Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-03 / 175. szám

Mindszenty felelőssége (pi) A magyar demokrácia ha-' talmas sikerei — amelyek közül egyik legmaradandóbbat, a há­roméves .tervet és ezzel együtt hazánknak az újjáépítés terén ara- tott nagy győzelmét éppen augusz­tus eteején ünnepeltük — egyre nagyobb mértékben állítják a ma­gyar nemzet millióit a népi demo­krácia oldalára, nem egyszer még azokat is, akik az új társadalmi rendszer iránt hónapokkal, vagy évekkel ezelőtt még bizalmatlan- sággal viseltettek. Erö6ödik a ma­gyar demokrácia, erősödésével egyre inkább válik Magyarország * nemzet testéből a múltban kita. szított millióknak, munkásoknak parasztoknak és értelmiségieknek Igazi hazájává. A magyar dolgozók sorra vették birtokba az ország gazdasági Ja­vait, a íöldesurak földje ma a ma gyár parasztság százezreié, álla­mosítottuk a nagyüzemeket, bá­nyákat és bankokat és a szocia­lista tervgazdálkodás mellett az utóbbi hónapok kiemelkedő ered. ménye, hogy most már a kulAa is végleg a dolgozó nép közkin csévé vált. Gazdasági eredménye­inkkel párhuzamosan értük el po. lltikai sikereinket is. A reakció talaja egyre gzükül, egyre inkább összeszorul legális bázisa, mester­kedései egyre kisebb- visszhangra találnak a tömegek között. Ilyen körülmények között a katolikus egyház bizonyos vezetőié, elsősor­ban Mindszenty prímásé az a ,,di. erőség", hogy maguk mögé tudják sorakoztatni a politikai es gazda sági hatalomból kiszorított reak­ciót. Az egyház egves vezetőinek a földreform, az államosítás, leg­utóbb az egyházi iskolák államo­sítása és általában az egész ma­gyar népi demokrácia ellen viselt hadjárata egyre leplezetlenebb. Akit azonban még ezek a tények sem győznének meg, annak meg­mondja egész világosan maga Mindszenty, aki az Iniernacional New6 Service című amerikai hír­ügynökségnek adott nyilatkozatában lolaUtásos rezsimnek nevezte a magyar demokráciát és kijeién tette, hogy harcol kíván folytatni annak vívmányai ellen. Ez a poli. tika, amely a nemzet kettéosztásá­ra és a múlt kísérleteinek vissza- idézésre törekszik, hogy megaka dályozza a haladást és a dolgozó nép felemelkedését a legteljesebb mértékben megmutatkozott az is­kolák államosításáért folyó harc idején is, amikor a Mindszenty ve. zetésével felsorakozó egyházi reakció minden erővel meg akarta akadályozni, hogy a magyar de mokrácia kiemelje évszázados sö tétségéből a magyar íalui, a kul túrát és a tanulást a műveltségből kirekesztett magyar milliók köz- kincsévé tegye. Az egyházi reak­ciónak ez a manővere azonban teljes kudarccal járt. Mesterkedéseik nemcsak azon buktak meg, hogy a demokrácia kormánya eliökéitep halad az or szóg feudális maradványainak el­takarítása útján és el van szánva arra, hogv 3 felemelkedést és a kultúra lehetőségéi biztosítsa a hiagyar munkások és parasztok gyermekei számára, hanem azon is. hogy maguk a katolikus hívők milliói — Baranyában is egész egy. hézközségek és számos plébános i szembefordul! Mindszenty nép ellenes politikájával. Az iskolák államosításáért íelyó harc a reak- ció vereségével és a népi demo­krácia fényes győzelmével végző M' Mindszenty és klikkje mind.- „„ r, vonta le a megfelelő t-'nvénákkor, amikor a protestáns egyházak megtalálták a megegyezés útját a magyar de­mokráciával, helyesléssel és öröm­mel fogadták a kormány művelő­déspolitikáját és nyilatkozataik­ban elismerték a köztársaságot, a földreformot, ugyanakkor Mind- szentyék tovább mérgezik a lel­keket. Mindszenty annyira elment, ■ hogy nyilatkozatban diszkreditál- ta a szerzetesrendek vezetőit, akik a kormánybizottsággal megkezdték a tárgyalásokat az iskolák kérdé­sének békés szellemben - történő rendezésére. Hagy az egyházi reakciónak ez a magatartása milyen felfogást vált ki külföldön is, arra elég idézni egy tekintélyes angol kon­zervatív lapnak a cikkét. A Times legutóbbi száma a magyar katoli­kus egyház és a kormány viszo­nyával foglalkozva hangsúlyozza, hogy a demokrácia komoly segít, séget nyújtott az egyháznak Mindszenty hercegprímás általános felfogása, amely a régi magyar nacionalizmus vonásait viseli ma­gán, túlságosan emlékeztet a sö­tét múltra, ebben a mútlban pe. dig a katolikus egyház?.! a leqrit- kábban lehetett a magyar nép ol­dalán látni — Írja a Times. Hogy ez a külföldi vélemény nem egye­dülálló, arra a legnyilvánvalóbb bizonyíték a Manchester Guar. dián, baloldalinak egyáltalán nem nevezhető angol polgári újság jú. nius 21-f cikke amely ezekel írja: „A magyarországi róm. kai. egv- ház.. túlságosai mélyen össze­fonódott politikailag a mu/f ósrao- kráciaellenes rendszereivel. 1848 után az osztrák Ilavnau kezében az elnyomásnak volt nagyon jó eszköze és 1918 után a református Horthynak kényelmes fedőszerve A jelenlegi hercegprímás az új rendszer elleni ellenállás élére állt, anélkül, hogy óvatosan döntőt vona álláspontjáról. Magyarorszá. gon a reformok már régóta ese­dékesek voltak és az iskolák sem kerülhették el azokat." t Ma már mindenki előtt nyilván való, hogy Mindszenty és klikkje az iskolák kérdésében szenvedett vereség után is a katolikus egy­házat a deinckráciaellei.es elemek fedőszervévé, vallásos intézmény helyett politikai párttá akarja vál­toztatni. Azonban katolikus olda­lon is egyre nagyobb mértékben növekszik azoknak a tábora, akik aggódással szemlélik ezt a kalasz. tróia politikát, amely egyformán ári a magyar népnek és a kato likus egyháznak. lit van például a Magyar Nemzet vasárnapi vezér cikke, amelyben többek között eze. két olvassuk: „Mindazok akik Ma gyarországot idegen politikai ér dekek vagy nagyhatalmi törek­vések szolgálatába szeretnék állt tani, akik sajnálják a mágnásokat — és csaj« azo-kat sajnálják — a nagybankok volt vezérei, akik vágynak egy 180 fokos fordulat után. Mfndszentvbcn láljáf: pol'- íjkai vezérüket, a politikust köve. tik és nem a lelkipásztort, ezérf vannak of mögötte vallásra való tekin'el nélkül. Nem istenimádás ra. hanem Mrndszenly melleit való tüntetésre. Régi ha'almukal akar jók, régi kiváltságaikat, régi pro­fitjaikat és ezért kapaszkodnak a bíboros palástjába." Valóban •»dszenty neve és po­litikája jele . i ma Magyarorszá­gon a kül- és belföldi reaksóA egyik utolsó reménységét. Nem véletlen, hogy az utóbbi időkben leleplezett demokráciaellenes ősz- szeesküvések közöli találjuk a külföldre szökött Mihálovits Zsig­Közfelkiáltássá! választja elnökké az országgyűlés Szakasits Árpádot Az országgyűlés hétfői ülését zsúfoli padsorok slőtt nyitotta meg Nagy Imre elnök. Mcgiiietüdőssel jelentette be Szabó Árpád, a nem­zetgyűlés volt elnöke halálát. Emlékét az országgyűlés jegyző­könyvben örökíti meg. Bejelentette az elnök, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök levelet intézett az országgyűléshez, amely­ben bejelenti, hogy lem-ond köztár­sasági elnöki tisztéről. Az elnök megállapította, hogy a törvény értelmében a köztár­sasági elnök lemondásához az országgyűlés hozzájárulása sztik- - séges / és a napirendi indítvány során ja­vaslatot tesz jna-jd, hogy a lemon­dás kéréséi a legközelebbi napirend­re tűzzék. Dinnyés Lajos miniszterelnök b# terjesztete a magyar t-udományos tanács létesítéséről szóló törvény- javaslatot. A külügyminiszter helyettesítésé­vel megbízott Rákosi Mátyás mi­niszterelnökbe ye*!?? beterjesztette a bolgár—magyar barátsági, együttműködési és köl­csönös segelynvújtási szerződés becikkelyezéséről szóló törvény- javaslatot. A Ház végül elfogadta az elnök napirendi javaslatát, amely szerint a legközelebbi ülést kedden délelőtt 10 órakor tartják s annak napirend­jén szerepel a köztársasági elnök lemondása feletti döntés és a le­mondás elfogadása esetén a meg­üresedett köztársasági elnöki szék betöltése. Vasárnap délelőtt fél 10 órakor pártközi értekezletet tartottak a parlamentben, amelyen a koalíciód pártok képviselőin kívül 0 Demo­krata Néppárt, a Balogh Párt. a Radikális Párt, a PDP és Keresztény Női Tábor vezetői is megjelentek. A pártközi értekezlet elfogadta Tildy Zoltán lemondását és meg­állapodott abban, hogy az országgyűlés egyhangúan Szakasits Árpádot választja köz- társasági clnökky. Molotov külügyminiszter fogadta a nyugati hatalmak nagyköveteit (London) Az angol külügyminisz­térium részéről megerősítik azt a Reuter jelentési, hogy Molotov fo­gadta á nyugati hatalmak -diplomá­ciai képviselőit. Elsőnek Beedell- Smith amerikai nagykövet jelent meg a szovjet külügyminiszternél, utána Frank ’tolreiis angol kr'ö.o- mc-gbizott. majd végül Cliataigneau francié nagykövet. ff Lengve} tilta^ozé jegrfék Londonban A varsói rádió) vasárnap esti jelentése közli a lengyel kormány részéről szombaton Bevinnek ál nyújtott jegyzék szövegéi. A ‘len- ggel kormain/ n jegyzékben tiltako­zik a; ellen, hogy a léinél ország­ról szóló londoni __ tárgyalásokra Lengyelországot nem hívták meg, A jegyzék szerint az angol-lengyel szerződés gondoskodik arról. hogy a német békeszerződést érintő minden határozatban a két ország együttesen vesz részt. Általános drágulás Olaszországban Olaszországban vasárnap löbb, mint 50 százalékkal megdrágították a kenyeret és a makarónit. A hó folyamán mintegy 50 száza­lékkal drágul a posta, a távbeszélő, a háztartási gáz és villany, vala­mint a közlekedés is. Ez a szé'os- körü drágulás :gybeesik azzal, hogy az olasz szenátus jóváhagyta a Marshall-tervre vonatkozó egyez­ményt. Lftmarida«? Jai;tnsz*ávl? bukaresti naqyfrövRtf Golubovics, Jugoszlávia lemon- loH romániai nagykövete a JugO •zláv Szövetségi Népköztársaság Inökségéhez intézett levelében ki­fejti, meggyőződött arról, hogy a JuKP vezetői egyre jobban eltávo­lodnak a nemzetközi proletariátus Állásaitól. A kongresszus megnyitá­sáig — írja — azt reméltem, hogy vezetőink önkritikát gyakorolnak majd, ahelyett mindent elkövettek, hogy befolyásolják a kongresszust és toVább folytatják ellenséges politikájukat a baráti Kommunista Pártok iránt. A J»KP végzetes szovjetellenes politikája igen gyá­szos pártunkra és népünkre nézve. Nagyarányú kémsz©rvezefat ielp!ez©3f l© a rendőrség Peyerre!, Sti'voiiKal. De Gau’le-al tartottak kapcsolatot Az államvédelmi szervek bravúros nyomozásai messziágazó kémszer­vezete! lepleztek le és elfogták az angolszász szolgálatban álló kém­szervezet két budapesti vezetőjét dr. Kiss Elemér földművelésügyi mi­niszteri titkárt, valamint nagybáty­ját, dr. Kiss Ferencet az Est lapok egykori londoni szerkesztőjét._— A nyomozás összefüggött a földmű­velésügyi minisztériumban leleple­zett összeesküvéssel. Dr. Kiss Elemér nagybátyjának számos „bizalmas” okmányt adót át akiről tudta, hogy egy angol­szász imperialista nagyhatalom ügynöke. Dr. Kiss Ferenc 1946-ban -tért vissza Londonból és itthon felvette a kapcsolatokat Kovács Bélával, Sulyok Dezsővel és ezenkívül ma­gas egyházi körökkel is kapcsolat­ba jutott. Aliandó rejtjeles levele­zésben volt Lederer Lajossal az Observer című iondoni lap- munka­társával, akivel egyizben Bécsben is találkozott. Lederer utján még De Gaulle tá­bornokot is tájékoztatta dr. Kiss Ferenc. Súlyok szökése után Pfeifferrel ke­rült kapcsolatba. Súlyok levélben hívta fel a kém figyelmét arra, hogy keresse a kapcsolatot Peyer Károllyal és Pfeifferrel. Világosság derült arra is, hogy Kiss Ferenc „kormányprogramot” dolgozott ki, amelynek lényeges ré­sze a demokraták legyilkolása volt. A demokratikus ifjúságot munka- táborba kényszerítése és az isko­lákból való eltávolítása szerepe!1 többek között terveiben. Führernek Súlyok Dezsőt óhaj­tott*. mondót, az Actio Cathulika igaz galóját. Mindszenty bizalmasát, aki külföld' hatalmak «»lőtt rágat maz*a hazáját. A Magyar Dolgozók Pártja bó­kességet és megnyugvást akar az országban. Békességet és meg­nyugvást akar a demokrácia és a katolikus egyház közötti viszony kérdésében is. A párt program nyilatkozata megállapítja: „A oárt sikrasz&ll a-teljes vallásszabadság­ért. tiszteletben tartja a vallásos érzést, felhívja az egyházakat a bukott nagybirtokos és nagytőkés renddel való szakításra, a népi de. mokrácia vívmányainak elismeré sére, a demokratikus állammal való békés együttműködésre.” Iyell-e megfelelőbb alep az egyház és a demokrácia viszonyának rendezé. sete?! A magyar demokrácia százszor és ezerszer bizonyította be segítő- készségét, amikor szegény plébá­niáknak földet juttatott a földre­form során, a németek által elhur­colt harangok százai helyett szám. tálán harangot öntetett újjá, a íalujárók száz és száz iskolát állí­tottak helyre, ugyanakkor Mind­szenty és klikje a legmerevebben szembehelyezkedik a demokráciá­nak a nép javát szolgáló minden intézkedésével. Az ok nyilvánvaló. Mindszenty háborúra spekulál, új­ra elpusztított városokat, hadiár­vákat. hadiözvegyek, ártatlanok százezreit szeretné látni, ezért vál­lalkozik az imperialisták elsőszámú hazai ügynökének, ezért akaTja megbontani az országon belül a békét és rendet. A magyar dolgo­zó nép azonban nem háborút és vérontást, hanem békességet és nyugalmat akar, hogy szabadon építhesse fel saját országát és a magyar demokráciának lesz is ere je ahhoz, hogy ezt a békességei minden ellenséggel szemben ke mény kézzel megvédje. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom