Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1948-08-01 / 174. szám
»4«. AW3ÜS7TUS t. DT7NANTŰTJ NAFLŐ Baranya első tervéve q mérlegen Több mint 20 millió forintot fordítottak a megye dolgozóinak gazdasági megerősítésére, szociális és kulturális színvonalának emelésére A TÄrosak és Tármegyék tervmegbízottai szombaton értekezésre ültek össze Budapesten, hogy számot adjanak az eísö teívévben rígzett beruházásokról, Baranya megye képviseletében dr. Kus- linszhy Kornél vett részt az országos megbeszélésen és magával ritte azokat a kimutatásokat, amelyek az utolsó fillérig részletesen feltüntetik a legkisebb község beruházását is. A kimutatások nem tüntetik fel azt a több mint tízmilliós beruházást, amelyet a közlekedésügyi, kultusz, földművelésügyi, népjóléti és egyéb szakminiez ttrimnoi támogatásival valósítottak meg ugyancsak ez első terv évben. A saját erejéből 117 olyan baranyai község végzett tervberuházá- •okst, amelyek nem szorultak államsegélyre. • A 117 község közül Komló 158.303, Dunaszekcső 133.216. Diósvtsztó 09-669 forintos beruházást eszköz&H. A többi község átlagosan 15-15 szer forintos tételekkel szerepel. Utakat, hidakat javított 48 község, kutakat állított helyre 28 közit kitatarozták 26 ___. Dráva Szabolcson pedig a kib onts események következtében *1 pusztult községházát teljesen újjá kellett építeni. Komló, Dnoaszs^csó és Diósvlsdá vezet a beruházások terén Harmincba azoknak a községek- task a száma, amelyekben hely ónként orvosiak ás ok at létesítettek vagy « meglévőket tatarozták és modernizálták, valamint a köz ségi épületeket hozták mvdbe. — Vásárteret javétott, fásttott 17 község, jégvermet én dögteret létesített ugyancsak 17 község, új járdát épített 13 Vöm ég, köztük Komló SS ezer forintot fordított erre a óéira. 21 község a körjegyzői hivatalok és lakások javítására fordított jelentős összeget, míg Dunaszekcsö 50 ezer forintoa költséggel ürem- behelvezte a kompjáratot. Király- egyháza például ménfed ezt etéfli állomás céljaira 19 ezer forintos be- fnházással istállót épített. A ki mutatásban még felofonboszerelés, vlllanybeveze. tés, fásítás és erdősítés, Iskola bővítés, napközi otthon berendezés, egészségház és szeretetház tatarozás. iskolafürdő, kultúrterem, pász- torházak, plébániák, templomok tatarozása zerepel. A városi ember szemében nem nagy dolgok ezek, * falu életében azonban igen jelentősek, sokszor évekig húzódó *a eáoskozéeO'k előzték meg a végrehajtását és bogy most egy év aluli 117 községben pótolták a régi hiányosságokat, egyedül és kizárólag « hároméves tervnek köszönhető. összegezve a rengeteg téréit, 3,371.783 forintot tesz ki az az összeg, amelyet belügyi vonalon fordítottak közületi tervberuházásra. A háztartási alep 271.814 lórin’ erejéig tataroztatta a járási fő Jegyzői székházakat, a pécsi megyeházát és több egészségház karbantartására segélyeket folyósított. Végül az cbadó alap 52.417 forintot fordítottak szociális és népjóléti célokra, A vármegyei alapok pénzkészletét így hasznosan, a falu dolgozói javára gyümölcsöztel- ték, ellentétben a reakciós időkkel, amikor a bankokban helyezték el az alapok pénzkészletét és a kisemberektől beszedett lám. lúkokat magas kamatra helyezték ki, hogy minél nagyobb legyen az évvégi osztalék. A közületi beruh ázásokon kívül a tér i megbízott kimutatása feldolgozta s szövetkezeti beruházásokat is. A baranyai földmüvesszővetke- zetek ts «1 indultak a megerősödés és anyagi gyarapodás útján és ez tette lehetővé, hogy egy év alatt 292 ezer forintos tervbernházást hajthassanak végre. Gyarapodtak a megye föSdmßvesszMkezetei A két legnagyobb tétel: a mező- gazdasági gépek beszerzésére fordított 111.500 és a mezőgazdasági üzemek létesítésére felhasznált 132.500 forint. A szövetkezeti épületek javítására 19 ezer, állatbe szerzésre 21 ezer, villanybevezetés re 4 ezer, talajjavításra 3 ezer. méhészetre 1 ezer forintot használtak fel a szövetkezetek amelyek most, hogy a gabonaértékesítésbe ts intenzíven bekapcsolód tak, már jelentősebb haszonnal dolgoznak. Ez lehetővé teszi számukra, hogy gépparkjukat erőteljes ütemben növelhessék, legelőiket feljavíthassák és további tervberuházásaikkal céltudatosan erősíthessél: a kis és középparasztságot, amely a szövetkezéssel tudja majd függetleníteni magát a nagygazdák kizsákmányolásától. Magénbernházás közel hatmillió forint értékben Amikor egy esztendővel ezelőtt Meghirdették a hároméves tervet, * reakció suttogó propagandája azt hirdette, hogy a magántőke, különösen a falun, ládafiába kerül MECSEKAIJA1 RÁKÓCZI MOZI MŰSORA auguszus 1-én. vasárnap. Rendkívül mulaságos, kacagtató magyar vígjáték. Laiabár egyik legjobb filmje Az afrikai vőlegény Főszereplők: Hídvégi, Vaszary, LATABAR, PATAKY. Előadások: 4, 6, 8 órakor. — RENDÖRÖK! VASUTASOK! POSTÁSOK! BÁNYÁSZOK! Óra javítást jó állással csak Bekérnél Pákóczi-úl 39/a. (11.833) (x) cs a gazdák tartózkodnak majd a beruházásoktól. A reakció ezzel a jóslatával Is csúfosan megbukott, mert a tervmegbízoft adatai alapján a magántőke Baranyában 5,898.500 forintos beruházást eszközölt. Az újgazdák és a középparasztok megtakarított pénzüké; állatbeszerzésre. gépvásárlásra, lakóházak és mezőgazdasági épületek emelésére fordították. Jószágot vásároltak az első tervév alatt 509 000. gar.da- ;ági gépeké 568.000 forint, házakat, mezőgazdasági épületeket építettek és javítottak 2,113.000 forint értékben. összegezve a belügyi vonalon kimutatott tervberuházásokat, azok 9 millió T53.283 forintot tesznek ki. Ha, mint már cikkünk bevezetőjében említettük, ehhez a közel tíz millióhoz hozzávesszük az egyes szakminisztériumok jóval több. mint tíz milliós beruházásait, 20—22 millió az az összeg, amit az első tervév jelentett Baranya népének. Épülnek a bekötőutak - folyik a tagcsitás Az egyév óta megszakítás nélkül tartó bekötő írtak építésére a közlekedési minisztérium közel négy milliót utalt ki, hogy a baranyai falvakat kiemelje a sárból és bekapcsolja a közúti hálózatba. . A föídiművelésügyi minisztérium beruházásait az állatbeszerzés) akcióra, talaj- javításra, tagosításra és a csatornák rendbehozására fordítottak. Igen jelentő« beruházás az rrán- battyányi állami szólótelep létesítése, amelyre szintén több, mint egy millitó fordítottak már eddig is. Az állami házépítések, a közegészségügyi, népjóléti, kuüturális és közoktatásügyi létesítmények szintén milliókat Jelentenek Baranya első tervév ének mérlegében. K. B. A hároméves terv a mezőgazdaságért Az elmúlt tervesztendöben különösen az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése terén ért ei kiváló eredményeket a hároméves terv, amelynek során 2000 üszőt és tehenet, 100 Importbikát osztottak szét, 1450 ezer forintot a sorté«, 450 etet forintot a Juhtenyésztésre fordítottak. A lótenyésztésre eső bombázásból egymlllióvaj tették lehetővé « ménbehoz;', talt és a 3 évre előirányzott 10 millió« bero- házsából 3,925 ezer forintot fordítottak barosnfltenyéeztésr«. Baranyában a kővetkező helyeken létesítenek baic-mHteny észtölelő pékért: Mohácson, Szentlőrincen Pécsett és Néme/tbólyban. Ezek a baromfitenyésztő állomások elsősorban az élgárdáknak és kisparaszti gazdaságoknak nyújtanak majd segítséget, részeiként ajonak a nagy tervnek, amelynek során már az első esztendőben 70 millió forint beruh áráét biztosított a kormány körve‘Jenül « mezőga’ dóság fejlesztésére és a dolgozó parasztság életszínvonalának az emelésére. A munkamódszer átszervezésével és kiváló egyéni loSSa koml6i ““aa 1 Amióta Baranyában nagy. tendü- 'ettei megkezdődtek az útépítések, á komlói kőbányában szinte megállás nélkül folyik a munka. A vármegye korszerű kőbányaüzeme naponta 580—600 csille készletet dolgoz fel és a hatalmas zúzóbó! kikerülő építési anyagot vagonokba rakva irányítják az épülő utak színhelyére. Az üzem irodájában K á r p á t h i János ü. b. elnök, Rozsár Gyula üzemvezető, Sárközi Dénes MDP titkár és Bíró Árpád szakszervezeti eínők naponta megtárgyalják a feladatokat, átbeszélik a termelés fokozásának lehetőségeit és ;» munkásújítóknak minden lehetőséget megadnak arra, hogy elgondolásaikat a dolgozók és az üzem érdekében megvalósítsák. — Baurhann Márton üzemi géplakatos a rakódó csúzda* emelőszerkezetét épíifttte át a saját elgondolása szerint — mesélik az üzem vezetői. Ezzel az újjításal lehetővé vált, hogy a csúzdán alkalmazott három dolgozó helyett, most így munkás is elég a kezeléshez. Az újítás a szállítást is megkiiny- nyít! és lehetővé teszi a teújesítő- képesség növelését H ii c k e r József motorszerelő' arról számol be, hogy július 20-án a délutáni órákban három mozdonyuk száSítóképtelen lett. A kiesés, amivel számolni kellett igen súlyos veszteséget jelentett volna az üzemnek é6 a dolgozóknak egy- iránt. — Az. üzemvezetőséggel rögtön megbeszéltem, hogy a mozdonvo- ka! minden áron kijavítjuk, öt munkatársammal nekifogtunk a írhez feladatnak és 17 órás megfeszített munkával mind a három mozdonyt Özembe helyeztük. Törők István bányamester helyettes í munkamódszereiket szervezte át. Megteremtette a folyamatos termelést, úgyhogy’ egyetlen üzemrésznek sem keü várnia egy pereig sem a többiek munkájára. Például a repesztéseket egyszerre végzik el, mimkaváttás közben, úgyhogy ezen a téren sincs kiesés. Az észszerüsítéseel, a folyamatos munkamódszerrel érték el, hogy az üzem termelése havonta átlagosan 15—20 százalékkal emelkedik. A racionalizálás mellett természetesen « munkások kiváló teljesítménye az, amely biztosít ja a terroe- és fokozatos növekedését. A munkában élenjárnak Elter Antal, 122, lnhoff József 120, Torna József 118, és Bfró József 118 százalékos termelési eredménnyel. Elmondják még az elvtársak, hogy a legégetőbb probléma a fu-. rógépek kicserélése, meri az elhasznált gépekkel sok időt feleslegesem pazarolnak si Amennyiben a gépi bor ndezést fel tudják frissíteni, úgy semmi akadálya sem lesz annak, hogy a 3 éves tervet a. kőbánya üzem dolgozói is két és fél év alatt megvalósítsák. Újabb letartóztatások cséplési visszaélés és fekete őrlés miatt A rendőrséi; cséplési visszaélésért őrizetbe vette Békés János •33 éves kisnyárúdi tanítót, mert 10 kéve rozsot engedély nélkül kézicsépléssel csépelt el és 82 kiló rozsot elvont a közellátás elöl. Békés azzal védekezett, hogy a cséplési nem 6, hanem bérlői végezlek és abban a hiszciuben volt. hogy az'engedélyt azok kérték ki a közellátási hatóságtól. Hasonló visszaélés miatt került rendőrkézre Kotor József pécsvárad: gazdálkodó, aki 40 kéve búzát és 48 kéve rozst eldugott a padlásra, azzal a szándékkal, hogy majd feketén elcsépli. Békést és Kutorl a rendőrség bekísérte a pécsi államügyészség fogházáha. Ügyüket gyorsított eljárással tárgyalják le. Bíróság elé kerül egy feketéző malmos A gazdasági rendőrség nyomozói váratlanul vizsgálatot tartottak Horváth György 56 éves lothárdi malmosnál cs több mint 20 mázsa fölös búzát találtak, amelynek ere delét a malmos gahonalapokkal igazolni nem tudta. A nyomozás kiterjesztésével a GB megáUapi totla. hogy a jelentős mennyiségű gabonát a termésüket elcsépelt környékbeli gazdák szállították a malomba őrlés végett. így a lothár diák: özv. Horváth Mihályné egy mázsa búzát. Tar Mihályné 256 kilót, Hegyi István. Boros István. Bosnvák István és Ostvánszky István láO—150 kilót, Kovács József 300, Jánosi Antal 500, Mányoki Józsefné 100, Ostyánszkv János 301, id. Bán József 161, Meiszter \dámné 100, Varga Mihály 90 kilót, Pilgermayer Ágoston birfáni lakos 160 kilót, és Kindl József pécsi lakos, aki gazdalap nélkfü -cszkeresinényét, 215 kiló búzát zállftott a Horváth-féle malomba. A malmos a rendőrség előtt felhozta mentségül, hogy a gazdák a "«honalapokat a távoli Egerág közégi körjegyzőségen másnap akar- 'ák 1 »emulálni az őrlési jogosság megállapítása végett. A rendőrség Horváth Györgyöt őrizetbe vette és it kísérte az államügyészséghez.
