Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-20 / 190. szám

1948 AUGUSZTUS 20 DUNÁSTUL! NAPLÓ ARDAY ISTVÁN kiegyenesíti a derekát Mire jutott haját erejéből egj ötholdas újgazda? Szerte a határ « déli nap verő- lényében izzik — a csupasz tar­lók mellett a naptól fonnyadó sárguló kukoricaszárakat suhog­tatja, recsegteti az enyhülést ho­zó langyos szél. Az út jobbolda­lán pirostejk-enóós asszonyok, vidám oótaazó mellett a szilvát «zürete- lik, — a hajlásúban a ‘.ikkadt lo­vak nehezen vonszolják maguk után a megrakott szénásszekeret a kapaszkodóra. A kis házak ka púi nagyrészt be vannak zárva; asszony, ember, gyermek kinn van a mezón. — Ott fen; a jobboldalon, ott az a kis cserápfedeles, Arday István bár® — mutatja egy bámészkodó pász­torgyerek. ' Egyszerű kis parasztház, apró ablakokkal, rozoga kerítéssel. — Ilyen valamennyi épület ezen a patacsl utcán, ez udvarok szűücek látszik, hogy amikor a házak épültek, gazdáiknak még nemigen volt szükségük istállóra, színre, szérűre. Arday István háza alig néhány négyszögölön terül el. A gazda az udvaron a magyar pa­raszt ösztönös idegenségével fo­gad, az asszonyok zavartan né­zegetnek ki a konyhából, azonban a beszéd közben csakhamar meg oldódik a hangulat, — az asszo­nyok is kijjebb ereszkednek és a konyhaajtóból közhe-köZbfe .szól nak a besaélgetésbe. Mi is foglalkoztatja ma a parasztembert? A fejadag, a beszolgáltatás, a termés, az adó A beszéd a megszokott panaszko- dássál kezdődik: — Kevés a ke­nyér, szűk az élelem, nem futja ruhára, bajok vannak a gazdaság ban — no meg sok a földitörlesz­tési járulék ú az adó. Lassan kibontakozik az egész paraszt­család élete, sorsa a beszéd fona­lából. Arday Istvánnak a felsza badulás előtt .mindössze egy kis hold rossz földje volt, napszámba járt, a nagygazdáknál szolgált, nehezen tengette életét. Évekig koplalt nélkül ózott. Kiig a háború előtt kis házát fe' tűdita építeni, A harcok sorén a tető és a falak- egy része meg­sérült, újra kellet* kezdem min­dent. Ekkor már • Arday azonban szabad ember, a maga ura letr — a -papi főidet felosztották, neki öt hold jutott. Nem a legjobb föld, de föld és végre a sajátja. A küzdelmes hónapok és eszren- 'dök azonban még nem múltak el Fold már volt, de nem volt hozzá i állat, nem volt hoz/á szerszám, bem volt egy kocsija, nem volt &gy jó ekéje, maga a falu sem a leggazdagabbak közül való. Hozzá jött még, hogy az első gazdasági év végéig jogtalanul a káptalan használta a földet és az újgazda csak ősszel foghatott hozzá a Újunkéhoz, öt hold nem nagy föld, kevés egy családinak — emelletl üunkára kellett még menni a Sandának, aki öfeszeszorftotr fogak­kal harcolt az előrejutásért. Az aredimény? Az istállóban két szép 16 ficánkol az egyiket nemrégen vette 1600 forintért, — Nagy pénz ez leérem, — mondja, — ha a sajál DUNÁNTÚLI NAPLÓ POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKS7ÁMA: 313.064 földükből kell kihozni. Lássa, üres a disznóól, csak Így tudtam lovat venni, hogy a hízóról le­mondtam. Vettem ám szekeret is, — mutatja a hosszú erdei kocsit az árnyékban, — eddig 2000 fo­rintba került. A földreform során egy tehe­net is kapott a gazda, ennek most született borjója. Az udvaron szerte baromfiak kapirgálnak, -y ezzel szívesen foglalkozik az asz- szony. Az idén a főidőn takar­mányt, cukorrépát, kukoricát és gabonát termelt a gazda, másfél holdról 19 mázsa kenyérgabonája lett, amj nem sok, de ha az adó­ját kifizeti, akk-or éppen megma­rad a vetőmag és a család fej­adagja. Arday István Keményen megve­tetle a lábát a kiosztott földön. Két nagyob baoska gyermeke vau, a tizenhat­éves fiú! most fogja be a mun­káiba, a kislány még iskolába jár, a harmadik most februárban szü­letett. A születő gyermek jelké­pezi azt a bizalmat, amelyet min­den nehéz küzdelme ellenére Ar, day István a demokrácia fejlődő rendije iránt érez. Persze sok még a baj é* bizony a konyhában rit­kán kerül hús a fazékba — a kenyéT csak most fehér qz aratás után és nehezen tellik «'föld ho­zamából cipőre, ruhára. A küz­delmek keményre Rántották a gazda arcvonásait. — Megfojtja az embert az ö! hold főid, — mondja, — ha lob­ban akarom tartani az állatokat, legalább még kél hold kellene takarmánynak. Van egy hold juttatott rétem, azután üteg 94 kiló búzát kérnek adóba', úgy­hogy sokan le is akarnak mon­dani róla. Nézze, ez a rosst kamra az iséálló, — nappal a lo­vak vannak benne, éjjel a tehén a bgrjúval — akkor a lovakat a szalmakazal alá fektetem, ahova egy mélyedést vágtam. Építkezni szeretnék, az udvarban alig lehet térülni-fordulni. A sok panasz köz­ben azonban már filcsillan a remény Is Hitelt szerzek és felépítem az istállót, — mondja. — Látja ott, azt a szomszéd telket, csupa gaz és « tulajdonosa néni műveli, nincs hasznosítva, ezt kellene va­lahogy megszereznem, jó lenn* kis veteményesnek, nem is nyug szom addig, amíg el aem érem. Arday István még kemény har­cot folytat a földdel, kemény küz­delmet vív a megélhetésért, de már látja mag« előtt a hplnapot. Versenyben állunk a régi gazdákkal, — meséli, — de n| yen verseny ez, — azoknak jó lovaik, Jó ekéik, szerszámaik — nekünk gyenge állataink vannak, soknak még lova ^Incs, csak tehe­neket foghat be' a járomiba, a szer­szám , is tossz. De azért nem hagyjuk magunkat — mondj|a, — bízunk a szövetkeze ben Is, amely még csak most alakút, meg, de már « mi részünkre biztosítja a gabonafelvásárlás­ból származó hasznot nem a terménykereskedőknek. — Arday István mecptörli kezefejéve] izzad: homlokárt és kiegyenesedik, i— Látja, ott lenn új falu születik, — mutat széles mozdulattal a kis domb alá, — a mj falunk, azoké akiknek eddig sose volt hangjuk. A kislány lenn játszik a fa alatt, a nagyobbik fiú ostort ké­szít; az asszonyok még soká mo­solyognak, amikor visszanézek a göröngyös útról. (Pl! Elkészítették a két éj pécsi kirze:i általános iskola területi beosztását A pécsi tanfelügyelőségen már teljesen befejezték az új tanév elő­készítését. A különbözeti és javitó- vlzsgálatokat augusztus 3—31-én, a bgiratánok-at szeptember 1—2-ián kell végrehajtani, az ünnepélyes tanévnyitás napja szeptember 3, a rendes tanítás pedig szeptember 6-án keD meg­kezdeni. Befejezte a tan felügyelőség Pécsett az általános iskolák körzeti beosz­tását. A beosztás lényegében azo­nos a tavalyival, azzal a változta­tással, hogy * ftutankötelesek ré­szére a Fürdő utcai volt Izraelita Iskolá­ban körzeti iskolát létesítettek. Nem alakulhatnak ki „úri iskolák“ Ide tartozik a Munkácsy Mihály utca tengelye, a Jókai tér kelet­nyugat irányú középvonala, a Rákó­czi ut és Rét utca tengelye, a pá­lyaudvar egész területe, a Pécsi Víz medervomala, a Légszeszgyár utca vonala, á Batthyány utca, Alsó és Felső Malom utca tengelye, a Mun­kácsy Mihály utca torkolatáig. A fenti körzetbe tartozó leány­tankötelesek a Szabadság-úton lévő volt református leánynevelő­intézetbe fognak járni. Uj körzeti általános iskolát szer­veztek a volt- Plus gimnáziumban fiú és leányian köteleseik részére. Ennek az új körzeti iskolának ha­tára ;a Megyeri ut, Rókus utca. Makár utca, Rókusalja tengelye,'a Xavér domb észak-déli tengelyvo­nala, a Boszorkány ut tengelye, to­vábbá a város határa és az lstem- kuti iskola körzetének határa. A tanfelügyelőség közölte műn- , katársunkkal, hogy a tankötelesek csak a körzetükbe tartozó iskolákban folytathat Iák tanulmányaikat. mert meg (akarják akadályozni, hogy úgynevezett „úri iskolák” ala­kuljanak ki. Tanerőkben ' nem les* hiány Megnyugtató választ kaptunk a tanfelügyelőségtől arra vonatkozó­kig is, hogy tanerők terén sem 'esz fennakadás. A szükséges új tanerők kinevezé­se már megkezdődött. Pécsett kitatarozott és rendbe­hozott iskoláik várják majd a gyer­mekeket, a falusi iskolák helyreál­lítása és csinosítása is folyik az MDP által kezdegvényegett „Dol­gozók az Iskoláért” mozgalom ke­retében. — Közölték velünk azt is, hogy Mohácson két körzetbe, a külvá­rosi és belvárosi körzetbe osz­tották az általános Iskolásokat. A külvárosi tagozatban a fiuk lá­nyok együtt járnak, a belvárosi kör­zetben a fiuk a Szabadság úti, a Jánvok pedig a Széchenyi téri is­kolába járnak. Felvilágosításul közli a tanfel- ügyelőség a szülők felé, hogy a falusi ifjúság Is köteles elvé­gezni az általános Iskola nyolc osztályát, illetve t5 éves kor be­töltéséig úgy a fiuk, mint lá­nyok Iskolakötelesek. A beiratkozást szigorúan ellenőrzik és az Iskolamulasztók szüleit meg­büntetik. < Uí, korszerű házakat kapnak a királyegyházai új gazdák 18 családi ház rövidesen teljes®» eikéssfil Lemenőben van a nap mikor fülig porosán el­érem Királyegyházát. Nagy a por, mert nagy a forgalom. Zsákokkal, szalmával tengelytörésig megrakott szekerek váltják egymást, haza­térő disznókondák verik fel a port. Falun ilyenkor nincs pihenő­idő. A községi tanács házában mégis egy pihenő csoportot talá­lok. Persze ők nem tartoznak a faluhoz. Pécsi kőművesek, akik a királyegyházai családi házakat épí­tik az újgazdák számára. 20 ház van épülőben, ebből már 18 majd­nem kész, csak - az ablakok hiá­nyoznak. Elbeszélgetek az épitő- munkás elvtársakkal. Ketl ilyenkor a pihenőidő — mondja egyikük — mert r\ehéz a munka. Bontási anyagból' építjük a házakat, hogy ol­csóbbak legyenek, fél is negyed téglákból rakjuk össze a falakat, ez pedig azt jelenti, hogy kétszer, sőt négyszer több mozdulatot kell végezni ugyanannyi fal felrakásá­hoz, mint egész téglákkal, viszont a teljesítményben nem akarunk le­maradni a többiek mögött, meg aztán meglgértflk, hogy ősszel be­költözhetnek. Lesnyik István elvtár; büszkén mutatja az új házakat. Ott sorakoznak katonásan az or­Július hóban egy csöndes cső- portkiádlírása volt képzöművé- szemknek'a Városi'' Múzeumban A rendes múzeumi látogatási idő alatt így is szépszámú közönség látogatta a tárlat or. Főleg idegen vendégeink vették igénybe a mú­zeum ItácTgatásAt. így a képek megtekintésére is sor került a szünidő alatt. Jelenleg a „Város és falu" építészet] kiállításia áll a közönség rendelkezi éré. Az „Or­mánsági (kiá!líiás"-on szintén részt- vesznek, meghívásra, képzőművé­szeink. A Vajszló nagyközségben augusztus 19-én megnyíló kiállí- •ásra mintegy 40 müve* küldtek képzőművészeink s a megnyitón is képviseltetik magukat. É tárlat anyag« az iskolák részére egy más beosztásban továbbra is Pé­csett marad. A helyi kiállítások sorrendije a legutóbbi beosztás szerint a kővet­kezőképpen alakul: szeptember hó 5—12. között a püspöknádasdi művésajtelep kiállítása lesz az év­adnyitó. E tárlat egyúttal Palko- vics Lajos szobrászművész bemu­tató gyűjteményes kiállítását foglalja magáiban. Palkovics, — atnin^ már arról megemlékeztünk idei fftunkcdiMe — huzamosabb időt töltött újabb dolgainak kivitelével a püspök- tádasdi müvésztelepen. Munkái­nak jórésze máris beérkezett a szabadszervezet hivatalos helyisé­jébe. E tárlaton a festők közül Kelle Sándor műveivel fogunk ta­lálkozni. Kelle a püspöknádasdi mi vésztelepen készült tanulmá­nyait, főleg afcvarelljeit, eddiqmég nem állította ki. Azonkívül: Vlarlyn Ferenc, Nikeiszkv Géza, Miklósi Gyula/ Thury Nagy Sán­dor, Bizse János, Érdi Győző, Bolvári Alajos, Mertlich László, műveivel állunk szemben az ér­dekesnek Ígérkező tárlaton, ame- yen valószínűleg budapesti ven­dégeink is rósztvesznek. Szeptember 19—26. között Túry Magy Sándor új müveit látjuk. — Míg október 3-tól 10-ig Klug K, György gyűjteményes kiállítása íöyetkezik, moly után budapesti zendég: Gáborjáni Szabó Kálmán főiskolai tanár festőművész állítja kn a pécsi szabadiszervezet kere­tében új műveit október 17—24 között. Majd október 31-től no­vember 7-ig budapesti megnyitó­val a pécsi képzőművészek nesz­tora, a „Mecsek festője": .Niíkel- szky Géza mutatja be legújabb munkásságát. E gyűjteményes ki­állítás után Gádor Emil új fest­ményeit látjuk november 14—21. között. Szinte új fejezetet képez no­vember 28. és december 5. közö‘t a szegedi művészek beimratko- zása — cserekiálHtásos alapon, mely mozgalomról annakidején már megemlékeztünk. Ez évben még december 12—19. között a szervezet legfiatalabb tagja és erőssége: Bizse János tmu:a‘ja be az Uj Színek és Fények terén leg­újabb műveit] befejezésül pedig Király János új gyűjteményes tár­latára kerül a sor december 22-tő} 1949. január 1-ig. Mind e kiállítások a Városi Múzeum földszinti új kiállító ter­mében lesznek megtartva s azok­ról a maguk idejében közelebbről szólunk. . i üifiüitfri.i (—a.) szágút mellett .Mindegyiknek a homlokzatán évszám: 1948. Ez az évszám fogja hirdetni a mai gaz­dák gyermekeinek és unokáinak, hogy a magyar demokrácia három év alatt nemcsak . földet, hanem ahhoz új házat is adott az addig nincstelen dolgozó parasztnak. Bemegyünk az egyik ház­ba. A ház gazdaasszonya éppen takarítja a nappali szobát. Szinte élvezettel simogatja törlőrongyával a sima kőkockákat. A ház újszerű beosztása célszerű és egyszerűsé­gében is szép. A nappali szobától boltozatos ajtónélküli nyílás vá­lasztja el a konyhát, amit majd függönnyel fognak elfedni. Maga a ház nem nagy, de jnur úgy épí­tették, hogy a család szaporodá­sával meg lehessen' toldani. Élőre ■megépítették az ajtónyitást, ami a toldott részbe (jtvezet, sőt az új épületrész számára megvon már a kémény is. Így akármikor rneg- toldhatiák a házat úgy, hogy a „ragasztás“ meg sem látszik. Nem cftnda, ha büsz­kék a pécsi építőmunkások az ott végzett munkára. A rossz építő­anyag ellenére is a bérjegyzékek f20—130, sőt lW/o-os teljesítmé­nyekről számolnak be, amellett a házak minden részletükben kifo gástalanok. A királyegyházai újt/azdák, akik­nek a régi rendszer csak nyomo­rúságos cselédviskókat juttatott, rövidesen saját házaikba költöz­nek. Végre annyi szenvedés után lesz hazájuk, mert otthont épít nekik a népi demokrácia ... Órát ékszert Benczen!eilner!äl Irgalmasok-u. 1. Telefon 21-93 javítások !ífóllár,sal124é-

Next

/
Oldalképek
Tartalom