Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-26 / 194. szám

1948 AUGUSZTUS 2« DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 $0—60 százalék»* irodaszer meg na karúi ás , raciona fixáit adminisztráció én gyorsabb ügykezeié* a dolgozók érdekében a pécsi OTI miinkaversenyének EDDIGI EREDMÉNYEI A munkás és paraszt dolgozók »gészsógének és munkaerejének kei. az OTI orvosai, ápoló; és isztviselöi már negyedik hónapja Versenyben állnak a felszaporodot nunka mir él tökéle asebb és fenn- ikadásnélkuli teljesítéséért, az in- feteten belüli munkaiegyelem és szorgalom fokozásáért. Az OTI lolgozók a munkaversennyel, cse ekedeteikke! példamutatóan iga tolják és bizonyítják, hogy az OTI valóban a dolgozóké. A munkaverseny első negyed ívében dr. Lovász Pál ügyveze'ő ís Boros Oszkár ügyv. helyettes, i’ersenymegtoízott irányításával az DTI kiadásait igyekeztek csökken leni. ami azzal jár, hogy az Intézet anyagilag megerősöd­ve többet és hamarabb tud Jut- tatul a biztosítottaknak. Ezen a -éren az áprilisi kiadáshoz viszonyítva irodaszer megtakarí­tás terén májusban 7, júniusban ?3 és júliusban 53.5 százaléko értek el. A seiejtpapír további felhasználásával a papírkiadást 68 11 és 20.5 százalékkal, az indigó felhasználást 48 és 60, a ‘ávbeszé- lő költséget több mint 50, a akarítószereket 39—65, a könyv és nyomtatvány beszerzés: 25 szá­zalékkal csökkentet ék a három hónap alatt. A* öntevékenység a verseny motorja Az öntevékeny munkára jellem­ző hogy májusban Csáky Gyu­la az utalványozás leegyszerűsí­tésével és a köl'ség útinapló meq szün:e ésével jelentős papír- és munkaidőmegtakarítást ért el. A törzslapok kiselejtezésé; nagyobb munka‘empóval teljesí ették a se gélyezésj csoport tagjai és a mun ka idejét 14 nappal megrövidítet­ték. Adatok feljegyzésének egy­szerűsítése, a kíselej ezet; karto­nok további felhasználása, egy­más helyettesítése heteken át mind hozzájárult ahhoz hogy a pécsi OTI kerület a munka- versenyben az élen jár. Egyik munkacsoport a másiknak „bedolgozóit", ugyanez megtör tént munkacsoportokon belül is példás ügybuzgalommaí. A segé­lyezési csoportban Bán Kálmán ja vaslatára a fogpótlás adminisz'rá- ciónál az eddigi eljárást iktatás ki öltés és postázás kikapcsolásé va] racionalizálták, idő; és pénz takarítva meg. Ebben a csoport­ban a legöntevékenyebb munkát Sárai Szabó Géza teljesítene. — Potrovics Gézámé heteken ét két ember helyett dolgozott munka- fennakadás kizárásával. Megrövidült az akta útja Az egészségügyi csupornál Kiss Klára a hat éven át fel­halmozódott mintegy 18.000 be- legnyilvántartást lapot rendszer­be csoportosította. zett a könyvelő helye-tesftésére Nyerky László és munkáját hátra- lékmen lesen -eljesíteite. Nem hagyhatók figyelmen kívül az OTI hiva'alsegédei, özv. Hufnagel Já­nosáé és özv. Hucker Györgyné akik a takarítási munkát az előző Munkája eredménye: a régebben kezelt megbetegedett biztosítottak számára nem kell új nyilvántart lapot felfektetni az egyik iqen fontos szakorvosi rendelésnél. A „Kiváló munkás" jelvénnyel kitüntetett Pó h Ilonka és öt tár­sa a vidéki táppénzes betegek já­randóságának számfejtését és pos tázásá- rövidítették több mint fele időre. Kristóf Ilona védőnő ön­tevékenyen felkuiatta a régi tu­berkulotikus és venereás betege- „. , „ két és az üdülésre javasol tanon- blz:'osílc>ttak irAniti őszinte meg^p- coknál számos környezettanul-, csülésael végezték el az OTI dol­mány) végzett, önként jelentke gőzöl. hónapokhoz mérten még nagyobb szorgalommal és tökéletesebben végezték. Ezeket a biztosítottak számára láthatatlan többteljesítményeket a . Baranyából 27 kiválóan dolgozó parasztot terjesztettek fel mintagaztSa kitüntetésre A megyei mezőgazdasági terme-1 lési versenybizottság legutóbb megtartok: rendkívüli ülésén hu­szonhét gazdát jelölt ki, akiket a , Mintagazda" kitüntetésre méltó­nak tart a kalászosok termesztése terén elért eredmények alapján. A kijelölt qazdák a következők: Dóra László József UFOSz járási titkár Felsöegerág, Vörös Ferenc Vázsnok Szilvás! Pál SzalAnta Balázs Józef Mecsekalja-Patacs Standavári Mihály Áfa, Krímii Ist­ván Keszű, Dulka Lajos Nagypál Pátitani'yus János Pécsvárad, Balázs György Sellye Szőke János Csámy osztó, ld. Somogyi János Csány- oszró, ifi. Kanyar János Dencs- háza (Péterfa-puiszta) Dömse Jó­zsef Bükikösd, Kanyar István Bere­Kaszárnya a szabad ég alatt Vajszló határában, festői kör­nyezetben, lombok között és szik­rázó, szabad ég alatt táboroz n 10. honvéd határvadászzászlóalj kiképzöszázada. A látogatót diadal­kapu fogadja, aztán beljebb érve, a készülő ebéd illata. Parkírozott, gondozott utak, felhomokozott, apró terek szépítik a miniatűr sátorvárost, derékig meztelen hon­védek sürőgnek körülöttünk. Bar­nák, mintha a tengerpartról érkez­tek volna és erősek, izmosak mind Bfiüéielr a sütraklw I uralkodni magamon, hogy le ne hcveredjek végig ru dőljek a hűs, tiszta fekhelyen Alig venni észre, úgy elrejtették r> katonaládákat és egyéb holmija kát. Mögöttem szorongva állannl. a sátrak tulajdonosai és figyelik a: arcomat, tetszik-e, amit látok Pedig nincs miért izgulniuk A hr 'illről megérő fegyelem látszik kezemunkájukon Nem a párám dolgoztatott '•<* hanem a met •uöződés Kis S7fl inM pillanatot alatt arcunk ba tereli ■ ‘riss, ázandús levegőt, önkéntele mii nagy lélekzetet veszünk mind nyáján. Irigylem ezeket a fiatal ka •onákat. ök hetek óta szívják ti5 döre ezt a szénaillatú, virágillatn 1evegöt és ezen a gyönyörű tájon múlnak napjaik. Itt sportolnak :tt dolgoznak, tanulnak gondtala nul és vidáman. Szinte mosolyog a szemük, ahogy rámpillantanak Most ár t'özfiok Török Zol­tán száza tos, a tábor parancsnoka Fiatal ember még. fele életrövel és derűvel. Megkér­dezem tőle, ml a célja e nyarai- tat ásnakf — Nem -nyaralás ez — feleli — hanem az átlagosnál fával foko­zottabb kiképzés. Eltérően a lak­tanya-kiképzéstől, a táborozás na­Lálogatás a határ­vadasatok kiképző- századának Szabad­ság-táborában gyobb önállóságra nevel. A határ- őrsökből válogattuk ide ezt a szá­zadot, de természetesen, ezen a kiképzésen mindegyikük átesik majd. I Egv honvédet kérdezek meg; néz­zük a le­génység szemével ezt a mutatós tábort. Mészáros iSándor honvéd kéthónapos katona áll Jöttem Alikor nyilatkozásra kérem, első pillanatban zavarba jön. Nem fél szeg, csak érzi. hoyg fontos, amit mondani fog. — Nagyon jól érzem magam itten szólal meg — és sokat tanul­tam eddig. .4 nevelöórák alatt egy új világ nyílott meg előttem '.egszivesebben a ncvelőárákat Iá ogatom és nagyon szeretem < harcászatot is. Tudom már azt. hogy mit jelent ’a jó, tökéletes ki­képzés Az is fontos, hogy politi kailag teljes tájékozottsággal bír iunk, hogy megismerjük a demo 'erotikus honvédség feladatát Sebestvén György [ családi han ————— gulatot di­cséri elsősorban. — Testvérek vagyunk itt mind­nyájan — mondja halkan — és jó itt lenni. — Megtudom, hogy min­dennap úszni járnak, atlétizálnak, a labdarúgást is előszeretettel űzik. A kapuiven nagy, piros betűkkel írták fel a tábor nevét: „Szabadság tábor". Az is valóban. A szabott­ság csodaszép, nagy területe ez, amelyen azok élnek most, akik a múltban a legsanyarúbb, legkegyet­lenebb életet élték, szadista őr­mesterek és urizáló tisztek karmai között. fiz ormánsági napok szorgalmas előkészítője volt ez a legénység. Hajnaltól estig parkí­roztak, emelvényeket, színpadokat, diadalkapukat ácsoltak, önmagukat 's edzették a nagyszabású ünnep légükre, amelyek alkalmából csa­patzászlót is kaptak a hálás pa­rasztságtól. Kiváló eredményen elismerése nem maradt el. Délutát megérkezett Fejér Kálmán alezre des, a határvadász zászlóalj pa­rancsnoka és maga köré gyűjtve ' legénységet, megköszönte nekik 'elkes, odaadó munkájukat. Esteledik mikor el hagyjuk a tábort. 4: lutóból visszanézve úgy látszik a 'izenőt-húsz sátor, mint egyetlen soktornyú épület, amely egyre csendeserlö térségen áll. Valóban, egyetlen épület is. Ami összefogja a részleteket, a külön-kűlön egy légeket, az megfoghatatlan, tapint hatatlan, mint a katonákat test­vérré alakitó valami. A közösség is egység, sőt; csak a közösség az «gység. K. Gy. mend, Berta József Drávacsepely, Kala Sándor Siklós (Csukma-pusz­ta), Biró István Kishársáiny, So­mos Mihály Matty, Dómján István Siklós, Sztepánovics János Beze- dek, Fenyőéi Pál Kiejakabfalva, Szabó András Ivándáida. Ac* lát­ván Sárok, Martina (Bódis) Ferenc Dunaszekcső, Kramer Ilona Gör csönydoboka, Skaliczki Lajos Bár, Molnár József Majs. Példaadóan teljesí­tették kötelességüket Ez a huszonhét gazda a gabona­termés terén kiváló eredményeket ért el. Ä közösségi munkáiban is az élen jártak és a szövetkezeti mozgalomban valamennyien tevé­kenyen kivetítése részüket. A min­tagazda címre előterjesztett gazdák földjeiket maguk és családjuk munikaerejével művelték meg. és a demokráciával szemben fennálló kötelezettségeiket) példaadóan tel­jesítették. Áz elért termelési ered­ményeik - hár- téves tervben ki­tűzök átlagokat messze túlhalad­ták ami azt bizonyítja, hogy a ki­tüntetésre előterjesztettek méltóak a „Mintagazda” címre.' Remélhető hoéfy a mezőgazdasági termeié* egyéb vonalán js ‘alá! majd a bi­zottság még olyan gazd ' akik a felmutatott munkájuk eredmé­nyeképpen ivódnak muta'kornak a megtisztelő cím elnyerésére. Országos mintagazda értekezlet lesz Budapesten A földművelésügyi minisztérium szeptember 8-án és 9-én minta- gazda-ér.ekezlete- rendez Budapes- ‘en a Vasas székházban, Az érte­kezleten 300 min'agazda vesz részt ovábbá valamennyi főispán 20 polgármester a FÉKOSz és az UFOSz központi és megyei 'átká­nál, a NIK kiküldötte, a megyei gazdasági felügyelőségek vezetői, a gazdajegyzők és a MOSzK ki­küldöttei. Az értekezlete* Dobi Ist­ván íö’.d miveiésüqyi miniszer nyitja meg, majd Nagy Imre, az országgyűlés elnöke és Kereszes Mihály földművelésügyi állam'ti­kár ismertetik a mezőgazdaság fej­lődésének irányát. Az értekezle- végén nyuj'tják át a kitüntetéseket a termelési versenyben kivá'ó eredményt elért gazdáknak. ■ V Ötévi kényszermunkára ítéltek egy volh&bundssíervezőt \ népbirásáig Rihmer-tartócsa szerdán délelőtt mondott ítéletet Schmidt Ernő 41 éves ujpetrel föld­műves háborús és népellenes bün- Perében. A népiigyészség azzal vá­dolta Schmidt Ernőt, hogy társai­val megszervezte az ujpetrei Volks- bund szervezetet és a lakosságot kényszerítette a szervezetbe való belépésre. Azoknak a magyarhű lakosoknak, akik ellent álltak a hitlerista erő­szakoskodásnak, az ablakait éa ke­rítését betörték. Továbbá a vádleit német hadseregbe erőszakkal kény- szerítetf több gazdát. Schmidt E nő 1944-ben mint magyar áilampo'gár a német SS kötelékbe lépett. A vád­lott tagadásával szemben a tárgya­láson elhangzott tanúvallomások a vádat teljes egészében igazolták és ezért a népbiróság Schmidt Ernői öt évi kényszermunkára és 10 évi hivatalvesztésre ítélte. — Az ítélet ellen úgy a népügyész, mint a vádlott fellebbezést jelentett I» a NOT-ho*. Emelkedő életsz — • több születés, kevesebb halálozás Mit mondanak a számok Pécs népesedési statisztikájában Az ember életében két kapú játsza a legdöntőbb szerepet. A születés és a halál kapuja ez Az érkezés és a lávozás kapuja. Mind­kettő szenvedést, kínt jelen- az ember számára: a megérkezés is és a búcsú is Ami a két kapu kö­zöt- van, az az élet. Ez sem men tes azonban teljesen a szenvedé­sektől, mert az emberre a sajá: maga, vagy embertársai által oko­zott szenvedéseken kívül a betegségek légiója leselkedik. A születés, a fertőző és népbe­tegségek, valamin* a halálozás adataiból a számok hullámzásából minden esetben ki lehet olvasni egy-egy közösség életviszonyai!, szociális körülményeit Miniké', pécsiekei elsősorban városunk adatai érdekelnek. Kilenc év statisztikája fekszik előttünk a születésre és háláló, zásra és a fertőző betegségekre vonatkozólag. 1939-től, az utolsó békeévet kő­vető esztendőtől az 1947-es év vé­géig kísérhe jük figyelmmel a lej­tőre, majd a felemelkedés útjára lépett ország egy városának éle­tét. Kezdjük talán a születéssel és halállal. 1939. Már az év elejétől kezdve muta koznak a kitörőiéiben levő világháború fekete felhői és a má­sodik félévben meg is indul a véres lavina körülöttünk. Mivégre szülessék a gyerek. A vágóhídnak? Ebben az évben 820 gyerek szüle­tik, ami ezer emberre átszámítva még 12 születés' sem jelent. Ugyanakkor 881 ember hall meg. Aztán jött a háború, a könnyes búcsúcsókok nyomán tovább emel­kedik a születések száma 885-re, de nő a halálozás ts 929-re. 44 fővel fogyott Pécs lakossága. Ez a versenyfutás a szüle és és halál közöt- ‘ovábbra is a halál győzelmével végződik. 1945-ben is a 1105 születéssel szemben 1130-an halnak meg. 125 fővel lett keve­sebb Pécs lakossága. 1946-ban 1003 születéssel szemben 1057 a meg­haltak »zárna. Ez már a háború sebeinek gyó­gyulását jelenti. Az 1947 esztendő lényegesen nö­veli a szüle'ések szórná*, meri 105 fővel több a születés, mint az elmúlt évben és kilenc évre visszatekin:ve Is kevesebb a halálozás, mindössze 852. Pécs lakosságának optimizmusa nyíltkoziik meg a 256 főnyi termé­szetes szaporulatiban és a csökkent halálozási arányszámban. De jelenti ez a szánt egyúttal a jobb életet és a betegségekkel vívott sikeresebb kflzdtmet I«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom