Dunántúli Napló, 1948. szeptember (5. évfolyam, 199-224. szám)
1948-09-24 / 219. szám
15 SZEPTEMBER 24 DUNANTÜU NAPLÓ 5 szöveikezésne k és ö mezőgazdaság ÉPESÍTÉSÉIVEK a híve ZfKE IONOS i&ántyOszAÓ-i JULIUS 24-ÉN délután 4 órakor le- János csány- befejezték 0 gép Szőke _ ’í gazda udvarán: , , dei csépiéit. Néhány perc múl1 községházán már kiállították ieatalos írást, amely szerint :e János a kirótt 30 mázsa 70 kiló helyett 42 mázsát szolgáltatott be már a gépből és ebből 35 mázsa a tiszta búza. Ezekben a napokban járt ormánsági tanulmányúton Lóid Géza, a Szabad Nép fő- tiatársa és igen nagy örömmel e a hírt és elsőnek gratulált lyoszró mintagazdájának. Nem fyes, hogy Szőke János pél- 1 nem maradt hatás nélkül, 'nos követője akart a környé és a községben is. látogatásunk idején ________________ trágya dóssal van elfoglalva a gazda, kétszobás lakásban usztalosok 1°znak, festik az ajtókat és 'Ótokat, szépül a ház. A villany- Wtásos istálló pillanatnyilag * és olyan tiszta, mint egy derem, az állatok a legelőn Vak. Tizennyolc marhát tart, szép lova is van, a tégla- dsólakban pedig 16 süldő áll Olásra előkészítés alatt. Hátul a óosági udvarban egymás mellett yétoznak a szalmakazlak, ennyi * tartásához szükség is ven *íi szalmára, amiből aztán trá* lesz, ami nélkül aligha lett ta mintagazda Szőke János hyoszróról. % a gazda hazajön, a közli kovácsmühelynél beszélge- "k lovaikat patkoltató gazdák- i ök így vélekednek a község ^ gazdájáról: Ux KELL ISMERNI, ( Etetésre. Föld ja homokos és Vbos is hozzá, ennek ellenére mázsa átlagtermést ért el, ami óesak legjobb a faluban, de óre tiz év óta nem is volt jdo. igaz, hogy 11 hold saját Ve mellett anyósa 11 holdját is műveli, de el is tart héttagú fóiot. Szorgalmas ember, más- fPen hogyan is győzné a mun- ?■ Elhiheti, senki sem irigyli ' 0: elismerést a faluban, tűzben hazaér a gazda és bekkel az „első szobába“. A fa- >r> képek, a szülők és gyerekek 'tn>ásai, katonaemlék és a fö- "lieri az aradi tizenhárom olaj- ^másos képe. Az asztalon lujsá- #*> főleg gazdasági hetilapok, a *bad Fftid fs Dózsa Népe friss . [égcbbl példányai. A könyvek Jött ncm hiányzik Károli Gás- ,f bibliája sem. Csak télen érünk rá olvasni, okkor olvasunk sokai, — bocija a könyvekre mutatva. Miért kapta a mintagazda ki- Vetést? — kérdeztük. C7 búzámért I ljj'"lkozásért. Búzám azért lett ,.n jó, mert nagy gondom van Hl 'ógyázásra. Ezért tartom az ',,0kat is. A mi földjeink nem a jobbak, kell az erős trágyázás. i( Vgfontosabb a talajelőkészltés ® gondozás, ahol ezek együttmegvannak, alt nem lehet ft-'U baj a terméssel sem. Nem i^^dyésböl mondom, de augusz• , Ci-rc én már készen voltam k ,>rlflhántással, utána a mély ^/'űszántással is. Most már egg (f,.°nV>zántást adok a földnek, j?n következik a vetés, hl,* furcsán hangzik, hogy a ,>fd első gazdája nem volt ver- hf'C Illetve csak bnrgomyával /lq*enf/ez. Ennek azonban nem ő, 1 'm mások az okai. Eddig nem »ej, érdeklődést mutattak a ver- V ‘ránt a „csányiak", r~ ahogy magukat nevezik beszélgetés közben. Most azonban már más a helyzet. A cséplési eredmények, a kifizetett összegek, az elismerések és kitüntetések megmozgatták az embereket. SZŐKE JANOS I Mk-S * * * * * 11 nÍVC?- _______________I szövetkezeti gondolatnak. Igazgatósági tag, a volt népi szövetkezetnek elnöke is volt, komoly szerepe van a közbirtokosságnál is. — Csak szövetkezeti úton érhetjük el, hogy a gazdákat gépekkel lássuk el. A kereset nem megy az egyes gazdák zsebébe, ellenben a haszon mégis az övék a gépeken keresztül Bár nekem van vető- gépem, szénagyüjtőm, lókapám és most egy kaszálógépel szeretnék, de sok gazdatársamnak még nincs megfelelő felszerelése. A szövetkezet majd segít a bajon, így látjuk mi, gazdák. A BESZÉLGETÉS során sokmindcnröi szó került és megfigyeltük, hogy nem igen tért ki nagyszerű állatállományára. Talán attól tart, hogy szorgalmas eredménye miatt kupec nagygazdának tartjuk. Nem tartjuk annak. A népi demokrácia kormánya sem tartja annak a szorgalmas, derék, munkáséletű, embertársain segítő Szőke Jánosokat, még akkor sem, ha húsz holdon mutatják meg, hogy két kemény kezük munkájával mások javára is dolgoznak. Szőke Jánost és a többi minta gazdát méltán becsüli meg a demokrácia és a dolgozó magyar nép ... (i. I.) Apró Antal a nehézipar fejlefestésének szü kségességéro I A megyei szakszervezeti titkárok csütörtökön, pénteken Budapesten értekezletre gyűltek össze. Apró Antal, a Szakszervezeti Tanács főtitkára politikai tájékoztató, jóban hangsúlyozta, hogy az ipari munkásság megad minden támogatást a falusi dolgozóknak gazdasági helyzetük megerősítésére. A FÉ- KOSz és az UFQSz egyesülése a vidéki tömegszervezetek .jeientős megerősítésévei jár. Az életszínvonal emelkedésével kapcsolatban a hároméves terv célkitűzésit egv év alatt hajtottuk végre, ami főként annak köszönhető, hogy sikerült a mezőgazdasági és ipari tervgazdálkodást összhangba hozni. Rámutatott arra, hogy a magyar ipar fejlődésében a ' könnyű ipar nagy előrehaladást ért el, most azonban a nehézipar fejlesztésére kell minden erővel törekedni. Ezután tájékoztatást adott arról, hogyan kapcsolódjanak be a falvak a tervgazdálkodásba. Piros ^László, a Szakszervezeti Tanács, helyettes főtitkára, ismertette a termelési és munkaverseny eredményeit, maid vázolta a szak- szervezetek feladatait Hangsúlyoz- ta, hogy ezek megoldása terén a vidéki szervezetekre komoly munka vár. Q’csóSsöan és többet termelnek az államosított pécsbaranyai {nemek A további feladat a minőség javítása fása az exportra termelő üzemeknél, mert A szakszervezet termelési titkársága a tervmegbizottakat és üzemi versenytitkárokat értekezletre hívta össze. A termelési értekezlet célja az eddigi eredmények kiértékelése és a hasznos tapasztalatok közkinccsé tétele volt. István János termelési titkár megállapította, hogy az államosítás óta a termelés valamennyi államosított üzemben megnövekedett. De az is tapasztalható, hogy az államosított üzemekben a termelés sokkal ocsóbb is, mint a magánüzemekben, nagyobb a termelékenység is. Ebben nagy szerepük van a tervmegbizoitaknak, azonban hiba mutatkozik ott, hogy a terv- meigbizottak, mint értelmiségiek, legtöbb üzemben papíron dő goznak ki terveket, s azokat a munkásság a gyakorlatban hajtja végre. Itt érvényesülnie kellene a szellemi és a fizikai munkások együttműködésének. A többterme’ésnek béremelkedéssel keli együttjánnia, nemcsak azért, mert ez élénkíti a versenyt, hanem azért is, mert a teljesítménybér csak ebben az esetben mondható helyesnek. A mennyiségi termelés ma már a békebelit felülmúlja, ezért különös gondot keli fordítani a minőség javítására. A minőségi munka kérdését elsősorban a fizikai dolgozókkal, kei megvitatni, mert rajtuk múlik az, hogy a termelt áru milyen tesz. Különösen fontos a minőség javiHe tegyen luxuscikk a bőrkesztyű I Ezt akarlak o Spineíh-gvcr dolgozó? az országból kivitt árukért az ország értékes valutát kap. B e d ő La jos, a csányoszrói Dendra fatelep tervmegbizottja bejelentette felszólalásában, hogy a fűrésztelep jóval nagyobb mennyiségű exportra szánt faárut tudna előállítani, ha a nyersanyagutánpótlás zavartalanul folyna. A többi felszólaló a havi jelentésekre és a tervmeg'bizotti munka egyéb részleteire vonatkozóan tett fel kérdéseket, amelyekre István János válaszolt. RluFárót építenek a TiizéMiírcai sportpályán A város veze ösége már az év atvaszán hozzáfogott a Tüzér-ucai sportpálya sladion-szerű kiépítéséhez Vállalatba adták és elkészült a pálya keleti oldalán az állóhelyek be onlépcsözeie. Most ugyanilyent építenek a lelátó elé. Előbb az onnan aluljárót építenek a futópályáról az öltözőbe, ahonnét a játékosok incidensanentesen és lökdösődés nélkül futha nak az öltözőbe- A tanács ma, pénteken dönt az aluljáró munkálatainak vállalatba adásáról. A munkálatokat előreláthatólag a legolcsóbb ajánlat evő Déldunántúli Építőipari Szövetkezet kapja 7537 forintos ajánlatával. Messze van egymásról a Spineth kesztyűgyár két üzeme A Márton- utcai keszyűszabó- és varrómű- helynek a Basamaiom-uti nyersbőr- kikészí ő üzem szállítja a bőrt. A kesztyűszabó műhelyben'Hirth Márton -enyérnyi darabokat szab ki a fényes fekete bőrből Ezekből a darabokból azután a gép szabja ki a sablon szerinti mintát. Hirth Már on már 50 éve végzi ezt a munkát, ebben az üzemben 10 éve. Most a téli idényre készülnék elő: bélelt férfikesztyűket szabnakA szomszédban szorgalmasan kattog a varrógép. Itt varrják ösz- sze a kiszabott kesztyűrészeket. Korom Bálán? kezében gyorsan forog a tű, a kesztyűk újjhegyeit varrja össze. Herbst elvtárs szerint 6 a legügyesebb kesztyűvarrónő, nemcsak a Spine ii-gyárban, hanem valamennyi pécsi kesztyűvarrónő közöd, ö maga erről nem szeret beszélni, csak annyit mond: — Azt szerelnénk, ha a kesztyűinket minden dől gozó meg tudná venni. Egy egyszerű női kész yű, amikor nálunk elkészült, az összes adóval együtt 58—60 forintba kerül, de mire a vevőhöz jut, legalább 80 forint lesz az ára. Ezen segíteni kellene. Nemcsak Korom Béláné, a többi munkás is arra törekszik, hogy az általuk késztíet.t kesztyű olcsón eljuthasson a dolgozókhoz. A bőrkikészítő üzem munkásai is szeretnék megmutatni, hogyan lehetne olcsón jó és tartós kesztyübört előállítani. Nemsokára — mondja Musch- berger elvtárs — Bulgáriából, Csehszlovákiából megindul a nyers- börbehozaíal. Ha mag-kapjuk a bő rőket, lehet {eljesitménybérben dolgozni, a kesztyűt eladjuk külföldön, még több nyersbőr- veszünk és akkor a bőrkesztyű nem lesz luxuscikk. . Herbst elvtárs nagy lépésekkel járja körül az udvar egy részét. Széles karmozdulattal, mint egy épí:észmérnök mu at kőiül: Ide akarjuk majd építenj a szabász- és varrómü helyt, hogy együtt legyen az egész üzem, oda az épület mögötti területre, ahol mos: kukorica van, sportpálya kerül a munkások részére. Egyelőre 11 munkás dolgozik a bőrkikészítő üzemben, de számítanak arra. hogy többen lesznek, ha megjön a nyersbőrszálllítmány. Csak egy gombnyomás és a gépek elkezdik a bőrök puhí tását, csiszolását, fényezését, a kazánba csak be kell lapátolni a szene: és ontja a melegvizet a cserzőkádaktoa. Akazánról jut eszébe Herbst elvtársnak, hogy elmesélje: „Itt azelőtt a cserzőműhelyben egy hatalmas katlanban forr: a víz és két munkás egész napi munkája volt, hogy a forró vizet vödörrel kimerte és a cserzőhordókba öntögette. Csak :avaly szerelték be a kazánt és azóta ez a veszélyes és nehéz munka megszűnt. Azóta van hideg-meleg vízzel ellátott zuha. nyozója is az üzemnek." Ha már az új dolgoknál tart, elmondja, hogy majdnem valameny- nyi gépet a felszabadulás után szerezték be, de a legújabb a sűrített levegővel működő porlasztó. amive! a lakkfestéket szólják egyenletesen a bőrre. Korai lenne még azt állítani, hogy ezen a télen minden dolgozó melegen bélelt bőrkesz yűt fog hordani, de ahogy az üzem mun kásái készülődnek, arra lehet következtetni, hogy ez sem sokáig lesz elérhetetlen álom. Egyetemi etfkészífö fanfolyam az agraregyetemen Az agrártudományi egyetem me- zőg-azdaságtudomámyi, valamint kertész és szőlőgazdaság tudományi karán új kétéves ingyenes munkástanfolyamok kezdődnek nem érettségizett 20—45 éves, főleg olyan földműves férfiak és nők réskére, akik legalább a népiskola hat osztályát elvégezték, továbbá az Fás- béli és szóbeli felvételi vizsgát sikerrel kiállták. A tanfolyam sikeres elvégzése egyetemi tanulmányok végzésére, ililéWe szakirányú működésre képesít. A felvételi kéréseket október ' 12-ig kell benyújtani a munkástaufo'.yam elnökségéhez, Bu. dopest, XI.. Szent Imre herceg útja 29. A kérvényhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot, iskolai bizonyítványt és ha a folyamodó alkalmazásban áll, munkáltatói igazolványt. Az 6ím$á Hangsa ,z utcára hordják a szemetet a Nagy JeiiS-ufcátian A MDP részéről kezdeményezett várospolitikai gyűlések nagyszerűen beváltak. Közvetlen ösz- szekö tetós teremi ődött a város vezetősége és a dolgozók széles rétegei között. A dolgozók értesültek a városvezetőig munkájáról és jövő terveiről, viszon alkalmuk nyílt feltárni közérdekű panaszaika* * és óhajaikat. Ilyen panasz hangzott el a sziget: külvárosi pártszervezet részéről, a Nagy Jenő (volt Kaszárnya) utcában napról-napra felhalmozott szemétrakásokkal kapcsolatban. A város ha ósága elismerésreméltóan azonnal intézkedett és addig is, míg 1949. január 1-vel megindulhat a város; kezelésiben végzendő szemé'kihordás, egy vasládát helyeztetett el az utcában a szemé összegyűjtésére. És mi történt? A rendetlen lakók továbbra is odahordják a szeme et és nem a ládában, hanem a láda mellett helyezik kupacba Ekkora lelkiismeretlenség láttára már nehéz mit szólni. Itt már legfeljebb csak a rendőrség segíthetne, hogy a közegészségügyileg és közíisz aságilag tűrhetetlen állapotok végre meg- szűnjenek. Pozsqay Ferenc. fsmefés snyzgi fcoKyeila!- makkaf Siktás-Nagyíaiun Tisztelt szerkesztőség. Siklós Nagyíalur a napokban meghalt egy ottani gazda. Az elhunyt felesége elment a református paphoz, hogy a harangot szólaltassa meg és a temetési szertartást végezze el. A református pap addig nem volt hajlandó ezt elvégezni, míg az özvegy a hátralékos 200 forintom egyházi adót, ezenkívül á harahgozás és temetési költségeket, amely 60 forintot tett ki, meg nem fizeti. Meg kell jegyezni, hogy azt a harangot, ’’elvet a tlszteletes úr nem akart megszólaltatni, a község lakói vették. Az özvegy a kért összeget befizette, így már nem volt akadálya a temetési szertartás megtartásának. Azonban a tiszteietes úr a búcsúztatóban a gyászoló gyülekezet elé vitte az elhunyt vagyoni j ügyeit. Kérdem én, mi célból tanúja és ápolja a tiszteietes úr a vallást, a Iclkekért vagy a vagyonért? Tisztelettel: ’ PF-TRÖ JÓZSEF, > , Pécs, Fürj utca 2.
