Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1948-08-26 / 194. szám
1948 AUGUSZTUS 2« DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 $0—60 százalék»* irodaszer meg na karúi ás , raciona fixáit adminisztráció én gyorsabb ügykezeié* a dolgozók érdekében a pécsi OTI miinkaversenyének EDDIGI EREDMÉNYEI A munkás és paraszt dolgozók »gészsógének és munkaerejének kei. az OTI orvosai, ápoló; és isztviselöi már negyedik hónapja Versenyben állnak a felszaporodot nunka mir él tökéle asebb és fenn- ikadásnélkuli teljesítéséért, az in- feteten belüli munkaiegyelem és szorgalom fokozásáért. Az OTI lolgozók a munkaversennyel, cse ekedeteikke! példamutatóan iga tolják és bizonyítják, hogy az OTI valóban a dolgozóké. A munkaverseny első negyed ívében dr. Lovász Pál ügyveze'ő ís Boros Oszkár ügyv. helyettes, i’ersenymegtoízott irányításával az DTI kiadásait igyekeztek csökken leni. ami azzal jár, hogy az Intézet anyagilag megerősödve többet és hamarabb tud Jut- tatul a biztosítottaknak. Ezen a -éren az áprilisi kiadáshoz viszonyítva irodaszer megtakarítás terén májusban 7, júniusban ?3 és júliusban 53.5 százaléko értek el. A seiejtpapír további felhasználásával a papírkiadást 68 11 és 20.5 százalékkal, az indigó felhasználást 48 és 60, a ‘ávbeszé- lő költséget több mint 50, a akarítószereket 39—65, a könyv és nyomtatvány beszerzés: 25 százalékkal csökkentet ék a három hónap alatt. A* öntevékenység a verseny motorja Az öntevékeny munkára jellemző hogy májusban Csáky Gyula az utalványozás leegyszerűsítésével és a köl'ség útinapló meq szün:e ésével jelentős papír- és munkaidőmegtakarítást ért el. A törzslapok kiselejtezésé; nagyobb munka‘empóval teljesí ették a se gélyezésj csoport tagjai és a mun ka idejét 14 nappal megrövidítették. Adatok feljegyzésének egyszerűsítése, a kíselej ezet; kartonok további felhasználása, egymás helyettesítése heteken át mind hozzájárult ahhoz hogy a pécsi OTI kerület a munka- versenyben az élen jár. Egyik munkacsoport a másiknak „bedolgozóit", ugyanez megtör tént munkacsoportokon belül is példás ügybuzgalommaí. A segélyezési csoportban Bán Kálmán ja vaslatára a fogpótlás adminisz'rá- ciónál az eddigi eljárást iktatás ki öltés és postázás kikapcsolásé va] racionalizálták, idő; és pénz takarítva meg. Ebben a csoportban a legöntevékenyebb munkát Sárai Szabó Géza teljesítene. — Potrovics Gézámé heteken ét két ember helyett dolgozott munka- fennakadás kizárásával. Megrövidült az akta útja Az egészségügyi csupornál Kiss Klára a hat éven át felhalmozódott mintegy 18.000 be- legnyilvántartást lapot rendszerbe csoportosította. zett a könyvelő helye-tesftésére Nyerky László és munkáját hátra- lékmen lesen -eljesíteite. Nem hagyhatók figyelmen kívül az OTI hiva'alsegédei, özv. Hufnagel Jánosáé és özv. Hucker Györgyné akik a takarítási munkát az előző Munkája eredménye: a régebben kezelt megbetegedett biztosítottak számára nem kell új nyilvántart lapot felfektetni az egyik iqen fontos szakorvosi rendelésnél. A „Kiváló munkás" jelvénnyel kitüntetett Pó h Ilonka és öt társa a vidéki táppénzes betegek járandóságának számfejtését és pos tázásá- rövidítették több mint fele időre. Kristóf Ilona védőnő öntevékenyen felkuiatta a régi tuberkulotikus és venereás betege- „. , „ két és az üdülésre javasol tanon- blz:'osílc>ttak irAniti őszinte meg^p- coknál számos környezettanul-, csülésael végezték el az OTI dolmány) végzett, önként jelentke gőzöl. hónapokhoz mérten még nagyobb szorgalommal és tökéletesebben végezték. Ezeket a biztosítottak számára láthatatlan többteljesítményeket a . Baranyából 27 kiválóan dolgozó parasztot terjesztettek fel mintagaztSa kitüntetésre A megyei mezőgazdasági terme-1 lési versenybizottság legutóbb megtartok: rendkívüli ülésén huszonhét gazdát jelölt ki, akiket a , Mintagazda" kitüntetésre méltónak tart a kalászosok termesztése terén elért eredmények alapján. A kijelölt qazdák a következők: Dóra László József UFOSz járási titkár Felsöegerág, Vörös Ferenc Vázsnok Szilvás! Pál SzalAnta Balázs Józef Mecsekalja-Patacs Standavári Mihály Áfa, Krímii István Keszű, Dulka Lajos Nagypál Pátitani'yus János Pécsvárad, Balázs György Sellye Szőke János Csámy osztó, ld. Somogyi János Csány- oszró, ifi. Kanyar János Dencs- háza (Péterfa-puiszta) Dömse József Bükikösd, Kanyar István BereKaszárnya a szabad ég alatt Vajszló határában, festői környezetben, lombok között és szikrázó, szabad ég alatt táboroz n 10. honvéd határvadászzászlóalj kiképzöszázada. A látogatót diadalkapu fogadja, aztán beljebb érve, a készülő ebéd illata. Parkírozott, gondozott utak, felhomokozott, apró terek szépítik a miniatűr sátorvárost, derékig meztelen honvédek sürőgnek körülöttünk. Barnák, mintha a tengerpartról érkeztek volna és erősek, izmosak mind Bfiüéielr a sütraklw I uralkodni magamon, hogy le ne hcveredjek végig ru dőljek a hűs, tiszta fekhelyen Alig venni észre, úgy elrejtették r> katonaládákat és egyéb holmija kát. Mögöttem szorongva állannl. a sátrak tulajdonosai és figyelik a: arcomat, tetszik-e, amit látok Pedig nincs miért izgulniuk A hr 'illről megérő fegyelem látszik kezemunkájukon Nem a párám dolgoztatott '•<* hanem a met •uöződés Kis S7fl inM pillanatot alatt arcunk ba tereli ■ ‘riss, ázandús levegőt, önkéntele mii nagy lélekzetet veszünk mind nyáján. Irigylem ezeket a fiatal ka •onákat. ök hetek óta szívják ti5 döre ezt a szénaillatú, virágillatn 1evegöt és ezen a gyönyörű tájon múlnak napjaik. Itt sportolnak :tt dolgoznak, tanulnak gondtala nul és vidáman. Szinte mosolyog a szemük, ahogy rámpillantanak Most ár t'özfiok Török Zoltán száza tos, a tábor parancsnoka Fiatal ember még. fele életrövel és derűvel. Megkérdezem tőle, ml a célja e nyarai- tat ásnakf — Nem -nyaralás ez — feleli — hanem az átlagosnál fával fokozottabb kiképzés. Eltérően a laktanya-kiképzéstől, a táborozás naLálogatás a határvadasatok kiképző- századának Szabadság-táborában gyobb önállóságra nevel. A határ- őrsökből válogattuk ide ezt a századot, de természetesen, ezen a kiképzésen mindegyikük átesik majd. I Egv honvédet kérdezek meg; nézzük a legénység szemével ezt a mutatós tábort. Mészáros iSándor honvéd kéthónapos katona áll Jöttem Alikor nyilatkozásra kérem, első pillanatban zavarba jön. Nem fél szeg, csak érzi. hoyg fontos, amit mondani fog. — Nagyon jól érzem magam itten szólal meg — és sokat tanultam eddig. .4 nevelöórák alatt egy új világ nyílott meg előttem '.egszivesebben a ncvelőárákat Iá ogatom és nagyon szeretem < harcászatot is. Tudom már azt. hogy mit jelent ’a jó, tökéletes kiképzés Az is fontos, hogy politi kailag teljes tájékozottsággal bír iunk, hogy megismerjük a demo 'erotikus honvédség feladatát Sebestvén György [ családi han ————— gulatot dicséri elsősorban. — Testvérek vagyunk itt mindnyájan — mondja halkan — és jó itt lenni. — Megtudom, hogy mindennap úszni járnak, atlétizálnak, a labdarúgást is előszeretettel űzik. A kapuiven nagy, piros betűkkel írták fel a tábor nevét: „Szabadság tábor". Az is valóban. A szabottság csodaszép, nagy területe ez, amelyen azok élnek most, akik a múltban a legsanyarúbb, legkegyetlenebb életet élték, szadista őrmesterek és urizáló tisztek karmai között. fiz ormánsági napok szorgalmas előkészítője volt ez a legénység. Hajnaltól estig parkíroztak, emelvényeket, színpadokat, diadalkapukat ácsoltak, önmagukat 's edzették a nagyszabású ünnep légükre, amelyek alkalmából csapatzászlót is kaptak a hálás parasztságtól. Kiváló eredményen elismerése nem maradt el. Délutát megérkezett Fejér Kálmán alezre des, a határvadász zászlóalj parancsnoka és maga köré gyűjtve ' legénységet, megköszönte nekik 'elkes, odaadó munkájukat. Esteledik mikor el hagyjuk a tábort. 4: lutóból visszanézve úgy látszik a 'izenőt-húsz sátor, mint egyetlen soktornyú épület, amely egyre csendeserlö térségen áll. Valóban, egyetlen épület is. Ami összefogja a részleteket, a külön-kűlön egy légeket, az megfoghatatlan, tapint hatatlan, mint a katonákat testvérré alakitó valami. A közösség is egység, sőt; csak a közösség az «gység. K. Gy. mend, Berta József Drávacsepely, Kala Sándor Siklós (Csukma-puszta), Biró István Kishársáiny, Somos Mihály Matty, Dómján István Siklós, Sztepánovics János Beze- dek, Fenyőéi Pál Kiejakabfalva, Szabó András Ivándáida. Ac* látván Sárok, Martina (Bódis) Ferenc Dunaszekcső, Kramer Ilona Gör csönydoboka, Skaliczki Lajos Bár, Molnár József Majs. Példaadóan teljesítették kötelességüket Ez a huszonhét gazda a gabonatermés terén kiváló eredményeket ért el. Ä közösségi munkáiban is az élen jártak és a szövetkezeti mozgalomban valamennyien tevékenyen kivetítése részüket. A mintagazda címre előterjesztett gazdák földjeiket maguk és családjuk munikaerejével művelték meg. és a demokráciával szemben fennálló kötelezettségeiket) példaadóan teljesítették. Áz elért termelési eredményeik - hár- téves tervben kitűzök átlagokat messze túlhaladták ami azt bizonyítja, hogy a kitüntetésre előterjesztettek méltóak a „Mintagazda” címre.' Remélhető hoéfy a mezőgazdasági termeié* egyéb vonalán js ‘alá! majd a bizottság még olyan gazd ' akik a felmutatott munkájuk eredményeképpen ivódnak muta'kornak a megtisztelő cím elnyerésére. Országos mintagazda értekezlet lesz Budapesten A földművelésügyi minisztérium szeptember 8-án és 9-én minta- gazda-ér.ekezlete- rendez Budapes- ‘en a Vasas székházban, Az értekezleten 300 min'agazda vesz részt ovábbá valamennyi főispán 20 polgármester a FÉKOSz és az UFOSz központi és megyei 'átkánál, a NIK kiküldötte, a megyei gazdasági felügyelőségek vezetői, a gazdajegyzők és a MOSzK kiküldöttei. Az értekezlete* Dobi István íö’.d miveiésüqyi miniszer nyitja meg, majd Nagy Imre, az országgyűlés elnöke és Kereszes Mihály földművelésügyi állam'tikár ismertetik a mezőgazdaság fejlődésének irányát. Az értekezle- végén nyuj'tják át a kitüntetéseket a termelési versenyben kivá'ó eredményt elért gazdáknak. ■ V Ötévi kényszermunkára ítéltek egy volh&bundssíervezőt \ népbirásáig Rihmer-tartócsa szerdán délelőtt mondott ítéletet Schmidt Ernő 41 éves ujpetrel földműves háborús és népellenes bün- Perében. A népiigyészség azzal vádolta Schmidt Ernőt, hogy társaival megszervezte az ujpetrei Volks- bund szervezetet és a lakosságot kényszerítette a szervezetbe való belépésre. Azoknak a magyarhű lakosoknak, akik ellent álltak a hitlerista erőszakoskodásnak, az ablakait éa kerítését betörték. Továbbá a vádleit német hadseregbe erőszakkal kény- szerítetf több gazdát. Schmidt E nő 1944-ben mint magyar áilampo'gár a német SS kötelékbe lépett. A vádlott tagadásával szemben a tárgyaláson elhangzott tanúvallomások a vádat teljes egészében igazolták és ezért a népbiróság Schmidt Ernői öt évi kényszermunkára és 10 évi hivatalvesztésre ítélte. — Az ítélet ellen úgy a népügyész, mint a vádlott fellebbezést jelentett I» a NOT-ho*. Emelkedő életsz — • több születés, kevesebb halálozás Mit mondanak a számok Pécs népesedési statisztikájában Az ember életében két kapú játsza a legdöntőbb szerepet. A születés és a halál kapuja ez Az érkezés és a lávozás kapuja. Mindkettő szenvedést, kínt jelen- az ember számára: a megérkezés is és a búcsú is Ami a két kapu közöt- van, az az élet. Ez sem men tes azonban teljesen a szenvedésektől, mert az emberre a sajá: maga, vagy embertársai által okozott szenvedéseken kívül a betegségek légiója leselkedik. A születés, a fertőző és népbetegségek, valamin* a halálozás adataiból a számok hullámzásából minden esetben ki lehet olvasni egy-egy közösség életviszonyai!, szociális körülményeit Miniké', pécsiekei elsősorban városunk adatai érdekelnek. Kilenc év statisztikája fekszik előttünk a születésre és háláló, zásra és a fertőző betegségekre vonatkozólag. 1939-től, az utolsó békeévet kővető esztendőtől az 1947-es év végéig kísérhe jük figyelmmel a lejtőre, majd a felemelkedés útjára lépett ország egy városának életét. Kezdjük talán a születéssel és halállal. 1939. Már az év elejétől kezdve muta koznak a kitörőiéiben levő világháború fekete felhői és a második félévben meg is indul a véres lavina körülöttünk. Mivégre szülessék a gyerek. A vágóhídnak? Ebben az évben 820 gyerek születik, ami ezer emberre átszámítva még 12 születés' sem jelent. Ugyanakkor 881 ember hall meg. Aztán jött a háború, a könnyes búcsúcsókok nyomán tovább emelkedik a születések száma 885-re, de nő a halálozás ts 929-re. 44 fővel fogyott Pécs lakossága. Ez a versenyfutás a szüle és és halál közöt- ‘ovábbra is a halál győzelmével végződik. 1945-ben is a 1105 születéssel szemben 1130-an halnak meg. 125 fővel lett kevesebb Pécs lakossága. 1946-ban 1003 születéssel szemben 1057 a meghaltak »zárna. Ez már a háború sebeinek gyógyulását jelenti. Az 1947 esztendő lényegesen növeli a szüle'ések szórná*, meri 105 fővel több a születés, mint az elmúlt évben és kilenc évre visszatekin:ve Is kevesebb a halálozás, mindössze 852. Pécs lakosságának optimizmusa nyíltkoziik meg a 256 főnyi természetes szaporulatiban és a csökkent halálozási arányszámban. De jelenti ez a szánt egyúttal a jobb életet és a betegségekkel vívott sikeresebb kflzdtmet I«.