Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)
1948-09-09 / 206. szám
\ DUNÁMTÓL! NAPLÓ 1948 SZEPTEMBER 9. r5 f Á H ÜLÜNK kHí BAKBÓL A Dohánygyár versenytitkár ónak Levele az új munkaverseny döntő feladatairól [m ár hosszú idő óta figyelemmel kísérem a _________ Dunántúli Napló termelési problémákkal foglalkozó cikkeit. Különösen a kri- lika és önkritika hangsúlyozása halott ram legjobban. Szeretnék ebben a szellemben mérleget adni > pécsi Dohánygyár munkaverse- nyérftl, úgy érzem, számos tapasztalatról számolhatok be, amelyeket más gyárak dolgozói is értékesíthetnek. Ha a í és isi lúnaiiig tarló munkaverseny menetét végigtekintjük, láthatjuk azt, hogy üzemünk a 10. helyről az 5. helyre ugrott fel, majd néhány hétig a 6. helyet tartotta és végül 8. lett az ország dohánygyárai között. Mit mutat ez? Azt, hogy a munkaverseny üzemünkben sok tekintetben a hangulattól függött. Ezek az ingadozások meggyőzően bizonyítják, hogy a versenyszellem fejlesztése tekintetében még sok tennivalónk van. SiiHiüiía'/erseirí eredményeit nem árt néhány adattal _____ ____ ismertetni: A verse ny során % gyárban az átlagos kereset 18—20Va-kal nőtt, a munka termelékenysége 43%-kal emel kedett. Ha kiértékeljük a négy és lé) hónap termelési eredményeit, Megállapíthatjuk, hogy üzemünk 44V0.knl termelt többet, mint "gyanennyi idő alatt » munka- 'erseny előtt. Három élmunká- sank lett az üzemben: Biharvári • ■fánosné, Kult Györgyné és Pallós jándorné. A munkaverseny alatt ;*zámos munkásújítónk járult hozzá ötleteivel a termelés növeléséihez. kapunál, gyáronkívüli személyekkel hosszabb beszélgetéseket folytattak. viszont a munkaver- seny helyte len felfogása következtében olyan „versenytér.“ alakult ki, hogy n dolgozókat dig lehetett rábeszélni, hogy ebédeljenek is. Ez a tünet a munkaverseny helytelen értelmezését bizonyltja. A m'unkaverseny nem jelentheti a dolgozó munkaerejének kizsarolását. Most újabb munkaverseny kezdődött cl augusztus 1-től. Minden törekvésünk az, hogy az előző négy és fél hónap alatt mutatkozó hibákat teljes mértékben kiküszöböljük. Ezt a kritika és az önkritika további fokozásával szeretnénk elérni., Zágonyi Dezső, a pécsi Dohánygyár versenytitkára. Dobi István és Keresnie» Mihály beszéde tíz mim inszőpfei ífiüzíí Sarasai m'ßtogazda felszólalása a v^őmagkérdésrőí A Vasas székháziban megkezdődött a kétnapos mezőgazdasági és termelés; értekezlet, melyen háromszáz mín'.agazd'a is résstvesz. Dobi látván beszédében vázolta a magyar mezőgazdaság fejlődésének irányát, a tervgazdálkodás fontosságát, a földműves szövetkezetek, a gépállomások jelentőségét. Kiemelte az értekezlet fontossági!, mert most a tanult szakemberek a dolgozó parasztsággal együtt határozzák majd meg a jövő feladatait. Ezután, dicsérettel szólott a mintagazdákról, akik Százhét földhérlő szövetkezeti gazdálkodásra Dnaaszekcsen Hiába mesterkednek a svábunk és a nagygusdák — résen áll a faSdbérlőbizotiság Hiba fenne azonban ha elfeledkeznénk az eredmények inellett a hibákról. Elsőnek a munkafegyelmei kell megemlíteni. Még ma is gyakoriak « késések. A bejáratnál elhelyezett „szégventábla“ ugyan ' jelentékenyen hozzájárult ahlioz, hogy csökkentsük a későn- jövők számét, mindezideig azonban még nem sikerült százszázalékos eredményt elérni. Ez abból adódik, hogy az üzem dolgozói I közül sokan még nem tudták át- j érezni a verseny igazi célját és j legfeljebb egyéni keresetük növelését tartották szem'előtt. Másik hiba, hogy a dolgozók nem fordítottak elég gondot a minőségi munkára. • az a helyzet, Ezért következett be h°&y «»nak _ ellenére, hogy a pécsi' dohánygyár termelékenység szempontjából a harmadik helyet érte el, a minőség azonban előkelő helyét a nyolcadikra szorította le. A figyelmetlen munka a csutázásnál kezdődött. Egyes munkásnők nem fordítottak kellő gondot a csuták eltávolítására, a válogatásnál a dohányleveleket nem szedték kellően szét és így penészes levelek kerültek be a dohányvágó gépbe. A dohányvágók gyakran nem tartották be a vágott szélességet, a szivarkakészítő gépeknél nem ügyeltek a tiszta nyomásra, a levágásra és ragasztásra. u, ... 1 ;-------nem selejfÉ gul a szivarka- teztek eiégkerültek a százas csomagba, amelyeknek már az egyik végi.k fel- nyílolt. Megtörtént az is, hogy a -5 graraos dahénycsomagoknáí kevesebb volt a dohány súlya az előírtnál. Komoly hiba volt az is, hogy egyesek annyira nem vették komolyan a versenyt, hogy munkaidejük alatt elhagyták munka helyüket, saját ügyeiket intézték s A dunaszekcsői emeletes községházám igém nagy a forgalom ezekben a napokban. Amióta híre ment a késliaszon bérletire vonatkozó rendeletnek, a törpebirtokosok tömegével jelentkeznek, hogy ne maradjanak ki abból a tehetőségből, amit a nagybirtokok megszüntetésével kapcsolatban hozott rendelkezés biztosít számukra. Ezért nagy a forgatom és a gazdajegyző távollétében a főjegyzői iroda kilincsét adják egymásnak az emberek. A községnek 6.600 lakosa van a hozzátartozó szigetekké! együtt, fthd 2500 ember lakik, utcák nyitnak és az egykori többszáz holdas svábbirtokon, valamint Jankovlch Bésán gróf négyezer holdas birtokán új élet született a föidhöz- jutiatottak szorgalmas munkája nyomán. Gazdag község Dunaszekcső, ha azt nézzük, hogy határ» 16.970 ka- tasztrátis hold. Ha azonban, azt az adatot vészük figyelembe, hogy az 1—5 holdas gazdák száma 727 az ezerhatszáz gazdálkodóból, azonnal érezhetővé váffik, hogy miért van a nagy érdeklődés a kís- haszionbértetek iránt. Egyelőre számításba jön Bestín MSvojné 200 holdas, özv. Fneytag Lajosmé 50 holdas és Jankovíeh PésAn meghagyott száz holdjából 50 holdas birtok, a másik ót ven holdat tavaly ugyanis eladta. A jelentkezettek száma kedden délig elérte a százhetet. Tóth Istvánnal járjuk a község utcáit. Mig lejövünk egyszerű juttatott lakásából a községházára, végig megyünk a Német-utcám ami azért kapta ezt a nevet, mert ebben svábokon kívül alig ’lakott más az elmúlt évtizedekben. Hatalmas portákban élték zsírosra sikerült életüket, zsírjukat azonban mások v rejtőkéből táplálták. Mert ők csak dolgoztattak és hasznot rakták zsebre. Természeteién ők voltak a bért és az itt maradtak most is mindé elkövetnek a rendelet, Sietve a ki parasztok kijátszására. Vontatottan tesznek eleget a b jelentési kötelezettségüknek véli egyhúron pendülő magyar nagy- gazdákkal együtt. Szemfényvesztést kísérleteik azonban nem járnak ezúttal sikerrel, mert a megalakult földbérlőbizott- ság gondoskodik arról, hogy a kormányrendeletnek ezúttal érvényt szerezzenek. A jövő kishaszonbérlői és a többi új gazdák, telepesek körében nagy az érdeklődés a szövetkezeti temetés iránt ugyanúgy a felvidéki gazdák körébein is. Elsősorban a szigettel kapcsolatban vetődött fel hagyma és télikáposzta termelésének terve. A sziget tafiaja erre is kiválóan alkalmas, mimt mindenre. A szállítás is könnyebb lenne, mert csak uszályokra teteme rakni. Felmerült ezután nagyobbszabású állattenyésztés gondolata is ugyancsak szövetkezeti alapon. A terv az, hogy mintegy 25 hold földet lucernával vetnének be egy tagban, ez a legkiválóbb táperő és a gazdák igen jól tudnának pénzelni ebből is. Szeretnének több néptraktort szerezni, amit nyolc-tíz gazda meg is vásárolhatna és a lóval való szántás helyett áttérhetnének a traktofrmflvelésre. A dunaszekosői törpebirtokosok, akik a földosztásnál nem jutottak elég földhöz, most ünnepelek a második honfoglalást, amikor végre megtörik a községben a kullákok hatalma és megnyílik a lehetőség a dolgozó klsparasztság további felemelkedése számára. üpszlMi Ntt az M HU“ 4a új kőrseli beosztás nagy sikert aratót» S i»s?)iosnél tsomb.i oe, 11 ón ismerkedő össztánc A tánciskola kedden, 12823 14 é n kezífidlk Negyedik napja járnak iskolába az általános iskolák növendékei, mo^t már világos képet lehet kapni arról,' hogy az új körzeti beosztás szociális és tanügyi vonalon is megfelel a demokratikus követelményeknek. Pécsett a belváros területén két úgynevezett „favorit“ iskola volt, a zárda a lányok és a belvárosi fiúiskola a fiúk részére. A két iskolában 35 osztályra való, gyerek tanult, az új ' körzeti beosztással ezt most sikerült 14 normális létszámú osztályra leszorítani. Most megszűnt az Iskolák „úri“ jellege, az összes iskolában egyenletes a szülők foglalkozási aránya, amiből csak a tanulóknak lesz hasznuk. A tanügyi hatóságoknak gondja van arra is, hogy az olyan iskolákban, ahol a fiúk és lányok együtt tanulnak, a lánycsoportok külön felügyelőt kapjanak, amit különben is miniszteri rendelet is csalta Mohácsán A hét elején nagyszabású razziákat tartott a rendőrség a mohácsi pékeknél, cukrászoknál, henteseknél, fűszereseknél és általában az élelmiszerkereskedőknél. Az erélyes és nagyszabású razziára az adott okot, hogy az utóbbi időben igen sok panasz hangzott el különösen a kenyér minősége miatt. A razzia során mintákat vettek a különböző árucikkekből és felküldték a vegyvizsgáló állomásnak. A rendőrség a további intézkedéseket ettől teszi függővé. teszi előír. A beiratás szépen sikerült Baranyában és Pécsett is, aminek a legszebb bizonyítéka az, hogy Pécsett olyan iskolákban la kell párhuzamosban), ahol egyébként erre nem gondoltak a várható létszámra való tekintettel. rendkívüli teljesítményeket értek el és munkájukkal példát mutattak, — Az elkövetkező öt hónapban — mondotta — hatalmas beruházások lesznek földművelésügyi vo- italon. Többek közölt a gépállomások számát 51-ről 105-re emeljük. Ezenkívül tovább fejlesztjük öntöző rendszerünké: és mezőgazdasági iparunkat. Az öntözéses gazdálkodás máris 30.000 kasztasz- trális holdon folyik. A pártok és a kormány nem erőszakkal akarja a szövetke" xóet elősegíteni, hanem úgy, hogy maga a parasztság lássa be annak előnyeit. Keresztes Mihály államtitkár rámutatot arra, hogy a vetésterület évről-éivre emelkedik és az 1948-as gazdasági évben már a szántó terület 99 százalékát megművelték. A mezőgazdasági verseny eredményé!; számokban felmérni még nem lehet, de annyi máris megállapítható, hogy egyes helyeken, így például a földműves szövetkezeteknél 50 százalékkal Is emelték a munka termelékenységét. A parasz ság még szorosabbra fűzte kapcsolatit a munkásosz- állyal. Uj típusú parasztság fejlődik ki. A földműves szövetkezetek sokkal .lendületesebb fejlesztése aa egyedüli út dolgozó parasztságunk -zámára, amely a f elemeik ed és- hez, az öntudathoz, a kultúra emeléséhez vezet. Dóra László József (Baranva megye) mintagazda vándortnn/o- lyamok szervezését látja azüksé- gesnelr. Javasolta, hogy a gazdik segítsék ki vetőmaggal * azokat, akik saját hibájukon kívül nem arattak. Az orsirágos termelést értekezletei megindult vitában a mintagaz» dák és az értekezlet küldöttei közül soka:, ez .’.altiak fel. Valamennyien sikraszáflt.zk a munkás-paraszt szövetség ápolása és további megerősítése mellett és hangoztatták, hogy a parasztság számára a szövetkezés biztosi!ja a felemelkedést. Az értekezteet csütörtökön reggel folytatják. Szerdán este a Vasas székiiá-.ban előadást rendez/lk a küldött tetetére. , iyfc Hangja Bizonytalanság a füzetek körű) Az évele'}i füzetvásárlásokkal kapcsolatban több könyvkereskedő azt panaszolja, hogy érthetetlen kavarodás észlelhető az utóbbi napokban. Sok helyű t nem fogadják el azokat a füzeteket, amelyeket a pécsi könyv- és papírkereskedők forgalomba hoznak. — Köztudomású, hogy a minisztérium iskolafajták és osztályok szerint megállapította, mi- Igen füzeteket kell használni. Csak ezeket a füzeteket készítik és mi ezeket hozzuk forgalomba, az egész országban egységesen. Az utóbbí napokban az történik Pécsett, hogy a gyerekek és nagyobb diákok vagy nem veszik át a kívánt füzetet, vagy visszahozzák arra való hivatkozással, hogy az nem felel meg a „Köznevelésben“ közölt előírásnak. — A mi kérésünk az, hogy az iskolában ne mondjanak számokat a tanulóknak, hanem csak azt mondják meg, hogy vonalas, kvékás, vagy rajzfnzetet kell-e venniük, ml már tudjuk, hogy milyet kell adni az egyes osztályokra járóknak. De kérjük azt is, hogy ne utasítsák a tanulókat egyes könyvkereskedésekbe, mert ezt a miniszteri rendelet is tiltja — mondják az érdekelt kereskedők. Dolgozók az iskoláért! A villánykövesdi volt r. k. Iskolát az államosítás után Somlai József, Somlai Ádám, Bánáti Antal, Morschauser Ferenc, Sasvári Vilmos és Somlai Imre helybeli kőműves mesterek egy napi ön. is ént es munkával rendbehozták. Ok Is va'nmikor ebbe az Iskolába jártak és mintha le akarták volna róni hálájukat a múltnak, oly odaadással dolgoztak. A magam és kis tanulóim nevében köszönjük nekik « kívül és belül is kicsino. sifott, rendbehozoU iskolát. Köszönjük az édesanyák íáradozá. sait, akik ingyen elvégezték a meszelést. Tisztelettel: & May er Féléi ugb. igazgató
