Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-31 / 251. szám
3 DUNÁNTÚLT NAPLÓ ms acpoas» * Mindszenty feleisséureynnásáf követeli Pécs véres törvény hatásága 1 szombati rendkívüli közgyűlés táviratot intéseit a kormányhoz A város törvényhatósága rendkívüli közgyűlést tartott szombaton tr. Gyetvai János főispán ánökiete alatt. Napirend előtt Csiszár János bizottsági tag kért és kapott szót. Beszéde elején felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a demokrácia és kormánya tett az egyház működése és a hitélet szabadsága érdekében es amelyekért cserébe legalább lója: 3'ást várt az egyház vezetői részéről. Ezzel szemben a magyár katolikus egyház feje Mind szén ty bíboros sorozatos támadást intézett « demokratikus kormányzat ellen. A lelkek tétet ti befolyását gyújtogatásra használta fel. Az egyház) jcllegíi megmozdulásokat reakciós politikai tüntetéssé Változtatta. I, eg lit óbb pedig beüearvatikozott a demokrácia külpolitikájába és sovi- ni szita szóSamokkal próbálta meg- , 0várni az épülő magyar—csehszlovák jóviszorjyt.Csiszár javasolta, hogy a közgyűlés foglaljon állást Mindszenty káros tevékenysége ellen. A javaslathoz elsőnek Hídvégi Tivadar afepán szólít hozzá. Éles szavakkal bélyegezte meg az imperializmus szolgálatában álló Mindszenty propagandát és kérte a Kisgazdapárt nevében a Javaslat elfogadását. B. Nagy Gusztáv a szakszervezeti munkásság nevében kérte a javaslat elfogadását a békés termelőmunka zavartaOansáiga érdekében. A szavazásira feltett javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, majd rátért a napirendi pontok tárgyalására. Bodó Imre a műszaki ügyosztály résziéről ismertette a 1 orvényhajtóság útalapjának zárszámadását éa az útalap tulajdonában levő harmincéves gőzhenger megjavításának költségeire megszavazott 40 ezer forint 60 ezerre való emelését kérte. A IdfoeMt&ai afop részére a lakosság bsztellátájM érdekében szükséges egymillió 100 ezer forint pótköltségvetést elfogadta, és hozzá árult az Üdülő szálló beszerzéseihez és átalakítási munká- laiaihoz. Előbbinek költsége 200 rzer, utóbbi 25 ezer forint. A Községi Glekniszerüzemnek a múltban m: r folyósított 300 ezer forintot továbbra Is folyósítják kölcsön-1 százalékát szavazta meg 0 közigyü- ként. j lés, amelyet 0 tárgysorozat végére A mentőszolgálatot ellátó államosi- érve, a főispán berekesztett. tobt tűzoltóság küiöndijazásaként a A közgyűlés a következő távira- a szállításokért befolyó díjak tíz tot intézte a kormányhoz: Miniszterelnökség Miniszterelnök Ur! Budapest. Pécs város törvényhatósági bizottsága a mai napon tartott rendkívüli közgyűlésén a lcgmesszebbmenöen elitéli azokat a népi demokráciánk elleni cselekményeket, amelyeket Mindszenty bíboros a vallás gyakorlásának leple alatt elkövet és kéri a Magyar Kormányt, hogy ezekért az üzelmekért vonja felelősségre és ennek során áüam ellenes cselekményeit a törvény szerint szigorúan torolja meg. Január 1-15 közöli népszámlálás 1949 január 1—15-e között népszámlálás lesz az országban. Két hét alatt 20 számlálóbizottság 30 millió kérdőívvel felkeresi az ország valamennyi lakóját. Az íveket mindenkinek ki kell töltenie, aki január elsejére virradó éjfélkor Magyarország területén tartózkodott. A népszámlálásra 16 fajta kérdőívet készítettek és ehhez 16 vágón papírost használtak fel. A népszámlálás alkalmával minden személyt, lakját, háztartást, lakóházat, épületet, önálló iparost és ipari üzeipet, önálló kereskedőt és alkalmazottat összeírnak. Á Komsiomol ünnep programja Ma reggel zenés ébresztővel kezdi meg a pécsi ifjúság a lenini komszomoi megünneplését, 9 órakor ifjúsági staféta indul a mecseki Szít emlékműtől a temetőben lévő Szovjet hősi emlékműig, melyet megkoszorúznak. Délelőtt 11 órakor a pécsi Nemzeti Színházban ünnepi nagygyűlés. Ünnepi beszédet mond: Halász József NÉKOSz főtitkár, a MINSz központi vezetőségének tagja. A beszámoló után kultúrműsort adnak elő az összes ifjúság: szervezetek. Délután 4 órakor az Ifjúsági Színház ünnepé lyes megnyitása a Szentistván-téri leánygimnázium dísztermében, ugyanakkor az Úttörők műhelymunkában kitűnt csoportjait a központi vezetőség kitünteti. Mezőgazdasági helyzetjelentés A földművelésügyi minisztérium a m©zöi*aizdäisigi helyzetről a következő jelentést adta ki: Az október 9-én kiadott jelentés óba az időjárás az őszi betakarítás», száratási és vetési munkácsiakra,, valamint az őszi vetésre igen kedvező volt. A késői kukorica, burgonya és répa minősége megjavult. Az őszi munkálatok elvégzése folyamatosan halad. Az eddig beérkezett jelentések alapján búzában 14.853.800 q termett, ami 6.6 q holdanként átlagnak felel meg. A békeévek termésétlaga az 1930— 39-ig eJbetó fiz esztendő alatt 8.1 q voit. Az idei kisebb átlagtermés a legjobb búzatermő vidéken fellépett késői fagy és nagy aszálykár k íj- ve tkezmenye., Rozisban 7,484.463 q termett. A holdanként! átlag 7.4 q. amely 0.8 q-val haladja meg a háború előtti tízéves átlagot. — őszi és tavaszi árpából együtt 6.560.760 q volt a termés, 7.8 q állaggal, amely lényegében elérte a békeévek átlagtermését. Rizsből a várható terméshozam 386.579 q 15.5 q átlaggal. Zabból 3,207.000 q termett, ami 0.3 q átlaggal haladja meg a békeévek tízévi átlagát. Kukoricatermésünk 32,469.200 q átlaggal, ami az utolsó békeévek átlagánál 3.5 mázsával nagyobb. Burgonyáiból 26,989.970 q termés volt 53.7 átlaggal. Ez az átlag 14.9 q-vail haladja meg a békeévek átlagát. Londoni jelenté« szerint a francia kormány engedélyt kért a Marshali- ierv igazgatóságától, hogy a szíttá jiklieiiyzetre való lekitetíe! a segélykiu falasok terhére 19 miliő dollár erejéig külföldön vásárólhajs- son szenet. Egyben kérte, hogy csökkent sóik a segélyszállítmányokat gabonában, gyapotban, z«*ra- > dókban és kőolajban. Mártírjainkról emlékezünk Halottak napján mártírjainkról (mlikezünk, a munkásosztály hő- iriiró/, akiket nem a mindenkire árakoto halát, vagy íróiaméig pusztító kór tett sírba, hanem a még pusztitóbb és kegyetlenebb érászok, az elnyomók osztályának gyilkos dühe. Ott látjuk közöttük a r.sertetöi csend őrtűz áldozatait, '■kiknek színét gyilkos golyó fúrta át. Fájtig, Hegedűs és Keller elvtársak, látunk benneteket vérző sebeitekkel, de látjuk azokat is, akiknek árnyai ezen a napon messze idegenből keltek útra Dachau és más gyalázatos nevű helyek hantjai alól.Buzsáki, Sudár, Renczur, Kübler elvtársak és Ti többiek eljöttetek mind erre a találkozóra. .4 pécsi mártírok mellett emlékezünk Sallaira és Fürst- re, Sógvácira, Rózsára, Schönherz Zoltánra, Rorkariguk Alexára, a magyar szabadság és függetlenség tántoríthatatlan harcosaira. Egyenesgerincű, kemény emberek, akik örök dicsőségei maradnak az egész munkásosztálynak. Jöttök és előttünk haladtok az úton,- ahogy éléletekben is tettélek. Látjuk sebeiteket, amelyeket a magunkénak érzünk. Uj és új erőt merítünk példátokból, hogy meg ne tánto- rodjunk útunkon, amely a végső diadal felé vezet. Kínjaitok és mártírhalálotok lángbctükkel írják elénk az osztályunkhoz való hűséget és szerete- tel, de a gyilkosaitok elleni engesztelhetetlen gyűlöletet is. Másokért éltetek és másokért haltatok meg. Az elnyomottak a kizsákmányolták szabadságáért. Árnyaitok együtt menetelnek azokkal a szov- jethösökkel, akiket ugyanezért terített te a közös ellenség golyója. Halálotok győzelmet és nyomában szabadságot hozott. Lehullott a bilincs kezeinkről és építhetjük azt a világot, amiért Ti készek voltatok meghalni. Emléketek szüntelen figyelmeztessen bennünket, akiket néha kis nehézségek riasztanak, hogy Ti mindent odaadtatok a szabadságért. Szabaddá lett kezünkkel és egész hitünkkel kelt folytatnunk munkátokat, hogy halálotok ne legyen hiába való. Kommunista erkölcs Népi demokráciánk »ríja egyre határozottabban vezet a szocializmus felé. Ezen az úton fej kell számolnunk nemcsak a régi gazdasági és politikai viszonyokat, nemcsak a régi burzsoá ideológiát, hanem a régi erkölcsöt is, — amely valójában a tőkésosztály erkölcse volt és hozzájárult a dolgozó nép gúzsbakötéséhez. A kapitalista társadalom alap- eive: vagy te rabolod ki a másikat, vagy az rabol ki tégúH, — vagy te dolgozol másnak, vagy az dolgozik neked. Ennélfogva a kapitalizmus erkölcse szentesíti és igazságosnak tartja a kizsákmányolást, az elnyo mást és mindazt, ami ezt elősegíti. Az egyéni érdekek hajszolását, a mag’ántuta idonhoz való ragaszkodást, a képmutatást, a nyereség- vágyat és a munka megvetését. A kapitalizmus erkölcsi elvének lényege: £n a magam hasznára törekszem cs másokhoz semmi közöm. Ezt a kapitalista erkölcsöt igyekszik az uralkodóosztáiy — az adott társadami-gazdasági viszonyoktól független — örök, mindenkire érvényes erkölcsként feltüntetni. Világos, hogy a munkásosztály a magasabbrendű szocialista társadalomért, a kizsákmányolás megszüntetéséért folyó harcba nem indulhat ilyen erkölcsi felfogással. A munkásosztály a harc közben kitermeli a maga magasabbrendű erkölcsét. A kommunisták, akik a munkás- osztály legöntudatosabb elemei, ennek az erkölcsnek a leghívebb képviselői. Ezért a kommunista erkölcs a munkásosztály erkölcse. A kommunista erkölcs mindenekelőtt azt jelenti, hogy a kommunisták minden cselekedete alá van vetve az osztályharc, a munkás- osztály és annak élcsapata, a Párt érdekeinek. A fentiekből könnyen érthető, hogy nem egyeztethető össze a kommunista erkölccsel annak magatartása, aki a Párt harcától várja osztályának, családiénak és saját sorsának javulását, de ebben a harcban semmiféle áldozatvállalásra sem hajlandó. A Párt a legöntudatosabb dolgozók harcos szervezete. És aki ebből a harcból kivonja magát, de ugyanakkor sorsa javulását ettől a harctól várja, a kommunista erkölcs legalapvetőbb elvének fordít hátat és kihasználja a többi dolgozók áldozatkészségét. Még súlyosabban elítélendő azoknak magatartása, akik a Pártnak az egész dolgozó népért folyó harcából csak a maguk közvetlen egyéni érdekeiért veszik ki részüket, akik a Pártot, a többi dolgozók harcát csak eszköznek tekintik egy jó állás, biztos pozíció megszerzéséhez és ennek birtokában nem törődnek a Párttal Az egyéni érdeknek a közérdek fölé helyezése, a kapitalista erkölcsöknek, a karrierizmusnak, az önérdek hajszolásának veszélyes maradványai Kommunistának nem lehet ilyen erkölcsi felfogása. Az ilyen maradványok ellen a legszívósabb harcot kell folytatni önmagunkban ' és környezetünkben egyaránt. Az egyéni érdek — pártérdek viszonya a kommunista erkölcs tükrében az, hogy a párt erősítése az egész dolgozó nép boldogulásának egyedüli helves és. járható útja. Ezé.rt az egyénnek minden erejével támogatnia kell az egész dolgozó népért harcoló Pártot. A kapitalista társadalom nem tanítja meg az embereket a köztulajdon tiszteletére. A közpénzek eltulajdonítása, a korrupció, lepénzelés, jellemző vonás a kapitalizmusban. A népi demokráciában a kapitalistáktól, bankároktól, földesuraktól el; vett gazdasági javak a dolgozó nép tulajdonát képezik. Azok a kommunisták, akik a Párt és a nép bizalmából fontos állami és gazdasági pozíciókban a nép tulajdonát kezelik, élharcosai kell, hogy legyenek a kapitalizmusból ránkmaradt káros szokások” elleni harcban. A korrupció ma az osztályellenség fegyvere a dolgozó nép ellen. A népi demokrácia gazdasági hadállásai néni szabad, hogy lehetőséget adjanak e fegyvernek a ncp ellen való felhasználására. Megóvni, becsületesen kezelni, takarékoskodni, a dolgozó nép tulajdonával ez ma a kommunista erkölcs egyik alapvető parancsa. „Vezess pontos, lelkiismeretes elszámolást a pénzről, gazdálkodj takarékosan, ne tékozolj, szigorúan tartsd be a munkarendet... ezek most a legfontosabb, legaktuálisabb jelszavakká lettek." — Lenin eivtárs mondotta ezeket a szavakat a győzelmes forradalom és polgárháború után, amikor a szovjet dolgozók az újjáépítés, a szocializmus megvalósításának nagy feladatához gyür- kőztek, de ezek a szavak a mai harcunkra is helyes irányt mutatnak. A kommunista erkölcs nyomon követi az osztályharc alakulását cs a harc különböző szakaszaiban a kommunisták más és más erkölcsi fuiaidonsága kell, hogy jobban kidomborodjék. Az illegális években az önfeláldozás, bátorság, az osztályhoz és párthoz való hűség volt a legfőbb követelmény. Ezek mel- .elt ma egyike a legfontosabbaknak'» munkafegyelem, az új munka- erkölrs kialakítása. A munka szc- retele ma a kommunista crkőlcsiség egy'k főeleme. A munka az emberi életnek, a társadalom fennmaradásának nélkülözhetetlen előfeltétele. — Azonlan csak akkor szűnik meg súlyos és szégyenteljes tehernek lenni és válik becsület és hősiesség ügyévé, ha a dolgozó nép nem elnyom» iroiuak. hanem önmagának dolgozik. Enr.ek a felismerésnek tudatában az új munkaerkölcsöt a kommunistáknak a munka nagyfokú termelékenységéért folytatott harc irányába kell fejleszteni. A kommunistáknak kell minden munkahelyen a legjobb szakembereknek, a legjobb robammunkásóknak és újítóknak ienniők. A kommunistáknak kell teljesítményeikkel, munkafegyelmükkel, magatartásukkal példát mutatni munkatársaiknak és előrevinni a termelést. Ezt követeli meg a kommunistáktól a Párt és a munkásosztály érdeke ezen a területen. A magyar dolgozók azt a küzdelmet, amelyet a szocializmusért vív- nak, a régi világ romjain kezA'^1' el Kemény harcok árán jutottak idáig és még keményebb küzdelmek vannak előttünk. A harc közben nemcsak a gazdasági és politikai képnek kell megváltoznia. Magától értetődik, hogy ez az óriási harc átalakítja az embereket is. Kicsiszolja a világnézetüket és jellemüket. Kinevelődik a szocialista társadalom új embertípusa. Ez az tij embertípus a legjobb emberi tulajdonságokkal, kommunista erkölcsi felfogással kell hogv rendelkezzék. E tulajdonságok között Is mindig elsőnek kell lennie a köz jólétnek mindenek fölé helyezése, a dolgozó nép és a Párt sseretete és az egyéni képességek legteljesebb latba vetése a társadalom érdekében. Szenes Sándor Dauertól nem töredezik többé a haja, ha a 14019 RÓNAI-szalon aj eljárásával készöl. A Magyar Könyvnyomdái Munkások Szabad Szakszervezetének Pécsi Csoportja A BUDAPESTI GUTEMBEfiG TÁRSASÁG KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL 1948 október 31-én este, fél 8 órai kezdettel a Doktor Sándor Kultúrhás dísztermében SOROS ESTELYT Belépődíj nincs/
