Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-01 / 174. szám

1­DUNÁNTÚLI NAPLÓ Há?asságon khrft! gzfilctett csecsemők a feketepiacon MENNYIT KERESTEK A TRÖSZTÖK egy e/gseff yanfeee kajorián? Döbbenetes beszámoló az álarcnélküü Amerikáról Am«trikárái ««Aat «IvastuoY Hy«nu*kk-onm'tí>»ii, mini az JgÉr<st ÍÖidjérőr, « holly­woodi filmeké* ma ta lnxv«­antóa jár *z átlagameriioi só­ját összkomfortos villájába ás legalább három-négy színész nős tart ki. A bo*y41ert*J>eu azt elvágták Amerikáról hogy • kori&ti«! leb«tÉ»é(rek hoxájaj ahol még ina ta ripöpncclóbói toborwak a dollármillióm© •okot — no é* a köztársaaági «únóköt Vau Amerikának (VEojiban egy másik area is, «melyet a trösztök h-aréctoolás«, a munkások töiuevnjoraora, a kiaMikmányolá« es elnyomás Jelleme*. /Erről az Amerikáról számol be Zsivejnav naves Szovjet közíró dk»«: ' Amerika a második világhábo- úban 314.094 embert veszteti ha- attakban. Az amerikai monopó- ümok a háború öt éve alatt 1941—1945) 472 milliárd tiszta öoeddmet nyertekt ami több, nini kétszerez a háború előtti öt' r< jövedelmének. A „Poöplers ■ l órid“' című haladó újság ebből U a böoelieTJxtést vonja le, iogy az amerikai kapitalisUíi minden egyes etetett amerikai ka­tonán 86 ezer dollárt kérettek. A ^Pooplers World“ kijelenti, rogy az amerikai kapitalistáknak a második világháború ólait szer ■éti jövedelmei óriási részben a eggazdagabb monopolisták kezé­re jutottak, akik most vezetósze- ■tpet játszanak a kormányban, de főleg a külügyminisztériumban. Iga Averel finrrimán, a sott ke- cfkedelmi miniszter, most az Egyesült Állomok európai meg- 'iat almozott ja, a MarshaU-tero megvalósításában, tdrstulajdo .osa ,i ,,Brotort és Earriman Testvérek“ 'égnek. A cég vagyona a háború előtt 124 millió dollárt tett ki, most 210 millió dollárral bír. Flar- iman igazgatója a „Union Paci- i c" vasúttársaságnak is, melynek öoeddme a háború alatt 694 mii­éi dollárra rúgott, ami 32-szarese háború előtti jövedelemnek, larriman ezenkívül öt más vasilt- ársaságnah is igazgatója. Symington, az amerikai légi r der ők minisztere, elnöke az Jimerson Electric Company“ ipa­ri korporációnak, melynek jöDfí- i.lrnc az öt háborús évben 700 r’.ázalékkal emelkedett. Az Egye­nlít Államok londoni nagykövete, ''mis Douglas, mint a „General lotors“ miítomobilgi/Ar igazgatója rlHtén óriási jövedelemmel bír. íáborús jövedelme 32 millió dol­betegségek nagy elterjedésének legfőbb oka a rossz orvosi szol­gálatban, az orvos- és kórház hiányban, valamint a dolgozók súlyos anyagi helyzetében rejlik. Az errevonatkozó társadalomkuta­tás megállapította, hogy Ameriká- bsm 54 millió ember egyáltalában nem rendelkezik orvosi szolgálat­tal. Az Illinois állambeli Granitctty ’táros egyházi körei a következő ötleitel igyekeztek híveiket temp- lomjárásra bírni: a sztrájkoló munkások mint áfára (akik bér­harc esetén úgynevezett sztrájk- őröket állítanak a gyárak, üzemek dé) a papok , őrdög“ jelmezbe bujtattak egy hívöt. odaállították a templom elé és egy Ilyen fel­ír árú táblát akasztottak a nyaká­ba: „Ez a templom, ellenségem..“ Los Angelesben (Kalifornia állam) újszülöttekkel való kereskedés misét letartóztattak egy llary Chaplin nevű nőt. Házasságon kí­vül álló nőktől potom áron cse­csemőket vásárolt és a Jekete piacon“ eladta gyermektelen há­zasoknak. Az Egyesült Államokban bármi­lyen lakó kényszerúton kilakoltat­ható lakásából, ha a háztulajdo­nos bejelenti, hogy a lakásra a r-ag* céljaira szüksége von. A kényszerkHaroltniás .— igen sok esetben a való tényeknek meg nem felelő indokolással — köznapi jelenség Amerikában, az újságok tarkák olyan fényképfelvételektől, amelyek gyerekeikkel, öreg szü­leikkel együtt utcáradobott csalá­dokat ábrázolnak. A kilakolintol­tak az utcán alszanak, főznek, anség valamilyen háztető alatt el nem helyezkedhetnek. A hóitulaj­donost szigorúan védő törvény irgalmatlanul fór el a lakók ellen. Ez Amerika igazi arca. N. iMvejnot> AQÚ A. le.Ä SZÄBÄDSÄG b ASTYAJA K VARSÓ! KOLOGYMINISZTERI konferencia legfiatalabb résztvevője Enver Hodzsa volt, aki a legkisebb balkáni köztársaságot, Albániát kép­viselte. A kis, egy és negyedmüU© lakosé Albánia, asndy egyébként a szabadságáért folytatott harcban 17-szer több veszteséget szenve­dett mint az Egye «tűt Államok, ugyanolyan súllyal vehetett részt a kii(ügyminiszteri értekezleten, mint a ISO milliós Szovjetunió. Albánia joggal szolgált rá erre a kitünte­tésre, mert drága vérrel megszer- zetf szabadságával megfelelően tu­dott élni és fel tudta használni sa­ját népének felemelésére és a bé­kefront hatalmas táborának erősí­tésére. A HŐSIES PARTIZANHARCOR után a szovjet hadsereg segítségé­vel Albánia megszabadult a német és olasz hódítóktól és a kommu­nista párt vezetésével megszabadult a hazai elnyomók és a külföldi tő­kések kizsákmányolása alól is. A földreform sok tízezer családnak juttatott földet az Ipar, a bányá­szat, a bankok és a nagykereske­delem államosítása lehetővé tette a tervgazdálkodás bevezetését. Az első tervszerű gazdálkodás évében a bevetett terület 77 százalékai ha­ladta túl a háború előttit, az olaj- termelés 80 százalékkal növekedett. AZ ISKOLÁKBAN JELENLEG 134.530 gyermek tanul, 223 száza­lékkal több, mint bármikor a háború előtt és az egykori 80 ezer analfa­béta túlnyomó többség« már meg­tanutt írni és olvasni Albánia gaz­dasági terve ebben az esztendőben a széntermelést 267 százaikkal, az éietailazerlaar termelését S»2 oi- zalékkal és az építési ipar terme­lését 17W) százalékkal emel! fel — Ebben az esztendőben két új vas­útvonalat építenek új konzerv, cu­kor és textllgyárat áOfinak lel. A mezőgazdaság termelékenységét |64 százalékkal növelik ALBANIA A MÚLTBAN Európa egyik legvisszamaradoftabb állama vőtt, ma azonban élenjár a szocia­lizmus építésében. 1912-ben szaba­dult meg Albánia a tőrök elnyomás alól, azóta is hősiesen harcolt sza­badságáért, úgy a görög monarcho- faslszták, mint az angol—amerikai imperialisták provokációival szem­ben. A JuKP elvakult nacionalista vezetői gyarmattá szeretnék változ­tatni Albániát, azt az országot, amelynek népe olyan jelentős segít­séget nyújtott a jugoszláv partizá­noknak a felszabadító háborúk Ide­jén. A hősies albán nép azonban, amelynek oldalán ott áll a nagy Szovjetunió, ott állnak a szabadság- szerető népi demokratikus államok, megvédi függetlenségét minden elnyomó külföldi törekvéssel szem­ben. Az albán nép nfnesen egyedül, tagja a 'hátMrnas békefrontnak, a népi demokráciák testvéri családjá­nak, amelyek oltalma alatt bátran építheti szabad hazájában szocialista társadalmát. * art lelt kt Az amerikai szenátus nemrég ■tikos nyilvántartásba vette a par- ’ ’ment tagjainak hitveseit, gyer­mekeit, rokonait, akik a parla­ment szolgálatában állnak és fl- ■ 'lést húznak, A „Colliers“ című duóira! ezzel kapcsolatban meg- ’Vlapít ja, hogy ezt a rendszabályt t parlament kérdéses tagjainak ■bánságára alkalmazták, akik a iíszöbön álló választásokra Daló t kinteHel leplezni akarják a tör- >ényhozás szentélyében virágzó >gor-koma rendszert. A folyóirat detai szerint a parlament tagjai­nk legalább 5<t. a szenátus tag­únak pedig 39 százaléka módját ejlele, hogy rokonaiI a törvény- mzds különböző hivatalaiban át­írni szolgálatba juttassa. Anrerika n második világháború t'i'örése előtt a hátijaik hdyet foglalta el a gi/értnékh alandóság- ''an. (Diftériában ugyancsak a hatodik. Indónészbi'n az. ötödik helyei) A háború során mozgód­at lak közül közel ötmillió ember ' iZonyult hadiszolgálatra alkal­matlannak. hárommilliót pedig el­távolítottak a .hadseregből, pngSi a magukkal kőzett betegség gyó­gyítására kórházi kezdev-e kfild- N*. An !<*•»«* a CwpaUosutás Irta: Karinthy Frigyes — Hó! Hél — Jaj, jaj! — Jézus Mária! FékezzanI — Puff. — Szeret leien! Aladár! Nézd, mi történt ott? — Na, csa re ugrálj. Maradj itt mellettem. Mi köröd az egész­hez? — De reérJ, összeszaladnak az emberek. — Hát az'án? Csak maradj itt. Hogy nejein megint elájulj. — It t húzza vissza a kocsit, ka­lauz. Mii dadog? — Fogják meg. Igv ... Na, húz­za ki... A ruhája beleakadt egy kerékbe. — Valami szegény öreg »asszony. — Barátom, mauztód. —hű gyják így .ahogy van, míg rondőr jön. — Jézusom, jessznsi... Borzasz­tó... Hogy mit tesznek a né­pek! ... — Ne bögjöa , fftlao.aU, Bénák«. — Ennek, uram, a gyomrán ment keresztül. Mi? ■—■ Úgy 1 átzik, szegénynek. Ké­rem, ne tolakodjék és ne tessék a hátamra tehénkcdnl — Vissza kellene fordítani — Nem szabad, míg rendőr jön. Különben mindegy is. Agygutát ka­tl Ismerem az cselet. Egyszer a auzál-uccában láttam ilyent, ak­kor még egyetemi hallgató voltam. — Kegyed is? A Tellesniczky- hez tetszett járni? — Oda. Kolléga úr talán szin­tén? j —• Hogyne! . .. Hiszen akkor együtt kolokváltunk kolléga úrral. Fát hogy van az, hogy nem is­mertem meg? — De bizony ém már emlékszem, ön mindig a Vörösékkel volt, nem? — Azokkal, hogyne!... Hallotta, hogy a Vörös Maca férjhez’ ment? —Ugyan, ne mondja! Az a csú­nya lány! Iall — Kérem, a mai világbal... Pénze volt neki. Hehe. — Kérem, tessék arrébb menni, ne állják itt el az utal *— Látod, látod, Pistik«, úgy e LENGYELORSZÁG TERVGAZDASÁGA Ukrajna mídn .«ngyeior-' azág nemzetgazdaságát pusztította «1 legjobban a második világhá­ború. Lakosságának 22.2 9t-át, &ax ueaen hatmillió lengyel férfit, a»z- ssonyt és gyannakot öltek meg a harcokban és a különböző megsem­misítő táborokban. Elpusztult & kereskedelem és ipar 65 %-*, a kór teke-lés 50 «« iskolák és tudományos intézetek 60 %-u. A hadirokkantak számát lő millióra, a teljesen árva gyermekek arámé négyszázezerre becsülik. A hábo rú folyamán a németek lerombol­tak sókezer templomot, kórházat, iskolát és tudományos intézményt. A háborús kárt 50 milOárd dollárt tesz ki. A felszabaduláskor, külö­nösen Poznanlól nyugatra, nagy városok voltak az élet minden je­le nélkül Osaka erű a földig le­rombolva éa efipueztftva. Maga Varsó, a főváros la igy rom siva­tag volt, házainak több mint 70 %-« sérült súlyosan, vagy pusztult el teljesen. 1946 »September 21-én fogadta <t! a lengyel parlament a 3 éves tervről szóló (örvény! és 194? január 1-én kezdett hoz­zá a nemzet a nagyarányú terv megvalósításához. A terv dü5- trátsjzata «estai a 5** rtüváaá&ok összege az 1946. évi 1.8 milliárd zlotyiéi 1949 re 4 miHiúrdr«, a beruházási index az 1938-** 222 % ár* emelkedik. Megkönnyítet­te a lengyel 5 éve* t«rv végre­hajtását, hogy 1946 január 3 án A!amodtették a nemzetgagdívság á tvető ág&zafrdt minden kár tés nélkül spl 99 munkásnál többel fogSalkaztató váDafcktafcat pedig JRWibbl ká/úfaffÜBial. Ké­sőbb - állaniádtotNfe, <*z egész nagy. és külkereskedelmet is. A 3 eves terv a ljányásssatban az 1946. évi 52 mfllió tonnás szén >.erm«léwt 1949-ben 82 millióra,« vasúti köcs& számát a 4?. évi 2® ezerről 24 ezer nyolc-százra, az elektromos áram termelését az 1947. évi 6.89Ü millió kilowattról s.400 millió kilowatt órára eme­lik. Hasonló arányban növtákszü a textil a gép én vegyiipar tér. melós is. Jelentő* helyet foglal el« tervben a kíköiA újjáépítése és forgalma. Lengyelország tenger­partja a felszabadulás előtti 74 ktn.-ről 500 km-re növekedett, legnagyobb kikötőinek Gdansk-nak (Danzig) Gdyniának, és Ste+tinnék vezetőszerepe van az európai ten­geriforgalomban. A kikő ők kapa­citását az- 1946. évi 8 millió ton­náról 19-49-bén 28 millió tonnára növelik a nagy kikötőkben már ed­dig Is csaknem teljesen helyreállt­tataik u d|>s«ita> beraadsaése­iCül Najy súlyt helyeznek a 3 éves lervbea Lengyelország külkereske­delmének növelésére, amelyben d- sőhalyen a Szovjet «aló, ötödik he­lyen pedig Románia, Bulgária <* Jvgo&zlávia után Magyaroméig ilL A lengyel behozatal f&kópen élel­miszer, vasérc, petróleum, műtrá­gya, tenyészállatok és lextilnyers- anyagok tarén van érdekelve, aüf a ktvtáel lagicntoeebb atkáé a szét ée a koksz, a vas ée acéltermékek, fa Írok, valamint a pamut szövet. 4 lengy el mesógasda• *ág helyreállítását éc m 3 to­tste psrxőeaxdasáti röhögnek sike­re* megvalósítását megkönnyíti a visszaszerzett területek teflett me­zőgazdasága és a példásan végre, hajtott betelepítést politika, amely­nek keretében 1948-bam már U millió hektárra növelték mi 1946. évi 18 millió hektárról a megmű­velt területet. Lengyelország 3 éves érvének alapja az ország szocialista tervgazdálkodása és ® lengyel dolgozók hősies munkáfc, akik áldozatot nem kímélve dől- goznak Európa if nagyhatalmának a Magyarországgal szoros barát­ságban is szövetségben éli Len­gyelország felvirágoztatásán. A SZOVJECUN/Ó | ÉLETÉBŐL A KFMKROTOI MEZŐGAZDA­SÁGI GÉPGYÁR mozgatható ga- I onnszárftók gyártását kezdte meg. A nehezem kexeibeM ta a munká» bonasrárftóktől ez az újfajta tb ban különbözik-, hogy két szekérre van szerelve s az Így összeállított gépet traktorhoz, vagy autóból kapcsolva bárhová szállítható. A UÜLT ÉV VÉGÉN a Kaipi- tenger egyik szigetcsoportja kö­zelében egy 2400 négyzetméter nagyságú fémsziget jelent meg- Erre a fémszigefre szállt ki Per- rakov petróleuzhkut-furómettet brigádjával, hogy megkezdjék * nyílt tengeren a csoportos olajkút fúr ást. Mikar az első kúttol készen voltak, • fúrótornyot egg kissé oldalt tolták és ugyan­arról a fémalaprót elkezdték * második próbafúrást. JAKUTSZKBAN, A NAPOKBAN ZAJLOTT LE a Jakut Írók máao* dlk köztársasági kongremzusa. A jakut Irodalom a Srovjetúniá egyik legfiatalabb irodalma, amely a gzovjethatalom kezdeményezé­sére keletkezett és a Jakut nép- költészet, valamint az orosz ki a«, szikus irodalom hatására fejlődőit mindig mondom neked, bogy ne járj a kocsiút on. — Nem. majd ezentúl átugrom az egyik járdáról a másikra. Stan- ci néni is mindig ilyen okosakat beszól. Muszáj « kocsiút on át­menni. — Pistike, du bist wieder grob. — Mert, kérem, a kalauz az oka. Mert, kérem, a kalauz fékezzen rendesen. A fékkel kell bánni tud­ni. Jobbra kellett volna rántani a féket, — így —aztán balra, —- így — aztán oldalt kitérni — fgy ... mert, úgy-e kérem, tessék elkép­zelni. úgy-e, itt jön az a szegény és itt jön a kocsi.. . már most ba ideér, hirtelen fordul egyet —< így .. . úgy-e, és erre visszaránt... így.». . , t — Hallja, a nagypapáját lök- dösse, hél Mit rugdos a könyö­kével? — Pardon — Nlx pardon. Kuss « — Ugyan ne veszekedjenek, nerp szégyellik magukat. — Vannak népek, amik ilyenkor Is veszekednek. — Mindenki a maga báni előtt «eperjen. — Csúnya egy dolog az. Ennem volnék képes rá. — Vannak piszko* népek. — Szeret vért látni kisasszony? Na, ne nézzen olyan megvetően. —. Gyere, Mariska, mit nézzük — Várj még egy kicsit. — Ilyenkor leghelyesebb azon­nal amputálni. Á kocsié nem te­het róla, szegény. — Mi történt itt? — Valaki rosszul lett. — Fenét, valami részeg ember. Csak teteti magát. — Kérem, én itt voltam az el*" jén, úgy lörfént, hogy szegény, öreg úr ment, hát egyszerre meglöki » kocsit, mire egy részeg asszon? hátbaszúrta. — Maga látta, mikor hátba szúr* ta? — így, ahogy most az urat lá­tom. Nekiment, hátba szúrta és mindjárt elment a rendőrségre. L* kell vágni a lábát, még lélekzi-k­Pampukálni kell. — Köszönöm. Telefonálni fogok, a könyomatoshoz. Gyerünk. (A megfigyelő, aki éles ás fölé­nyes tekintetlel mindezeket megfi­gyelte): Jajl Jajt Hél Rendőr! — Mi a*? — Ellopták a pénztárcámat * kabátzaebembőll

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom