Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)

1948-09-29 / 223. szám

Legyőzhetetlen fegyverünk •Joggal állapította meg Gerő Ernő TUre az MDP országos oktatási tekezletén elmondott zárószavá hogy az értekezlet túllépett Pártoktatás keretén és sok te- »tatben ideológiai konferenciává, hazánkban folyó osztályharc, a :°clalizmus építésének kérdéseit átázni hivatott tanácskozássá Valóban az értekezlet la­kkozásait feszült figyelemmel kérte az egész ország közvéle- ánye, elsősorban párttagságunk, oely íelfegyverzi magát azokkal tanításokkal, azokkal a kikristá- 'osodoJt elméleti fogalmakkal, “elyek népi demokráciánk jelle­gről, a szocializmus felé vezető ónkról az értekezleten elhang­zik. Ma, amikor a nemzetközi «kcló dtthödten támadja a béke. ont országait, amikor az impe •ftsták gazdasági ós politikai ha­lmukat Igyekeznek ráerőszakolni nyugateurópai és gyarmati or­igókra, amikor egyre növelik gyverkezésüket és új háborúra oltanak és fegyvertárakban nem Olsó helyen szerepel a munkás- °zgalom soraiba való behatolás, dolgozók ellenállásának ideioló ti téren való aláásasa a rothadt •periaíista kultúra, irodalomrtudo- ány és elsősorban elmélet, be. «mpészésével, akkor rendkívül •gy jelentősége van annak, hogy irtunk felvértezze magát mind- ■olíkal 4 veszélyekkel szemben, Oelyek letéríthetnek bennünket a trxizmus-leninizmus útjáról, ame- »k elaltathatják ébeségünket, »elvek meg akarják zavarni a hnokrafikus tábor szilárd béke- 'ones frontját. Azonban nemcsak felfegyverez- änk kell pártunkat es az egész szagot az imperialista ideológiai diatolás ellen, nemcsak le kell Pleznünk annak káros és pusz­ié hatását, hanem kíméletlenül 1 kell vennünk vele szemben a »cot, kíméletlenül szembe kell állnunk-pártunkon belül és kfvül indenfajta elhajlással, kispolgári kionalizmussal, békülékeny6éggel e3búvó opportunizmussal, álbal [dali radikalizmussal és az ellen- tg ideológiájának egyéb vissza- [ürözőflésével. „Élesedik az ősz jiyharc az országban és a nemzet Űzi terepen — mondotta Révai Mars —, napirendre került a szo- »lizmus alapjainak lerakása nem. *»k városon, hanem faiun, a me­zőgazdaságban is. Ezért szükséges, hogy pártunkat felvértezzük ezek­re a harcokra, hogy leküzdjük az ingadozásit saját sorainkban, hogy hadat üzenjünk a kispolgári han­gulatoknak és nézeteknek a párt­ban, hogy felfegyverezzük a párt­tagságot a külső és belső ellenség nyomásával szemben, amely a pár ton belül is érezteti hatását'” A Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata világos meg­határozását adta a népi demokrá cia születésének, eddig megtett út­jának és jövő fejlődésének, ami­kor elemezve az ország gazdasági helyzetét és azt a tényt, hogy a munkásosztály vezetésével a mun­kásság és a parasztság van hatal­mon, megállapította, hogy a népi demokrácia sajátos, viszonylag bé kés átmenet a szoctalizmusb j Már a programnyilatkozat is leszegezte azonban, hogy a kizsákmányolók korlátozása és visszaszorítása ki­élezi az osztályharcot, amit azon­ban a dolgozó nép az államhata­lom birtokában vívhat meg. Révai eivtárs beszédében megállapította, hogy a népi demokrácia válóban sajátos út a szocializmus felé, de r.em valamiféle harmadik út a ka pftalizmus és a szocializmus kö­zött. „Világosan látnunk kell — mondotta —, bogy a népi demo­krácia útja ugyanoda vezet, mint a szocializmus felépítésének az útja a Szovjetúhióban " Mindebből következik, hogy pártunknak és egész népünknek fokozottabban meg kell ismernie a szocializmus fejlődésének az útját a Szovjet­unióban, a bolsevik párt történe tét és tapasztalatait, mert „ez a párt a kapitalizmusból a szocializ­musba való áímenet valamennyi alapkérdését kidolgozta." Az oktatási konferencián el. hangzott beszédek útmutatás.) je­lentenek mindannyiunk számára — megkönnyítik eligazodásunkat népi demokráciánk fejlődésének nagy kérdéseiben segítséget nyújtanak ahhoz, hogy pártunkat a most. fo lyó tagfeliilvizspálat során hatal­mas mértékben megerősítsük. El­méié/! színvonalunk emelése biz­tonsagot, erőt ad pártunknak és minden egyes párttagnak olyan 'e győzhetetlen fegyvert nvujt ke­zünkbe, amelynek birtokában dia. dalra visszük harcunkat a népi de­mokrácia és szocializmus építésé nek új Szakaszán. 4lltunt kocsival h ér fura rosást végeslek a FM pnnamislái / A földművelésügyi minisztérium "'rtmistái Wnügyének keddi tár Olásán Téglás! Lajos! vallomása ':,n szabadlábra helyezték, önerői 'Miklós, az ugrál tudómé- 5'i egyetem gondnoka S. S/ul>ó 'T|,nc államtitkárra /hivatkozott. 1:||I aki ragaszkodott a teljesen tkslegts luxus berendezések meg­yeiéhez. Bevallotta, hogy az egve- 111 pincéjéből 45 mázsa fát nt- yililluloll Mészár Oszkárnak, aki ?(,rt a fegyelmi eljárás megindít- !s»ig nem fizetett. Generál és ''zár kihallgatása során kiderült,- »Rv bűnösen gazdálkodtak, köz- ‘""l.ul lulajilnnitotluk cl. J'fai Antal számvevőségi fő taiesos iparengedély nélkül a mi ' "éri’int gépkocsijónak felhős:* "l'ixfiva! bér fuvarozást végeztetett ‘ 'ádloü beismerte, hogy ez nem ' jogában, de azzal védekezett, felettesei tudlak róla. monyai László előadó 125.000 Úri frank könyvelésére ■ vonat 0/,) ügyiratokat másfél évig író­asztalában (ártott és ezzel siílyos kty-t okozotl az államkincstárnak. Krai. Sándor a lótenyésztési osz­tályban működött és 4000 dollárt akart kijuttatni az Amerikába disszidált Máriási Bélának, amit a nyomozó hatóságok ébersége meg- hiúsított. Szentgáty Géza. a propaganda osztály volt előadója kihallgatásá­val fejeződött be a mai tárgyalás, amelyet szerdán reggel folytatnak. Teszelszky László, a DKGi iidiilő gondnoka beismerte, hogy 41.000 l'orintértj rendelt bútorok árából 10 százalékot kapott jutalékként. Müller Nándor újpesti gyáros hp- mis számlákat készített a rende­lésekről. Teszelszky vallomása alapján a népiigvész dr. .Tnnesó Barna volt minisztert osztálytaná­csos ellen újabb vádat emelt az ellenőrzés elmulasztásáért. A szovjet külpolitika a békét és a népek biztonságát védelmezi A nyugati hatalmak nyílt támadásba mentek az UNO alopelvei ellen — Sztrájkba léptek a francia bányászok Melnikov, a moszkvai rádió hír­magyarázója, Visimszki-j beszédével kapcsolatban hangoztatta, hogy a következetes és elvi alapon átló szovjet külpolitika a békét és a népek biztonságát védelmezi. A Szovjetunió politikája változat­lanul és következetesen a nemzet­közi együttműködés kiszélesítésére és megszilárdítására irányul. — A szovjet küldöttség a béke védel­méből' kiindulva olyan javaslatot tett, amelyek a béke jnegszilárdítására és az új háború veszélyének elhárítá­sára irányulnak. A szovjeit külpolitika éppen az el­lenkezője annak a politikának, ame­lyet a nyugati hatalmak, mindenek­előtt az Egyesült Államok folytat­nak. Visinszkij beszéde az UNO köz­gyűlés résztvevői körében és a vi­lág közvéleményében rendkívül mély hatást keltett. A külföldi sajtó is vezető helyen foglalkozik Visinszkij felszólalásá­val és az Observer elismeri, hogy a szovjet ja vaslat nehéz helyzetbe hnzt; a i yug.’ti tatalmákat.' Bevitt háborún ámítása----------------- \ Az Egyes-ült Nemzetek Szerve­zetének közgyűlésén Bevi^, angol külügyminiszter olyan közvetlen és nyitó támadást ánfézett az Egyesült Nemzetek alapefvei elten, amilyen* ez,idáig a háborús tábor egyetlen szónoka sem mert még megtenni. • Visinszkij szovjet külügyminiszter- helyettes szombati nagy beszédére érvek hinyában csak szovjeitellenes rágalmakkal: tudott válaszolni. Visinszkij-jel szemben Bevim vé­delmeibe vette Törökországot majd a görög háborúról szólva kijelen­tette, hogy az angol és tamerikai kormány gsak or.szágpa^ujjáépítésé- ben támogatja a görög népet. Tagadni próbálta a továbbiakban, hogy a nyugati szövetségesek politikája a Szovjetunió ellen irányul. Beszéde befejező részében békesze- retetét próbálta bizonygatni, de ugyanakkor. kijelentette, hogy ha az " Egyesült Nemzetek szervezetét 'nem tudnák fenntartani az egész virágra kiterjedő alapon, akkor eset­leg újjá lehetne szervezni körzeti alapon. . Clar tábornok hiúsította meg \ q megegrezést V A bedéni rádió részletesen fern ér­tette a négy szövetségi főparancs, nők között lefolytatott berlini t ár - gyalások menetét.' Beszámolójából világosan kiderül,-hogy a nyugalakat terheli a felelőssség a tárgyalások eredményelenségé- , ért. A megbeszélései eleinte kedvezően folytak. Szeptember 7(-én már több pontban közeVdés volt észlelhető. Ekkor Clay tábornak; amerikai* tő­parancsnok több pontot kifogásolt. A brit és francia képviselők is csat­lakoztak hoziztá. Főként pénzüg*yi téren olyan követeléseket támasz­tottak, amelyek egyáltalán nem voltak összeegyeztethetők a moszkvai tárgyalások anyagával. A szovjet övezetbeli pénzegység- nek egész Berlin területére vaíó ér­vényességét olyan előfeltételekhez- akarták kötni, amely megbénította volna az egész szovjet övezet gaz­dasági életet. Marshall terrort<* zálta a franciákat A francia külügyminisztérium csak erős amerikai nyomásra egyezett Jjele abba, hogy a berlini kérdést az Egyesült Nemzetek szer­vezete elé vigyék. Hír szerint a franciák az utolsó percig igyekez­tek meggyőzni Marshallt arról, hogy az UNO-nak a berlini kér­désben hozandó bármilyen döntése sem hozhat megoldást és a kér­dést csak a négy szövetséges kül­ügyminiszter tárgyalásai tisztáz hatják. Az amerikaiak erőszakos fellé­pése előtt azonban a franciák kénytelenek voltak meghajolni Az Humanité megállapítja, hogy Áfnerika eddig sem mulasztott el egyetlen lehetőséget sem, hogy az 'UN'O-V szovjefellones szószékké építse ki. A I^áborúra törekvő poli­tikusok attól félnek, hogy Visin­szkij békejavaslatának világszerte lúlnagy visszhangja lesz. Elővet­ték tehát a berlini kérdést, hogy eltereljék a figyelmet a szovjet béke javaslatokról. Letárgyqlják a szovjet leszere­lést indítványt Az Egyesült Nemzetek Szerveze­te közgyűlésének irodája etha'á- rozta, hogy a politikai bizottság napirend­jére való tűzését ajánlja annak a szovjet, javaslatnak, amely a leszereléssel és az atomfegyverek eltiltására vonatkozik. . \ Wallace tís pontja' Wallace az amerikai szláv kon­gresszuson mondott beszédében 10 portból álló programot javaso-lt az Egyesült Államok és a Szovjet­unió közöli feszültség megszünte­tésére. A program szerint a kül­földi országoknak nyújtott pénz­ügyi segélyeket kizárólag újjáépí­tési Sélokra fordítsák, a világ újjáépítési munka-tervét az Egyesült Nemzetek Szerveze Afe irányítsa, a német é? japán béke ügyének rendezése céljából tárgyalási kell indítani, minden nemzet, amely külországban cs-apa'ot tart, meg­szálló erejé' vonja vissza a tár­gyalások kimeneteléig, az Egyesült Államokban íiiggesz. szék fel a sorozást és csökkent »ék a nagyarányú hadfelszeretesi költségeket. Az Egyesült Államok adjon őszin­te támogatást egységes demokra­tikus N érne fország tervéhez az alapvető potsdami elveknek meg­felelően, az Egyesült Álíamoknak az Egyesült Nemzetek többi tag­jaival egyletemben szavatolnia kell hogy a német fegyveres hatalom nem támad fel újra, újabb, de őszinte kísérletet kell tenni annak érdekében, hogy nem­zetközi biztosítékot -teremtsenek az atomfegyverek katonai felhasz­nálása ellen, az Egyesült Államok azonnal szüntesse be a kínai, gö­rögországi stb. korrupt diktátorok pénzügyi és katonai támogatását. Wallace hangoztatta, hogy az Egyesült Államokban a hatalmat kis csoport tartja kezében, amely­nek tagjai már a háború előtt a fasiszták barátai és üzlettársai voltak. Ez a csoport most arra használja fel hatalmát, hogy amerikai politikáját a világ tőr - férlelem során legkatasztrófáli- sabbá alakítsa. A s/,láv nemzetek nem fenyegetik az Egyesült Államokat, — szegezte le végül Wallacé beszédét a hall­gatóság nagy lelkesedéssel fogadta. Francia bányá­szok határozata Az október 4-re tervezett fran­cia országos bányászsztrájk ügyé ben a szakszervezetek szavazást tartottak. A leszavazott bányászok 54 szá­zaléka a sztrájk mellett döntött. Az ellenállók, frontharcosok, deportáltak szövetsége a többi demokratikus egyesülettel karöltve Párishan -til'- akozó tüntetést rende­zett a qaulleisták fegyveres alakú, latai ellen. A megmozdulásban 8-000 ember vett részt, A rendőrség ezúttal is a demo­kraták e'len felvonuló gaulleist átka* ámogat’.a — írja az Humani.é. Srovjct tiltakozás * i Savom-enko. a Szovjetunió Jfe-n- onszágf követe, felkereste a fiúm külügyminisztert és felhívta ügyei­mét arra a tényre, hogy Loitcslia i településben kiránduló- és vadász- társaságok katonai jellegű gyakorlatokkal és lövészettel foglalkoznak éppúgy mimé a finn hatóságok áltgí már felosztatott fasiszta szer­vezetek. A követ hang súlyozta, hogy ezeknek' a társa,Ságoknak a működése eKemtmond a békeszer­ződés kötelezet,tségeivnek. Azonnali hatásos intézkedést vár a finn hatóságoktól és követel-fe a fenti szervezetek tevékenységéinek megszüntetését. A jugoszláv nemzetgyűlés .jóvá­hagyta Hebra-ng és Zsujovics volt miniszterek ellen a bírósági eljárás megindítását és feltartóztatásukat. # / /

Next

/
Oldalképek
Tartalom