Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1948-08-15 / 186. szám
194« AUGUSZTUS 15 DUNANTÜL! NAPLÓ Szocialista áruelosztás a UafdtaUsia Métófy&zd&tk&dás Uefy&H nemzet tagyonát gyarapítja az államosított HAIIERL1 gyár Üzemünk, mint Államosított sem minden erejével arra tőre időén, hogy vevőit minél jobban olcsóbban szolgálhassa ki, kai- dáoióját. és gyártási menetét lüloizsgálta és sikerült az őszi a téli szezonra a tavalyihoz ké- ist lényegesen olcsóbb árat ki tzni és emellett még a minőséit is számottevően megjavítani Ezt az idézetet egy kereskedel- i nyomtaványból vettük ki. serháti Lajos elotárs a Ilamerli isztyűgyár üzemi bizottság elnö- i nyújtotta át nekünk válaszkép- ’/(, amikor feltettük a kérdést: iben különbözik a nemzeti vállai kereskedelmi tevékenysége a ipitalista üzemétől. A kapitalista Hamerli család 25 ■ zázalék rezsit számolt fel, a nem zeti csupán 20 százalékot. A kalkuláció átvizsgálásánál ugyanis «kiderült az is. hogy a tőkések a rezsit magasabbra értékelték, mint ■imennyi a valóságban volt. Például, amikor egu kesztyűhöz 50 méter cérna is elegendő létt volna, ők 80 métert számoltak fel. A pár filléres különbség a sokezer pár kesztyűnél komoly hasznot jelentett. 0 Ä kereskedő, aki kezéhez kapja HamiTligyár levelét, elgondol - azik. Az. államosított üzem arra írekszik, hogy „vevőit jobban csobban szolgálhassa ki." Mi olt a helyzet az államosíltlás óta? A Hamerli család keiwske- elrni tevékenységére ezt koránf- >m lehetett niodani. A gyár mértét a magas haszonra való tö- tkvós jioltemeatl:'. Ezért nem riad- ik vissza a „kisebb becsapások- >1" sem. Először is a szállítási löt nem tariottálk: be. Ha időközén beérkezett egy olyan rende- ■s. amelynél magasabb haszon nálkozott, odaírányltották a rak- iron lévő készárukat. Másodszor megrendelt anyag helyet sok »díben más anyagot szállítottak, fa élénk kertsiet mutatkozott gy-egy keesztyűfaji árnál, akkor fel- melték annak az árát. Ezek vol- sk az úgynevezfM „kisebb be- sapások”, amelyek az államosítás lőtt napirendien (történtek. Ezen kkoriben senki sem csodálkozott, iszen ez képezte a kapitalista afidálkodás alapját. .4 nemzeti vállalat „kalkulációit és gyártási menetét felülvizsgálta" — olvassuk a következő ész!. Mi volt a felülvizsgálás Eredménye? Kiderült, hogy a bőr- myagoknt jobban ki lehet hasz- jálni, mint a kapitalista gazdálkodás idefén. Amíg azelőtt 2.50 koadrát bőr volt szükséges egy krszty elkészítéséhez, ma bőven elégséges 2.15 kvadrót. Ez a megír, kari tás sok ezer pár késztűnél jelentős tételre emelkedik. A bőrpuhítógépet, amely a felsőudvar inelleti helyiségben volt elhelyezve. leszerelték és beállították a hörnyiíjtó üzemrészbe Ezentúl nem kell a munkásoknak ide-oda cipelniük a féligkész bőröket, a gyártási folyamat sokkal zavartalanabb. a MOZIK MA! műsora APOLLO TOVAB2S P. Irgalmakba; bővelkedő film URÁNIA VOLGA-VOLGA Dől, rene, tánc, szerelem PARK Y és ÍRHYÉK NagytikeH) magyar film Bulla, Nagykovácsi, A?ta Előadások: APOLLO—UMKII 4-6-8, PARK 5-7-9 órakor A nemavi vállalat ezzel szem ben arra törekedik, hogy a kész tyűgvántáshoz szükséges segéd anyagokat minél olcsóbban szerezze be és azt a valóságnak megfelelően számolja be a kesztyű árába. Az árcsökkentéshez hozzájáruld az is, hogy nyersanyag megtakarítási mogalmat indítottak a gyárban. Azelőtt a bőrök széleit a hulladékok közé dobták, ma ezt is felhasználják. Igv min- •dhn Ikivadrát bőr egy tized ^részét felhidják dolgozni. Mindezt azért teszik, hogy olcsóbb keszlrvyt adjanak a dolgozóknak. Kisebb a hasznuk tilos is ma, mint néhány esztendővel ezelőtt. Most 10 százalék helyett 8 százalékot számítanak haszonként a kesztyű árához. A régi időben jut a l|."(kos ügynök hajtotta fel a rendieléseket. A nemzeti vállalatnál kollektív szerződés szerint fizetik az ügynököt. Ez, is flozájá- rult az ár lecsökikentéséhiez. 0 'A jelentős olcsóbbodáshoz járul hozzá a gyár újítása is. Eddig ugyanis a bőrök felületi hibái miatt tekintélyes mennyiségű bőrt nem tudtak Kesztyűnél: kiszabul, csak szegélybőröknek. Néhány hét óta olyan festési eljáráson dolgoznak, amely tökéletesen eltünteti az egyes bőrök felületi hibáit. Nagy horderejű eljárás ez. ha tekintetbe vesszük, hogy a kesztyű- gt/drfáshoz javarészben külföldi bőröket lehet csak felhasználni. „Sikerült az őszi és a tavaszi szezonra lényegesen olcsóbb árut kihozni“ — jelenti be a nemzeti vállalat nyomtaván;^. Az árcsökkentés átlagosan 20 százalék. Ez az eredménye az államosításnak. Itt nemcsupán a húsz százalékról van szó. A kapitalista üzem. főtö- rekpése volt, hogy minél több luxusárut dobjon a piacra, főképpen külföldre, mert ezen lehetett a legtöbbet keresni. Ma egyre több népruházati cikket gyártanak az üzemben, A Hamerli gyúr termeié serek javarészét az Országos Ruházati Intézetnek szál,Í0' hétfői műsora 08 hcíyárakkai a mozik s ? APOLLO I «ék felesége Főszerep ; Raima és G. Ledere URÁM iA Dankó Pista Főszereplők: Jávor Pál. ’ akáca Margit p a B e Csendháborító Szolovjov vidám regényéből KELET MOSOLYA Előadáson: PARK 7-8 óraim Htja, ezenkívül a szövetkezeteket látja e! áruval. Ma gyári áron 40 —50 forintért adja a készt ,éhet. szemben a régi 110—120 forintok kesztyűkkel. fteprap cséplési csalást lepleztek le Bognár Jenő cséplési főejlenőr nagyméretű cséplési visszaélést fedezett fel Nagyváty községben. Király /János cséplőgéptulajdonos cs felelős vezető, valamint Gergely Ernő cséplési ellenőr megállapodtak a gazdákkal, hogy a cséplésnél csáíádtagonkint 25 kiló búzát nem vezetnek be a könyvekbe. Ez pl. egy négytagú családnál egy mázsás mennyiséget jelent és mivel a község egyik utcasorán befejezték a csépiést, tehát a visszaélés megközelíti a vagonos méretet. A közellátás elöl bűnösen elront mennyiség megállapítására meg- , indult a rendőri nyomozás. Királyi és Gergelyt a rendőrség őrizetbe vette. „Emellett a minőséget is sikerült számottevően magjavítani" — hangzik a Hamerli (kesztyűgyár kereskedelmi levelének kövHkiező mondata. Igen, nemcsak olcsóbb lett az áru a nemzeti vállalatnál, hanem jobb is a réginél. Ma gondosabban vizsgálják meg. hogy' nem zsírosabb-e a bőr a kellete- n'él. A tímárok alaposabb mimikát végletnek, a kesztvűszabászok vigyázva -dolgoznak az ollóval, mert érik. hogy ezentúl saját maguknak termtnlnek A varrónők gondosan szegik a kesztyűket, mert felismerték, hogy a minőségi munka csak az igazi munka. Az egész így ár munkásai féltő gonddal őrkjjdnek az üzem felett, hogy jő legyen a minőség, hogy emelkedjék a termelés, no meg azon is, hogy a gyárból kikerült árú olcsóbban jusson a dolgozókhoz. Jól teszik — hiszen a gyár most már az övék is. (Katkó) Kiss Antal dohánygyári munkás újító és észszerűsítő kör megalakítását javasolja Kiss Antal elvtárs a pécsi Dohánygyár munkásigazgatója küldte be szerkesztőségünkbe a következő felhívást: „A hároméves terv sikere sokban attól függ, hogyan tudják az üzemek termelését racionalizálni és újabb eljárási módot találni, hegy kevesebb energiával még többet termeljünk. Ez « .feladat főképpen a munkásokra hárul, akik ott dolgoznak a gépek mellett és néha látszólag jelentéktelen újítással hozzájájárulnak céljaink eléréséhez Pécsett és Baranyában sok munkásújító van akik az országos munkaverseny óta lehetó'vé tették üzemeik kiváló eredményeit. A Dunántúli Napló javaslatára most megkezdődnek az üzemek dolgozóinak kölcsönös gyár- látogatása, hogy kicseréljék maguk között a termelésben elért tapasztalataikat. Az újítók találmánya nemcsak azé az üzemé, ahol dolgozik, hanem az összes gyáraké is. Helytelen lenne, ha csak egyetlen egy üzemben alkalmaznánk egy-egy jelentős újítást. Ezért felhívom Pécs és Baranya munkásújítóit, hogy alakítsuk meg az újítók és észszerii- sftők körét. Jöjjünk össze, beszeljük meg, hogy egy-egy újítást a másik üzemben miképpen alkalmazhatunk egy-egy termelési problémát hogyan oldjunk meg. Biztos vagyok abban, hogy közös munkánk még több eredményt hoz a hároméves terv érdekében. KISS ANTAL dohánygyári munkásújító. Egy gazdajegyző napiólából Nehézségekkel küzdenek, mégis elsők a beszolgáltatásban a szőkédi újgazdák FELSZÁNTOTT ÉS LEHENGERELT TAPLÓK, haragoszold kukoricák és jólápolt dohánytáblák között vezet az út Szőkédre. Mindenütt az élet, a munka lendülete látszik. Szőkéd mégis a körjegyzőség legelmaradottabb községe. ELMARADOTTSÁGÁNAK AZON- 8AN NEM A LAKOSSÁG, hanem töldrajzi fekvése az oka. Meg ‘ermészetesen régi főtdesurai. Nincs bekötőút, nincs villany és nincs tagosítás sem. A falu dolgozói már mindezt a háború előtt meg akarták valósítani, de a Hó ma nők és Iszliek törekvései nem egyeztek g várositokéval. Nekik nem volt szükségük a tagosításra, mert földjeik, pár száz és ezer hold, amúgy is egy darabban volt. Az út sem okozott nekik sok gondot, hiszen örültek, ha a paraszt „belefulladt a sárba". MA MINDEZ MÁSKÉPPEN VAN. ■i falu dolgozni akar, hogy legyen villany, legyen jó út és legyen 'agosítás. Ezért járunk elől a termelésben. a beszolgáltatásban. — Mindebben pedig az- annyiszor ki- qúnyolt telepesek mutatnak példát. Földjeiken mindjobban elterjed a belterjes gazdálkodás, virágzik a dohány, a dinnye. Szociális téren is előbbre vitték a falut, ott ahol azelőtt tíz béres dolgozott, ma huszonkét család, több mint háromszáz családtaggal éli rende- •ctt. munkás életét. AZONBAN VAN EGY SÚLYOS n.ÍN ASZÚK, a birtoktestek tiszta maedélmének megállapítása. Akkor, amikor egy húszholdas' régi A szabad szakszervezeteit poétikai '’apilapia a NÉPSZAVA Előfizetési ára egy hóra — J-j szakszervezeti ragoknak 12’- Fi Budapest Vili. CoiMMrca 4 gazdának tiszta jövedelme száz- nyolcvan-kétszáztíz aranykoronában van megállapítva, ugyanebben a kategóriában egy újgazda jöveteimét háromszázötven, háromszázhatvan aranykoronára értékelek. Ennek alapján azután a: új- gazdát súlyosabb adó terheli. Ezt ■i panaszt mielőbb orvosolni kell. AZ UJGAZDÁK úgy mennyiségben. mint a minőségben élenjárnak a termelésben. De a régi gazdák sem akarnak lemaradni mögöttük, megfogadták, hogy jövőre "k lesznek az elsők. Ez a törekvő község megérdemli, hogy részesüljön a magyar népi demokrácia és a hároméves terv eredményeiben és támogatásában. Bölcskei Sándor gazdajegyző Egerág. Munkaversennye! csökkentik az építkezési költségeket Az augusz us 1-én megindult 5 hónapos részletterv 108 millió lo r intőt fordí: építkezésre. Ezzel kapcsolatban Török János, a magyar építőipari munkások orszé gos szövetségének főtitkára a Magyar Távirati Iroda munkatársa e!őt‘ tett nyilatkozatában kifejtet, te, hogy a 3 éves terv megindítása nagy lehetőségeket nyitott meg az építőipar számára, az 5 hónapos részletterv fokozott épitke* zési progirammja pedig még jobban növeli ezeket a lehetőségeket, úgyhogy a jövő év elejére az építőiparban még muta kozó mun. kanélküliség teljesen meg fog szűnni. Az építőipar; munkásság a munktaversienyekkéi, a munka helyesebb és észszerűbb megszervezésével, valamint eljárásokkal igyekszik az építkezési költségeket a lehető legalacsonyabb! a csökkenteni. Ezen á téren máris, jelen'ős eredményeket értünk el. MYARÄLLJUINII!« ©TYHOIN! Úí\ ú PRAKTIKUS TANÁCS NAGYOBB CSALÁDOK SZAMÁRA \
