Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-31 / 251. szám

1 DÜNANTÜLI NAPLÓ Boldog ország-------* Pé csi fiatalok i eve lei a lenini Komssomolhos A Szovjetunió ifjúságának nagy szervezete, a Komszomol születé­sének harmincadik évét ünnepli és vele ünnepel a magyar ifjúság is, amely elindult azon az úton, amit a Komszomol életének harminc éve alatt végigjárt. Hogy ez az ül számunkra könnyebb, kevésbé gö­röngyös, az nagyrészben a Kom- szomolnak köszönhető, amely a hősök, a harc és a munka hősei­nek légióit nevelte a szovjet haza és a szabadságra vágyó népek számára. Az iskolás ifjúság a forró hála, H csodálat és érdeklődés érzései­vel fordul az ünneplő Komszomol felé és érzéseinek levelekben ad kifejezést. Ilyen leveleket Írtak a középiskolák minden osztályában, lányok és fiúk egyaránt. Nagy élmény volt számunkra ezekben a levelekben lapozgatni. A kedves, frisshangú Írások legtöbbjét az jellemzi, hogy a Komszomolt mint személyt, egy személyt fogták fel. í 'atal óriás, amely előtt nincs le­hetetlen. „Kedves Komszomol ba­rátom! Kedves Komszomol elv­társi“ — ilyen megszólításokkal kezdődik a levelek nagy része. Az ipari leftnykőzépiskolások egyike, Gáti Irén elsőosztályos a. felszabadult magyar diák háláját tolmácsolja a Komszomolnak. „Kedves ifjú elvtársnőm!“ —meg- szólítású levelében, majd mint fa­lusi lány rátér a földművesszövet­kezetek problémájára. Helyes ér­zékkel tapint rá benne a falvak­ban épülő szocializmus hatalmas eszközére és tanácsokat kér a szövetkezet és általában a közös­ségi munkában való eredményes részvéte] módjáról. „Példátok arra tanít minket, — írja — hogy ész­szel, tanulással, de ha kell, fegy­verrel is küzdjünk a demokrácia in egval ósitásá ért.“ Gulyás Anna második osztályos a magyar iskolai önkormányzat kezdeti hibáit tárja fel és orosz testvérétől az 6 ilyenirányú ta­pasztalataiból kér részt. Tanító- me,sterül vallja és idézi Lenint, a Komszomol megalapítóját, aki az ifjúság feladatairól az intervenciók és ellenforradalmak idején ezt mondotta: Az új nemzedékre nem­csak az a feladat vár, hogy meg­védje a munkások és parasztok hatalmát, hanem hogy felépítse a szócialista társadalmai.“ Harmatosán üde, néhol naivan kedves írás Bánfai Margit har­te adikosztályox növendék levele „Kedves Barátnőm!“ — megszólí­tással. — „Mi mindent tudtok Ti?..." — kiált fel a csodálat hangján. — Tanulni, dolgozni és harcolni. De hát hogyisne tud- n ltok, amikor olyan erősek és egészségesek vagytok testben és k lekben egyformán. Láttalak ben­őteket a „Szépség Ünnepe“ cfmfl filmen, ragyogó szemekkel, feszülő í rnokkal és fejelek felett a sza­badság lobogó zászlóival. Szeret­nénk hozzátok hasonlítani. Szeret­őink, ha a mi ifjúsági szerveze­tink, akárcsak a Ti Komszomol- tnk megtanítana minden magyar ifjút arra, hogyan lehet és kell a közösségért dolgozni. A hereskedelmista fiúk levelei már komolykodó!)!) hangúnk. Braun Mihály negyedikes számot ad a népi demokráciánk eredmé­nyéiről és a magyar ifjúság előtt feltárult lehetőségekről. De szól a hibákról is, amelyeket a diákság önkormányzati munkájában és szervezetében Iái. Panaszolja, hogy a közösség munkájából nehányan veszik ki részüket, a többi csak hírálgat. Majd kérdéseket záporoz a „Komszomol Elvtárs!“ felé a szovjet diák és tanár viszonyáról, a komszojnolcok éleiéről. Hol', óv ári Dániel, a kereskedelmi iskola ifjúsági szövetségének »ter­vezető titkár« bámulatát fejezi ki amelynek ilyen erős, tettrekész ifjúsága van Naturalizmusról és realizmusról lát&tU&zHak a píc&L tápa&nmiMuU Wemlben, «melyet döntött a Martysi divtára, —■' amíg belső és stta füstje, heves vita folyik, külső élmények nem gyúrják át az érzékelt életet. A munkás e gép a i—lopk. hősi harca iránt. Megemlékezik a Komszomol ne­velte nagyszerű partizánfiúkról és lányokról, akik a Honvédő Há­ború során életüket is szívesen áldozták a szovjethazáért, majd ott voltak Sztálingrád és a Do- nyec építkezéseinél, de ott vannak szellemében nőtt fel, másik nagy fiának, Sztálinnak vezetése alatt. Lehet, hogy nem minden írás jut el az ezer kilométerekre élő komszomolcokhoz, hiszen nemcsak térbeli, hanem nyelvi akadályai is vannak ennek, de a sorokban lük­az iskolákban is, hogy több tudá- tető szív, amely együtt dobog az sukkal a szocializmust építsék. Boldog ország az, amelynek ilyen erős, tettrekész ifjúsága van. Ez pedig a Konrszomolnak köszön­hető, ajpely Lenin tanításainak orosz ifjúsággal, együtt akar me­netelni is velük a szocializmus építésében és az összetartozás gon­dolata, a kézszorítás forrósága át­lép minden akadályon. neonfénnyei «*«»»»■>« Mindannyiunk képzeletében úgy él a Szent­szék állama, mint egy hatalmas kolostor, amelyben szentélelü pa­pok és barátok imádkoznak a világ népeinek lelki üdvéért. Aki azonban látogatást tesz a Vatikán­ban, rövid idő alatt rájön, hogy a Vatikán a szónak politikai értel­mében is komoly közigazgatási, pénzügyi, propagandaügyi szerve­zettel bíró állam, melynek „mi­niszterei“, bankjai, sőt még ex­port-import vállalatai is vannak. Államformáját tikán abszolu­tisztikus monarchia, parlament és alkotmány nélkül. Montini és Tar­dini bíborosok osztoznak, pápai fennhatóság mellett, az állam ügyeinek intézésében. Montini őeminenciája vezeti a „rendes“, azaz belügyeket, míg Tardini bí­boros a „rendkívüli“, azaz kiil- ügyeket. Ők irányítják a Szentszék összes egyházi és világi ügyeit (mert ilyenek is akadnak szép­számmal) és egyedül a pápának tartoznak felelőséggel. Az állam pénzügyei, diplomáciai és propa ganda-ügyei kizárólag Tardini bí­borostól függnek. a meg­alapí­tója annak az iskolának, mely ai újságírók oktatásán kívül a rádió, mozgókép és egyéb propaganda­ügyi oktatással foglalkozik. A ten­gerentúli technikai ismeretekkel rendelkező tanárok felhasználják a propaganda minden eszközét, bele­értve a nconbetüs jelmondatokat is. Egy tipikus ilyen jelmondat, Monsignore Montini A cigaretta ■ A képző mű vésziek beszélgetnek ^ a ■ na*, urai izmus és a szocalista reálfc- ' mus problémájáról. Martyn Ferenc hangját halljuk: — Sokain azt hiszik, hogy a festő új utakon jár, amikor a valóságot csupán mechanikusan ábrázolja. A szovjet vita megmutatta azt, hogy « naturafiz- m.'US távlat nélküli, csak fénykép­szerűén ábrázol. Fimogenov „Az acél elindul” című fes'ményéről Sa- gijnyien a Pravdában írott oiíkkében megállapítja, hogy sötét és érteden kép, hiányzik a munka hangulata, e tűz viszíénye az emberi arcon. — Néíiányan Magyarországon a naturalizmust akarják megva'óstíani — mondja Gádor Emil. — Azt hi­szik, hogy elegendő a gondola1! tartalom: egy-ogy jelszó kivetítése. Bírálatok hangzanak el a pécsi mű­vészek felé, hogy távol vannak mely sokhelyütt lálható, fgv szól: „Megváltó, mentsd meg Orosz­országon“ — a bolsevizmustól persze. Spellmann bíboros közvet!- a valóságtól. A kérdés tehát tésével működik a propaganda. hogy ^ a valóság? De kiterjedt bankhálózatot * Kc-üle Sándor bőszéi-: irányítanak a Vatikánból termé-1 — A valóság szerintem az szelesen kapitalista módon. Ezért joggal állapíthatta meg látogatása végén a France Nouvelle munka­társa, hogy a Vatikánvárosban tett látogatása keserű kiábrándulást je­lentett. az, az míi­meHett dolgozik. Hz esztendővel ezelőtt a festő a -képben a főké« elnyomást éts ellene való küzdelmet ábrázolta vo'rna, mos/t a fetezafoa- dullságot. Pedig ugyanarról e té­máról van szó és ugyanarról a moz­dulatról. Mégis a két képet egész világ váiasz'.ja el egymástól. — És az absztrakt festészet? — Az absztrakt festészetet kí­sérletnek lehetne nevezni A művéwt mindig izgatja az új forma és a színek új rfanu-s-a. Szerintem az absztrakt törekvések jól rfemúlyóz­zák a naturalizmust. Rabimovszky Máriusz egyik tanulmányában meg­állapította, hogy agy tehetséges absztrakt festőből mindig válhat őgy jó realista. Egy tehetségtelen naturalistából so­ha. ö Bán Bclai, a szociaóista festő példáját hozza fel. aki fokozatosam szakít absztrakt törekvéseivel és a szociafaia realizmus követőjévé vá­lik. Hosszú ideig tart még a vita. A kérdés megoldása nem egyszerű. A pécsi képzőművészeik szaWkze-r- vezetőnek vi Iái azonban lépéíröi­ér-zékelh-ető világ, amelyet a vész magában megrögzit. A fcs'ó lépésre közelebb hozzák a művésze- színeikkel, vonalakkal és hangulatok- [ két a problémák tisztázásához. így kai tükrözi vissza az é!e(et. I értik meg mind jobban a szocialista — A valóság kivetítése azonban r-calizmus célkitűzéseit és válnak az mindaddig üres marad, — mondja' új korszak új szellemű művészeivé. OKTÓBER LETT MEGINT Irta: Nihul Jerkaj mordtin hoUS Október le't megint! Minden ragyog. Munkánk bérét a nyár megadtu bő fen. Minő napok múltak, minő napok! Díszt öltött lelkem mára ünneplőben. Veri szívem ujjotigva kebelem. Zsongás hullámzik mindenütt vidáman. Jó elvtárs, jer, a mundért vesd le ill, Kettesben elbeszélgetünk mi nálam. Jó elvéárs. jer, a mundért vesd le itt; a legjobb helyre hadd akasztom néked. A ciarkát, jer, a drága nőre idd, a szívünk csupa emlék, csupa ének. Október le't megint! Az én hazám víg-egyetértőn zajg mint ifjú erdőv Szívem kinyílt mini: meggvcckert. Vidám magunk baráti kórusába zengő. Október letr megint! Hogy vártuk ezt! És az öröm az ajtót mosii kiiárta. De az ünnepig nehéz út rekeszt. Gondok, bajok, sok veszteség közt járva Október lett megint! Első pohár bará i nagy családunk lakomáin övé legyen, ki zsarnokot kizár, - mi kedve», fő vezérünk, Jószif Sztálini Október lett megint! Várost betölt a mámor: Nótáznak kanoséit emelnek mindenhol... Vigság, ékesség e föld, mert bölcsője, szülője volt Leninnek. ii i I. ......»■■ >m»»nr i ■ mi Pé csi KIRAKAT BERUHÁZÁS A LEVEGŐGYÁRBAN Birkássy igazgató úr azok közé tartozott, akik mindig „kivág­ták magukat.“ [Amikor a pécsi levegögyár a németeknek szállí­totta a dús vitamintartalmú oxi­gént, nagy beszédeket tartott a háború érdekében. Azután jött az igazolás, Birkássu igazolta ma­gát. Az üzemi bizottság tagjainál tisztelgő látogatásokat tett és egyízben azután cikket írt a fali­újságba, amelyet szerényen így írt alá: „Birkássu Theodor az or­szág egyetlen levegő szagér tője.“ Topolyák szakiárs ugyan az üze­mi négyszög ülésén számtalanszor kifogásolta Birkássy szerepéi az tizemben, de mindannyiszor az­zal tromfollák le őt a többiek, hogy „ilyen szakember nélkül nem boldogulna a pécsi levegő- gyártás.“ Birkássy azután bekerüli a gyár beruházási bizottságába. Feladatául a beruházások megál­lapítását ráták ki. Birkássy nagy landüUitel elkezdte mimikáját. Első javaslata, amely országos viszhangot kelheti a következő volt; Három vagon citromot ho­zatott Olaszországból a munká­sok részére. Minden munkás na­ponta tíz darab citromot kapott. Ezt az intézkedését a következők­kel indokolta meg a csodálkozó, üzemi bizottsági tagok élőit: „A oíz feldolgozása a veséket erősen igénybe veszi. A mi feladatunk az, hogy a szervezetet teljesen a termelő munka felé irányítsuk." A citrom lilán következeit az izomlazító gép. Csekély 13 mil­lió forintért elmés szerkezeteket vásárolt a gyár Birkássy javasla­tára. Az udvar közepén hatalmas tornatermejt létesítettek, ahová 100 izomlazító gépet szereltek fel. Minden órában más és más mun-- kás szaladt rövid nadrágra vet­kőzve a tornaterembe, ahol mint­egy 25 szakképesített tornatanár segédlete mellett megkezdek a lest frissítő gyakorlatokat. Szíj- jakkal a gép karjaihoz erősítet­ték a munkások karjait és lábait, azután egy gombnyomásra a gép ide-oda rázódott, tekerte, húzta- vonta, nyújtotta, frissítette a mun­kások izmait, miközben vala­mennyi emberről literszámra folyt az izzadság. Eme rövid gyakorlat után sántítva, bicegve, némely munkást taligán Szállítva ért vissza munkahelyére. — Ne feledtkezzünk el a könyv­tárról sem, — mondot'a Birkássy a beruházási értekezleteken. A szót telt követte. Aránylag olcsón, súlyra mérne mintegy 4 vagon olvasnivalót vásároltatott össze Birkássy. A könyvekhez helyisé­get is kellett építeni. Birkássy- nak. hogy takarékoskodjon a be­ruházásra szánt összeggel kolosz- fzális ö'lete támadt. Megépítette az egész országban ismertté vált könyolúrtornyot. Három négyzet- méter széles néyyszögalakú, 80 méter magas tornyot épíletett. Belül könyvekkelrakatba ki, az olvasóknak hosszú vaslétrán kel­lett le-föl menniük, hogy a szük­séges műveket megtalálhassák. Ezek után volt még a beruhá­zási bizottságnak közel ötszázezer forintja. Birkássy nem maradt tétlen. Háromszáz futballnbdáb vásároltatott a gyár csapatának. „A demokrácia gondoskodik a sportolókról“ — numdota Bir­kássy n labdaavató díszünnepsé­gen.. A fuibai labdához sportpá­lyát készt ettek. Miután helyük nem vol‘, a 10 számú üzem ta­pos tetején állították fel a kapu­kat. A labda természetesen gya­korta lőcse I az udvarra, Birkássy ezért 13 gyakorlott labdaszedőt alkalmazott, akiknek főtevékeny­sége az volt, hogy visszartobál- ják a leese t labdát a tetőre. A labdaszedők természetesen rendes teljesítménybért kaplak. Végül marad vagy 13 forint beruházásra. Birkássy sürgősen összehívta a beruházási bizottsá­got, hogy döntsenek az összeg hooafordításáról. Birkássy rész­letesen elszámolt a beruházás eddigi menetéről. Háromórás be­széde után me goakar.a a fejét és azt kérdezte: — Mit csináljunk ezzel a 13 forinttal? Topolyáknak valahogy néni tetszett a beruházás eddigi mód­szere. Felállt és szerényen el­kezdter — A levegő vitamínozó szer­kezet acélkarja letöröl1, már he­tek óta áll u munka, új szerke­zetre volna szükség ... — Helyes, — szakította félbe örömujjongással Birkássy. — Eri- tétlenül új szerkezeire van szük­ség. Javaslom, hogy a 13 forintot fordítsuk érré a célra. Ne mond­at Országos Tervhivatal, hogy felesleges beruházásokra költöt­tük el & gyúr pénzéti Káván.

Next

/
Oldalképek
Tartalom