Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)
1948-09-28 / 222. szám
2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1948 SZEPTEMBER 28 Üsak a munkásosztály pártjának vezetésével, küzdelemmel lehet a szocializmust felépíteni s Gerö Ernő nagy beszéde a harcos dialektikus materialista világnézet alkalmazásáról és fejlesztéséről az oktatási konferencián Az MDP országos oktatása értekezlete vasárnap délu-tág Gerö Ernő záróbeszédével fejeződött be. — Az értekezlet — mondotta Gerö Ernő — a népi demokrácia fejlődésének és a nemzeiközi heiy1 zet alakulásának olyan körülirié- uyei között folyt !e, amikor ' nem maradhatott meg a párton- belüli oktatás keretei között, hanem sok tekintetben ideológiai konferenciává, hazánkban folyó osztály harc, a zodatizTmis építésének kérdéseit isztázni hivatott tanácskozássá vált Ezért tűzte napirendre pártunk Politikai Bizottsága az oktatás kéf- dóséi mellett a magyar népi demokrácia fejlődésének legfontosabb elméleti kérdéseit is. — Az oktatási értekezlet megszervezésénél a Politikai Bizottságot az a sztálini tanítás vezette, hogy a szocialista társadalom nem születik meg magától, á szocializmust építeni csakis a dolgozók közös erőfeszítésével, a munkásosztály pártjának vezetésével kemény harcban lehet. A kizsákmányoló osztályok é'et- halá-1,küzdelmet folytatnak feimrama- radásukért ési ádáz, elkeseredett harcban újból és újból megkísérlik vissza szerezni elvesztett hatalmukat. Mjmddbba követikeziik; hogy pártunkat, amely a fejlődés fő- irányító ereje, fel keli vérteznünk a belső ellenség elleni küzdelemre politikailag, ideológiaiig és szervezetileg. — Értekezletünk világosan leszegezte, hogy a népi demokrácia átmenet a burzsoá államból a szocializmus államába. mint lényegileg kommunista párt, nem titkolja nézeteit. Világnézetünk a harcos, dialektikus materializmus és nem szándékozunk behódolni a klerikális népbutitó miszticizmus ideológiájának. — Ellenkezőleg, megkövetel in1 hogy a dialektikus materializmus mind határozottabban jusson kifejezésre a hivatalos' állami oktatásban az alsó oktatástól fel egészen az egyetemig. — A helyesen kijelölt fetedatoka; jól végre kell hajtani. Ne nyugodjunk meg tehát babénaimkon, ment van éppen elég tennivaló a párt- oktatás terén is. Pártunk ideológiai színvonalának emelése a szocializmushoz való haladásunk elengedhetetlen fel. tétele. Ez lebegjen szemünk előtt mindig ha szembe találjuk magunkat a ne Ínségekkel. Hűek maradva mind végig Marx, Engels Lenin és Sztá lin tanításához, pártunk Központi Vezetőségének és szeretet vezérének Rákosi Mátyásnak vezetéseved ideológiaiig még egységesebbé, még öc-szek ivácsoltabbá tesszük pártunkat és új győzelemre visszük a magyar dolgozó népet a szocializmus útján.. Gerő Ernő szavait az értekezlet tagjai viharos lelkesedéssel fogadták, majd felállva, hosszasan ünnepelték a Szovjetuniót, Sztálin generalisszimusz t és Rákosi Mátyást. Az értekezlet az Internationale ed- énieiklésévd ért véget. Elsikkasztották az árvízvédelemre kiutalt összeget az FM panamisiái Ezen az úton huzamosabb ideig megán) nem lehet, ha nem akarjuk felidézni a visszafelé való fejlődés komoly és súlyos veszélyét. A iszodalitemuis győzelmét mindaddig nem tekinthetjük biztosítottnak, amíg nemzetgazdaságunkban még komoly kapitalista elemek vannak. Elsősorban a mezőgazdaságban,, ahol még szinte érintetlen a gazdaságilag legerősebb kizsákmá- nyóló osztály: a zsírospana.sztság Csakis a a kulákság korlátozására ís végső főkön a kizsákmányolás teljes megszüntetésére irányuló harc h*t az igazi alapja termelő szövetkezetek létre hozásának. Harcos magatartási követelünk a párt minden tagjától az ellenséges világnézettet szemben. Ideje végei vetni a védekező magatartásnak. Az ország első pártja az MDP, ’naros - k AzIeménTek Reviczky Györgyöt, az ecsedi láp vízszabályozó és árnientesítő társulat igazgató főmérnökét hallgatták ki. A vád szerint a kormányhatóságok részéről a társulat részére kiutalt 1500 mázsa szenet magánosoknak adta el. Vallomása szerint Takács Fepene államtitkártól kapott engedélyt a szén eladására. Ugyanekkor kénytelen volt azonban elismerni, hogy a szénre nagy szükség lett volna és a hiány komolyan megnehezítette az eredményes védekezést az árvíz ellen. Rittinger Pál, az ecsedi láp lecsapoló társulat miniszteri biztosaként elmulasztotta Reviczky György ellenőrzését és így mint egy segédkezet nyújtott neki üzel- meihez. Rittinger, mint általában társai, kihallgatása során másokra igyekezett hárítani a felelősségei és egész nafv módon azzal próbált védekezni, hogy Reviczky illegális üzleteinek kivizsgálására nem kapott megbízást. Rittinger Reviczky- vet együtt szabálytalanul vezette a társulat anyagi és pénzkezelését. Galambos Zoltán, a Rittinger előtti miniszteri biztos, 1946-ban a minisztérium által árvízvédelmi célokra kiutalt 65.000 forint segélyt a számvevőség kijátszásával budapesti címére utalványoztatta és maga vétlc fel. Czibere Kálmán ,a Borsod-Heves ármentesítöTársulat mi ni sz‘éri biztosa Váraljai Bélával, a társulat igazgató főmérnökével az állami segélyeket, valamint ‘ervpénzeke: rendeltetés ellenesen hasam álfák fel. Tálya József szakoktatási előadó egyszer kettőezer ke‘:őszázkilenc darab, másodszor kilencszáz darab földművelésügyi minisztériumi könyvet kiszállított a miniszté riumból, majd ugyanezeket „elad- a" a földművelésügyi minisztérium könyvtárának és ezért 44 ezer forintot vett fel. Egy „Helikon' nevű nem létező vállalat cégjelzésével és bélyegzőjével ellátót: hamisított számla segítségével vet A BÉKE BÁSTYÁJA Alig 48 órával ezelőtt hangzott el Visinszkij nagyjelentófégí beszéde az Egyesült Nemzetek közgyűlésén, máris felfigyelt erre * szóra az egész világ békeszeretö közvéleménye. Míg az imperialisták táborában hallatlan zavarban fogadták a Szovjetúnió békenyiUt- kozatát és követelését a fegyverkezés csökkentésébe, az atomfegyverek gyártásának és használatának betiltására, addig a béke táborában mindenütt úgy üdvözlik a Szovjetúnió következetes szilárd egyetemes politikáját, mint az emberiség békéjének a megmentöjét Visinszkij beszéde nemcsak az imperialista terveiket leplezte 1®’ amelyekkel az amerikai nagytőke lábbal tiporja a közel és távolke- leti, az angol imperializmus, az ázsiai és afrikai népek szabadságát és elemi jogait, nemcsak azokról az aljas támadásokról lebber tették fel a fátylat, amelyekkel különböző amerikai és angol államférfiak a Szovjetúnió megtámadására, városainak elpusztítására, az emberiség békességének feidulására törekszenek, hanem azokat at okokat is, amelyek ezeket a jelenségeket kiváltják. Ugyanakkor, amikor Visinszkij leleplezte a támadó terveket, a kíméletlen fegyverkezési hajszát az idegen államok ügyeibe való sorozatos jogtalan beavatkozást kinyilatkoztatta a Szovjetúnió szilárd meggyőződé sét, hogy a béke ügyét meg leltet és meg kell védeni. „A Szovjet' únió — mondotta Visinszkij — arra törekszik, hogy a nemzetköti kérdések megoldódjanak. Megingathatatlanul védi a békét és a nem zetek biztonságát. Ez a politika a szovjet állam természetéből fakad, amely a munkások és parasztok szocialista állama- A Szovjetünk tiltakozik minden olyan terv és cselekmény ellen, amelynek célja hogy egyenetlenséget szítson a nemzetek között". Ezek a 6zavak 1 béke hangjai, szemben azokkal a viszályt és egyenetlenséget szító »tavakkal és tettekkel, amelyekkel az Egyesült Nemzetek közgyűléséi terrorizálni akarják a nyugati hatalmak, hogy munkáját lehetetlent^ tegyék, vagy a szervezetet saját engedelmes eszközükké változtassák. A Szovjetúnió javaslatai Joggal dobogtatták meg minden be csületes és haladó ember szivét, akf látja milyen veszélye* szaka dék felé akarja sodorai az emberiséget az amerikai imperiallzmu1 politikája és milyen súlyos veszedelmektől menti meg a nép«' nagy családját a Szovjetúnió harca a békéért. A Szovjetúnió hangi« azonban nem a gyengeség, hanem az erő megnyilvánulása — olyat hatalmas erőnek a megnyilvánulása, amely győzelemre vitte a vilaf egyhatodr észén a szocialista eszméket, amely vereséget mért a1 emberiség halálos ellenségére, a náci fenevadra és amely szövetségben a világ összes őszintén demokratikus erőivel megvédi 1 nemzetek szabdságát és jövőjét nácizmus örököseinek minden me« terkedése és kalandorpolltikája ellen. te fel az összeget, amelyet a bel- an elmuta'otU városban A tárgyalást kedden folytatják.160 találat a Totón (3:1) (1:4) (0:7) (3:2) (0:1) (3:0) (2:0) (3:1) 1 (1:2) 2 (0:4) 2 (3:1) 1 (0:1) 2 Kispest—Újpest Csepel—MTK Szeged—Ferencváros TSC—GSL Vasas—SzAC MATEOSz—ETO Soroksár—Sal. BTC Haladás—Klstext MMTE—DVTK DDSE—DVSC PBTC—Postás Dräsche—Szolnok Beérkezett 280.000 szelvény. Eb. bői 12 találatos 160 darab, a nyer remény összege 900 forint: 11 találatos 7000 darab, Itt a nyeremény 20 forint; 10 találatos 38.000 da. rab, ezeknek nyerői 4 forintot kap nakTiita kozott a háborús filmek ellen a lodzi film-világkongresszus A Wroclaw i értelmiségi korogresz- szus után Londonban gyűltek össze a villáig hatodé szellemű filmesei, hegy a filmmel kapcsolatos problémákat megvitassák. "Az értekezleten közös nyilai,kozatot adtaik ki. Ebben tiltakoznak olyan fj|mek ellen, amelyek a népek között gyűlöl séget szj tanaik és háborúra uszítanak. F»' hívják a producereket és az ossz** haladó művészeket, technikusok^ ne vegyenek részt ilyen filmed gyártásában. Meglopta szál lásadónőjéí Koszó Margit 27 éves tanítójelölt,, pécsi, Percel-utca 17. szám alatti lakos feljelentést tett Stiffel Ágoston könyvkötősegéd ellen lopás miatt. Stiffel hosszabb-rövi- -rlebb megszakítással hónapokig lakott bejelentés nélkül Koszó Margitnál. Legutóbb kihasználva lakásadónője távollétét, kilopta a szekrényből annak 4800 forint készpénzét és nagyobb mennyiségű ruhaneműt összecsomagolva Budapestre utazott. Stiffelt a rendőrség Soroksáron elfogta és Pécsre kísérte. Koszó Margit kára megtérült Felhívás az őszi szántásra A földmíve’ésügyi minist* 245.300/1948. F. M. sz. rendele1' értelmében felhívom a gazdáik0 dók figyelmét, hogy a szán«® igénylő és mezőgazdasági művel® alá kerülő földterületeket a 'folY! évben fel-étlenül fél kell szánta® Minden gazdálkodó tartozik ‘ szántási kötelezettség alá eső föM területének legalább 35% -át 19* év őszén őszi kenyérgabonád (búza,rozs) beverni. Az a gazdálkodó, aki szántási 0 vetésj kötelezettségének e!er* A divatbemgtató utol“ó megbe szólásé 28-án, délu án */«6 órakor az Ipartestü’.e-en (Rákóczi-út 24.). A megbeszélésen feltétlenül jelen enek meg az összes résztvevő ina rosok A megbeszélésen a ruhákat bemu’a ó modeLhölgyek is jelenjenek meg. A bemu aló iparosoknak be kell mutatniok a modell- rajzokat és a részvételre vonatkozó pontos adatoka: js be kell je- lenfendök. Cukrászok és mézeskalácsosok 29 én, szerdán délu'án 5 órakor összejövetelt tartanak a szokott heiyen fontos adóügyben. A megjelenés mindenkinek (azoknak is, akik nem adóközösségben vannak) kötelező- Mindenki hozza magával az adónyugi:ákat. Felhívják a női és férfi kalapos- ipari adóközösség tagjait, hogy e hó 29 én, szerdán este 7 órakor adóügyekben gyűlést -tartanak, amelyen mindenki saját érdekében feltétlenül jelenjék meg. Építőipari taggyűlés. Építőmesterek, kőművesmesterek, kőműves- iparosok kedden délután 6 órakor taggyűlést tartanak Tárgy: Munka elosztás és munkaközösség m«g -.aenvezósa, tenni azért nem1 tud, mer: s® iga ereje nincs, tartozik a szük«^ ges jgaerö talajművelőeszköz, v®9 vetőgép ideiglenes igénybevételé0 és kirendelésére irányuló kérel®“ a termelési bizottságnál (SoésJ®”' elnök (Scitovszky.ér 17 sz.) jelen-enk A polgáraiéit*] ŐSZI iégiforgblombbv Érvényes 1948 október 3-4® 31-ig. Hétköznaponként 14.05 i. BUDAPEST é. 16.00 14.55 é PÉCS i. 15.10 MHSZOVLET Utas- és Áruforgalmi IRODA, Széchenyi-tér 9/10. Telefon: 26—23. fUMo- Vlviucta a UM'd és szabadsáfrUaicos Pablo Neruda az hmert chile költő az elmúlt. esztendőben Bue nos Airesbe utazott, hogy tár yyaljon kiadóival versei új kiadó sóról. Alig vált ismeretessé, hog Neruda a városban tartózkodik, ra jongóinak egy része már nyilat, nos bankettet rendezett tiszteletért 4r argentin kuli úrélet több min ezer, legkiválóbb képviselője tnlá kozott az ünnepélyesen teritet aszúdnál Igazi délvidéki hangúit urakodott és mint minden ilye alkalommal, rengeteg beszéd hang zott el .Pablo Neruda szemláto mást meglepődött, hogy versi ilyen nagyszámú, kiváló közőnsé get vonzottak. Barátai biztotásár ő is szólásra emelkedett Csen lett a teremben, mindenki feszit ten várakozott a költő szavaira, kihúzta zsebéből óráját, megnézi és tétován elkezdte: „Nagyon boldog vagyok, hog ilyen sok barátot találtam Bttene Airesben, habár biztos vagyok al ban, hogy ez a nagy tisztel nemcsak nekem, hanem ftazá minden értelmiségijének szól. Sa nos nem tartózkodhatom soká St* AitAllrrs I» !•#/! Santiago de Chilébe. Önök valószínűleg olavsták az újságban, hogy a mi 'államelnökünk összehívta a parlamentet és rendkívüli meghatalmazást követel. Elnökünk északamerikai érdekeltségeknek akarja országunk javait eladni: parlamentet is a felelősség részesévé akarja tenni, hogy így áru i lását a nyilvános kritikától meg ' óvja. Önök közül egyesek előtt ta Ián ismeretes, hogy az utolsó vá ' lasztások alkalmával szülővárosom 1 Antofagasta bányamunkásai pót gári nevemen, mint Neftal Reges képviselőjüknek választottak. Mi r kor otthon voltam, földijeim kő ' ziil a legszegényebbek felkereste és így szóltak: „Te jól írsz és be ' szélsz. hmered a nyomorúságun kát, harcoljál tehát a mi jogain ■ kért/ Meg akarunk választani sze , nőt orvak. Akkor meg keli. , bogi hall iák hangunkat Santiagoban ^ „Most megismertettem önökké hogyan élnek földijeim Antofagasta c ban. Akkor megértik majd, miér nem háríthattam el ezt a meg y bizatást és miért /eitern kommu i nista a földijeim jogaiért val )- harcban." ■t A költő helyet foglalt, a terem 7i ben halálos csend volt. Majd szór 1- vám jós tapsolás hallatszott, mel g orkánszerű lelkesedésbe ment á m E>- _ 1 _ I T___ n*Ann/in tl4m kö ltő Nerudának szólt, hanem az embernek, akt így váratlanul meg mutatta nagyságát. Ugyanazon az éjszakán Nerude Santiagoba utazott. Az elnök meg kapta a teljhatalmat annak eile néré, hogy a kommunisták ellent szavaztak. Pablo Neruda beutaztr az országot és árulással vádolta a elnököt. Az elnök vádat emelt cl lene rágalmazásért, a szenátor mentelmi jogának megszüntetésé kérte, hogy letartóztathassa. Nősz szas tanácskozások után elható rozta a parlament, hogy enged a elnök kívánságának, de a széna tus elnöke, dr. Artoru Alcssandn Chile egyik legtekintélyesebb em here. lemondott hivataláról, e ha tárnzat elleni tiltakozása kifejezé séül A rendőrség kereste Pablo Neru 1 dót, nehogy elhagyja az országot De neki sikerült a mexikói követ 1 ségen% menedéket találni. Ez indít - ok volt egy jegyzékváltásro Cfiil 1 és Mexiko kormányai közölt. bitenos airesi ünnepélyes este ót ; szinte naponta olvasható Pa hl Neruda neve a délamerikni . ujsá ‘ (/okban. Ö lett a chilei nép sza ~ badságeszmfjénck, hazaszereteté [ nek jelképe, és egyszersmind lelki n ismereté.
