Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-03 / 227. szám
4 DUNÁNTÚLI NÁPLÓ 19« OKTÖBES * SCITOVSZKY pécsi püspök a haza és a nép árulója A klerikális reakció feje, Mindszenty prímás egyre jemérmetlenebbül támadja demokratikus rendünket. Fájt neki az egyházi birtokok szétosztása a sze. gényparasziok között — nem tetszik neki, bogy a nép jutóit hatalomra ebben az országban, hogy rém a bankároké, ^városoké és földesuraká többé a politikai és gazdasági hatalom, hogy a népé íett az iskola és a nép fiai kerül- ck az ország vezető pozícióiba. Mindszenty prímás esete nem egyedülálló a magyar egyháztörténelemben. 1848-ban Hám János ér. Sek a magyar szabadságharc el;en a bécsi udvarral szövetkezett, méltó társa volt azonban a hazaáru- ásban és népellenességben a dúsgazdag Scitovszky pécsi püspök is, akinek nevét nemrégen még a legszebb pécsi tér viselte. S cí'ovszky János pécsi püspök, a későbbi esztergomi hercegprímás viselt dolgairól a pécsi városi levéltár is sok olyan adatot őriz, amelyet az elmúlt időben érthetően nem igen hoztak nyilvánosságra. Scitovszkyt, mint rozs- oyói püspököt 1838-ban nevez'ék ki Pécsre. A bécsi udvar egyik legkedveltebb főpapja volt. aki nagy ellenérzéssel nézte a reformokat hirdető ifjúság készülődését. A márciusi nagy napok idején nyíltan szembefordult a magyar szabadságeszmékkel «S emía't a pécsi fiatalság több alkalommal tüntetést rendezett ellene. A Kossuth kormány megalakulása után kárhoztatta a magyar szabadság- harcot, nem ismerte el a kormányt, úgyhogy emiatt a legsúlyosabb szankciót a'kalm&zták vele szemben. A levéltárban lévő okmányok tanúsága szerint 1849 június 13-án Kossuth Lajos kormánybiztost küldött Pécsre, aki közölte, hogy a kormány a közben Becsbe szökö t Scitovszkyt hazaárulónak minősítette. A kormánybiztos a püspöki székhazat lezáratta és a püspök bárhol fellelhető vagyonát zár alá vette. A szekvesztrumot megelőzőleg azonban a püspök udvartartásának tagjaj a kegyszerekkel és a püspök nagy*rtékű kincseivel B«remendrc szöktek, ahol a császári gránátosok táboroztak. Pár nap múlva megkezdődött 8 pécsi csata és a magyar honvédek a túlerőben lévő császáriakkal szemben visszavonulásra kényszerültek. Amikor Scitovszky értesült erről, udvartartásával újbói bevonult Pécsre és az volt az első ténykedése, hogy hálaadó misét. Te Deumoí mondott a császári csapatok győzelmére. Ä császári seregek tisztikara is nagy ünnepséget rendezett és tiszti küldöttség jelent meg tisz’elgésre a püspöki palotában a hűséges aulikus főpap előtt, akit Ferenc József császár és király elismerésül a Szent István renddel tüntette ki. A császári kegy továbbra is egyengette a kedvelt és megbízható főpap pályafutását, aki Pécsről az eszter. gomi primási palotába kerü t. A kiegyezés utáni időkben nyilván ezekért az „érdemekért" nevezték el Pécs egyik legszebb terét a hazaáruló Szci- tovszky püspökről. Még a felszabadulás után is közel három évig „díszítette" Scitovszky János neve a sétateret és csak 1947-ben került sor név'áb’ája eltávolítására. Az Intézkedéssel egyidejűleg sokaknak csak éltkor jutott tudomására. hogy Scitovszky milyen en- geszthetetlen ellensége volt a magyar szabadságharcnak, mert erről a rendszer történetiről és főleg tankönyviről jobbnak tartották mélyen hallgatni. APRAVDA a forradalmi elmélet szerepéről • A moszkvai rádió részletesen ismertette Posizpeíovn®k, a Pravda szerkesztőjének, a lap pénteki számában „A szocializmus mindení legyőző ereje” dimmed megjelent vezércikkét. Poszpelov többek között idézte Sztálin generallsszimu soriak a Szovjetunió Kommunista Pártjának tiizennydcadík kongresszusán tartott besizámoJóját, amely továbbfejlesztette a szocialista forradalom lenini elméletét. Szitáfin genwaUss-z knusz hangoztatta, hogy „országunkban abban az esetiben te lehetséges a kommunizmus felépítése, ha fennmarad a kapitalista könnyezet”. Ez a síztól-imi tanítás — írja Posz- pelov — a letwni-zrnu® további gyarapodását jelen-tette és hatalmas perspektívát nyújt a kommunizmus győzelméhez vezető harcban. A továbbiakban hangsúlyozza., hogy a háború befejezése után a nemzetközi helyzet gyökeresen me-g változott A kapitalizmus általános válsága kiéleződött és létrejött egy hatalmas imperiattetaeílenes tábor. Ennék a tábornak erejétől és össze forootiteágától függ, sikerül-e meghiúsítani a támadóik és háborúé ú szí tóik tervét. Ezután arról ír, hogy a kommunista -testvérpártokban előtérbe he- tyezemdiők az ideológia nagy -kérdései. A téves eszmékről szólva, megemlíti, hogy tévedés lenne azt hinni, liogy a kapitalizmus békésen belenőhet a szocializmusba. Ha a politikában nem akarunk tévedni, akkor kérieliheitet-len proletár osztáilypoliti kát ke® folytatnunk. Végül hangoztatja, nyllvá'vvafjó, hogy a népi demokratikus országokban a szocializmus csak a Szovjetunióval való egyre szorosabb együttműködés útján valósítható meg. Posláshanftverseny Az újonnan alakult Postás Zenekar október 6 án este 8 órai kezdettel tartja bemutatkozó hangversenyét a Nagy Lajos gimnázium dísztermében. A zenekar Szendrődi Tstván vezényletével a klasszikus és könnyű zene legszebb alkotásait szólaltatja mag A hangversenyen Karácsony Olga. Benyécs Kornél é« Somos Jenó énekszámokkal működnek közre. Jegyek kaphatók a postakézbesítőknél és a Pécs 1. számú posta- hivatal főnöki irodájában. Pécsi KIRAKAT Bankettekkel a hároméves tervért! Topolyák szók társról senki sem tudta a pécsi levegögyárban, hogy mi a pontos beosztása. Állandóan látott futott, csak a régiek emlékeztek rá, hogy valamikor a leve- .gnmegmunkálási osztály egyik legügyesebb munkása volt. Topolyák szaktárs nem volt tagja az üzemi bizottságnak, q volt a gyár főrendezője. Szobája a főépületben a bérelszámoló iroda mellett volt. Íróasztala teli volt különböző adatokkal: „Július 13-án díszvacsora a termelés 3 százalékos emelkedésének ünnepére. Augusztus 7; bankett Redő szaktárs, munkásújitó tiszteletére disznótoros uzsonna, szeptember 25: a vállalatvezető kis lánya alkalmából teadélután, október 1: a hónap első napjának megünneplése sós perecekkel, virslivel és barna sörrel. A látogatói_ aki belépett Topolyák szaktárs szobájába « követke zö felírás fogadta: .,Bankettekkel a hároméves tervért“. Mellette szebb nél-szebb fényképek az egymást követő vacsorákról, uzsonnákról, tea, sör és kávédélutánokról és zenés reggelikről, amelyet a hvegökészitő nemzeti vállalat a dolgozókkal együtt sikeresen végrehajtott. Az íróasztal fölött grafikon az elfogyasztott ételekről. Topolyák szak- társ büszkén magyarázta el mindenkinek, hagy milyen örvendetesen emelkedik a vonal, a munkások ma már nem vonakodnak any- nyira a közös díszétkezésektől, mint régen. Sikerült a reakció támadásait visszaverni és ma már valamennyi dolgozó szívvel lélekkel résztvesz a ragyogóan sikerült banketteken. Topolyák szaktárs pontosan tudta, hol lehet kitűnő sonkát, vajat, kenyeret, lisztet, sajtot, bort és sört vásárolni. A város fűszeresei, hentesei és korctmárosui néha liba. sorban várakoztak irodája előtt, hogy aláírassák vele a számlát. .— Gertalan szaktárs a vállalatvezető az üzemi négyszög ülésén nem győzte dicsérni Topolyák szaktár sa{ Másfélórás beszédében kimutatta. hogy a díszvacsorák köl'sége a vállalat kiadásainak 40 százalékát teszi ki. Rámutatott arra, Topolyák szaktárs ígéretet fett: az üzemi bankettek költségeit a hároméves terv folyamán megkétszerezi'. Topolyák szaktárs köszöntés helyett rendszerint ezzel a kérdéssel fordult naponta az üzemi bizottság tagjaihoz: „Mit lehet ünnepelni?" Tereki, az üzemi bizottság elnöke szokása szerint így felelt: ».Mindent, amit lehet“. Topolyák elhatározta, hogy tervszerűvé teszi munkáját. Valamennyi dolgozó adatait feljegyezte. Megtudta, kinek mikor van a születésnapja, a házassági évfordulója, anyósuk halálának évfordulója, iskolai ünnepek és végül kinek mikor van jókedve. Három hétig éjjel-nappal dolgozott, hogy esztendőkre szóló tervet dolgozzon ki. Amikor elkészült, rend. kívüli ülésre hívta össze az üzemi bizottságot. Az ülésen Topolyák szaktárs valósággal remekelt. Hangja hol dörgölt, hol érzelmesen terjedt szét a helyiségen végig. A szaktársuk elbűvölve nézték. — Szaktársak, — mondotta, — jelszavunk: egyél, igyál ,ne bánkódjál, előre a szocializmusért! — Miéri van szükség ünneplésekre? Amikor a dolgozók egyszerre tömik be magukba a jó falatokat és egy szerre isznak, kifejlődik a szolidaritás érzése. Az a közösségi szellem, amelyre nekünk oly nagy szükségünk van, hogy hazánkat a mélyből a magasba tudjuk felemelni, Mindenkit meg kell ünnepelni. Vége az osztály ellentéteknek. Nem feledkezünk el az egyszerű levegőlapátoló munkásról sem, — Hogy ünnepléseinket, díszvacsoráinkat színessé tegyük, pályázatot írunk ki, amelyben legfőképpen KANYARLÉC Lenn a bánya mélyén, ahol verejtéktől és fekete szénportól csillogó testtel végzi titáni munkáját a bányász, sokszor felcsillan a hu mór szikrája és derűs, jóleső perceket szerez a munkában elcsigó zott testeknek, hogy egy vidám kuncogás után újult erővel kapja fel újból a csákányt. Az újoncot itt is fel szokás avatni egy kis ugratás keretében. A napokban egy omlás mögött dolgoztam, amikor azon a kis lyu kon, ahol csak hasoncsúszva lehetett munkahelyemet megközelíteni. Ieltűnt Palkó csillés, Miután még a térdig érő bányavízen átgázolt, lelkendezve toppant elém. Gyula bácsi — szólít meg —- a vájárom küldött a kanyarlécért. Legyen olyan szíves adja ide. Mindjárt átvillant az agyamon, hogy ez csak ugratás lehet, mert mi kanyarlécei nem használunk, a bányában ilyen nincs. Körülnéztem, hogy mit is adjak neki. Nem mész- sze tőlem ott feküdt a földön egy jó görbe pitlérfa, ágy 30-40 kiló súlyú leheteti. Nem adhatom oda — mondtam — egy óra múlva nekem is szükségem lesz rá. Adja ide Gyula bácsi — kőnyör- gött Pista gyerek — mindjárt visz- szahozom. Nem szívesen adom oda -i- húzódoztam — de ha hamar visszahozod, hát csak vidd és mondd meg a vájárodnak, ha ez nem jó, majd a másikat adom oda. Köszönöm Gyula bácsi. Mindjárt itt leszek vele szólt háló san Pista — és telvette a nehéz görbe fatörzset és szuszogva, nyögve átlábalt vele a vizen és eltűnt a lyukon hasmánt, maga mellett vonszolva a súlyos, görbe fadarabot. Kisvártatva ismét megjelent. Hoz. fa vissza a fát. Gyula bácsi — szólott hozzám — lehetne. Nem ez a kanyarléc kell hanem a másik. Nem akartam azt oda adni, m,r! az nagyon nehéz — válaszoltam, " de ka nagyon sürgős, hát odaadom. Ezt is csak úgy adom oth ha mindjárt visszahozod. Mindjárt hozom Gyula bácsi ' fogadkozott Pista — tudom hogy mi a rend. Nahát akkor csak vidd — egyet lem bele — és rámutaltam egy P kora görbe síndarabra. Egy biti* nehéz, de majd megbirkózol vele, Szuszogott erősen Pista, mii oil re átcihálódott a súlyos sinaarob bal a szűk lyukon, de megbízó zott gélé. Jóleső meleg érzéssel jj kintettem utána, mígnem lámpái* fénye elveszett a sötétségben. Es bői a Pista gyerekből derék, Ú0‘ gos bányász lesz. Műszak vége felé vissza is hol“ a „kanyarlécei". Köszönöm Gyula bácsi — mond la hálásan — már nincsen rá «íí* ségünk és lihegve letette a súlyt1 vasat a helyére. Vállára tettem a kezem. Ide “ gyelj Pisla fiam. Mióta dolgozol d a bányában. Már két hónapja — mndte bűnkén. Akkor már tudnod kellene, hop nincs kanyarléc, de most már 'l vagy avatva, már nem vagy újonc Megdolgoztál érte. Pista szégyenkezve lehajtotta let. a vájárom alt üzeni hogy ha nekem nincs is eszem, hát magának Ne bus üli Pista — vigasztald — látom nagyon szorgalmas o®») és ha ilyen igyekezettel döfi»*8 tovább is, még élmunkás is leheti-- egyik pillére újjáépülő demokra•*' kút országunknak. Leszek is — fogadkozott a ™ csak arra kérem, hogy ezt az esdi1 ne mondja el senkinek. Jól van — nyugtattam meg " nem mondom el senkinek. Nem is mondtam. H állási Zoltán. Ferenexi Marika gyermek or vo* leax Hétfőn megnyílik a manVásgyeimekelt külön ötödik osztálya Szómba on megtör éritek a felvétetek a rounkásgyezek gimnázium külön ötödik osztályába. A Nagy Lajos gimnázium anárj szobájában Bóka Ts ván osztályfőnök egymásután fogad a a munkás- gyermekeket. A négy polgári’ munkásnőinkre számítunk. A pályázat lényege: milyen kaja az, amely a legizletesebb és méltó a pécsi le. vegőgyár dolgozóihoz, milyen italtól emelkedik a munkások optimizmusa, nmrlg elengedhet ellenül szükséges az új társadalom felépítéséhez. Hosszas munka után elkészült a bankettem, amelynek legnagyobb érdeme, hogy alkalmazko dik az adott piaci helyzethez. Fő a realitás szaktársak. Topolgák szaktárs azután ismertetni kezdte az ünnepségek menetét. „15 én halászlé a névtelen dolgozó tiszteletére, 16-án túróscsuszo értekezlet a hároméves terv elindulásának 13 ik hónapja alkalma val, 17-én múlt egy éve, torokfájásából sikeresen meggyógyult Sele niné szaktórs. az üh, legfitalabb tagja: szerétig kacsavacsota, Ifi fin Gertalan szaktárs kinevezésének 79-ik napja, ekkor rizsestokány almáspitével ... Topolyák szaktárs nagyot fújt, amikor egy óra után végigsorolta a tervezett ünnepségeket. Mielőtt átadta volna a szót a többieknek, megjegyezte: — Aj ünnepségek lehetőleg ne legyenek néhány oercesek. Legyen uleje elmélyülni a szaktársaknak az evés és ívás élvezetében. Általában már kora reggel hozzákezdhetünk a bankettekhez .., Dorogi szaktárs nem volt szőrszálhasogató ember. Előredőli és megkérdezte: — Na és mikor dolgozunk? KÁVÁN. végze’t Ferenezj Mária, akinél' 31 édesapja az egyetem műszerét:« elmondja, hogy ia in akar mer gyermekorvos szere’ne lei5" Felvételé kérte Sahnectj Tibol Séimecri Lajos, a Sopiaua kásának gyermeke Bajáról Fel*’* Imre síövögyárj dolgozó és rat)*’ kásibíró Imre fiát küldi ez új 0*1' lá’yba ’ovább aníiás vége. -. egyéves óvónőképzőből jőt' *] Hárs Ilona, a vasutas szaksz«rV? zet ajánlásával. Édesapja vonay kezö a MÁV-nál Erdödi Gyj* bőrgyári dolgozó Zoltán fii' nyíto ta az új osz ály falai l , j Barna Edit és Zsuzsanna asz'a'8 gyermekei, a MESzHART-'ó! Ho'1' mann vasöntő Mária leánya'. MÁV-tól Cripó laka'os József n8' vű fiát. Barka kőműves Rudolf f>81 még az. új osz’ály ranulói: Larrt05 Kálmán egyetem; dolgozó, nagjj5? örül, hogy a demokrácia lehe óv’8 et e Jancsi fia továbblani'8*8! Czei’er Mára a Gyárvárosról !a majd be az. ötödik osztályba apja közüzemi gázgyári szere'"' Bá'ai Mária apja bőrgyári műnk8' Hergert Kláráé szabó, Elígéri8 Margité tűzol ó a Koks-zmürél- A külön V- osztály nevelő'®* le ét kiválóan képzett, haladó^' lemű tanárokból válogatták ös**f; akik nagy szere’e’tel várják háj" fen reggel tanítványaiké', a ts“"' n-i vágyó munkásgyerekeket. 4 genfi zenei versed Généből érkezeti legújabb tés szerint Magyarország a g*”, zen« versenyben' az eddigi PO*!, számok diapjan első helyem á#-A öt helyezést elért magyar niűvf!r Koszó István, Radh-ni GyöW! Rasner Károly, Weisz Róbert j* Sz®näärincz« Marian*» a zenei sony után -több hsngvereenyre ** főtt meghívást.
