Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-02 / 226. szám

Yisinszkij: flz atomfegyver betiltása i nemzetközi béke legjobb biztosítéka Amerika ábrándokban ringatja magát, ha azt hittxi, hogy egyedüli birtokosa ax atom titkának Sgyesött Nemzetek politikai —Aiga pénteken difiben Colum- 1 kiküldöttei a kanadai javaslathoz, Amerika álláspont jóhoz csalt- Ezután feszült érdeklődés *pette Visinszkij szovjet főmeg- •t szálait fej. KijeJerrtette, hogy atomerőblzottság a rábízott Idátok közöl egyetlen egyet oldott meg. Jtfoetatta, hogy ex egyes erszá- elsősorban ag EgyeeüH Afta- £ mind a bizottság, tmnd pedig "•ttonsági tanács kebelében mán- * eíkővettek, hogy megaloadá- ■®*ák az atometuergia nemzet- *• ellenőr zésének meg valós ft ását. ’érika az oka annak, hogy még h&g olyan helyzetiben vagyunk, J* atomenergia ellenőrzésének klje* hiánya jellemez. Helvez7éfc törvényen kívül az atomfegyvert lelem doiog valamilyen elegpr- módszert kidoCgozni anélkül, valóban nem helyezzük törve- kívül magát az atomfegyvert, te efiemőrtzhetmónk az atom- íyver gyártását, ha azt előzőleg "ff tfttják meg. Nem vétettem Jy Amerika minden olyan javáé­rt visszautasít, amely az atom­osáéi-^. megtiltását célozza, •kilőtt az atomfegyver betiltása a tenzetközl béke és biztonság fe?jobb biztosítéka. om szegényes ábrándokba rin- £*• magát az, óki azt hinné. P jelen pBlama than egyetlen or- ?? birtokolja az atomfegyver mo- — Az atomenergia bh d'ág műnk állatainak urán a ^vjetunao már megpróbálta, hogy ute?yezést hozzon létre, ennek Ipében miniden atomenergia gyá- l Jobban és egyidejűleg ellenőr- * **á kéU venni. Amerika torkon akari? raqadni a Szovie'uniA ji’ Egyesült Államok atom pali- JrAiak egyetlen célja, hogy a jJj.teíuniót torkonnagadja. De a S jJétunió nyaka nem csirketorok fajta kísértet eleve gyászos '^.van Etfive. ijj* Egyesült Államok abban az Rióban ringatja magát, hogy i, 8 mindig egyedüli birtokosa az ^«Wtkának. L^gyesüít Államok terve, az Nemzetek alapvető elvei- tejjjgisértését jeleníti Nem nyújt hatásos biztosítékot és (^lon szóvá! sem beszél az atom/ 1 S?^r. betiltásáról. Ezzel szemben buPvjetunió tervének elfogadása 'kC*5« lépést jelentene a béke és megóvása terén, (j’árikváró leglényegesebb fel- A 1 atomfegyverek betiltása, lí temzetközi ellenőrzés megvá­lj *Mt ennek keD alárendelni. jW^yesölit Nemzetek szervezem JCj gyomban hatásos intéz ketté V^fell hozni az atombomba és fc, inL^y* lömeggylkos fegy- ?!«w' "ftse m mis rí ése érdekében — ■'isáL te nagyhatású beszédét *Wj. — Pénteken délután Mac Nefl Nagybritanmsa nevében az amerikai álláspontot igyekezett védem A francia dolnozftk az általános sztrájk mellett A francia bányászok 89 százalé­ka az általános sztrájk mellett sza­vazott. A villamossági telepek dol­gozói szintén sztrájkra készülnek és pénteken délelőtt 50 százalékkal csökkentették az áramszolgálta­tást, mert a kormány a dolgozók 10 százalékát el akarja bocsá­tani. • Ha a kormány' nem vonja vissza a munkásság érdekelt sér ő rende­letéit, akkor a villamossága telepek dolgozói is sztrájkba lépnek. ne C?u»e lenesen levetette álarcát De Gaulle pénteken sajtó-nyila koza'.o? adott ki- A tábornok ki jelentései mindenképpen alkalma­sak, hogy az utolsó illúzióba: is eloszlathassák, ha jlyen még agy­általán létezhetik. Ha én kerülnék hatalomra, nem ijednék meg a sztrájkveszélytöl — mondotta. Egy percig sem haboznék, hogy letörjem azt. Ezzel szemben beismerte: „az új választások esetén a kommunisták legalább is megraranák eddigi sza­vazataikat. „A nemzetközi kérdés­ről szólva, amellett ‘.őrt lándzsát, hogy Nyngatnémetomzágot bevegyék az európai nemzetek uniójába Spanyolországra vonatkozóan kije- elntette: ,,Tiszte szívből kívánom, hogy Franco tábornok kormányza­tának felépítése lehetővé tegye az UNO-ba való belépést. M’ért kellet meahatafft Bem»rtn*tenak ? A Novoje Vremjs Éemadotte meggyilkolásáról közölt cikke el­mondja, a körülmények való­színűvé teszik, hogy Bemadotte a szó legközvc/.e" nebb értelmien az Imperialista cselszövés áldozat Izrael kormánya kijelentette, hogy a bűntény orvlámadás volt Izrael hadserege ellen és kísérlet a zsidó állam elszigetelésére. MINISZTERTANÁCS A kormány tagjai Dinnyés Lajos miniszterelnök vezetésével pénteken délelőtt minisztertanácsot tartottjaik. A minisztertanács rendeletét foga­dott el az állami vállalatok alkalmazásába átlépő -közalkalmazottak nyugel­látásának rendezéséről, valamint a magánjogi szolgálati vi-' szörny alapján járó nyugdíjakkal és a vállalati nyugdíjpénztárakkal kap­csolatos kérdések szabályozásáról. Elfogadták a bírósági és egyes köz- igazgatási inatok kicserélése ügyé­ben létrejött > - magyar—romám egyezmény ki­hirdetéséről szóló reryleletet, valamin* az uzsonablrósági eljárás­ban a feffebbezési jog szabályzásé ró! és az egyes közületi szerződé­se^ felmondása ügyében készüli rendeletet A Ijislakásépítés előmozdításáról szóló rendeletet szintén elfogadták A minisztertanács elhatározta hogy a magyar—csehszlovák árueserefor- gä!mi tárgy a-Jásak lebonyolításéra bizottságot küld ki és megkezdi a rriagyar—izraeli arucsereforgalrni tárgyalásokat. Végül rendeletet fogadtak el egyes gazdasági munkaszerződések rendldviii u/mondiása tárgyában. E rendelet lehetővé teszi, bogy a kö&baszcnbérteiihez jutott szemé­lyeik felmondhatják munkarszopző- désejket. . , Á prágai kormány elhatározta a szlovákiai magyarok állampolgárságának rendezését A csehszlovák kormány csütör­töki minisztertanácsán meghatároz­ta azokat az alapelveket, amelyek szerint rendezik a csehszlovákiai magyar nemzetiségű személyek helyzetét. Zapotockt miniszterelnök ezzel kapcsolatban a miniszterta­nácson rámutatott arra, hogy Ma­gyarországon a háború óta mélyre­ható belpolitikai változások men­tek végbe. A magyar demokrati­kus köztársaság nem egyszer nyil­vánította ki azt a hajlandóságát, hogy elmélyítse Csehszlovákiával való gazdasági, kulturális és politi­kai kapcsolatait- A csehszlovák kormánynak is az a meggyőződése, >hogy a népi demokratikus Ma­gyarországgal való jószomszédi és baráti viszony megerősödése a köz­társaság érdekeit és az általános béke ügyét szolgálja- Ennek érdé. kében ki kell küszöbölni a két ál­lam közt még fennmaradt vitás kérdéseket és véglegesen rendezni ketl a Csehszlovákiában maradt magyar nemzetiségű személyek jo. gl helyzetéit. A csehszlovák minisztertanács utasította a belügyminisztert, hogy az október 3-én "tartandó minisz­tertanácson terjesszen elő törvény- javaslatot, amelynek alapján meg­kapják a csehszlovák állampolgár­ságot azok a magyar nemzetiségű személyek, akiknek Csehszlovákia területén állandó lakóhelyük van és nem vétettek súlyosan a köztár saság ellen. Ugyanekkor utasította a minisztertanács a földmtvelés- ügyi, népjóléti, tájékoztatásügyi és közoktatásügyi minisztereket, hogy hatáskörükben készítsék előszókat az intézkedésekeit, amelyek a Csehszlovákiában élő magyarok állampolgársága miatt szükségessé válnak. , Vyy ­A magyar nép köszönti az új világ szocialista művészetét Gyetvai János főispán nyitotta *meg a szovjet film pécsi ünnepét / Pénteken este az Apollo moziban inmepcSyes külsőségek között ron­tották meg a szovjet film pécsi uh- nepél Bevezetőül Túr siti* Imre a Magyar Szovjet Művelődési Társa­ság elnöke mutatott rá a szovjet kultúra és művészet megismerésének fontosságára és vázolta azt a kiemélkedő szerepet amelyet a szovjet fim az új szocia- ätsa társadalom megteremtéséért folytatott harcban betölt.4 Lelkes taps közben emelkedett szólásra Gyetvai János elviárs Pécs és Ba- ranyavármégye főispánja, aki pár­huzamot vont a polgári művészet, elsősorban az imperialista Amerika művészete és a tiszta szocialista szellemű művészet között. Kiemel­te, hogy • az Egyesült Államok széles dol­gozó tömegei Is szembefordulnak azzal az erkölcstelen, a háborús uszítás, a munkásosztály elnyo­másának szolgálatában álló mű­vészettel, , Ordas Lajos evangélikus? püspököt 2 évi, yargha Sándort 3 évi fegyházra ííélíék A munkásbíróság pénteken foly­tatta Ordas I.ajós püspök és tár­sai bűnügyének tárgyalását. Az elnök bejelentette, hogy Itadvá/i- síky Albertet kórházba vitték és fgy nem jelenhet meg a főtárgya­lás további részén. Az állam­ügyész indítványára a bíróság úgy döntött, hogy Radván'szky ügyét elkülöníti, majd Straner Dezső, a Nemzeti Bank szakértője tett val­lomást, aki az elnök kérdésére ki­jelentette, bogy a külföldi köve­telések bejelentését a fennálló jog szabályok szerint írásban kell megtenni. A vádlottak ugyanis arra hivatkoztak, hogy beszélge­tés formájában már tudomást szer­zett a Nemzeti Bank vezetősége erről a követelésről és ezért fe­leslegesnek 1 tartották az írásbeli bejei' illést. A tanúkihallgatások során Var­ga Sándorné, Varga főtitkár fele­sége azt vallotta, nem tud róla, hogy férje Amerikából öröksége? kapott volna. Arról sincs tudo­mása, hogy férje honnan vette a pénzt a villavásárláshoz. Keszfler László, az evangélikus egyház főpénztárosa és Vidler Ti­vadar bankigazgató kihallgatása után az elnök iratokat ismertetett, majd szünetet rendelt el Szünet után az ügyész mondta el vádbeszédét. Hangoztatta azt a felelősseget amellyel az evangé­likus egyház vezetői, elsősorban Ordass Lajos, a külföldi követelé­sek teljesítésének elmulasztásával kapcsolatban tartoznak. Varga Sándorral szemhon az ügyész bi­zonyítottnak látja a sikkasztás vád­ját is. Mindkettőjükre a törvény- szabta büntetés kiszabását kérte. Este kilenc 'órakor^hirdette ki a tanácselnök az ílélelet. Eszerint a munkásbíróság bűnösnek mon­dotta ki dr. Ordass Lajost, s Varga Sándort mint tettestársakat külföldi követelés bejelentésének szándékos elmulasztása által el­követett bűntettben. Ezenkívül! Var­ga ' Sándort _ aranytárgy zálogba adásának tilalma megszegése által elkövetett bűntettben és ezért Ordasst két évi fegyházra, öt évi hivatal- és politikai jogvesztésre, valamint 3000 forint pénzbünte­tésre, Varga Sándort pedig 3 évi Icyyházra, öt évi hivatal- és po­litikai jogvesztésre, 5000 forint pénzbüntetésre és 10.000 forint va gvoni elégtétel megfizetésére ítélte. Varga Sándort a sikkasztás vádja alól a munkásbíróság magánindít. vánv hiányában felmeri let te. Az el­nök ezután az ítélet «indokolását ismertette. amely sem új emberi eszméket, sem a jövőben való hitet, sem megtisz­tult erkölcsöt nem tud nyújtani az emberiségnek. A szovjet filmek ugyanakkor jelképezik a szocialista ország dol­gozóinak küzdelmét, megmu'ajják mindennapi életét és harcát egy új, magasabbrendü művésze­tet és erkölcsöt képviselnek és Sztálin szavai szerint nagymér­ékben hozzájárulnak a dolgozók­nak a szocializmus győzelméért foltatott harcra való mozgósí ásá- hoz- A szovjet filmeket megszeret, ék a világ minden részén a dol­gozók, akik szabad jövőjük meg­testesülését, az új világ ígéreté üdvözlik bennük. A magyar nép is szeretettel kő. szöntl a szovjet filmeket, annak a népnek á művészeté*, amely az emberi szabadság legve. szedehnesebb ellensége a német fasizmus felett aratott győzelem­mel szabadságo’ hozott Európa né. peinek és a magyar népnek is. A telkes apssal fogadót; beszéd után veti ették a Szibériai Rapszódia című filmet, amelyet a közönség nagy .e'széssel fogadott. a Kozniifform A moszkvai rádió bukarcsi je­lentése szerint a Kommunista Pair- tok Tájékoztató ^Irodájának közlö­nye, a „Tartós békéért, népi demo­kráciáért” legújabb száma első ol­datom errilékezik meg enróC hogy tíz évvel ezelőtt jeüemt meg Sztálin műve: ,A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) , Pártjának története. A lap ezal'ka)ómmal első adaton közli Sztálin képét A méltatás meg­jegyzi, hogy Szitáífo művének ju­bileuma egybeesik a Tájékoztató Iroda afapításának első évfordulóié vaä. A Tájékoztatási Iroda alapítása óto eltelt év máris megmutatta a Tájékoz'a'ó Irodának a kommunista pártok ideológia« vona(vezelése és a marxuzmus—leninizmtistól történ? elhajlások leleplezésében vitt Italai- inas szerepét. i i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom