Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-13 / 235. szám

IMS OKTÖBZB IS DUNÁNTÚLI NAPLÓ fl PÉCSI KÖZLEKEDÉS a fejlődés útján Minden elismerés megilleti a kisüzemek vezetőségét és dolg-o- ióit, hogy úgyszólván semmiből, ®érekböl alkotta újjá Pécs autó- ^szközlekedéséEbben a munka- Jellemben benne van a nemzet soráét jelentő nagy fordulat, de ennek a fordulatnak kell érvénye- lülni a meglevő eszközök felhasz- Sflásában is. Azért emeltünk szót tjy-egy új autóbuszjárat beáili á- sáért, mert ebben az országban most már minden a dolgozók érdekében történik. Elkészül; a közüzem műhelyében * tizennegyedik autóbusz is. A közeli napokban beállítják a for 5»lomba. Értesülésünk szerint ez tjabb vonal kiépítését teszi lehe­lévé. A későn hajnalodó reggelek is korán lehulló sötétség, a küszö­bön álló tél fokozott igények elé állítja a város közlekedés; válla­lté is.-meseesi »onalal terveznek Az autóbuszközlekedés frontján. 'Púén közbelépésünkre, komoiy lé­pést jelentett a Székely Bertalan­éi és a bálicsi vonal kiépítése, ^ek közül a bálicsi vonal utazó­közönsége a kora reggeli és a piaci forgalom óráira beállított járatot •'em használja ki eléggé, ezért az előbbi időleges megszüntetését ha. 'íroza el a közlekedési vállala Vezetőség«. Az új ,-busz" elkészül­te azonban megszülte az éj vonalat, a szkó- koit, »mely a Sétatéren, a Damjanich- és Buzássy Ábel-ufcákon keresztül ár a végállomáshoz és csak ugrás­aira van a bálicsi végállomástól, '«hát elérhető a bálicsiak szá­jára is, Tervbevették egy Nagy-Meszesi vonal létesítését is. A jó öreg villamoson még ta­valy toiódjókat készítettek, áme­nek kívülrekesztették az esőt és "ideget. Nyolc kocsit láttak el jtyen ajtókkal. Négy motoros és “át pótkocsi átalakítására az idén *°r kerül. Ez nemcsak a közönség kényelmét szolgálja, hanem * vállalat alkalmazottainak egész­ségét is. Ugyanilyen célt szolgál a kütvá- tösi pályaudvar viUamos-megalló- aál létesítendő váróház és mele­S^org alomba helyezik a tizennegyedik autó­buszt — Új járatok és váróházak létesülnek gedő isj amely még ebben az év­ben megépül. A téglaépitményben mosdó és WC js elhelyezést kap. Mindezekkel az alkalmazottak és a közönség régi kívánsága telje­sül. A komikumot sem nélkülöző vá­róház építését komolyabb formá­ban folytatják a „Zsolnay"- és a „Szigeti" végállomásoknál. Az itt­levő és teljesen alkalmatlan „pléh" házikókat lebontják és az autóbuszvonalak végállomásain helyezik majd el. Kori ál foly osót az ! d ülő-szálló elé korlátfolyosót építenének oda, Mindezek az intézkedések arra mutatnaq, hogy a város közleke­dési vállalata nincs hijján a fejlő­dés hajtóerejének, de az egészsé­ges önkritika fokozását mégis figyelmébe ajánljuk. Az eddig már szóvátett hibák melelrt szóvá kell tennünk azokat a közelharcokat, «melye két az alkonyati órákban az Ddüllő-szállónáí láttunk. * A fegyelmezetlen közönség mag« is hibás benne, amikor egymásr le­taposva ostromolja az éppen lefelé induló autóbuszt. Nem jelentene forradalmi újítás;, sem pedig pa­zarlást, ha amelybe éppen csak egy autóbusz megtöltő utasrtömeg férne el. Köny- nyebb lenne az alkalmazottak dol­ga és a becsületsértések is meg­ritkulnának. Mindezektől eltekintve büszke- s-ggcl figyeljük a kék ..buszok” sz.ioorodésát. de éppen ez teszi szükségessé egy központi aulóbusr.-inditóállomás létesítését, amely központja lenne nemcsak a városi, de az egész megyére ki­terjedő autóbuszközlekedésnek. Magyar-csehszlovák megállapodás az átmenti forgalom ügyében A párisi békeszerződés egyes ren­delkezéseinek végrehajtásáról tár­gyaló magyar—csehszlovák határ- rendező bizottság október 9-én Po­zsonyban aláirts a budapest—béci közúti átmenő forgalmat szabályozó magyar—csehszlovák egyezmény meghosszabbítására vonatkozó meg­állapodást. A megállapodás értelmében -z egyezmény hatálya 1949 április 15-ig tart. Ez alatt az idő alatt az útvonal cseh­szlovák szakaszának forgalma to­vábbra is az eredeti egyezmény ren­delkezései szerint csehszlovák álvo. nuló vizűm és vámvizsgálat nélkül bonyolódik le. Védehnet nyújt a szilikózis ellen ......................................— - -----------­ké t pécsújhegyí újító vízöblítéses kőzetfurója A bányászok egyik legnagyobb ellensége a szilikózis. Ezt a vesze­delmes betegséget legkönnyebben a körmünkén dolgozó vájárok kap ják meg. Az áilami szénbányák és a MESZHART veze őségé mindem elkövetett már eddig is, hogy a szilikózis veszélyt minél ki­sebb százalékra csökkentse le. Az üzemek vezetősége többször felszólította fizikai és műszaki dolgozói", tegyenek meg mindent a munkahelyek portalanítására. A MESZHART újhegyi üzemében Hanabeck Frigyes felügyelő és Schumann Győző műszaki rajzoló „Megismertük az igazi ellenséget1' Kiküszöbölik a csorbái a vóhányi újgazdák9 akiket egyformán nyúzott a volt főszolgabíró és a reakciós jegyző a MOZIK MA K műsora APOLLO Bűbájos francia film Csereházasság Bösr.srap : Micheliné Presie Uránja Néma vár *r»nria dráma. Főszereplő: Annabella park Szürke sátán |*«nv«dély é% a hú nős szer« Um filmje. Fft«zereplő: James Mason PMMi= 'VtfStS? 23 Kerékpárbalesct. GLass József 1 éves öcsényi lakos a Mecsek fi éjén sebesen haladt Mánfa felé. I kerékpár villája eltörött és a í* alember az ú;ra zuhanva tér- . kezén és homlokán szenvedett ZOlótíá9okat. Az Árpád-le öj erdész életlen állapotban talált rá és kihívott mentők szál Ütő. Iák be 4 sebészeti klinikára. A vókáíiyi községházám együtt ü! ez UFOSz elnöke a földművesszö- vctikezct vezetői, az MDP titkára és . Varga Károly a nemrégiben a faluba énkezeit jegyző. Az őszi me. zőgazdasági munikáikrál a szövetke­zetről ás a falú jövőjéről beszélnek. A vókámyi gazdák sokat tanultak a saját kárukon. Nem csávázták meg tavaly elég jól a vetőmagot és megüszkösö­dött gabonájuk nagy része. Idén külön bizottság ellenőrzi, hogy minden gazda az etlőirások szerint kezdje a vetőmagot, a, szövetkeze: pedig olcsón bocsátja nemcsak tag­jai, hanem a többi gazdáik rendel­kezésére is a szelektort. Az egész község határát beosztották a nép- szervek és dűlőnként ellenőrzik a vetési munkálatokat. szántás­Jól dolgoznak a telepesek Ezért nincs i-s hiba a tahiban és ed­dig sikerült iteijesiteni ez ütemterve' Október 2-iig már 385 holdat fel­szántottak a községben. 27 és ff holdon nemesített vetőmagtermeié;,, re készülnek, a líaóaj rossz minősé­gét pedig a szövetkezet által ki- osziiamidó 230 mázsa műtrágyával ellensúlyozzák. A telepesek me-gálii- já)k a helyüket a termelés frontján és gazdaságaikban egyre jobb ered­ményeket értek el az elmúlt esz­tendőkben. Miért is volt mégis baj a köz­ségekben? Mert n községházába befészkelte magát a reakció, mert a gazdák távol,tan-tat iák magúkat a szövet ke zeti élettől, és. hagyták, hogy oda nem való elemek kerüljenek az élre A gazdák saját bőrükön ismerték meg az osztályellenséget. Meri a község régi jegyzője nem­csak az iskolák áÜLamoskása ellen dolgozóit, nemcsak a klerikális re­akciónak volt a támasza a faluban de bárom héttel elkésett a minta- gazda felterjeszt essél is és ezért nem lett mintagazdája a szorgalmas falunak. Akármilyen kedvezményt biztosítok a népi demokrácia a dolgozó pa­rasztságnak a reakció;' jegyző gon­doskodott róla, hogy elüsse tőle a telepeseket. De nem volt külömb helyzet a szö­vetkezetekben sérti, amelynek ügy­vezetője Varga Gyula volt főszolga­bíró letl Ez aztán olyan gazdálko­dást folytatott, amelynek még mos", is isszák a falusiak a levét. A vob fölszojgaöiiró ur 4000 forint zöldhitelt vett fel és a saját céljaira használta fel, tizennyolc mázsa gabonát elfeketé- zett, minden tevékenységében igye­kezett a földmű vessző ve t kezelt ve­zetéséből és ellenőrzéséből a dolgozó parasztságot kitúrni, hogy saját egyéni meggazdagodá­sára használja fél. — Most nyílott ki csak igazán a szemünk, amikor láttuk, milyen kárt okoz az osz- tályeUemiség — mondja értelmes sza­vasai Tarr Ferenc — és a többiek is bólogatnak rá. Heves János pámt- ülfckár azonban tele van bizakodás- sial. Kiküszöböljük a csorbát amit a volt főszolgabíró okozott- mondja — egyesítjük a földmű­ves szövetkezettel a helyi tejszövet- kezetot, rendi-' hozzuk a traktoro­kat!, a gabona!' 'á,sár Jósból szárma­zó haisznot pedig hasznos befekte­tésre fordítjuk. Elsősorban egy kalapácsos darálói veszünk, azután arra is gondolunk, hogy _ a szöveikezet ocosask a® értékes ne®- ben és beszerzésben, Iranern a ter­melésben is betöltse megfelelő sze­repét. Fontos feladat a faluban az állattenyésztés kiterjesztése elsősor­ban . anyadtsznök vásárlására Ez a feladat is elsősorban a szövetkezet­re vár, amely összefoghatná a kis állattenyész­tőket. EtelreváJó tervek szüleinek a kis lakiban, amely meg akarja mutatni, iiogy különb mezőgazdaéagi kultú­rát honosít meg a juttatóit kfebir- tokon, mint a magyar föld bitorlói olyan gépe* szerkesztettek, amely­nek segítségével nemcsak a szilikózis elleni harc válik eredményessé, de az a főfurási munkát is nagy­mértékben meggyorsítja és meg­könnyíti. — Az általunk tervezeti; kőzet- fúró kocsival egyszerre négy lyu­kat lebe* fúrni a kőbe, — mond­ja Schumann Győző elvtárs — A készülék vízöblítéses, a víz a port leköti és így tel­jesen kiküszöböli a szilikózis okozóját, a kőport. Az új géppel egyszerű és köny­nyű lesz a fúrás is. A kezelő csak beállítja a gépet és nem lesz más dolga, mint figyelni a négy fúró tnunkájá*. A készülék szétszedése és továbbszállítása is egyszerű, mert saját kerekein bármelyik munkahelyre et lehet tolni. A íközetfúró kocsit használt anyagból állítják össze és így a vállalatnak nem jelen* majd nagy kiadást. Az első készülőt, után valamennyi üzem részére gyárta­nak majd kőze fúró gépeket, ame­lyekéi a MÁSZ bányák is örömmel alkalmaznak majd, hogy megvéd­jék a dolgozók egészségét. Az DIDP és a MESzHART segítségével szövetkezeti téglagyárat létesítettek a vasas! bányászok Négymillió darab téglát égetnek, hogy felépíthessék családi házaikat Moinár Erik moszkvai nagykövet átnyújtotta megbízólevelét Moszkvából jelentik: Molnár Erik, a Magyar Köztársaság moszkvai nagykövete, kedden délben ünnepé­lyes külsőségek között átnyújtotta megbízólevelét Vlaszovnak, a Szov­jetunió legfelsőbb tanácsa helyettes elnökének. A megbízólevél átadása után Vlaszov hosszabb barátságos btszélgetést folytatott Molnár Erik nagykövettel. - . v' . Vasas község határában, egy el­dugott kis völgyben új téglagyár működik. A bányászok közös' ösz- szefogása hívta életre szövetke­zeti alapon, hogy a bányászok és a dolgozó parasztság részére olcsó építkezési anyagot gyártson. — Kiszámítottuk, hogy a va­sas! és környékbeli liázhelyjutta- tottaknak, ’ ha családi otthont akarnak építeni, négymillió tég­lára van szükségük — meséli Páí- kúti Antal elvtárs, az MDP kör­zeti elnöke és a szövetkezet egyik igazgatósági tagja. — Ezért elhatá­roztuk, hogy saját erőnkből tég­lagyárat létesítünk és a téglát ön­költségi áron bocsátjuk tagjaink rendelkezésére. Kiszámítottuk, hogy csak fuvarban, minden ezer darab téglánál 129 forintot tu­dunk megtakarítani. az elhatározást tett követte. A bányászok elő­adták tervüket Koszticsev MESZ­HART igazgatónak, akinek köz­benjárására a szövetkezet lö ezer forint kölcsönt kapott. Ezzel az alaptőkével kezdtek hozzá a szö­vetkezet tagjai a gyár építéséhez. Rohammunkával mindent saját- magúk végezlek el. A gyár létesí­téséhez szükséges 80 ezer téglát is maguk égették ki és ezt követö- Icg már 180 ezer téglát készítettek és ennek értékesítéséből már visz- sza is fizették a kölcsönt. — Most az tervünk, hogy még egy kemencét építünk, amelyben egyszerre 80 ezer téglái Ez év tavaszán II Vasasi Téglagyár égetni — mondja Pálkúti elvtárs. Jelenleg minden fillért új beruhá­zásra fordítunk és számításaink szerint két év alatt végre tudjuk hajtani tervünket, a négymillió tégla kigyártását. és Kőbánya Termelő Szövetkezet egyik tagja, Gyúró József is nagy lelkesedéssel beszél a szövetkezet­ről. — Házat akarok építeni és az építési anyagot csak apránként tu­dom beszerezni. Mint szövetkezeti tagnak, a szükséges téglát hitelbe adta ki a szövetkezet és most rész­letekben fizetem ki az árát. így nyilatkozik a többi vasasi kisember is a szövetkezetről. Büsz­kék arra, hogy a saját erejükből megteremtették és már most js él­vezik az e.lőnyeit. pedig az igazi fejlődés még csak ezután követke­zik. Hálásak is érte a vasasi falusi MDP szervezetnek, mert annak a vezetősége dolgozta ki a szövetke. zct tervezetét és minden támoga­tást megadott, hogy a vasasi bá­nyászok és a dolgozó parasztság olcsó építkezési anyaghoz jusson. Földrengés Kréta szigetén Az athéni rádió jelentése sze­rint a Kréta szigetén lévő Katicá­ban földrengés pusztított. Az ál­dozatok számáról és a kár nagy- iudunk ságáról még nincs pontos jelentés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom