Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-24 / 245. szám
4 ÖtWANTmj NAPLÓ aE&zÉLQEirés takács JtsiNim el a magyal zene fycnfc eikeiúiM ee cc fteeS'i'zenee£e£ A napokban érkezett vissza Pécsre Takács Jénő a városi konzervatórium igazgatója Svájcból. Takács Jenő, k genfi nemzetközi zeneversenv zongorazsüriiénck volt a tagja. Takács Jenőt személyszerint hívták meg Svájcba és rajta kívül Zathureczky Ede képviselte még Magyarországot a bíráló bizottságban. A nemzetközi zeneversenyben Magyarország került az első helyre. Munkatársuník felkereste a nagyhírű pécsi zeneszerzőt, hogy nyilatkozzék a genfi sikerekről. Este fe é jár az idő, a városi - onzervatórium igazgatói szobájában bent találjuk még Takács Jenőt iratokkal leli íróasztala mel lelt. — Genfben az egész világ zenéi batalsága találkozott. — mondja Takács Jenő. — Mintegy 256 versenyző 22 országból nevezőit be a eneversenybe. Voitak Európa kü- onbőző országaiból. Kanadából, Amerikából és még Indiábó' is zenészek Hásonlóan a budapesti Bar’ók-emlé/Wersenvhez, ennek a találkozásnak a jelentősége a zenei eseményen kívül az volt, hogy a kfilönhöző országokból (ölt zenészek kicserélhették gondolataikat. Takács Jenő elmondja azt is, hogy a legtöbb versenyző, minlegy 80 művész zongorista volt. Az elődöntőben négy napig jóformán éjjel-nappal kellett működnie a zsűrinek. A játékot a bíráló bizottság függöny mögül hallgatta, hasonlóan, mint a Bartók emlék- versenyen, azzal a különbséggel, hogy itt s nyilvánosság kizárásával folytak le az elődöntők, csupán a döntőre hívták meg közönséget Minden versenyzőnek kötelező számként előírták, hogy egy Bach darabot kell eljátszania. Ezenkívül több előírt zenemű előadása között válogathatott. Az előirt zenemüvek köpött ott volt Takács Jenő Toccata zon- góraszáma is, amelyet a zeneszerző az elmúlt esztendőben Pécsett alkotott. — A genfi nemzetközi zénever- «cny Magyarország újabb sikeréi hozta meg. A jutalmazások alapián elsőik lettünk. Elhoztunk Géniből egy első. négy második dijat, három bronzérmet és nyolc oklevelet. Az első dijat 1000, a második diiat 500 svájci frankkal jutalmazták. Magyarország u'én T raticiaors/ág, Ausztria és Olaszország következtek sevrrendszerint. A genfi eredmény a magyar népi demokrácia tckinlő'yét erősítette meg az egész világ előtt. A beszélgetés további folyamán T^kaca Jenő beszámolt arról, hogy a magyar zenészekéi szeretettel fogadták mindenütt. Ismerik mindenütt zenei életünket és kiváló- •aga'nkat. Sokan voltak közülük Budapesten és a genfi verseny befejeztével számosán jöttek te * Bartók emlékverseny meghallgatására *s zsűrijébe Budapestre, Így Budapestre utazott Gagnebín, a nemzetközi zeneverseny elnöke cs PoOtroineri olasz hegedűművész. — Svájcból visszatérve találkoztam velük Budapesten. Vatameny- nyi a megelégedés hangján nyilatkozott az itteni zenei életről és azokról az eredményekről, amelyet gazdaságilag és r kulturális nevelés terén Magyarországon elértünk. Ezután terveiről beszél Takács Jenő: — Most élaő feladatomnak tekintem a dolgozóik énekiskolájának a megszervezését. A pécsi mnnkáskómsok tagja közöl a legtehetségesebbekül egy esztendőn át alapos zenei oktatásban kívánjuk részesíteni. A kórustagokat huszas csoportokba szervezve oktatjuk. A zenei nevelést négy ismert pécsi zene- pedagógus vállalta el. A legfontosabb cél, hogy a zeneiskolán résztvevő munkások megismérjétk a lapról! való olvasást és tisztában legyenek a zeneelmélet alap1898 októbér 27. sorsdöntő dátuma az orosz színpadkultúrállak. Sztaniszlávszkij cs Némirnvics- Daiicscüko alapításával megnyílt a moszkvai Művész Színház. Szlaniszlavszkij és Nemirovics- Dancscnko az orosz színpad lcg- ériékesebb tradícióit álmenlvé megalkották a népi színházat, amellyel a színpadffiűvészelet minden tekintélbén megreformálták. Programjuk válóbín forradalmi volt: kiirtották a regi játékmódon, a színpadiasság hamis pátlioszál. a dcklaitiálást, leböxdöHék a s?,lárre«d*yt*pf, mely a társulat együttműködését megbontotta. A Színház műsorpolitikája terén legtermékenyebb lépésnek lehet nevezni, amikor Csehov és Gorkij drámáihoz fordullak, ök keilen koruk leghaladóbb írói voltak. Csehov drámái: „A Sirály", .„Vanja bácsi“, „A három nővér", „Csc1 résnyéskert“ — a dolgozó orosz értelmiség ábrázolását vilié színpadra. A Nagy Októberi Forradalom széles perspektívái nyílott a Művész Sznház előtt. Á forradalom első éveiben hamar megtalálta azt a közönséget, amelyért lulaj- donképen létrejött cs újjáalakult: a proletáilömeget. Művészete rca- lisztikumban új vonásokkal gazdagodott és szorosan összefüggve az ország életével — a tömegnevelés fogalmaival. Szeretnénk meghívni dolgozók zeneiskolájának előadásaira olyan előadókat, akik á zenetör'énelem új felfogásait ismertetik majd a dolgozók előtt A munká&kórusotk ;agiainak a konzervatóriumban való oklatása az egész országban egyedülálló kezdeményezés. Célunk, hogy minél több zeneileg művelt dolgozó fog- !a kozzék a zenével Pécsett. hatalmas eszközévé lett. Lenin a Bolsevik Párt viszonyát a moszkvai Mflvész Színházhoz a következőképen határozta meg: „Ma van színház, amelyél a múltból meg kell menlenünk és to vábbápolnunk, akkor az a Művész Színház." A Nagy Hőrtvédö Háború idején hazafias tárgyú darabok egész sorozatát vilié színre. E/.ék a színdarabok a syovjct cmWor herotzi küzdelmet. hazája becsületéért és függetlenségéért, a szabadságszeretet mély forró színeit és a szocialista cm berbficsület egyszerű tiszta gcszlu sa:> tükrözték vissza. Napjainkban a modern szovjet irodalom nagyjainak tanító szellemű drámáit tolmácsolja szín padán. A Moszkvai Művész Színház, a mai szovjcl kultúra hatalmassága és nemzetközi értelemben is a világkultúra fontos jelenségévé vált. Egész történeté ZsdánóV szavai! erősli meg: „A nemzetköziség a művészeiben nem a nemzeti jelleg csökkentése cs nem annak el szegényítése alapján születik meg. Ellenkezőleg, a nemzetköziség olt születik meg, ahol virágzik a nemzeti művészet.“ »I... a ».!■ I» i wwi, a—« .xwium* <»■ ii<■»«—«*«A Pécsi KIRAKAT FŐ A SZAKSZERŰ Darabos szaktárs, a pécsi Levegő-gyár tervmegbízottja elhatározta, hogy ezentúl szakszerűen végzi munkáját. Az Országos Tervhivatal már vagy tízszer visszaküldte jelentését azzal az indokolással, hogy „értelmetlen“. Darabos szaktárs sokáig gondolkozott ezen és komoly önkritikát gyakorolt. Megrendelte hát az összes szaklapokat, telefonált valamennyi könyvkereskedésnek -n városban, hogy szállítsák részére a levegő- gyártással foglalkozó elméleti műveket. Nem telt bele egy hét, Darabos szaktárs szobájába nem lehetett bemenni a sok könyv, folyó, irat és szaklap miatt. A polcokon és a szekrényben már nem volt hely a könyvek részére, így Darabos szaktárs sorbarakta a szak- könyveket a padlón, hogy hely legyen számára, kihordana a hör- fotőjöket, az íróasztalt, az arany- halakkl teli akváriumot. Liliké, a titkárnője mély aggodalommal tekintett Darabosra, aki a nap legnagyobb részében a padlón hason- fekve olvasta a műveket, mellette tzerteszórva jegyzetek hevertek. Néhány hónapi tanulás után kavarogtak fejében a különböző üztmgazdálkodási fogalmak. Ezalatt tökéletesen megváltozott. Szórakozottan sétált a gyárban és állandóan mormolta magában a szakkifejezéseket, szeme alatt sötét karikák képződtek, otthon mogorva volt; egyetlen tréfás szót nem lehetett előtte kiejteni. A harmadik hónap végén a szak- könyveket, folyóiratokat és lapokat kihordotta a raktárhelyiségbe: visszakerült a szobájába a kényelmes bőr/otőj, a vidám aranyhalakkal teli akvárium, az íróasztal és a névtelen munkást ábrázoló szobor. Eltűnt szeme alatt a sötét ka. rika, nem mormolt többé furcsa szavakat. Fejét azonban egy méterrel magasabban hordta és fölényesen tekintett mindenkire. — A képzett munkás nélkül nem valósíthatjuk meg a hároméves tervei, — mondotta büszkén Topolyák szaktársnak, aki szerényen érdeklődött tanulmányai iránt. ■— Nem lehet jó munkás az, aki nem tudja például, hogy mi az az egy munkaórára eső fajlagos anyagmennyiség százalékából kivont terméktöbblet eredményének tiszta hasznából fakadó árameny- nyitég, amely köztudomás uerint 50 éves a Gorkijról elnevezett moszkvai Művész Színház is« öaerö&i * KOI.JA BELÉP A K.OMS20MOLBA 14 érés oolt Kot ja és a nyolcadik osztályt járta. Hetedik gyereknek sziilelell a Makaroo családban, Nem könnyű hetediknek lenni, mikor hat fiúién Dér jár az ember előtt, hot felnőtt bátyó. — Kolja lódulj! Kolja. ledd éz.l... szaladj oda! — Hangzik minduntalan és leggyakrabban: — Te még kicsi nagy, várjI Ahogy múlt az idő mind rövidebbnsk bizonyul a kabátujja, vörös csuklói elöretiyúUak és csontos kamaszkeze időnként türelmetlenül ökölbetándul .., Várok ... — morogta, Szívében emésztő vágy lobogóit, egész 14 éves élele ezért fesz.ill... hogy zubbonyára tjlt.r.e egyszer a Koinszmnnl büszke jelvényét. Még lábára sem tudat' állni olyan kiesi Volt mikor anyja luagamu- cinétoe tartotta az e- eledö utcán, hogy lássa a komszomolok menetéi az októberi forradalom ünnepén. Rú'yjái is dl meneteltek... — f'n isi — vergődött, kolja anyja karjaiban. — fin is megyek! — Csili ■ kel ja le niég kicsi Vagy! — suttogta anyja. Hét évvel ezelőtt iskolába került rs éle e tele Ir I leküzdésre váró akadályokkal, de kolja azét ovii pionír, hogy győzze, Izmos lába fáradhatatlanul rótta az utál az Iskola, a pionirház és a könyvtár közölt. Vasárnap kirándulni járt és ünnep vvl számára a hétköznap. ha a sportpályára mehetett gyakorolni. Görnyedve cipelte haza a könyveket és éjszakánként égő arccal hajolt föléjük, az elsők közöl is első akart lenni. A komszoinol hőskorának alakjai ol honos kísérteiként jártak kibe álmaiban, hmerte Pokriskin és kozsedub, « sztálini sólymok életét. Jurij Sztnirnoo tör éneiéL Akit á németek kereszt re feszi ettek, de még sem adta ki a hadi- titkoka cs Liza Csajkina, kit a szovjet nép a győzelem selyem- tésztájának nevezett, fiúk álmai rajongó I alakja lelt. Fáradhatatlan volt a pionír munkában is ár:,ni szerették, mert mindenben bajtársinsan részt vállait. Egy sztálingrádi hős fia nem liátrálha — mondja neki nem égyszér édesanyja. — Apja Sztálingrád ostrománál veszt ette életé . Egy napon viharos örömmel robbant be a szobába: — Tanulmányi versenyben aranyérmet nyééternl — lihegte. Kolja — mónd a neki néhány nap múlva a tanítója — 14 éves elmúltál, tanulmányi előmeneteled kitűnő, és a pionír munkában is kivaló eredményeket éréi el: felvételre jelentkezhetsz, a Komszomolba! Kolja arcán fellángolt az ötöm. nyU'í diák-sapkáját izgatottan guűröge te tintás uf iaival és ott állt a Komstomöl titkárságon .. Ugyanolyan Szürke októberi nap Volt, mint n töhhl, Csili: Kotlának tűnt másnak. 14 éves éleiének legszebb októberi napja volt. fej- jet érezte magát magasabbnak, mikor a mellére tűzték a jelvényt. — Kolja Makároo, Kvmszomnl tag vagy! — hallotta a titkár éivtérs nána/át. — 'udod é nil ft kötelességed? — Tudom! — húzta ki miiái Kolja és tekintetével megkérésié Imin arcképéi A falón: — Türélni CS, athá'álös léniái A'it/lái ST ú , amelyén tialádiióm kell! .. Négy magyar főiskola Erdélyben A Romániában mo** mégjétent felsőfokú ök!árás,róf szóló lörvéfl? érlel inélien Erdélyben a jfivöbMt négy felsőfokú magyar tanin ézet fog működni. Első a kolozsvári Rólyai egyelem, amelynek összegen nyolc katedrája ven, mégpedig K- zio'óg-ii .törléne'mi és földrejti, filozófiai. pedagógiai és pszichológiai, ma'cma'-ikai és fizikái, tefmászet- tudorhányl. vegytani, jogi és köz- ga-zdasigi. Maros vésői helyén ma* gyarnyévú orvosi egyetem műkő* dfk. Kolózsiároil felsőfokú művészei! tanulmányi intését nyílik meg- Innen íojpwk kikerülni az erdélyi magyarság jövendő zenészéi, színészei, népművészed kutató és képzőművészei. ágy jön létre, hogy beszorzom az ezer forintra eső termék súlyát a hogyismond/am, at egy hónapi átlagos termék súlyával és így alakul ki a termelékenység valódi és pontos megállapítása. Topolyák égy pillanatra els-é- düll a szavak áradatától, megfogó; kod ott az íróasztal szélében, <lé atután megemberelte mayát és csak a Száját nyitotta ki a bámulattól. Következett az elmélet gyakorlati nlkdtffinzáSö. rtnrabös elvtárs irányítása melelt először a leuéyö- sárüsttö osztály termelését racionalizálták A műhelyben ,7ő időmérő órát állítottak fél, amelyet Svájcból rendeltek meg. Három ember állandóan ellenőrizte riz órák pontosságát és hangszórókon mondta be a műhelyvezető mindén másodpercben at eredményi. A munkások abbahagyták a munkát. a Csodálatos áfákat nézték, de senki sem tudta, milyen célt szolgál. .1 termelés hamarosan a felére esett és Darabos szaktárs ryyrc elégedetten sétált az üzemben. Egy napon azután megérkezett az üzembe o termelést ellenőrző Központ kiküldöttje, egy magns- terrnctil, szúrós tekintetű férfi. Darabos elvtárs nyájasan fogadta: „Remélem nálunk mindent szakszerűnek talál“. A kiküldött nem válaszolt csupán a jelentéseket nézte, azután csóválni kezdte a fejét. — Hogy érti Darabos szaktán az egy órára eső termelést értéket? — kérdezte. Darabot elpirult, mint egy gyermek és iskolás-hangon elkezdte: — Az I óráén eső leemelési értékhez a termelés ésése és sok ára kell. t fajlagos anyagmennyiségét nálunk nem számítjuk ki, mert az a véleményünk, hogy ma már faji alapon nem lehet számítani sem mit. ez már elavult A seien csökkentését legjobban ágy érjük el. hogy magát a termelést is csökkent lük. ífltl természeteseit 0 selejt is csökken Az önköltségei ágy számiliak ki. hogy minden munkás n,,költségét kielégítjük így értük A, hogy nálunk szakszerű termeiét folyik. — Ki mondta ezeket, magának’ —« kérdezte csodálkozva a kiküldött — Magomtól jöttem ró. illetve sokat tanultam, mert kérem én mindennél fontosabbnak tanom hogy precízek', illetve pontosak, illetve szak -.zeniek, illetve . . . — Máris meg vagyok illetődre. — mondta á kiküldött, és így folytatta: — Legjobb lesz. ha szedi a sátorfáját Darabos szaktárs•' Szakszerűen kifejezve ... — Szakszerűen kifejezve. — szakította félbe Darabos, — er any- nyit jelent, hogy az üzem termelésének irányításában kifejtett tevékenységem fordított arányiban elvállalt lelkesedésem hiába párosait a szakszerűséggel, mert a cél táthaladását nem értem el. Ez a bál» azért, hogy annyit tanultam. Topolyák sznktárs, aki az égést párbeszédnek tanúja volt, egy pH" lanatra elszédült a szervák áradatától. de azután megemberel1' magát és e»ak a száját mát ott a kt a bámulattól. KÁVÁN
