Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-24 / 245. szám

1*48 OVTOHR U DUNÁNTÚLI NAPLÓ 9 Közel ötmillió forintot fordít a város •zociális célra az 1949-es költségvetésben Nagymértékben felkarolják as egésxaégügyi intésményeUet A Magyar Dolgozók Pártjának togramnyilatkozaía nagyon ionos sly« «sántái a sxodbíto probté- Strvai. A város k<»t»ágv«tte« ». ■nfcangban a progrwnayüatfcozat- 1, egyra nagyobb figyelemmé: rdrií a népjólót és » «regényűgy dé, ameJyie a most folyó ött ónapos Megteli tó kölíségve te­án «gyndEKá 77X122 forintot, míg az 1949-es költségvetésben négy­millió 904-358 forintot irányoz elő. NáaBük meg, hova «esnek esek ; összegek, ml a megfogható va­ség belölKk a nép jóíéíe, egésr- sge te a «regények megsegi ése emponljábóL Ax agésxeégvééel- » körök 54.703, ax bíkolaíonSsrat L4Ó8 fortrrtjáh* kerülnek a vi- xroek. A férttWervÍJÖk fenni ar: tea. fcsnereipótlása is adml- SBítrSdóJa 1.52.602 form, míg a encósvolgálat 139.240 ('orrait':»;. a négy fontos közeg tezeégftgyt Intézmény összesen 358.958 ló­rin toa kiadással szerepel ■ város 1949-es költségveifésében. tüdőbe-eg gondozó 17.749 te a nteberfeggaadozó 29.479, a *xe- tnyek gyySgysaerellátásn HO ezer. összesen 127.223 forint. A szegény- segélyezés 248 ezer forint A nép­konyha, ahol térítés nélkül vagy fillére« téri .és ellenében a rászo­rultak ebéóékezéshen részesülnek 246 ezer forint: előirányzattal szere­pel. A szegényházra fordított összeg 252 ezer forint A szegényház 110 főnyi el arto t- jáuak csak ar. élelmezésére 129 ezer forintot Inánvoz ak elő. Fe- hémeműek, ágyhuzatok és szalma­zsákok felújítására 13 ezer forintot A napközi otthonok és óvódák *á- mogatására 65 ezer forint. A vá­rosi Anya- és Csecsemövédő Ott­hon 314 ezer forintos kiadással Jár. Ensoek a tú’nyomó rész* tár sadalmi ároogat ássál fenn ártott otthonnak a városi kezelésbe vé­tele már a kiegészítő kölságvetés- ben ia jelentő» fcarhahetyezési ki­adásokat, a fehér- és ágynemökészlet fel­frissítéeét jelentette Kétségtelen azonban, hogy az ál­landóan zsúfolt gyermekmenhely mellett, amely állami intézmény te több megye ráutal: gyermekei­vet:ek fel. A szegénytelep 120 főnyi ellátottjának étkeztetése 145 ezer, fűtésük és világít ások 25 ezer. gyógyszereik 11.200 forint, • öfeto mint 80 euer forintot vettek fel a eíep lakóinak ház arfásd eszközök és egyebek karbantartási és felújítási céljaira. Körmunkaszeraés ugyancsak a város szociális kötelességei közé tartozik. / Itt új utak építésére 200 ezer forintot iktattak be a költség­vetésbe. nek meiübelye lévén — a város legfon osabb szociális in ézményej közé artozák. A további gyermek- játszóterek létesi ésérc 77 ezer forintot szén ak. Ennek az ő: szó­dáik intézménynek fenntartása, ideér ve a városi gyermeknyaral­tat ást és a Ma:bessa árváiáza: i» 965 ezer forint összeggel szere­pel a város jövőért költségveté­sében. Ezek azok a szociális és egész­ségvédelmi intézmények, amelyek­re sohasem lehet elég soka: for- dí ans és amelyekre a fedeze'et a haszmouhajtó városi üzemek és más beruházások szolgálta.ják. Aa anyák é» gyermekek védelmében A 71 é/res Gergő János megérte, bogy a dolgosóké lett a gyár Hogyan változott meg a TÜág a Migelrári cipőüzemben Gergő János 44 tef szolgálja a igétpárt Neumann cipőgyárat. Ma 1 éne*. de míg miméig dolgozik, etpSvarkakat állnia össze holla- ikbőrből Negyvennégy év kosszá \ Ez alatt majdnem az üzem Man génén dolgozott morf — jyfíit élt a gyárral, ott érte az %ő rdágháborá. ott érte a máso­kig it otí küszködte vígig a kit tághéborá kürti sanyarú húsz tsz- naSt is ott írté meg öreg Gergő felszabadulási fa, de ez alatt a •tzzö idő alatt annyi változás senyi jő változás* ahogy S monct- , nem történt, mint ippen a fel- abad aids »tán. 44 év kellett ahhoz •gy Gergő János megérje: a gyár dolgosoké, tehát az övé is lett. ízel fii évszázad elmúltával hal­tfa először, hogv a mankás saját igának dolgozik. És most volt rí róla először, hagy neki nyug- j is fór. — Havonta háromszáz forintot gok kapni az OTI-val együtt — tagolja őrömmel. Pedig a váltó- s nem végen történt, Gergő bá- t 44 évéhez képezi. Felháboro- ■tian emlékszik vissza orra, hogy nyilatok vállalatvezetője mielőtt rgszökőtt volna, kurblhzavat esi. itatott »I értéket kapál ágép fert- lyéböl az Szem pénzén vett fe- vaató/ához. A gépet csak most diáit majd pótolni és kapnak ikkológépet, sőt harmadik gépet mert a többi cipőüzem nem nbtrrencia, valamennyi a dolgo­ké már, együttműködnek és ki- tréllk egymás között felesleges peiket, segítik egymást. Ev teaxi lehetővé azt is, gy mindegyik cipőüzem most már t termelje, amire o legalkalmri- bb. A szigetvári cipőgyár kőny- v női cipők készítésére a legal- Intasabb, tehát azt fogja gyár- tl. Agád péknek hívják ezeket a rmyfi cipőket, amelyeknek a tal- t szegclés éx varrás helyett ra- sztják. Az ágó az a cellnlózera- sztő. amivel a cipők talpát fel­isitik. s amit semmi más nem l. csak az acélon, tehát vizál- >b, tartósabb, mint a szegeit vagy nőtt talp. Tervszerű a termelés nemcsak az emen belül hanem az üzemek zött i*. Ez az államosított öze- k Icjadaia, amit az ipari igaz­gatóságok és központok oldanak meg ágy, hogy a termelést át cso­port őri tva, minden üzemben azt termelik, amit a leggazdaságosab­ban elő tudnak állítani. IVvnt- cstak gjéiírkrif cse. rétnek egymásközt a dolgozók üze­mei. A szombathelyi cipőgyár Ár­munka Dávid művezetőt „kölcsö­nözte ki" a szigetvári cipőgyárnak, hogy ott „rendet csináljon". 6.509 pár cipőt termelt a gyár, amikor Armanko elvtárt elkezdte munká­ját egy hónapai ezelőtt, s ma már 9.500 párat termel, az elmúlt hé­ten pedig elérte a legmagasabb he­ti teljesítményt: a 2.440 pár cipőt. Ezt a teljesittényt is fokozni akar­ják. — Most még harmadikok va­gyunk a cipőgyárak között — mondja Osztermayer elvtárs, a vál­lalatvezető — de karácsonyig él­üzem akarunk IcnnT'. Ezek azok a „jó változások", amiket Gergő bácsi az államosítás óta tapasztalt. Csak azt sajnálja, hogy éppen most öregedett ki a mankóból. Jó ez azért, mert „a Neumann úr sohase adott volna nyugdijaT1, de mégis bántja Gergő bácsit az, hogy most kell abba­hagynia a munkát, amikor már ér­demes lenne dolgozni. M. F. A vájsz}in körjegyzőséghez akar csatlakozni Piskó község Szombatom délelőtt dr. Galambos Lajos rajsaJét körjegyző vezetésé­vel öMagéi péskói küldöttség keres­te fel A ezé! György elvtársat az MDP megyei titkárságán és támo­gatását kérték Piáké lakóinak ahhoz a kéréséhez, hegy a vajsalóii kör­jegyzőséghez csatlakozhasiaanak. — A ezé! eívtárs megígérte a támoga­tást, úgyszintén dr. Gyetvai János elvtárs főispán ,dr. Hídvégi Tiva­dar afispán is. A piskóiak eddig a 13 kilométerre lévő csárnyoswói körjegyzőséghez tartoztak, ahova Vájsz»’ón keresztül tudtak eljutná. Piskó legközelebbi orvosa, patikája, piaca, malma, pos­tája, vasútvonala Vajszlén van, ide kapcsolják be telefonjukat is. Po­litikai, gazdasági, kulíúráiií szem­pontból is előnyösebb helyzetbe jut a község, ha a vajszfói körjegyző­séghez és ezzel a siklósi járáshoz csatolják. A járási székhely is sok­kal könvebben megközelíthető így. mintha továbbra is a- szemMörinci járásban maradna. Az átcsatolás .mellett szói á lakosság alátámasz­tott kérésén kívül az is, hogy a dol­gozó parasztság földjének jórésze már a siklósi járáshoz tartozik. * Elsikkasztotta az ózdi munkások pénzét Az ózdi dolgozók ellátásáról gon­doskodó Vasas Szövetkezét még júliusban sikkasztás miatt följelen­tést tett a rendőrségen Panics Zsigmond pécsi állatkereskedö el­len. A szövetkezet márciusban a KüLRAPT által kijelölt állatkeres- kedőnél a dolgozók húsvéti ellátá­sára 70 darab hízóit sertést ren­delt kötött áron. Panics a rende­lést elvállalta, a vételre előlegként 5000 forintot kért, a szövetkezet az összeget távirati úton az állat­kereskedőnek átulalta. Amikor a szövetkezet ■megbízottja, Juhász László a kereskedő hívására se*, lésálvételre Pécsre érkezett, a ke­reskedő a kialkudott árért a ser­tések átadását megtagadta azzal, hogy időközben a sertés árát a ha­tóság felszabadította. A szövetke­zeti megbízott viszont a rendelés­nek megfelelően csak kötött árban volt hajlandó a sertcsszállítmányl átvenni. ICrrr a kereskedő a szállít­mányt másnak adta el, a szövet­kezet pénzét pedig nem adta visz sza. Az állatkereskedő — Juhász László tanúvallomása szerint — ígéretet tett, hogy július 5-ig az előleget a szövetkezetnek vissza­téríti. Ígéretét azonban augusztus­ban sem teljesítette. Az ügy azóta az államügyészségre került eljárás végett. EL A KEZEKKEL! Az esztergomi érsek levelet In­tézett a kormány egyes tagjaihoz • magyar—csehszlovák v taxon y ügyében. A hivatalos közlemény rámutat arra, hogy Mtadszenty „teljesen illetéktelenül próbál be­leavatkozni olyan kérdésekbe, ame­lyekről ismeretei hiányoznak és ■melyek egyáltalán nem tartoznak ■ papi tevékenység körébe.” Ez az utóbbi megállapítás nem új a magyar dolgozók előtt. Mind- szenty, kezdve az 1945-ös válasz­tástól, mindmáig olyan kérdések­kel foglalkozik, »melyek a politi­kai élethez, tartoznak. Az esztergo­mi érsek pásztorlevelelekkel a földosztás és az államosítás elleni uszítással vallási színezetű, de po­litikai tartalmú gyűléseken elmon­dott rágalmazó beszédeivel próbál­ja megállítani a népi demokrácia fejlődteét és a katolikus tömege­ket szembeállítani a kormány intéz, kedéseivel. Az elműt! esztendő alatt különösen megélénkült a her­cegprímás politikai tevékenysége. A demokrácia felszámolta a fél- fasiszta, Jobboldali pártokat, szét­csapott az összeesküvők között és eltávolította a jobboldali szociál­demokrata poljtiknsokat a közélet­ből. Mindszenty személye egyre fontosabbá vált a reakció számára Mindnyájan emlékszünk az iskolák államosításakor folytatott rágalom­hadjáratára, Mlndszentytöl magúk a hívő katolikus tömegek is elfor­dultak: felismerték azt, hogy a- hercegprímás a vallási szempontok hirdetésének ürügye alatt politikai támadást intéz a nép kormánya ellen. Most az esztergomi érsek ismét olyan kérdéshez nyúlt, amelynek semmilyen köze sincs a katolikus egyházhoz. Mindszeniy- nek azonban teljesen közömbös, miről van szó; egy célja van: meg­akadályozni a békés kibontakozást, akár az országról, akár a magyar és a csehszlovák nép barátságáról; van szó. Kire támaszkodik mégis Mindszenty, amikor tömegeinek legnagyobb része elfordult tőle? A hivatalos közlemény világosim kimondja: „Azoknak az Idegen im­perialista erőknek az érdekéit szol­gálja, amelyek nyilvánvaló okok­ból áHandósítani akarják a magy ar —csehszlovák viszony rendezetlen­ségét” A csehszlovák - magyar viszony hosszú idő után végre a jó úton halad. A két országban lejátszódó történeimi átalakulás tette lehető­vé, hogy a gyűlölködés, a sovi­niszta marakodás helyébe, az őszinte, kölcsönös baráa kapcsolat lépjen. Ez iá] Mindszentynek és sugallóinak. Meg akarják akadá­lyozni a megegyezést, hogy állan­dósítsák a bizalmatlanságot. Az esztergomi érsek mesterkedései azonban kudarcra vannak ítélve. A kormány visszautasította az. ille­téktelen beavatkozást és miután Magyarországon törvény tiltja a soviniszta uszítást, ,,a kormány el van szánva, hogy a törvénynek mindenkivel szemben érvényt sze­rez”. A dolgozók gyűléseken és a vidéki városok közgyűlésén ha i- rozatban követelik Mindszenty ak­namunkájának megakadályozását. Ne htgyje tehát az esztergomi ér­sek, hogv sokáig folytathatja reak­ciós poliiikai tevékenységét. A magyar nép ml diói egyre határo­zottabban követelik: El a kezekkel prímás űr, a magyar dolgozók alap­vető érdekeitől I ■«■■■■m"Maawaa«aamai*a»auHaB!rwí,!*i A MESzHART értelmisége támogatja a bányászok októberi felajánlását A MeszhaPt üzemek értelmisége és az üzemi négyszögnek tagjai értekezletet tartottak az újhegyi kultúcházban Kusnyér igazgató is­mertette az utolsó összejövetel óta dórt eredményeket és közölte, hogy az utolsó nyolc napban a vasasl dolgozók érték el a legjobb ered­ményt, utánuk Mecsek Szabolcs és Pécsbá^- nyate’ep következik. A színann Jenő az MDP nevében köszönetét mon­dott a Mesztrürt dolgozóinak a szakszervezeti felajánlások 100 szá­zalékos teljesítéséért. Megemléke­zett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 31. évfordulójáról, mely alkalommal a Meszhart bányászok egy nap­pal előbb teljesítik az októberi előirányzatot. Kérte a műszaki értelmiséget, hogy támogassák a dolgozóknak ezt az akcióját. Nyilvánosan megdicsérte Ki«? György Ferenc vájárt, akinek újítása a termelés nagymértékű fokozását teszi lehetővé. Végül bejelentette, hogy az MDP pécsi vezetősége, élén Aczéi Gyö-: v ©tvtáirssal a jövő héten lesz árnak a bányába, hogy így legyenek se­gítségére a dd'gozó bányászoknak az évfordulóra tett fogadalmuk megvalósításában. A beszámolókat vi‘a követte, amelynek során több ériékes felszó­lalás hangzott el. A bánya műszaki értelmieóge egyhangúlag fámagatti- sát ígérte a bányászoknak felaján­lásuk teljesítéséhez. Az &$msáHangja Antóbnqzjáratot kérnek, a Ma kai htván-ufra lakói T. Szerkesztőség! Alulírottak, Makai István iitl pécsi lakosok és Gassiánl szőlőtulajdono­sok azzal a kéréssel fordulunk a Szerkesztőséghez, hogy alábbi pana­szunknak helyet adjanak. A második világháború előtt ax autóbuszüzem külön járatot tartott fenn a Makai István utón egészen Mecsekszabolcsig oly módon, hogy a pécsbányatclepi járattal felváltva Indították. A háború után türelme­sen vártunk az iizein reorganizálá­sára s arra az időpontra, amikor ismét megkaphatjuk mi is járatun­kat. Egész sor új járatot állított be a város, csak a miénket nem. Úgy érezzük, hogy szerzett jogaink alapján ma már semmi akadálya nem lenne, hogy kérésünket telje­sítsék. A szerkesztőség útján kér­jük a városi tanácsot, hogy tűzze napirendre kívánságunkat. 131 aláírás. Változtassák meg az Engel- türtííí üzemidőiét Tisztelt Főszerkesztő Ur! Illetékes hatóság figyelmét s:r- retném felhívni arra, hogy Pits városában működő egyetlen Engcl- féle magángőzfürdő és kádfürdő valószínűleg önhatalmúlag vezette be hétfőtől péntekig, vagyis őt hét. köznapon át, déli 1 í órától d. u. 5 óráig az üzemidőt. Az újonnan be. vezetett rövid üzemidő alatt a fürdő természetesen rosszal műkö­dik: hideg falak, hideg medence, a kis medence vizét nem váltják, ct férfiak használata után szennyesen kapják a nők. Az időbeosztás is szerencsétlenül van megállapítva: úgy hogy sok bányász elvtársam, akik nincsenek tájékozva a fürdő üzemi idejéről, reggeltől délig kény­telenek várakozni, hogy az orvost beutalás alapján a fürdőt Igénybe- vehessék. Kérem az illetékes hatóságot, hogy a felismertetett tűrhetetlen állapotot szíveskedjenek kivizsgálni és a bajokat orvosolni. Kőszegi Károly géplakatos segéd

Next

/
Oldalképek
Tartalom