Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-24 / 245. szám

A SZENTLŐRINCI „PARASZTEGYSÉG" Irta: PAJZS ISTVÁ1S A fehl kj»atrnft»vo)óinaJc visexaraarftásáért, a ki- oaákmá nyolAi kori á tojásáért oiytatott harcban Baranya »egyében egyre szilánrcfebbá 'áfák a munkások és dolgozó »árasztok összefogása. Minden épés, aroeiyot a fökhníves- zövetkezetek megerősítése, a lolgozó parasztság felvilágosí- áaa terén tea rönk, minden oegindrrló föWbérlőszövetke- 5et a szenDÓdéses termelés zagy síkéra, nem különben az Seri szántás-vetésá arankák dőrehaWlása, de különösen a közeljövőben Baranywmegyé- hen MáUftandó bárom áj gép. állomás csak megerősíti. még taurióeabbá teszi ezt az össze­fogást. Azonban hiba lenne el- kapatm nragonkst a «kerek - tói, bibe lenne azt gondolni, hogy «« ellenség el&tndt és tét­lenül nézi a szóéi alizmoB elő- ratörését a falna, tétlenül né­zi « dolgozó kis- és középpa- tetrasztok megerősödését és azt a tényt, hqgy a kuláfkibefolyás alatt elnyomásban tartott pa­rasztság végre gazdaságilag ás politikailag a saját lábéra áll. A hogyan előrehaladunk a . kofáknak, a dolgozó nép legádázabb és legveszedelme­sebb eflenségéuek visszaszorí­tása terén, ágy nő meg annak dühe, ágy fokozódik elkesere­dése és agresszivitása, hogy ni eg döntse a dolgozó nép rend­jét. hogy megállítsa népi de­mokráciáink előrehaladását és visszahozza azt a számára pa­radicsomi állapotot, amikor kényére kedvére zsákmányol­hatta ki a dolgozó parasztsá­got. „A kulákok — mondotta Lenin elvtárs — a legvadálla- tiaisabb, legdurvább. legva­dabb kizsákmányolok, kik a többi országokban, a történe­lem során nem egyszer állítot­ták már viasz« a földesurak, cárok, kapitalisták hatal­mát ... Vámpírok, melyek ke­zükbe ragadták és ragadják a földesúri földeket és újra meg újra igába görnyesztik a sze­gényparasztokat". A kizsák­mányolásnak ez __ a hallatlan fokía. amelyet a lculákok gya­korolnak, nem ismeretlen Bara­nyában sem, amelynek egyes községeiben még mindig szin­te jobbágyi viszonyok oral kod­nak és robotra kényszerítik a ki spa r asz tok at. A kn Iákok lába alól azon- n ban egyre jobban csu­szák ki a talaj, egyre inkább érzik, hogy régi módszerekkel nem tarthatják markaikban többé az egész falut. Szövetsé­geséket keresnek és elsősorban a körépparaszteágot szeretnék maguk mellé áTUtan i, a közép- Parasztok táborát szeretnék szembefordítani a sragenypo- rasztvíggal ék a munfkeewsz- tállyal, hojgv közben ők ott folytassák az elnyomást, és Uzsorát, ahol abbahagyták. A munkásosztály számára elévülhetetlen tanításként szólnak Lenin és Sztálin sza­vai. akik azt mondották, hogy a közép parasztot el kell vá­lasztani a paraszt-speknláns- tól, a kupecparaszttől és a középparasztot segíteni kell, hogy az megszabadulva a ku- lákbefolyástól, szövetségre lép­jen a munkásosztállyal. Ezért kell nekünk különös éberség­gel tekintenünk falusi mun­kánkban a középparasztság kérdésére, ezért kell nagyon komoly tanulságot levonnunk a azentlőrinci példából, ahol ideig óráig még sikerült a nagygazdáknafk és a falu töb­bi ki zsákmányol óinak kezük­be kaparintani és felhasználni üzehneikre a középparasztsá- got~ Vfi történt bzentlőrincen r — Október 17-én, ami­kor « községben egyesítő gyű­lését tartott* az UFOSz és FÉKOSz, Felső Varga László (8 holdas gazda határozati javas latot terjesztett be, amely-ben elismerte, hogy a Parasztszö- retség vezetői a múltban félre­vezették a parasztságot és üd­vözölte az új paraszti tömeg­szervezetet. ugyanakkor nyo­matékosan síkraszállt a „pa­rasztegység“ gondolata mellett és azt követelte, hogy az új paraszti tömegszervezetből egyetlen paraszt ki ne marad­jon. Az első kérdés- ami itt felmerül, vájjon kinek érdeké­be® szólt ez a határozati ja­vaslat? Talán a középparaszt­ság érdekében, amelynek sze­repét olyan erősen aláhúzta a szónok? Talán az egész pa­rasztság érdekében, amelynek egységére hivatkozott? Nem. nem a középparasztság és nem az egész parasztság érde­kében. hanem a falu kizsák­mányolóinak az érdekében, a zsírosparasztoknak és nagy­gazdáknak az érdekében. f tt talán nem is az a lé­nyeges, hogy a határozat szövegét Szűcs György hely­beli ügyvéd írta, mint a pa­rasztság jogainak „bajnoka“, hanem az a lényeges, hogy a tollat a szentlőrinci kulákok tartották. Balaskó Antal, aki még mindig harmadában adja ki földjeit, özv. Pozsgay Vin- céné, aki egyedülálló asszony létére hatvan holddal rendel­kezik, Szedeczki Ferenc és a többi nagygazdák, akik sváb cselédekkel éíhbérért dolgoztat­nak. amikor 110 magyar mun­kanélküli napszámos és mező- gazdasági munkás van a köz­ségben; És ezek a nagygazdák, a „parasztegyeégnek“ ezek a hirdetői nem állnak érvedül. Velük van egy táborban a községben dr. Muró László, alkinek orvosi rendelője mel­lett 26 hold földje, három ut­cára szóló telke, két háza. ki­lenc lova. négy férfi és két női cselédje van. Veink van Krwnrmer téglagyáros, aki nemcsak munkásait nyúzta üzemében, de a földjeit meg­munkáló mezőgazdasági nap­számosokat is. Velük van Xorponai János malom tulaj­donos és a többi kizsákmányo­ló egvaránt. Ezek szövegezték a határozatot, ha nem is vol­tak ott a gyűlésen, ha nem is voltak ott az ügyvédi irodá­ban, amikor leírására sor ke­rült. Ezeknek az egységes frontja használta fel eszközül a 18 holdas közép parasztot, hogy megnyergelje rajta ke­resztül az egész középparaszt­ságot. És ha körülnézünk a községben, azt látjuk, hogy eddig még ez csaknem teljes sikerrel járt. Sikerrel járt, mert nemcsak a középpa­rasztság de a szegényparasz­tok jórésze sem találta meg a helyét. Sikerrel járt. inert a Magyar Dolgozók Pártja he­lyi szervezete sem harcolt ed­dig elég keményen a kulák- befolvás elleti, rmrt nemcsak a pártszervezeten kívül, hanem a pártszervezeten belül is föl­ütött« tanyáját az ellenség. 1 Togyan kívánhattunk vol­* ' na kemény harcot a ki­zsákmányolok ellen a szent lő­rinci szervezettől, ha annak soraiban ott volt Pandúr Jó­zsef terra én vkeres kedő és kocsmáros, akinek emellett még malma és birtoka is van apósa nevén és a községben a leghangosabb szövetkezetel­lene« uszító. Hogy? . tudott volna fellépni a pártszervezet ezek ellen az elemek ellen, ha soraiban megtűrte Bocz József harminc holdas állatkereske- dőt. ha a vezetőségébe is be­kerülhettek olyan emberek, mint Mergl István pártelnök, építkezési vállalkozó, aki nyolc kőművesnek ad ki alvál­lalatba munkát, ha a párt- szervezet kétszáznyolcvan tag­ja közül alig húsz-harminc a dolgozó paraszt? yilvánvaló. hogy a falu kizsákmányolói azért ke­rülhettek ennyire nyeregbe, mert pártszervezetünk nem volt elég éber, mert eltűrte sorain kívül és belül a falu tőkéselemeinek garázdálkodá­sát, mert a szervezetbe és a párt vezetőség soraiba nem a legjobb paraszti elemeket von­ta be. A Politikai Bizottság határozata óta döntő fordulat történt már a szentlőrinci pártszervezetben, a/, addigi ve­zetőséget leváltották, a párt szervezet titkára Illés Vendel nyolcholdas derék, becsületes újgazda lett és a pártvozető- ség többi tagja is becsületes dolgozó paraszt, kisebb rész­ben értelmiségiek és kisiparo­sok. — A párttagság felülvizs­gálata során pedig sor kerül a pártszervezetbe nem való asz- tályidcgen elemeknek a dol­gozó nép ellenségeinek az el­távolítására' is. nTcrmésze tcsen a megtett fordulat korántsem ele­gendő. Haladéktalanul véget kell vetni S zent!őri ncen a pártszervezet elszigeteltségé­nek és a kisemberek érdekei­nek védelme,, a község tőkés- elemeinek visszaszorítása köz­ben pártunk mögé kell állí­tani a falu minden becsületes dolgozó parasztját A szentlő- riuci tanulság ugyanakkor N azonban figyelmeztetés vala­mennyi pártszervezetünk szá­mára, figyelmeztetés és intő példa az egész baranyai dol­gozó parasztság számára. Meg­mutatja milyen körmönfont és ravasz eszközökkel próbál­nak a kizsákmányolok egysé­ge; teremteni a munkásosztály, egységet teremteni a dolgozó parasztság ellen, megmutatja, miiként tolják maguk előtt a középparasztokat, miként ka­parintják kezükbe a falu gaz­dasági és politikai életét. A szentlőrinci kulákok gyarapo­dása nem egyedülálló jelenség Baranyában és nem egyedül­álló jelenség, hanem meg­dönthetetlen törvényszerűség! az is. hogy amilyen mértékben a falu tőkés elemei gazdagod­nak, olyan mértékben fenye­geti veszély a dolgozó kispa­rasztiak gazdasági létét, ami­lyen mértékben tesznek szert házakra, olyan mértékben nö­vekszik a lakásuzsora, amilyen mértékben növekszik állatállo­mányuk. olyan mértékben nö­vekszik az igauzsora, amilyen mértékben szaporítják földjei­ket, olyan mértekben próbál­ják kihúzni a földet h kisem­berek lába alól. p gyesek azt állítják, hogv ^ a középparaszt csuk ak­kor csatlakozik a mi tábo­runkhoz. csak akkor követ bennünket a mi utunkon, ha csökkentjük a nyomást a falu kizsákmányolóira, ha' enged­jük garázdálkodni a kulákot. Ennek épen az ^denkezője az igaz. A középparasztság csak akkor tud teljes mértékben megszabadulni a knlákoktól akik ezer szállal próbálják őt magukhoz fűzni, ha a kulák hatalmát megszüntetjük. Sztá­lin elvtárs arra tanított ben­nünket, hogy „a középpa­rasztsággal való megegyezést csak úgy lehet tartóssá tenni, ha határozott harcot folyta­tunk a kulákság ellen“. — Ez az egvedüli eszköz, amellyel meg tudjuk akadályozni ,.a szentlőrinci utat" és amellyel meggátolhatjuk, hogv a közép- paraszt a kulákok hálójába kerüljön, kiszolgálva annak ördögi terveit. Ezért a mi po­litikánk a falu ktzsákmányo- lóival szemben nem a békülé- kenység, nem az engesztelődés politikája! Nem az a politika, amelynek szellemében Sellyén megállapítják egyes elvtársak, hogv a helyi 50 holdas nagy­gazda az „jó kulák“ azt nem kell bántani, vagv Dunaszek- csőn egyes vezetőségi tagok, hogy a gazdag Hűd az meg­maradhat a pártban, mert an­nak ugyan 100 holdja volt.de mivel „anyanyelve«“ sváb. csak tO holdat hagytak meg neki, tehát nwt szegényparasztnak számít. A z ellenséggel szemben va­ló minden békülékeny- ség a falun folyó osztályba re elkenése. a kulákok malmára hajtja a vizet, meghunyászko- dást jelent a falu egykori ha­talma««? előtt. Mi azon bíic nem akarunk megalkudni amikor a dolgozó parasztság amikor újgazdák és kisparasz tok százezreinek elemi érde­keit kell megvédeni. Ezért ne­künk kemény Kézzel kell le­törnünk a falu kizsákmányo­lóinak minden mesterkedését Hogy ezt végrehajtsuk, min­denütt le kell leplezni az ő ál­taluk tervezett és óhajtott „parasztegységet“, amely csak arra hivatott, hogy elkendőz­ze a valódi osztály viszonyo­kat, hogy port hintsen a kis parasztság szemébe, hogv el­mossa a határokat kizsákmá­nyoló és kizsákmányolt kö­zött- Egységet mi is akarunk a falun, de nem olyan egysé­get és nyugalmat, amelvnek leple alatt, szabadon harácsol hatnak és garázdálkodhatnak a nép ellenségei. \/J i a dolgozó parasztság egységét akarjuk, amely­ben helye van mezőgazdaság) munkásnak, új gazdának, régi kisbirtokosnak, de a középpa- rasztnak is, olyan egységet, amely gátat emel az elnyo­másnak. amelv a munkásság oldalán segít a falut a szocia­lizmus útjára vinni. A dől go-' zó parasztság egvsége a mi , utunk, ennek az egységnek kell megnyilvánulnia szövet­kezeti munkánkban, az UFOSz és FÉKOSz egyesüléséből létre­jövő új paraszti tömegsz.erve- z.eíben és mindenütt, ahol az államhatalom a hároméves terv növekvő beruházásaival siet a falu támogatására. A szocializmus építéséért folytatott harcban a kö­zépparasztság nem lehet senir leges és a munkásosztály sem elégedhet meg. hogy a közép­parasztság, meg ha jóindula­túan is, semlegesen szemléli a falun folyó osztályharcot. — „A régi idők szocializmusának képviselői — mondotta Lenin elvtárs — a parasztság semle­gesítéséről beszéltek... A fel­adatnak ez az elvont elméleti célkitűzése teljesen világos számunkra, de nem elegendő. A szocialista építőinunk a olyan stádiumába léptünk, amikor konkréten, részletesen a falusi építőm unka tapaszta­latain kipróbáltan kell alap­vető szabályokat és utasításo­kat kidolgozni ... hogy a kö­zépparasztot illetőleg a tartós szövetség talajára jussunk“. Fz a tartós szövetség lesz itt Baranyában is jövő sikereink legfőbb záloga. Ha a középparasztság felismeri helyzetét és feladatait, ha si­kerül elválasztanunk a falu ki zsákmányol óitól, ha sikerül mennél hamarabb 1 levonnunk minél nagyobb számban a szö­vetkezetek munkájába, akkor sokkal eredményesebben, sóik­kal gyorsabb és biztosabb lé­pésekkel mehetünk előre, hogy a szocializmust hatalommá te­gyük a falun, hogv a szocia­lizmus áldásait a dolgozó pa­rasztság teljes egészében ma­gáénak tadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom