Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-29 / 197. szám

NYUGATI CSŐD A nyugati égbolton" ismét TÄ.' •ágfellegok gyülekeznek. A har­madik erő A] kormánya, amelyet olyan nagy g arról harangozik be, szégyenteljesen megbukott é* egy új, az eddigieknél mélyebb kor­mányválság van Franciaországban. Megbukott a Maxie—Reynaud— Blum-kormány, mert elsöpörte a dolgozók növekvő egységmozgal. ma és harca Franciaország függet­lenségéért a dollárrabszolyaság el. len és megbukott, mert a francia uralkodóosztály sem tudta egy nevezőre hozni népelnyomó ter­veit, mert a kormány egy része lélve a növekvő népharagtól, non merte végigvinni Beyneud terveit. Nem mert felelősséget vállalni azoknak a terveknek a végrehaj­tásáért, amelyek még jobban at amerikai Imperialisták karjaiba ve­tettéit volna «* országot, amelyek mág inkább a de Geulle.fasizmus- nak építették volna a hidat, ame­lyek még Jobban növelték volna a nyomort és nélkülözést az or­szágban. A (randa dolgozók nagyszerű harcának Irányítója — az üzemek­ben, városokban, megyékben szü­lető egységes sztrájkok szervezője a Francia Kommunista Párt volt, amely a parlamentben és minde­nütt a nép között bátran leleplez, te a franci« dolgozók elnyomását é* fokozottabb kizsákmányolását célzó terveket. Ennek a harcnak Temcsak az lett az eredménye, hogy válságbasodorta és csúfosan megbuktatta a Marie-konraányt, hanem az Is. hogy harekőzben ki. kovácsoiódott a szakadár Force Ouvriere, a keresztény demokrata szakszervezetek és a CGT egysé­ge a Jobboldali szakszervezetek áruló vezetőinek minden hiába­való erőfeszítése ellenére, hogy tömegeiket megnyerjék az éhség kormány politikája számára. A Marie-kormány bukása nemcsak Franciaországban Jelenti az „ame­rikai út" válságát, nemcsak Fran. ciaországban mér csapást az ^ame­rikai pártokra", hanem mégjobban mélyíti azt az ellentétet, amely a nyugati blokk különböző országai és az USA között fennáll. Ezekről az ellentétekről egyre leplezetlenebből kénytelen Írni a nyugati sajtó, beismerve a Mosz­kvában tárgyaló angol, amerikai és francia küldöttség közötti né­zeteltéréseket is. Ellentét mutatko­zik a nyugatnémet állam megszer. vezésének és magának a nyugati blokknak a kérdésében Is. Ennek tudható be, hogy a New York Ti. mes úgy ír az Ilyen r,öeszefolto- zotftnyugatnémnt államról”, amely­nek felállítása végzetes hiba vöt. na. A nyugati blokk elöharcosául az ameriaklak a francia kormányt szemelték ki és velük jelentették be azt a javaslatot, amely az .Egyesült Furópa" parlamentjére vonatkozik és nagyjában megegye, zik Chnrchill ezirányban vázolt reakciós elképzeléseivel. Ezeket a terveket Londonban meglehetős fagyos közönnyel fogadták, csak néhány szélsőjobboldali lap tapsolt az újabb amerikai manőverhez. A nyugati hatalmak közölt fel­merült ellentéteket világította meg Walter Líppmann legújabb cikke ts, amelvben többek között ezeket írja: *A Marsh,íll-terv amerikai Igazgatóságához érkező jelentések szerint, együttműködés helyeit minden állam csak a saját érde­keit nézi. Az eredmény kiábrán­dító. Még olyan komoly kérdések ben is, mint a Földközi tenger jö. vője szempontjából fontos olasz gyarmatok sorsa, komoly ellenté­tek mutatkoznak az angolok, fran.i dák é* olaszok között. A jelenle­gi helyzetben Amerika nem Idéz­het fel katonai válságot. Egysze­rűen ezért nem, mert Amerika nem tudja megvédeni Nyugatné- metorsrágot és a nyugateurópai ál­lamokat. De ennek megfelelően Amerika sein számíthat a nyugat, európai államok szövetségére." — Távol áH tölünk, hogy lebecsül­jük az ellenfél erejét, hogy ekl- calnyeljttk az álllg fegyverkező amerikai és nyugati imperializmus veszélyességét — ez a beismerés azonban egy Ida bepillantást en­ged azokba az Indítóokokba ame­lyekért az amerikai imperializmus kénytelen leülni a tárgyalóasztal­hoz és kénytelen jó arcot csinál­ni ahhoz a. vereséghez, amelyet a belgrádi Duna konferencián Is szenvedett. A nyugati hatalmak bizonyára nem azzal a céllal mentek Belgrád­ija, hogy olyan nyilvánvaló ku­darccal térjenek vissza, min; az a határozat, amely örökre végetvet a dunaj népek belügyelbe való bnpariallsta beavatkozásnak, amely a Dunát szabaddá teszi a nyugati nagytrösztök gazdasági befolyásá­tól és lehetőségei ad a dunament! népek szabad és békés fejlődésére. A nyugati hatalmak, amelyek meg. próbálták a kis országokat szem­beállítani a Szovjetúnióval vagy legalábbis közveti tőszerepre beáí. Utáni őket a nyugati én „keleti" álláspont közé, súlyos,n csalódhat­tak, amikor napról-n'"’’a tapasz­talniuk kellett a népi demokráciák és a Szovjeíúnió sziláid szövetsé­gének megnyilvánulásait. A Duna kérdésében visszaverte a demokra­tikus tábor az imperialista táma­dást és ezzel Ismét egy jelentős lépést tettünk a békeíront erőinek növelése terén. A nyugati diplomáciai sorozatos vereségeiről és a moszkvai tárgya­lások kapcsán kialakult békés lég­körről akarták elterelni a trösztök urai Amerikában a dolgozók figyel, mét, a Kaszjenkina—Számárig. ügy­gyei, két szovjet tanító elrablásé, val és a szovjet konzulátus elleni súlyos provokációval. Üjra műkö­désbe lépett a Hears! sajtó egész hazúgságkórusa, újra elölről kez­dődtek a kommunista és szovjetéi, lenes rágalmak, meghatványozó, dott az uszítás, hogy a gengszter- diplomácia eszközeivel megrende. zett botTánv elfeledtesse az ame rlkai néppel a növekvő belső ne­hézséget és Trumanék háborús po. litfkájának nyilvánvaló vereségeit. A Kaszjenkina-ttgy azonban bume­rángként azok fejére hullott vlsz- sza — akik azt megrendezték. A Szovjetúnló két konzulátusa bezá­rásával és az amerikaiak vladl- vosztoki konzulátusának megszün. tetésével csattanós választ adott az imperialista provokátoroknak. A moszkvai tárgyalások befeje­zés előtt állanak. Ezeken a ta­nácskozásokon nemcsak Berlinről nemcsak Németországról, hanem végeredményben egész Európa to­vábbi sorsáról van szó. Mert a né­met kérdés rendezése nem lehet közömbös senki számára sem, aki számot vet azzal, milyen szörnyű pusztulást és szenvedést hozott a kis európai népekre a n-'met míli- tari/nius és a német fasizmus mi­lyen katasztrófába döntötték Euró­pát a náci imperialisták. Amikor a Szcvjetúnió szembeszáll a Ruhr- vidékre.' a gy<! (német állam íe’a állítására, a német hadiipar fel­élesztésére vonatkozó amerikai tervekkel, akkor minden európai nép szabadságát és független* ágét védelmezi. A Szovjetunió szilárd és követ, ezeles békepolltikája egyre job Demokratikus egységkormányt követelnek a francia dolgozók Reynaud gazdasági tervei miatt bukott meg a Marie-kormány A jobboldali francia kormány egyhetes pályafutása megérdemelt bukással végződött Az angol rádió szombat reggeli jelentése szerint a Marie-kormány hajnalban le­mondott. Vincent A őrtől köztársasági elnök rögtön megkezdte tanácskozásait a politikai vezetőkkel új kormány megalakításáról. Az elnök elsőnek Paul Reynaud volt pénzügyminisz­tert fogadta. Marie miniszterelnök a köztársasági elnöknek küldött üzenetében kijelentette: s kormány Reynaud pénzügyminiszter pénz ügyi és gazdasági tervében nem tudott megegyezésre jutni. Vincent Anriol elnök szombaton délelőtt vidéki otthonába távozott és dél után itt folytatja a megbeszéli .leket. A Ce S'iir szombati számának vezércikke követeli, hogy az új kormány * parlament legnagyobb pártjának, a kommunista pártnak részvételével alakuljon meg mint demokratikus egyslgkormány. — Ugyanezt követeti a francia nép érdeke is. MsgriBbfeeitós Amerikában Washingtoni diplomáciai körökben a francia kormány lemondása ború­látással vegyes megdöbbenést oko­zott. Í Washingtonban bizonytalansággal latolgatják a kormány bukásának esetleges következményeit. Francia politikai körökben meg­állapítják, hogy a Marie-kormány a tömeg nyomására bukott meg. A válság közvetlen oka a Reynaud és az irányított gaz­dálkodást követelő szocialisták közötti ellentét kirobbanása volt. A kora reggeli órákig elhúzódó mi­nisztertanácson Ramadier 20 szá­zalékos béremelést javasolt. Rey­naud azonban csak 10 százalékot akart megadni, de azt sem minden munkaágbati. A válság egyesek szerint igen hosszúra elnyúlhat és Schuman külügyminiszter nem tart­ja kizártig, hogy még szeptember 8-án, amikor az UNO átveszi párisi székházát, sem alakul meg az új kormány Kndarco* mondott Berlin ‘éoiellátása Washingtonban hivatalosan közöl­ték, hogy a berlini „légi hid” fenn­tartása. az F.gyesüll Államoknak hetenként 260 ezer dollár jába kerül az ame­rikai csapatok költségein kivül. A Newyork Times teljesen elégte­lennek minősíti a légi ellátás mű­ködését. aminek okát abban látja, hogy az Egyesült Államoknak nincs elég szállító repülőgépjük:. A Neues Deutschiend wertet a nyugati övezet légi ellátása teljesen csődbe kerül, amit az is bizonyít, hogy a berlini városi képviselőtestület szocláide- mokratapáxti többsége kéaytei n volt * nyugati megszálló hatalma­két arra kérni, hogy szállítsák a lakosság, egy részét Nyugatnémet- országba. Mintegy 80 exer ember vett résit a bérltei városháza előtt lezajlott tüntetésben. Megában a városban csaknem 250 ezer berlini dolgozó tűntetett a jelenlegi városé tanács Schumacher-párti többségének nép ellenes politikája mtett. Ulghb megbeszélés Tárható Moszfcyábaf* A lipcsei rádió Jelenti Moszkvá­ból, hogy minden valószínűség szerint Molotov az eddig; Jelek szerint talán Sztálin és újabb ki­hallgatáson fogadja a három nyu­gati nagyhatalom moszkvai köve telt. Nemzetközi megfigyelők szerint szombaton újabb megbeszélés vár­ható Moszkvában Molotov, Visinsz- kij és a három nyugati hatalom képviselői között. A hivatalos köz­leményt minden valószínűség sze­rint néhány órával az újabb meg beszélés után adják ki. Francs tafálkozctt a tr&nkävetelfivel Az AFP jelentése szerint Franco San Sebastiantól 5 kilométernyire a tengeren egy yabt fedélzetén ta­lálkozott Don Juan spanyol trón­követelővel. Diplomáciai körök je­lentőséget tulajdonítanak ar.nak, hogy Don Juan, aki a találkozót kezdeményezte, legutóbb Angliában járt és ott angol személyiségekk 1 tárgyalt. A Daily Telegraph szerint az Egyesült Államok madridi ügy­vivője is a királyság visszaállí­tása mellett tört lándzsát. Külföldi megfigyelők szerint angol- amerikai részről igyekeznek kap­csolatot teremteni a spanyol reak­ció két szárnya között, hogy rneg- könnyíriék SpanvViországnak a nyu­gati tömbbe való szorosabb bevo­nását. A madridi sajtó egy szót sem közölt a találkozóról. Bmerifcai ^kStgroun- ItósflftaSmtetóníébaw Az amerikai kikötömunkások szakszervezetének küldöttsége meg­látogatta Leningrádot. A küldöttség tagjai nyilatkoztak a sajtó kép­viselői eiőtt benyomásaikról. Az Oregon állambeli Donald Brown kijelentette, hogv a szakszervezetek sehol a világon nem élveznek ojvan szabadságot, mint a Szovjet­únióban. Különösen a társadalmi, biztosítás rendszerét csodálták meg, valamint azokat a korlátlan lehetőségeket, amelyeket a szovjet nép a nevelés és egészségvédelem terén élvez. 8 aépgyflkesséti kérdése az MKO ttfo Ax Egyesült Nemzetek gazdasági és woctEl* tanácsa most tárgya! is • népgyflkosság bünéröj szóló ha .térozati javaslatot. A népgyllkos- ság valamely társadalmi, vagy 1« P rsoportnak erőszakkal, vagy kul túréü* erőszakkal való kiirt á«á> jelenti. A vitában az amerikai, francia és angol küldöttek visszautasították a kultúrálta erőszakkal való nép gyil­kosság lehetőségét, a keleteurópai kiküldöttek viszont ahhoz ragaszkod­tak, hogy a szöveget pontosabban fogalmazzák meg. A gazdasági és szociális tanács úgy döntött. Hogy a javaslatot az Egyesült Nemzr tek közgyűlése elé terjeszti. Wallace felkérte a békeszerető amerikaiakat./ követeljék Troman- ÍÓI, figyelmeztesse a briteket, szűn­tessék be az arabok fegyverrel való ellátását és ha nem teszik meg, iagadják meg tőlük gazdasági sp- gély nyújtását. Kijelentette, még orra kell kérni Trumant, haladéi; talonul ismerje el de jure is Izraelt, szüntesse meg a fegyver- kiviteli tilalmat és juttasson 100 millió dollár lalpraállítási kölcsönt Izraelnek. Dewev nem pártolja a MarshalMervet A görög szakszer verzeti szövet­ség közölte a kormánnyal, hogy a munkásság á'tatános sztrájkba kezd, ha nem teljesítik bérköveteléseit, mert a jelenlegi munkabérek olyan alacsonyak, hogy a létfenntartá t sem fedezik. A newyorki sajtót élénken fog­lalkoztatja az e lehetőség, hogy Dewey elnökké választása esetén az amerikai külpolitika súlypontja át­terelődik Távolkeletre és az európai újjáépítés „támoga­tása” csak másodsorban követ­keznék. A World Telegraf szerint ba D wey elnök lesz-, Dullest nevezik ki külügyminiszternek, aW a Marshaii- ■tervhez hasonló tervet terjeszt elő a Távolkelét újjáépítésére. A Gallup-intézet közvéleraénv kutatási adatai szerint Wallace, a Haladó Párt ein ők jelölt je, New yorkban megszerzi a szavazatok 27 százalékát, arai körülbelül egymil­lió ember szavazatát jelenti. SZFK ban megnyeri világszerte az egy­szerű emberek millióinak szívéi, a Szovjetunió következetes harcát <i haladásért és békéért nem homá- lyosífhatják el semmiféle nyugati mesterkedések, a Szovjetúnló ve. zetésével harcoló imperiaiislaelle. nes erőket nem vethetik vissza azok a leleplezett tervek sem, ame­lyek szerint az USA Európában különleges kémközpontot kíván lé. tesítenj a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen, belevonva ebbe a szervezetbe a jobboldali emi­gránsokat, a náci tábornokokat é* a fasizmus minden gyülevész sőp. redékét. A Féke erőj íeltartózha- tatlanul nyomulnak előre és egvre nyilvánvalóbb a háborús uszítók politikájának csődje és elkerülhe­tetlen vereséae.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom