem ki az árát. Jgy nyilatkozik a többi vasasi kisember is a szövetkezetről. Büsz­kék arra, hogy a saját erejükből megteremtették és már most is él­vezik az előnyeit, pedig az igazi fejlődés még csak ezután követke­zik. Hálásak is érte a vasasi falusi MDP szervezetnek, mert annak a vezetősége dolgozta ki a szövelke» zet tervezetét és minden támoga­tást megadott, hogy a vasasi bá­nyászok és a dolgozó parasztság olcsó építkezési anyaghoz jusson. Földrengés Kréta szigetén Az athéni rádió jelentése sze­rint a Kréia szigetén lévő Kanéi­ban földrengés pusztított. Az ál­dozatok számáról és a kér nagv- tudunk ságáról még nincs pontos jelentés. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom