Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)
1948-10-17 / 239. szám
öfTKANTtTLI NAPLÓ earrABa 1? PÉCSI VÁROSKÉP 'A Mecsek lábainál épüli Pécs messziről, a déli legközelebbi domb. oldalról amfiteátrumnak látszik. Házsorai lépcsőzetesen nyúlnak fel r hegy oldalába. Az emelkedő meredeksége azonban határt szab a terjeszkedésnek, ezért nőtt a város t elet-nyugati irányban. A város C'si magját, érthetően magasan építették. A várfalakkal körülkerített rész, aránylag kis része volt a mai városnak. A mai Mindszent-uica — Majorossy Imre utca vonalától a mostani Szent István térig terjedt. A Szigeti kapu ott állt, ahol ma a Szent Ferenc szobra van. A „Korona"-szálló épülete már hívül esett a várfalon. Ez a rom- iadozó épület ma is áll még a kórháztéren. A szigeti út felöl érkező delizsánszok itt álltak meg, rakták: le csomagjaikat és utasai, -at. Az épület a maga korában sem volt építészeti remekmű de hétszázéves korával több gondol érdemelne, mint amiben része van. Csak azért, mert kedves, ha nem is szép emléke „ régi' Pécsnek. És a kövek éppúgy, mini az emberek, okkor is beszélnek, ha faragatlanok. A Belvárosi csalhatatlanul fel- tftnzik szűk utcái. Gondoljunk csak „ szák Ferenciek. Kossuth-, Mór-. Inczédy- Rpdnai- és Megye- utcákra és e legutóbbi környékén fekvő utcákra, amelyeknek irányát teljesedése az épütő háromemeletes bérház, a város központjában elterülő kertek közepén. Külsején nem lesz semmi glees, talmi disz, csupán uZ egyszerű formák ossz- hangjával bilincseli le a szemlélőt. Ugyanilyenek lesznek a később épülő szomszédjai is. Vtr^A bérházakat harmincméteres parkok választják majd el egymástól. A belváros jellemzi a régi Pécs arcát még akkor is, ha mindössze 8-ÍO olyan ház van benne, amely műemléknek nevezhető. Ezeket ve. defemhe veszi a városrendezési terv, de nem enged komolyabb változtatást az egész belvároson sem A hazak külsején nem szabad változtatni. A szükséges korszerűsítés történjék meg a belsejük átalakításával. A városrendezési terv nagy figyelmet szentel a még meglévő történelmi emlőnek lelszinrenozá- sónak. Az egykori vártalak tekintélyes része áll még ma is, csak ki kell szabadítani a rátapadó házak tömkelegéből Ez annál köny- nyebben tehető meg, mert ezeknek a házaknak mindegyike inkább odú, mint emberi lakóház. Szűk. sülét és egészségtelen. Lerombolásukkal senki sem veszít, A régi városkép viszont újáéled, levegőhöz jut is láthatóvá lesz történelmi arca. A városrendezés nagy probléma, ja egyre időszerűbbé válik és a hároméves. majd az ötéves terv végrehajtása során egyre valóságosabb testet ölt. A kollektív qondolat domborodik ki a még mos! h meglevő várfalak szabták meg. /j vársétányhoz tartozott az uccai sétatér is. A város fejlődése a mi/lenium évei körül vett sebesebb iramot. A Széchenyi, tér egy-két öreg, alacsony házát ledöntölték és helyébe, az akkori secessziás ízlésnek megfelelő aßyondiszlteti épületet emeltek. Ennek kirívó példája a Takarék épülete. A városháza is ebben a lendületben évült, de ott már némi ármérséklés tapasztalható. A „vandál“ építést kedvtervsze- rüsitésére Pécs városa országos pályázatot jrt ki. Tíz komoly pályázat érkezett be, amelyek közül az első díjat a Welchinger-Dörre- Készegl pályázat nyerte. A munka jelentékeny részét Dulánszky Jenő végezte, mint a város műszaki ügyosztályának fiatal mérnöke. Figye. lemre méltó ötleteket talált a bi- ráló-bizottság a többi pályázatban is. Valamennyit megvásárolta és felhívta az első díj nyerteseit, hogy terveiké* átdolgozva, ttegyék fel abba a többi pályamunkában található értéket is. így alakult ki Pécs 60-100 éves városrendezési terve, amely hatalmas kötetet tesz kt rajzokban, térképekben és leírásokban. A terv alapgondolata figy elembevette a város talajviszonyait is és a nyugati nedvesebb, teknős felület he. lyett az egészségesebb keleti magaslatok felé tereli o fejlődést. Ez annál parancsolóbb szükségesség, ws 'ily fjv Üst mert ebben az irányban munkás- negyedek keletkeztek gettöszerü elszigeteltségben: Gydrváros, Meszes.telep fstb.). Itt találkozik a húszéves városrendezési terv az új idők szellemével. A tervezet készítőt, talán nem tudatosan, —■ a modern város központját kelet felé, a munkások városrésze-felé tolta. A Széchenyi, tér szerepét átveszi az Irányi Dániel-tér. A Zsolnay-atca lesz ennek a „belváros"-nak a „Király"-utcája. A felszabadult, kitárult világot jellemzik a széles utcák, a parkok és az egészséges, világos lakóházak. Ennek az elgondolásnak mai ki* az új képzőművészeti alkotásokban Beszélgetés Gáborjéni Szabó Kálmánnal Képei körében kflfftstük fel Gáborján! Szabó Kálmánt, az Hu- rópaszecte ismeri grafikust, aki gyűjteményes kiállítást rendez Pécsett az utolsó évek alkotásaiból. Első kérdésünk a magyar képzőművészet jövendőjéről szót. _— A felszabadulás után két képzőművészeti irány nyomult előtérbe. Egyik az absztrakt irányzat volt. a másik a valóságot csak külsőségeiben ábrázoló naturalista csöppet volt. Amióta Viktor Szaz.sio cikke a Komszomolszkája Pravdában megjelent, nálunk Is élénk vita folyik a naturalizmusról, amelynek hatása egyre csökken Magyarországon Az absztrakt művészek közül az elmúlt évek alatt sokan tértek át a «odaülte realizmusra, amely inkább jellemzi a magyar képzőművészet törekvéseit. Az új magyar képzőművészeti alkotásokban a kollektív gondolat domborodik ki és elhalványodik az individuális, csak önmagáért a művészetért való irányzat. Gáborján! Szabó Kálmán a jövendő rajztanárokat tanítja a Képzőművészeti Főiskolán. A beszélgetés további részében ismertette a művészet szemléleti oktatás üj törekvéseit. — Már az általános iskolákban tanítják a gyerekeket * vizuális je- lenségek megértésére. A gyermekekben kifejlesztik a vizuális érzékenységet. Ez nemcsak ahhoz szük«ages, tmgy a tanulók közelebb kerüljenek a képzőművészeti *lko- tásokhoz. A vizuális érzékenységet hasznosítani lehet az élet minden területén. A gazda, aki színéről ismeri fei a növény minőségét, a munkás, akinek kifejlett szemméctéke van, a mindennapi életben ie jobban megállja a helyét. A képzőművészeti alkotások megismerése csakis a vizuális érzékenység kibontakozása után történhet. Ez az új tanítási módszer megszeretteti a fiatalokkal a festményeket és szobrokat. Az iskolákból kikerült tanulók kü- lömbséget tudnak tenni majd a gicos ée a művészet között, mert tudják, hogy milyen törvényszerűségek alakítják ki a műremeke;. Az új müvésaot szemléleti oktatás, tehát a művészetet kedvelők nagy tömegét neveli majd kJ. Bélyegkiállítás Szombaton nyílt meg Budapesten az V. Országos Magyar Bélyeg, kiállítás, amely a Magyar Bé- lyeggvüjtők Országos Szövetségé nek és a Magyar Munkásbélyeg- gytíjtök Központjának gyűjtemény- anyagát foglalja magában. A kiállítást Katona Antal postavezérigazgató nyitotta meg. A közelmúltban Budapesten 'járt George Selder huladóssellemü amerikai újságíró, aki „Ezer ame. rikai" című könyvében leleplezi azokat a monopolkapitalistákat, akik a háttérből irányítják az USA imperialista politikáját. Roosevelt a második világháború alatt, mint ismeretes vizsgálóbizottságot kül- dött ki a monopóliumok politikai és gazdasági hatalmának megvizsgálására. A bizottságok jelentései felfedik azokat a szálakat, amelyek a monopolkapitalistákat a kormány és a nagyvezérkar tagjaihoz fűzik. Amerika gazdasási és politikai diktátorai; a Morgan. McCormick, Hartford, Harkness, Duke, Pew, Piiticairn, Clark. Reynolds és Kres családok. Kiderüli az is. hogy az atomenergia előállítása cs az atom. bombagyártás ugyanezeknek a vállalatoknak — elsősorban a Du Pont De Nemours nak a monopóliuma, a szükséges gépi berendezéseket a Westinghouse és a Genera Electric állítja elő. Bankárok a ki§lettpo9Íciókban A Truman-kormányban kulcspo. iciókot foglalnak el a nagybankét' s nagyvonalatok emberei. A pénz- gyminiszter; Snvder. a St. Louis-i irst National Banknak (Morgan, ankházj volt alelnöke A keres- edelmi miniszter: Harriman, gyancsak bankár volt, amellett öl agy vasútvállalat (Morgan-érdt- eltség) igazgatója (most a Mar- 'iall-ierv főintizöje a „segítendő“ rszágok kormányai felett!). — A adügyminiszter: Forrestal ,a Dilin Read és Társa Bankház elnö- e, az Általános Anilin és Film. illalat alelnöke volt. Ennek a 600 illió dolláros vegyipari vállalatik a két főrészvényese az ameri- li Standard Oil Co. és a német G. Farbenindustrie, Draper had- tyt államtitkár a Dillon Read ankház alelnöke volt, Lovett kill. *yi államtitkár, a Harriman- inkház társtulajdonosa, Griswold örögorszógi tömegbizott a Mór- in-bankház egyik leányvállalataik igazgatója, és igg tovább. itadianyaanzálUtá» a náciknak Félix Du Pont, az óriási vegyi' őszt vezetője, már 1933 február ón, két nappal Hitler uralomra- Lása után, szerződést kötött Hitcsalád Pécsi KIRAKAT TÖKE SOPIANEINISRS (Természettudományi tanulmány) / irt rrt fb e-. ts. [• IfIIő z 4 n r> n s I I i dnlavárosban találhatók. Kölcsönösen nevezték el igg egymást » Szigeti és' Budai városrészek tűkéi. Ez arra vet világot, hogy a lokálpatriotizmus itt még lokálisabb jelleget ölt. Ezt már inkább „fertáj“ patriotizmusnak lehetne nevezni. A budaivárosi tűbe büszke a szűk. girbe-gurba, hegyes utcáira. Szerinte ennél szebb nincs. Lebecsülöm szól a laposabb Szi- getivárosról, ezért nevezi Lepedő- városnak. A szigetivárosi tűké vi- ir szont Onájfertájnak vagy Budaiaki városnak hívja a Budnivárost bős- 1- nyákjai után. De ez olyan belső l- dolog, a mi külön ügyünk, ehhez ■I, senki Idegennek semmi köze. A tűke lényegén, külső megjelenésén ez nem változtat semmit, mert a i, fertájpatriótizmus mellett rengeteg 7- közös vonása van mindkét tüke- k fajtának. A legerősebb az, hogy fí 71 pécsi töke, aki itt nőtt fel, itt szfí- I- lelett, itt lakott már a nagyapja Is r és hogy Pécs a világ közepe. s Az idegenből jött embert nem e respektálja. Valamiféle alsóbb- rendű emberfajtának tekinti és v csalhatatlan érzékkel rendelkezik, * amely megsúgja neki ezt, ha ide- l génnél áll szemben. Jó hosszú 1 éveknek kell eltelni, amíg tiszte- let beli pécsinek elfogadja az ilyen szerencsétlent. Addig jobb ha n •\ „ggüttment" meg se mukkan, mert- a tüke fölényesen leinti. A lüké- pécsi. Más talajon nem is éln i meg, mert ez a város formálta l r önmagából saját létére és hasor , lalosságára és, vele csaknem egy I iefős. Látóköre ezért nem tágab r mint a belváros utcái. Lcgrokon . szerwesebb vonása az, hogy ezt I réti a városát. Annyira szereti . hogy akárlfona veti sorsa, min . deniitt pécsi tüke marad, akinél i semmi sem imponál, semmi sen . elég jó vagy szép. Mindent Pécs i hez és az itteni viszonyokhoz mé, és az összehasonlítás mindig Péc. javára üt ki. Itt jobb a levegő, d< még az emberek is becsületeseb bek mint máshol. Ezért nem asz szlmilnládlk soha más környezel• hez. Ha a lokálpatrióta szobrái egyszer megmintázzák, a: biztosáé a pécsi tűkére fog hasonlítani legjobban. A legigazibb, leggörcsösebb tőkék a Lepedővárosban és a BurA tüke a kétlábú emberek fajtájához tartozik (lásd Darwini „Fajok eredete“), de ősét már tlfenkétezerötszáz. évvel ezelőtt is a Pntiirluk-utcában laktak. A pécsi tüke arcát könnyű pehely fedi — néhol azonban a kelleténél is vas- *’ tagabb a hör — a szive viszont n “ lamarckista természettudósok megállapítása szerint vajból van. s_ Ellenben ha a vaj a fején van 5_ (lásd koponya), akkor nem szivr- 77 sen megy a napra. Egyébként a .. töke jámbor fajta is csak akkor /. jön ki a sodrából, ha szülőuáro- f. sót szidják. Ilyen cselben már r. megtörtént, hogy ragadozó karit mait az ellenfél húsába, fogait pe- !• dig a torkába rgélyesztette. • I A pécsi „töke“ fogalma ugyan- ' k az, mint a debreceni cívis, vagy a 1 . soproni cipszer. De csak a foga- j lom. Maga az ember nem .hasonlít • senki másra. Az jellegzetesen i ler megbízóMjavai, hogy hadianyagot csempésznek Németországba Du Pont és az I. G. Farbellin dustrie úgynevezett „úri megegye, zést” Ikötőttek egymással. Megái a podtak abban, hogy a háború utár függetlenül annak kimenetelétől fenntartják kapcsolataikat és to vábbr is kicserélik szabadalmaikat A mai keredkedelmi miniszter Harriman ‘bankháza HitT.erék köz vet-len támogatójával, a Schröder bankházzal volt szoros kapcsolat ban. Forrestal hadügyminisztéi bankja, a Eillon Read et Co., 6( millió dolláros kölcsönnel: támogatta a német Siemens-műveket A General Motors tulajdonába! lévő német Opel Művek láttáik e motorokkal Hitler hadigépezetét. Dullealől a MAOR I' ffxabotáznifi Ezek a kapcsolatok a habon alatt sem szakadtak meg. Marshall külügyminiszter külpolitika: tanácsadójának. J. F. DuUesnel testyére, Allan Dulles Svájcba" mint az amerikai monopóliumot megbízottja állandó tárgyalásokat folytatott Hitler-Németország gaz. dasági és politikai vezetőivel Még Truman is kénytelen volt ki' jelenteni, —- 1942-ben — hogy „a! acélhiányért « nagy scélvállalatok felelősek, amelyek meg akarjál« őrizni monopolhelyzetüket és az h nyílt titok, hogy a Standard Oil > háború kitörése alán is minds* erejével igyekezett a német kormány számára e létfontosságú ha díanyagot, az olajat biztosítani. Eri a MA ŐRT szabotázs leleplezésekor Ruedemann, a MAORT amerikai vezérigazgatója és magyat bűntársai sajátkezúleg irt - vallomásukkal is beismerték. Ez a 14 család a kerékkötője * világbéke megteremtésének. Miattuk nem járnak eredménnyel * nemzetközi tárgyalásolt, miattuk utasítják el a Szovjetunió javasla. tait a német kérdés megoldására, ők gáncsolják el az atomellenőr- zést és „ leszerelést. És vájjon miért nem akarnak békét és miért uszítanak újabb világháborúra! A választ erre a „Peepie World’* című lap adta meg amely kimutatta. hogy az amerikai nagytőke a második világháborúban elesett minden amerikai katonán 86 ezer dollár« keresett. A George Seld«- rek. Wallace és a többi haladó szellemű politikus és író felvilágosítása nyomán azonbsn már az amerikai dolgozók is kezdenek tisztán látni, És csak rajtuk múlik, hogy ne engedjék magukat * vágóhídra vinni a 14 család véri és aranyat habzsoló, milliók pusztulását éi romlását okozó politikája miatt.
