Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-05 / 228. szám
2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1048 OKTÖBEB 1 Uj szovjet Jegyzék a német kérdés megoldására A külügyminiszterei» értekezlete vitassa meg a berlini helyzetei kerestek megoldást a berlini Teflontva, hogy a hámom nyugati hatalom kormánya a berlini kérdési a Biztonsági Tanács elé terjeszti, a Szovjetunió kormánya szükségesnek látja, hogy a következő -nyilatkozatot tegye: 1. A berlini kérdés szorosan ösz- szcfiigg Németországnak mint egységnek kérdésével és a Nyugatnémet külön kormány felállításával. Az UNO alkotmánya szerint ezt a kérdést azoknak a kormányoknak kell megoldaniuk, amelyek Német- oiszág megszállásáért felelősek. «— üzért a kérdésnek a Biztonsági Tanács elé való terjesztése Indokolatlan, 2. Az Egyesült Államok kormányának vádja, hogy a berlini helyzet a nemzetközi békét és biztoná got veszélyezteti nem felel meg a tényeknek. 3. A szovjet kormány javasolja, hogy a németországi főparancsnokokhoz küldött utasítást, amelyben augusztus 30-án megállapították, tekintsék a Szovjetunió, az USA, Nagybritannia és Franciaország kormányai közötti megállapodásnak és ennek alapján kell rendezni a berlini helyzetet. 4. A szovjet kormány javasolja Hazaérkeztek Moszkvákéi a magyar kereskedelmi kiifdittség vezetői 4 nehézipar megteremtéséhez a magya dolgozók áldozatkészsége szükséges hétfőn dotta «—, amelynek elődjét Sí»^ Iáig pusztította el, éle* bíiony»* arra, hogy nőm tud erőt venni r4 tunk az ellenség, nem gyengíthf meg akaratunkat és nem hód* hatja vissza tőlünk örökre elv*»1 tett pozícióját. Bizonyság arra '! hogy amit magunk elé tűzünk, *’ véghez is visszük é* nem 1*®* rtink akadályt, amelyet le fle|1 győzhetünk. A halalmas ünnepléssel fogad0 beszéd után Köss* István ipari!?' miniszter felavatta a haji)Mofí' csarnokot Nekünk — mondotta a tölvhe között — az új nagy knpari'*5,1 üzemek egész sorára van sriiksí günk, mindenekelőtt nehédP^ üzemekre, mert a nehézipar ’ alapja á könnyű iparnak is- ^ nek megteremtéséhez azonban gint csak a magyar dolgózók dozátkészségére van szükség. Önzsttie vettek . agy sikkasztó tisztviselő^ Baranyavármegye alispánjai feijedenlésére a rendőrség eija' ^ indított Lippay Lászióué 28 t volt községi f-isz tiviselő elten» *. j. k-o*ármi:s4(e<nyi köMiégházán t«tl®. tett saolgáfeiot. Ilyen mdnöség*^. a hivatalos he jegyzések fásával 840 forintot sókikswziot’ ^ a keotféas alatt átló pénzek-bó*' . á teásért«» 14 karátos arany jegygYŰrŰb. ékszerek, Svájci karórák HENTZ Jókai* tér 2. Használt aranyat, bril iánsot veszek, cserélek. 1349 í “ser Ünnepi díszbe öltözött hétfőn Hután a Ganz hajógyár, hogy inepélyes keretek között felavas- ik az új hajószerelő csarnokot. Az ünnepséget Kellner Gyula, a ;lyi pártszervezet titkára nyílttá meg, majd Lukács János az dtőmunkások nevében adta át az >ületet. Ezután Szakasits Árpád köztár i.sági elnök szólalt fel. — Ez a szerelő műhely — monA több hétig tartóin eredményes) tárgyalások után szombaton Mosz-' kvában aláírták a magyar—szovjet árucsereforgakni megállapodás1. A magyar kereskedelmi küldöttség vezetője, Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter, Vas Zoltán miniszter, a Gazdasági Főtanács fő- •itkára, Vajda Imre államtitkár és Hardy Róbert minisztert osztályfőnök kíséretében hétfőn déliben repülőgépen megérkezett Budapestre a budaörsi repülőtérre. A kormány nevében Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter üdvözölte a magyar küldőt ség vezetőit. A küldöttség többi tagja a héten érkezik haza. Molotov külügyminiszter vasárnap jegyzéket intézett az USA Nagybritamniia és Franciaország kormányához válaszképpen a három nyugati kormánynak szeptember 26-án a berlini kérdésben a Szovjetunióhoz intézett jegyzékére. A szovjet jegyzék bevezetőül leszögezi hogy „a Berlinben keletkezett helyzetért % kizárólag a három nyugati hatalmat terheli a felelősség”, külügyminiszteri értekezlet üljön össze, hogy megvitassa a berlini helyzetet, valamint Németországnak mint egységnek kérdését a négy hatalom potzdami egyezményével összhangban. Visinszkil: fi heriiiH kérdés nem tartod a Biztonsági Tanács majd rámutat, hogy az USA és Nagyhréíainináa mér 1946-ban, a brit és amerikai övezet gazdasági egyesítéséivel elkezdte Németország kettéosztását, súlyosat: megsértve a potsdami egyezményt. A szovjet egyzék megáííapátja, hogy ez a politika ,ß demokrácáaieilenes és náci elemeik fokozatos növekedéséhez vezet" és rámutat, hogy ezek az elemek „máig sem adták fel bosszúra való törekvésüket, *meáy nemcsak a szomszédos érsz ágokat fenyegeti, hanem egész Európa népeinek biztonságát”. ft német hadüpar fromol? veszélyt jelen* A szovjet jegyzék hozzáfűzi, hogy ,,különösképpen a Marnsha-ll- terv megvalósításával kapcsolatban hejyreáüott német hadBpar jelent komoly veszélyt. A szovjet vétesz ezekután éles hangon Urálija a kodon» hethatalmi értekezlet döntéseit, majd hangsúlyozza: „Ha nem tett volna külön pénzügyi reform, nem merült voina fel a bérűn» kérdés. — A szovjet kormány intézkedése védekező lépés volt a három nyugati hatriom támadó lépései ellen” A szovjet jegyzék megállapítja, hogy a nyugati hatalmak aknázzák alá beriní jogaikat, majd részletesen ismerteti a moszkvai tárgyalásokat, amelyeket — „az USA szeptember 26-á jegyzéke hely télénü1 ismertetett*'. <1 szovjet kormány javaslata A Biztonsági Tanács hétfői ülésén napirendre tűzték a berlini kérdést. VisAnszddj a Szovjetunió nevében ki jeJen tette, hogy ez Egyesült Államok, Nagybritannáa és Franciaország Berlinire vonatkozó javaslata nem tartozik a Biztonsági Tanács ügykörébe. A berlini ügy csak egy része a német kérdésnek, amelyet a ktSügymenisz terek tanácsának útján lóéi! megoldani. Ha fisz teteiben akar ják tartani a Német, országira vonatkozó különböző nemzetközi egyezményeket, le kell venni a napirendiről a berlini kérdést. Az Egyesült Államok, Na-gybritan- náa és Franciaország más módon és más fórum előtt ismertetheti a berlini kérdést anélkül, hogy megszegnék az alapokmány rendelkezéseit. A szovjet kormány október 3-i jegyzékében javasolta a külügyminiszterek tanácsának összehívását és követelte, hogy a berlini kérdést ez elé a tanács elé terjesszék. Az az álltáé propaganda célokat szolgál és izgalmat akarnak kelteni. Beszéde végál Visinszkij ismét nyo. matéfcosan kijelentette, hogy kormánya nevében eüenzs a berlini kérdésnek a Biztonsági Tanács előtt való megvitatását Szofrntoysrtli tábornagy a berlini vais&a obafrhi SzokoiovsTiktj tábornagy, a németországi szovjet katonai közigazgatás parancsnoka, a német sajtó képviselői előtt részletesen nyilatkozott a berlini Válság okairól. A sojtótudósftók kérdésére adott válaszainak lényege a következőkben foglaűható össze: 1. A nyugati hátaiknak nem is kerestek megoldást a berlini kérdésben. Bizonytalanságot és nyugtalanságot akarnak fenntartana, hogy megvailós-ítsák a támadószándekú nyugati katonai tömböt, amely a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányul 2. A berlini válság legmélyebb oka a nyugati hatalmaik Németország kcttészaikítására irányuló politikája. A berlini válság közvetlen oka a nyugati hataJmak által bevezetett külön nyugat német pénzügyi reform, amely jóvátehetetlen bűn Németország gazda-sági talpra, állítása eliten. 3. BehKni blokád nincs és nem is volt! Berlinben éhínségről szó sem volt. A szovjet hatóságok nagymennyiségű ételmfezert tartalékoltak. 4. A négy főparancsnok berlini tárgyalásait Ctey tábornok hiúsította meg. 5. A szovjet parancsnokság törekvéseivel szemben, hogy helyreállítsák Berlin és Nyugat-ŐTémet- arszág közötti normális közlekedési kapcsolatokat, a nyugati főparancsnokok különböző nehézségekkel meghiúsítsák. 6. A nyugati főparancsiiókok minden kóppen zátonyra akarták juttatni a berlini megbeszéléseket s a moszkvai négyhafami megállapodások megvalósítását. 7. A Berlin és a külföldi államok közötti kereskedeSem lebonyolításának megoldását élőire kidolgozót* áiKiásfoglaAnssai és rosszindulatú taktikával meghiúsították. 8. A szovjet kormány szeptember 25-én bejelentette, kész további tárgyalásokra a bedim kérdésben az augusztus 26-án elért moszkvai megáltepodás alapján. A három nyugati kormányon múlik, hogv a bérlin* kérdésben gyakorlati aíapon is. kölcsönös érdekeik szeme.'öt t tartásával megegyezés jöjjön létre. flttalftnns STtf^tilr a francia banyákban A hétfő déli párisi lapok jelentése szerint hétfő reggel óta egy gram szénét sem bányásztaik a francia szénibányákban. A sztrájk az ös-z- szes bányákban általános. htcséi & mutt... ÖREG, porlepte képek, elron- gyolódott zászlók, rozsdumarta perselyek kerültek elő a szakszervezeti csoportok és a tagok gyűjteményeiből, néhol a padlásról vagy pincéből, hogy a Szakszervezeti Kongresszuson a pécsi szak- szervezeti mozgalom küzdelmen szemléltessék. Vastag vaslemezekből összeeszkábált súlyos tádikó kivágott résébe hullatták a múlt század közepe táján az építőmunkás mesterlegények nehezen megkeresett garasaikat. Az egylet gyűjtötte a pénzt, mert kellett, ha valaki leesett az állványról vagy szélnek eresztene a mester. Kellett u pénz, ha a több bérért és rövi- tlcbb munkaidőért sztrájkbaléptek a kőműveslegények. De erősödött a munkásmozgalom és 18Wi-bcn vadóMtAj selyétnzúszló alatt vonultak fel a pécsi építőmunkások. A zászló már meglépett, rongyos, de • parlament kupolacsarnokában azért büszkén hirdeti majd a pécsi építőmunkások ötven évvel ezelőtti kemény harcait. A KERÁMIAI munkásoknak az 1890-es évekből való csoportképén nagybajuszé, széleskalapu, szűk- ptmlallójti mozgalmi harcosok ütnek. Háttérben az akkori ZsOlnay- gyár látképe. Kisüzem volt még akkor a gyár, talán akkora, mint most egyetlen műhelye. Azóta a kerámiai munkások verejtékén nagygyánőlt, de a gyárra! együtt nőtt a mozgatom, egyre többen és egyre elkeseredettebben küzdöttek a növekvő kizsákmányolás ellen. HATALMAS tömeg vonul fel. a tömeg étén táblákat visznek ilyen feliratokkal: Általános egyenlő titkos választójogot! Követetjük a papi birtok felosztását. A földmunkások örökítették meg egyik tüntetésüket az első világháborút közvctienüj megelőző időből. .-1 felvonuló dolgozók között kardmarkolatukat tehetetlenül mnrkotászó rendőrök sodródnak. A nép már ekkor követelt* a maga részét u kormányzásban és saját sorsának intézésében. Követelte a nagybirtokok megszüntetését, elsősorban a papi birtokok felosztását, mert a papi birtok zsákmányolta ki legjobban a nincstelen földmunkásokat. EGYRE Élesedett a küzdelem egy évszázadon keresztül és ennek a harcnak katonáit örökíti meg a vasmunkások fénykép csoportja. A fényképek a Vasasok második világháború előtti vezetőségét ábrázolják. Mártírok lettek és Dachauban pusztultak el, mert tudták, hogy végül is a munkásosztálynak kell győznie. Jól tudták, mert valóban a munkásosztály győzött. A dolgozók követelései sorra megvalósultak. A magyar paraszt saját földjét műveli, a munkás a saját gyárában dolgozik és a régi mozgalmi harcok történelmi múltú emlékeihez méltóan csatlakozik a legújabb idők új eredményeinek emléke: or élűrem ílznunkwtáuak fénykép*. - . A katolikus egyház és a demokrácia rendezetlen viszonyáért — ezt jól tudja Magyarországon, de már a külföldön is minden tárgyi, lagos szemlélő — Mindszenty bíboros és népellenes klikkje a felelős. A kormány hiába tett kezdeményező lépéseket, hiába kísé. relíe meg a békés megegyezést, i Esztergom részéről merev elutasi- I fásában részesül!. Hogy miért? Erre Rákosi Mátyás elvtáTs kecskéimét! beszédében így adta meg a választ: „A jóhlszemüek számára jalá kell húzni, hogy minden enge, dékenységiink és minden megegyezésre irányuló kísérletünk hajótö rést sezenvedett azon. hogy a katolikus egyház jelenlegi vezetői 'változatlanul a régi reakciósokhoz húznak. Még mindig azt remélik, hogy egy harmadik világháború véres borzalmai és pusztításai visz szasegitik őkel a nyeregbe, visszaszerezhetik az újgazdáktól a sok százezer holdjaikat és vele együtt politikai befolyásukat. Ez az oka annak, hogy nem tudunk velük megegyezni." A kecskeméti beszéd ót* újabb és újabb bizonyítékok kerültek nyilvánosságra Mindszenty és hívei ellenséges magatartásáról és reakciós terveikről. A magyar dolgozók és elsősorban a katolikus hívők megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a katolikus egyház feje szoros kapcsolatot tartott ifin a földművelésügyi minisztérium kémkedő, összeesküvő és panamázó íőtisztviselőivel. Rendszeresen menkapta a minisztériumban készült bizalmas tájékoztatót az imperia. listák z6oldjában álló rádiók gyalázkodó hangú adásairól. És ahelyett, hogy visszautasította volna ezeket a ,,tájékoztatókat", még köszönetét is mondott értük és elismerését fejezte kj az „alapos é« jó munkáért." Az egyház és a népi demokrácia közéékelt mesterséges szakadék kiszélesítésére Mindszenty és hívei nem mulasztanak el egyetlen alkalmat sem. Politikai keresztesháborút hirdetnek és a „veszélyben a szabad val’ásgyakorlat" ha zug meséjével akarják a katolikus híveket szembefordítani a népi demokráciával. Mindez! nem a demokrácia kormánya találta kj. hanem az Actio Catholica Svájcba szökött igazgatója, Mih aló vies Zsigmond olvasta az etztergofl prímás fejére. Mlhalovics egy V'í ci tannak adott nyilatkozatába < mondotta, hogy Mindszenty poHI kai mozgalom élén áll Magyaro szágon és még protestáns hívei vannak, akik a bíboros érsek „p» tizánjai". Joggal állapította tehát Dobi István földművelésiig miniszter, a Kisgazdapárt főtltká: Sárváron mondott vasárnapi t> szédében a következőket: „Najrr! napra tanúi vagyunk annak, hof a lelkek feletti hatalommal büní visszaélések történnek szerte > országban ... Mindszenty bíbor' útja nem Krisztus követése, h nem vakmerő játék az államhst lommal, a törvények erejével 1 meggondolatlan kihívás £ dolgozt mil’ióinak akaratával szemben." Mindszentyók provokációit vsl ban megelégelték már a dől gort és elsősorban azok a katolikus I megek ítélik el. amelyek 5zárt)'l7 szeretnék a politikát a temple*0 ból és a pászlorlevelekből. Külön sen a azerzetes«tanárok eltiltás» tanítástól és az iskolák államosít sa ellen folytatott harc vUágttof meg a katolikus szülők előtt, hot ezek mögött a döntő kérdések tn göti i$ politikai indokok huzódtf meg és a politikai gáncsoskodi fontosabb volt a prímásnak, a katolikus ifjúság és a szülők é deke. Mindszentyék és a kör'éjf csoportosuló reakciós erők ezútl már nyilt sisakkal léptek a poron ra, tehát elérkezett az idő a k SqKUus hívők részéről is a nY* kiál’ásra. Azok a katolikusok, aki hívei a demokráciának, akik «e akarják, hogy az ország ée a d« gozó milliók újból a grófok, bárt és bankárok szabad vadászterük legyen , őszintén és becsületes* nyilvánítsák ki véleményüket F-5 tergom felé. Nemcsak a magV1 nép jövője iránti felelősség, de 1 egyház zavartalan működése és lelkek megbékélése és megköveU parancsoló módon, hogv a kaj likus tömegek legyenek hitet a n:] demokrácia mellett és az egyl>‘ vézetőj részéről olyan maga Ur*» követeljenek, amely az egyház ' a demokrácia között nem a Sí® húzást, nem *x ellentétek ki**1 lyífését szolgálja sugalmazol; P rancsra, hanem a megbékélő/' megegyezést készíti elő. MINDSZENTY UTJÄ
