Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1948-08-15 / 186. szám
\ DUNÁNTÚL! NAPLÓ 1948 AUGUSZTUS lí fi T Az ecset és forma művészei _______________________________________________________________*______ WW WWWWWWBWBBWipBBiBli' I'TTTTIIW^ IfdMgSBfFBfflflBMMWSflHEjgiRMBMMMMgiffaiKMBBMüflBKMyDCTffKBlfegWEIMBMSlWMff 1...... Az életet varázsolják a porceliánra az államosított Zsolnay gyár munkásai A kirakatokban sokan megbámulják a színes virágokkal díszített porcellántárgyakat. A piros- szirmú rózsát, zöld levelekkel szegélyezve. mintha elevenen présel- • lék volna a csontszínű porcellán- edény tetejére. Sok nézője akad a díszes kulacsoknak és az aranyszegélyes tányéroknak is. Nem is gondoljuk, hogy a »oltfajta virágot másolópapírral helyezik a porcel- láuáruk tetejére. Gyermekkorában mindenki játszott már az úgynevezett matricával. A papírkereskedésben kapható néhány filléres másolópapírral vad indiánfejeket, tarka képeket ragaszthatunk a/ iskolai olvasókönyv fedőlapjára. A Zsolnay-gyár festőműhelyének egyik helyiségében mázsaszárora állnak az ilyen másolópapírok. A játéknak használt matricázópapír- tói ezek abban különböznek, hogy valamennyi szint ezeken a másoló papirokon fémoxidból készítik, hogy kibírják a maga« hőmérséb letet a gázkemencékben. Nézzük meg. hogyan kerülnek a virágok egy porrellántányérra. A festőműhely vezetője tervet készít, hogy a tányért három rózsával és két liliommal díszíti. — A minta alapján a gyakorlott műn kásnők megkezdik munkájukat. — Ott állunk egy magas, hamahajíi munkásnö mellett. Először gyantás folyadékkal bekeni az ívaiakú másolópapírt, s a megszáradás után darabokra ^gja, benedvesfíi vízzel és elhelyezi festéke* felén » tányéron. Néhány mozdulat és a néhány tizedmilljméter vastag ságű festékanyag i* porceHőn felületére kerül. A tányérokat ezután száradni hagyják, majd lemossák. Ez azért szükséges, mert a festék különben a kemencében felperegne. így kerül azután a „rnegfes tett' tányér a kemencébe. Szabad kézzel is festenek por- cetlánokat a Zxolnsy-gyárban. Ír lenleg egy festő dolgozik csupán A kézifestés egy vaskorongon tör ténik. A festendő tárgyat egyik kezével óvatosan forgatja, a másik kezében a vékony ecsettel kék, lila, arapy szegélyt fest a tányérra, teacsészékre és tálakra. A béri testé«heg nagy szakértelem kell és szinte művészi ízlés. A babos mintájú csészéket fes- !ékszórógéppel díszítik. A festendő tárgy fölé bádogból készített sablont helyeznek, amelynek nyílásán keresztül rakodik le a festék a porcellánárura. Itt is figyelemmel kell dolgozni a festőmunkásnak, mert ha sok festéket szór a porcellán felületére, használhatatlanná válik a bögre az égetés illán. Az euzinkészités, megbecsült külön, tudomány. Régi szakmun kasok dolgoznak itt. Az euzinhoz külön porcellánmasszát készítenek, iöbbször festik át és égetik, amíg a porcellánáru megkapja a sajá tos rozsdavörös és zöldes, csodálatos színárnyalatát. Az U-alaltú kemencénél félmez- lelenre vetkőzött munkások dolgoznak. Minden festeti porcellán árut húsz percig éri a 800 Celsius fokos melefy Kis, acélból kovácsolt kocsikon beljebb és beljebb megy az áru a kemencébe, míg végül » másik oldalon készen kijön. A Zsolnay-gyár festőüzemében dolgozó munkások gondos munkával teremtik meg az európaszer- te ismert szépségű, színes porcellán és eitzin -tárgyakat. Szovjet filmhét Budapesten A „Srovexportfilm“ sajtófogadás keretiben ismertette a szovjet filmgyártás eddigi eredményeit és a kővetkező évad terveit. Berdnyi- kov, a vállalat magyarországi vezetője a sajtófogadáson rámutatott arra, hogy ma már az egész világon közismert tény, hogy a haladó filmek élén a szovjet filmek állanak. A szovjet filmek a nemzetközi filmversenyeken is nagy elismerést arattak. Berdnyikov bejelentette, hogy a magyar filmszervezetek ez év októberében szovjet ünnepi filmhetet rendeznek. BÚCSÚ IRÓNIÁTÓL Aki most lelép a hegyről, lábai mellé teszi aminek maradnia kell és megindul; Napfényben hamvad semmivé a csúcs, ahonnét Gianicolot is látta és hallja- hátamögött a Garibaldi-híd szakad a szőke vízbe s viszi magával a Tpverét a nap. Aki most lelép a hegyről, nem mer megfordulni, hátha utcák rongyait lobogtatja már a valóság és kiderül a semmi. És ég a háta: utánahúzó terek tapadtak égő kövekkel szívére, jaj: ez a város megöli szeretőit! A híres forráshoz áll, repül a pénz, a víz mélyén csobban a kőbe-kötött babona-líra... Aki most lelép a hegyről, könyezve hátrál s nem látja már, amint óvatosan kikúszik a csoda alóla. KOPÁNYI GYÖRGY Morvay Gyula: ÉVA GYERMEKE Mikor a kisvárosban leesett az este. amikor a gyengébbszetnű e-m kerek már nem járkáltak az utcán, nem ismertük meg egymást: nem köszöntek, s ebből nagy haragok származtak, ilyenkor Éva asszony összeengedte a függöny két szár-* nyát és eltörünk az ablaktól. Két kezét mellére szorította. 0 ezzel szivét próbálta csitítani, de az csak bánytorgott. A szél rötvőrös leveleket szaggató t a fákról: ez eszébe hozta a hegyeket, amelyeken keresztül jöttek: ott is voltak fák, amelyeknek lombja ilyen piroslevelű volt, alattuk térdig ért a fű s a harmat vastagon feküdt á leveleken. A cukrászda üvegjét egy asszony nézi. bongyorkendőjsnek rojtja majdnem a földet söpri: ez maga- mágát hozta eszébe. Ilyen nagvken- döben sietett az ú on, s a geszte- nyesütö parazsából felszálló finom kék füst a sö ét begyek között élő pásztorok és favágók bnfogós tüzéí hozta eszébe. Ott áll az ablaknál, keze fáradtan ejti el a függön'vt. u óljára még megnézi a kéményeket, amelyek vígan füstölnek, a tiszta ege!, amelyet ebben a városkában nem piszkito ía,k be a szénfütésű kályhák: itt csak fával tüzeltek az emberek. Még egyszer kinéz, de mindjárt el is forditja fejét, mert egy kislány tipeg aV. u!cán. Éva emiatt fordította el fejét és markával megszorította torkát, hogy szíve ki ne essen, mert a torkáig szaladt fel. Tönkrement az élete: ez az állandó rágondolás, ez leverte öt lábáról. Ma főzött, s nyújtotta a lősz- ;át, egyszer csak azt látta, bogy a tésztalevél kislányfej alakú, mindjárt eszébe juiótt gyermeke és keze megállt a levegőben. Máskor mintha hangot hallott volna, megfordul vagy benyitott a k-mrába, de senki se szólt. Van egy kislánya, nemregen jött haza. ura is itthon van. bent ül, az ujságlapokaí sustorogtatja. mégis valami hiányzik Éva asszonv körül. A levegőben idegeoség derme- deztk. Amikor kislányára néz, akkor szenved legjobban. U-a is szenved. nem tudja megvigasztalni az asszonyt, mert két szenvedő csak egymás kölönce Ezt a lakást még csak megszokná, mert Lengyelországban talán ilyen sem. volt, ott egyszerűen éltek, ezt a kisvárost is szereti, mert a kéményeikből tiszta füst ömlik, nempedig mérgezett szénpiszok. Az emberek is érdekesek; az újságárusnál ingyen szeretnék olvasni az újságot, de az öreg szakállas újságárus kiírta ceruzájával a szövege:: „Ingyenbe nem lehet ovasni" Minden kedves és újszerű volt itt, csak kislánya arca rettentette meg. Ura kijön, szó! hozzá. ÉVa felel, de nincs erő és szín a hangjában. ..Legyen", legyint a hangja. Kislánya is szól hozzá: min.ha valaki idegen szólna hozzá. És nem tud, nem bír megvigasztalódni Éva asz- szony, mert igaz, hogy halványodik az emlék, de amikor feltör, mindent elönt és megfojtással fenyegeti. j A lengyelországi szomszédasz- szony volt az öka mindennek? Ki tudja? Abban a kavarodásban, amikor ké száz repülőgép szállt a város fölé, amikor bombáztak, ki követelhetett valakitől nyugodtságot? Éva asszonnyal pedig akkor történ.. égy 'életre szóló valami, amikor kétezer repülő szállt a város fölé. Az ég elsötétült, a gépek berregésétől a fák ágai súgtak. Senki nem lót! a gépekre. A házak lassan egymásra döl.ek és fél óra HETI ISKOLA A MŰVÉSZETRŐL a görög „drno —cselekszem” _ igéből származik. Drámának általában azt a költői műfajt mondják, mely elmúlt cselekményeket jelenít m«g, a cselekmény hordozóit, mint élőkéi ninieti fe], őket beszélteti, de úgy, hogy a beszélgetések során szerves cselekmény fejlődjék ki akár az epikában, olyan cselekmény, mely eftyúttal jellemzi a hordozóit. Mi a megjelenítés, hogyan kell érteni? Két, féleképpen: részben jelenné tevést mond, azt, hogy a néző, vagy olva-ó élőt*, játszódik le, a cselekmény mint vele egykorú — a cselekmény hordozói tehát élők — részben pedig azt, hogy a cselekmény — persze ha a drámát elő is adják _ láthatóvá válik. További jellemzője, hogy a dráma szereplői mozgást is végeznek, de csupán mozgással — különösképpen színpadon, ahol a helyszínt nehezen - lehet vál oz- tebii — cselekménysort kifejelni roppant nehéz. A drámában az író közvetlenül sohasem szólal meg. Mindig csak a szereplők. Ilyenformán alakjai jellemét sem mondhatja el az író maga. A szereplők megnyilatkozásai árulják el jellemüket. Valamiféle feszültség egyrészt a főhős, másrészt a társadalom, a környezel, a körülmények Közötj. Az eltüntetek ált alá lián — a tra- sédiában és komédiában mindig — a főhős alulmaradásával oldódnak meg. Előfordulhat azonban a főhős győzelme is, olyan esetekben kivált, amikor az ellentétek egyéniek. A dráma szokásos fajai: tragédia. komédia, középfajú dráma, drámai köl emér.y. A tragédiában lényeges kellék a tragikum. Mi a yagikum? Nehezen meghatározható fogalom. Röviden: az egyén támadóvá a társadalom, a világrend ellen s bukása emiatt. Gondoljunk Katona József „Bánk Bánkjára, a máig legnagyobb magyar tragédiára. Bánk Bán, a főhős szembeszáll a fennálló renddel s elbukik. A komédia alapja a komikum. A komikuni fogalma .sem határozható meg egykönnyen. Egyszerűen: valami, ami nevetséges. Ez 'ehet helyzet vágj- jellem. Helyzetkomikum pl. ha kéf szereplő egy harmadikat ócsárol s nem veszik észre, hogy n harmadik kihallgatja őket. A jellemkomikum a szereplő jellemvonásainak nevetségessége. Pi. Midiére francia író „Képzelt lá'teg" c. Miadrámaiság? komédiájának címszereplője, akiben az komikus, hogy állandóan nem létező betegség eyöíri. A tragikm, hős, mint mondottuk, elbukik, * komikus ezzel szemben csupán felsül. sok a rokonvonás, sokszor csupán a kifejlet alapján állapítható meg, voltaképpen mivel vau dolgunk. A középfajn dráma vagy színmű magja is ellentét, összeütközés- Ez azonban jelentéktelenebb, kisebbszeríí, mint a tragédiában. Színmű pt Gárdonyi Géza „Bor” c. munkája. Ide sorolhatók az úgynevezett népszínművek, mélyek leg- oagyohrészt hamis és felülete* szemléletben mutatják be a paraszti életet. A drámai költemény külsőleg dráma-formájú, versben megírt mű, mely többnyire valamilyen bölcseleti, er- kölcstani problémái fejjeget.» írója nem is színpadra szánta. A* ilyen műveket éppen ezért könyvdrámának ís nevezzük. ______ (Cs) Tisztavatás a honvéd Kossuth Akadémián Augusztus 19-én, Kossuth Lajos nevenapján a Kossuth Akadémia parkjában avatja tisztté a köz- társasági elnök azokat a munkás-, paraszt- és értelmiségi származású ifjakat, valamint volt tiszthelyetteseket, akik az akadémia első egyéves tiszti iskoláját sikeresen elvégezték. Ebben, az 1948-as cen- lenárium évében sikerült valóra váltani Kossuth Lajosnak azt a tervét, hogy „Magyar Hadi Felsőtanoda“ felállításával népi tisztikart állítsunk csapataink élére. A tragédia és komédia közöt! 4 vasas! Petői akna dolgozói elhatározták, hogy hősi halált halt társuk .családjának felsegélj-ezésé- re és a síremlék felállítására 29-én a Hársas-telepi erdőben jótékonycélú erdei mulatságot rendeznek, melyre ezúton -hívják meg a dolgozókat. Belépőjegy 15 forint, amelyben bentvan az autóbuszjegy oda-vissza, 1 pohár sör, és egy lormásvirsli. Jegyet a Dunántúli Napló kiadóhivatalában lehet váltani 26-án, déli 12 óráig. — A rendezőség azzal a kéréssel fordul a pécsi kereskedőkhöz, hogy bocsássanak rendelkezésükre olyan apró-cseprő tárgyakat, amit a tombolánál fel tudnak használni, és adják le a Dunántúli Napló kiadóhivatalában. múlva többszáz örült ember szaladgált az utcán. Kislánya a parkban játszott,, azért szaladt- de nem találta. Délután nagy felhők szálltak az égen, korán esteledett és az irtózatos kavarodásban sehol nem .találta lányát, az ellenség szíj j as, roham,- sisákos emberei pedig már keresték urát, aki éppen autóért szaladgált, hogy meneküljenek, mert nincs idő. x Mindent ott .kellett hagyni, csak a kislányt akarták magúikkal vinni, aki valahol a parkban játszott. Éva nem akart lánya nélkül menekülni. A szomszédasszony szaladt be hozzájuk, hogy itt van az elveszett kislány, megtalálta a parkban, alig ismerte meg. mert hiszen már félhomály van. Karon fogta, megkérdezte, ismered-e édesapádat? * Elég is volt annyi, hogy a lány azt mondta, ismeri, vitte is Évához. Az autó készen volt, beugrottak, a kislányt beiuszkolták a kocsiba, behúzták a függönyt és elindultak a hegyek félé, menekültek a német elöl Közöttük a kislány, életük egyetlen kincse. Maradjon a szép lakás, maradjanak a boldog és meleg perce :, olt most a föld színéről mindent elpusztított az ellenség A kislányt mentették, aki közöl ük üli és alud'. A súgó ták között, zajgó hegyi patakok mellett rohantak, reggel lett, elhúzták a függönyt, másik országban ébredek fel, mikor Évi kislányához szólt és megismerte az idegen hangot, Máriám! Nem az a hang. Nem az az arc. Idegen ez a kislány! Kit hoztunk el? Ki vagy hát, kérdezgették a kislánytól, de az nem tudta megmondani, hogyan hívják szüleik mert arnnyka reszketett, hogy semmire sem emlékezett. — Vissza! — ordította Éva, >de ura nem akart menni. 1 — Halálunkba akarsz rohanni? Százszor is nekiindultak, de Éva százszor sírva tért vissza és vH maradtak ebben az idegen országban ezzel az idegen kislánnyal— Hál az enyémmel mi lett ? Él-e? Ki lett az édesanyja, mikor én itt vagyok? A szél rőtvörös leveleket szaggat. Éva hajába belehúzza a fehér szálakat. A hegyek nagyon mesz- sziről idekéklenek, hallja lombjuk súgását, keze érzi az ablaküvegen a nedvességet: ez éppen olya11, mini az erdő fűszálain lévő harmat. Ott áll az ablaknál, keze fárad tan ejti el a függönyt, még nézi a kéményeket, amelyek vígan füstnek. egy kislány tipeg az utcán, elfordítja fejét és markával rne?.' szorítja torkát, hogy szíve ki n.e essen, mert a torkáig szalad1 -c
