Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)
1948-09-12 / 209. szám
19« SZEPTEMBER 12. DUNANTÜLI NAPLÓ íbtd^cmt^f^béűkkáuáBmik MIRE JÓ A BŰRGYÁRI MÖHELYÉRTEKEZLET 1 Bőrgyárban tudják a dolgozók, fiogy minden perc fontos tényező a Emelésben- Ha minden munkás ,ak 10 percet lazsálna el, akkor 1 132 munkaóra veszne kárba, mióta a meszes és a cseres miiéig dolgozói tanácskozásra jöt- k össze, rájöttek arra a munkáik, hogy vannak olyan percek is, melyek tízszeresen kamatoznak, tek közé az értékes percek közé irtóznak a bevezetett tízperces 'emelési értekezletek. Miért? A válasz ez: azok a jakiatok, amelyeket a „meszes“ és a deres“ üzemek dolgozói adtak, gotsabbá teszik a munkát is ja- lljik a minőséget. Csengetnek. Valaki elkiáltja ma- M a műhely túlsó részéből: Mühelyértekezletl“ Megindultak a Hrkötényes és hosszú csizmás mberek a bejárat elé. Kint a műdig előtt helyet foglalnak az ud- °ron heverő gerendákon. Jön a ersenytitkár, Szentgyörgyvári Já- os elvtárs. Néhány pillanat mul- 9 csend lesz. Szentgyörgyvári ívtárs elkezdi: Műhe!yérlekez!e!re hívtuk ösz- sze az elvtársakat. — rról van szó, hogy ti, akik közelii látjátok a termelési problémáit, javaslatot tegyenek a minőség 'tgja vitására és az önkíi'tség sökkentése érdekében. — Várom ^szólásaitokat. Először mindenki hallgat, tönk a 'jiiket, azután megszoiel Rónaki Mars: — A mésztelenítésre és kimosás* 1 használt kétléces hordók nem 'Kendők a termelés folyamatos előzésére. Sokszor megakad a mun- ! a hordóhiány miatt. Megállapítom, hogy a hordók használata ncs megfelelő időben beállítva. — lefordul az ,hogy a 70 lóerős vil- ’'ymotor csupán két hordót forgat, z nagy energia veszteség. Szilágyi elvtárs a meszesműhely >áslk dolgozója máris hozzáfűzi: — Ezt úgy lehet elkerülni, hogy sobológépeket nem hajnalban, ha- 6m délután a léceshordókkal együtt IKlalkoztassák. Ezáltal nincs ener- hveszteség és három embernek ■m kell már hajnalban bejönnie az "mbe. Katies János sem mond hiábavaló mondatokat: _______ — A bőr minődét fel tudnánk javítani, ha ira bevezetjük a száraz bőrök- *k az ázás utáni vakolását. Ez- 'lal még anyagmegtakarítást is tűnk el. ~~ Úgy van... úgy van — "ngiik innen-onnan. — Meg kell itggolni az üzem vezetőségével! Erdödi szaktársnak aggályai Innak: ~~ Kevés az áztatóhordónk. Egy ^múlhatatlan, d másik csak feleészben használható. Tehát csak éjkor lehet a javaslatot megvaló- darii, ha az áztatókádakat meg- Altjuk. Mit mond erre a versenytitkár? — Az új öthónapos részletterv- 'e bevettük az áztatóhordók ne9javítását. Tehát biztosítva tjn, hogy áttérjünk a Katies elv- ors által javasolt új módszerre. Pataki József: A villanykörték Jegygyűrűk, svájci karórák, rranyékszerek, nyakláncok ezüst ajándéktárgyak ^rimker és Sánta órás, ékszerész, lAtszerészekné* 0 kai.»4r 9 M, t2e64 egy kapcsolóra vannak felszerelve. Így sokszor olyan helyen is ég, ahol nem kellene. Javaslom tehát, hogy szereljék át a villanyhálózatot. A műhelyt egyetlen villanymotor látja el energiával. Aifan__________dóan kivágja a b iztosítékot a túlterhelés, vagy elszakad a hajtószíj. Emiatt az ösz- szes gépek leállnak. Helyes volna tehát, ha még egy motort özembe állítanánk a meszesben — mondja Pollák elvtárs. A cseres műhely munkásai sem hagyják magukat. Megélénkül a hozzászólás, egymás után hozakodnak elő javaslataikkal a munkások. Nógrádi Lajos szerint előnyös volna, ha a stráfológépet nem transz- misszióval hajtanák meg, hanem kisebb lóerejű motort szerelnének a géphez. Ezt a javaslatot részben megvitatják és elhatározzák, hogy néhány napon át pontosan kiértékelik a gép járási idejét és ameny- nyiben az adatok megfelelnek, úgy átépítik a gép energia ellátását. — Bank Péter: A cseresmühelyből a cseriét a vasettamühelybe ne kocsin szállítsák, hanem szivatg- tyun. sok lé elfolyik. Kisfali János szá- váteszi, hogy filcekre volna mert a Jelenleg a szállítás közben jobb minőségű szükség a facsarógépnél, mostamval sok vesződség van. Szentgyörgyvári elvtárs azonnal válaszol és rámutat arra, hogy a gyenge minőségű filceket Svájcból szállították. Gondoskodik arról, hogy ezeket haladéktalanul visszaküldjék. Horváth József szeretné, ha a kiscseres körül egy újabb sínpárt fektetnének le és egy hurokvágányt csinálnának. Jelenleg a kocsiiologatás nagy időveszteséggel jár. Gergely József élmunkás szólal fel: — A szabadban lévő cserző kádakba becsurog az esővíz, amely jelentékenyen csökkenti a cserzőlé hatóképességét. Uj födelek volnának szükségesek az udvaron lévő cserzőkádakra. És a javaslatok mind papírra kerülnek. De nem maradnak papíron. * Végétét a mühelyértekezlet. A munkások visszatérnek a cserzőkádak, hordók és a gépek mellé. A versenytitkár munkája csak most kezdődik igazán. Végre kell hajtani a munkások javaslatát, hogy egy lépéssel előbbre tudjanak haladni a Bőrgyár dolgozói. Így válik emelkedő termeléssé, megtakarított munkaórákká, javuló minőséggé a munkások növekvő termelésében csengő forintokká a tízperces termelési értekezlet. Szabad henyér, szabad liszt Ünnepnapja lesz kedden a pé :si és mohácsi dolgozóknak. Hét év után újból megjelenik az- üzletekben nemcsak a szabad kenyér, de a szabad liszt is. Vájjon minek köszönhetjük a szabad kenyeret és a szabad lisz et? Annak, hogy a vártnál jobb termésünk vol> és annak, hogy a dolgozó parasztság a munkás-paraszt szövetség szelleméiben becsülettel teljesítette beszolgáltatési kötelezettségét. Megteltek a magtárak, hosszú szerelvények szazai szállítják a malmokba az. acélos új búzát, amelyből már nemcsak a felemelt fejadagra, hanem szabad kenyérre és szabad lisztre is futja. ,rCsak kenyér és liszt legyen elég, akkor nincs semmi baj" — ez volt mindig a háziasszonyok véleménye. Erre gondoltak, amikor a lecsökkenteti fejadagból kellett kielégíteni az éhes gyerekszájakat és erre gondoltak, amikor egy kis édes tésztát akartak sütni a családnak, de a hónap vége felé már nem igen volt miiből Ezért várjuk örömmel a népi demokrácia győzelmének, a becsületes megfeszített paraszti munka mindennél szebb és maradandóbb ajándékát, A város dolgozóinak még nagyobb kedvet, még nagyobb lendületet ad a munkaverseny fokozására a szabad kenyér és a szabad liszt. Ebből a munkaversenyiből pedig a falu kapja meg a mezőgazdasági gépeket, az olcsóbb textilt, olcsóbb cipőt. Erre gondolunk, amikor megszegjük a szabad kenyeret és kéziünkbe vesszük a szabad lisztből sütött foszlós kalácsot. A háziasszonyok szatyra amely nap mint nap minden földi jóval telítődik meg, mindert vezércikknél ékesebb bizonysága annak, hogy népi demokráciánk bőséget és Jólétet hozott a magyar dolgozóknak. Emlékezünk még az infláció keserves hónapjaira, amikor a háziasszonyok egy szatyor pénzzel indultak el a piacra és amit a tengernyi pénzért vásárolni tudtak, az a kézitáskában is bőségesen elfért. A Jó forint megteremtésével és a munkaversenyek megindításával aztán egyre javult a helyzet. Emelkedtek a bérek és kezdtek lemorzsolódni az áTak. Már nem volt elérhetetlen álom egy pár új cipő, egy öltöny ruha, fehérneműt és más textiliát ls vásárolhatott és vásárol is a dolgozó. A hús sem luxus már, zsírt is annyit vehetünk amennyit akarunk, a főzelékfélék pedig úgyszólván fillérekért kínáltatfák magukat. Háziasszonyok mesélik derűs, csillogó tekintettel, hogy tíz forintért egy hétre elegendő burgonyát, paprikát, paradicsomot és egyéb főzelékfélét kaphatnak. Az emelkedő életszínvonalat Így mér. hetjük le és ellenőrizhetjük asszonyaink szatyrán. Külföldiek, ha néha megfordulnak nálunk és végig nézik a Kossuth Lajos utca ros- kadásig megtömött kirakatait, a hentes üzletek rózsaszín sonkáit, tucatnyi felvágottféléjét, megdörzsölik a szemüket, hogy valóság-e mindaz, ami elébük tárul. A háziasszonyok szatyra mindezen már nem csodálkozik. Együtt Indult rohamra gazdáival a romok eltakarítására, sokszor örült, ha néhány szem fagyott krumpli, vagy egy félkiló kukoricaliszt volt gazdáinak bére az emberfeletti munkáért, most azonban már tudja azt ls, hogy ezek a keserves idők sohasem térhetnek vissza, mert útunk, a dolgozók útja egyre lelteiéivel. A „fordulat44 Dunaszekcsőn A beszolgáltatást példásan teljesítő gazdák megtörik a svábok és kulákok rémuralmát az újjászülető faluban —■ Három hold földiünk vám, még hatot szeretnlénk hozzá bérelni — mondja halkan, ifjú Iván Ferenoné dunaszetkesőszigelíd asz- szony a gazdajegyző házának kapujában. A gazdajegyző nincs otthon, ezért a községházára indulunk a jegyzői irodába. TJtiköz- bon a gazdasági dolgokról beszélgetünk, főleg a most alakuló bér- lőszövetikezefről. Csak csendesem beszélgessünk _ mondja Ivánné Tóth Istvánnak, a csepeli munkásból lettt közellátási tisz! viselőnek. — Mitől fél? — kérdi meglepődve Tóth elvtárs. Maguknak joguk van a bérlethez, nem kell tartaniuk: senkitől sem. bemegyünk a főjegyzőhöz és feli iratkozik. Az asszony azonban jobbnak látta, hogy át menjen a «túlsó oldalra és csak a községházán, a főjegyzői iroda előszobájában csatlakozott újra hozzánk. A Német-utcában jártunk, és ez mindent megmagyarázom ... Dunaszekcső 1 alkoss ága a kitelepítésekig mintegy 60 százalékban svábokból állt, módos gazdák voltak. Házasság, komaság és egyéb úton rokoni szálak szövődtek a sváibolk és a magyar nagygazdák között. így ezek a mákban meg ma is egy gyékényen árutnak A nagytgazdák valóságos rémuralmait teremtettek ebben a községben. Elsősorban a vagyon és a gazdaság alapján. A közellátási hivatal statisztikája szerint a község mintegy 1600 gazdájából 1— 5 holdja van 727-nek, 5-—10 holdja 584-nek, 10—15 holdja 102-nők, 15—20 holdja 55-nek, 20—30 holdja 54-nek, 30—40 holdja 20-maik, 40—50 holdja 7-nek, 50—60 holdja 6-nak, 60—80 holdja 6-nak 80 —100 holdja 2-inek, száz holdnál nagyobb birtoka pedig háromnak. Ezdk az 50-—100 holdasok tartják markukban kölcsönökkel a kisebb birtokosafcatt lés próbálták befolyásolni a faltu hangulatait. A nagygazdák tele kamrájával szemben éles kontraszként ott a 110 ellátatlan család mintegy 500 taggal. Ezek nagyrésze a kulákimraloni miatlt nem jut munkához. A nagygiazdáik utálják a szegény parasztot és inkább magukhoz vesznek sváb családokat. amelyeket éhbérért dolgoztatnak. A rémhírek tömege jár szájról- szájra a lehúzott redőnyö lakások körül, jönnek a levelek a ki- íelepítetlcktől, ez miég csak táplálja a híreket. Ez okozta azt, hogy a földhözjuttatatitaik ezHöt féllek hangosan beszélni az utcán és teljesen elnémultak a községháza előtt. A félelemhez hozzájárult még a nagyszabású svábmentés is, amit lépten-nyomon tapasztalnak. Vfalegur-zki Gyula az egyes üstán volt, iparos létére földet kapott,' amit volt SS fia művel. Ez azonban még nem elég, most már a harmadik házba költözött be. Hi’.d András 100 holdas nagygazda Schmied János nem akar.a átadni lakását Bes&zik I-ajos Somorjáró! áttelepített tanítóknak, mert azt mcAidja, hogy ügyvéd kezén van a dolog, jó úton halad az ügy, ne költözzön be a lakásba, mert úgyis kidobj« onnét. A tanító anyósával, feleségével és öt gyermekévei a földön alszik, holmijait nem tudja fedél alá vinni. A beszolgáltatást is megpróbálták szabotálni a nagygazdák. A közellátási hivatal szerint 100 százalékban, a nagy gazdáknak csak a 40-50 százaléka teljesítette a kötelességét, a többi csak részben, őket állandóan figyelmeztetni kell, még a kisparajz- tokat is a beszolgáltatás ellen uszították. Itt vesztette el elsfi csatáját a reakció A kisparaszíok felismerték, hova vezet a kulákok mesterkedése és győzelemre vitték a ..gabonacsatát”. A beszdigálfatási verseny győztese Bradics imréné, aki 104 kiló helyett 1195 kilót szolgáltatott be, összesen 1152 százalékban tett eleget kötelezettségének. A második Galambos Vince 207 kiló helyett 1696 kilóval 819 százalékot. a harmadik Mogyorósi György 494 kiló helyett neszolgáltatott 2779 kilóval 660 százalékot ért el. A községbe most új telepesek érkeztek. Üj élet kezdődik itt, a beszolgáltatás után már most nekifogtak az őszi munkák elvégzésének. 107 taggal mega’akuh a bérlő- zövetkezet és a kisembereket segíti. A nagyok lába alól egyre jobban elvesz a talaj és megszűnik a kiuz-orá/ási lehetőség. . Dunaszekcsőn lassan oszlik a sötétség., Ma már emeltebb fejjel és egyenesebb derékkal járnak az emlrerek. Akik azelőtt a falhoz lapultak, ha meglátták a 100 holdast, ma földbérletet igényelnek és öntudatosan politizálnak. Az újjászülető falu kicsúszik a kulákok markából és megindul a szabad élet útján. (i. L) AZBESZTCEMENT PALA Uj-ta a 't€cfC jo m wőj&í&n í ETERNIT MÜVEK BUDAPEST V MARX TÉR 5 Eternit-gyártmányok kaphatók: Schreiber Rezsi) és Fl es Pécs, Rákóczi*út 46. szrspic s táBciskolíja kedden, 14-én kezdő- 12gs3 dik a Nőegyletben HARKÁNYFÜRDÖ [igazgatósága közli, j thermál-stiandfünlő I Iási munkálatok mia: 134Ó1 14 én DÉLIG (12930) hogy al tiszíoga-l folyó hó« ZÁRVA! Ü
