Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-19 / 189. szám

Egyséffbontóh kudarca Ai «mariik«! impartfljlranu» «Args *zAk*z*rvezoti ftgyn öltéi ismét a •mnkásegység megbontásán tára- do znak. Ezúttal Olaszországot sze­melték kl Gäpoatel, hogy « vá- hwztáisofc előtt «lakúit Demokra- ttkue Arcvonal és a munkáspártok közös frontját szétzúzzák ét csa­pást mérjenek ax olasz munkás- osztály harcokban kipróbált egy­ségére. Bizonyára bőven jut ame­rikai pénz a Saragat pArt vezetői­nek megvásárlására, akik hajlan­dók arra, hogy a szocialista párt Jobbszúrnyámk segítségév«!, az ingadozó centrum által vezetett pártot — a „szociáldemokrácia egységének" hamis illúziójával — • nagy trösztök é* a nemzetközi reakció oldalára csalják. Ebben a páBanatbaa még asm tudni, milyen eredménnyel Jár majd az a müánój értekezlet, ama!yen a saodatista pártnak vá laeztanla kall a két tábor között. Ebben a pillanatban még nem is­meretes, mennyire látják meg az «lasz szocialista vezetők a Saim- gat párt kaméleonszerű szfakválto­zását. amellyel a „balszárny" a bárt vezetőinek, Saragat&ak és Tombardonak a de Gasper! kor- pányból történő ldválásá,t köve­ten. Ax azonban biztos, hogy az olasz munkásság már eleve dön­tött és kimondta a maga ítéletét m egység mellett, elsősorban az zrtcdsá hetek halaimat» sztrájkjai­ban, közöttük a Togliatti elleni aljas merénylettel szembeni tilta­kozás alkalmával. A olasz dolgozók leKynerték a Karagat-Jéle „szocialisták” szere­pét és megismerték az amerikaikat kiszolgáló Gasperi kormány poli­tikájának következményét, a nö­vekvő gazdasági válságot, az olasz Iparnak az amerikaiak kezébe va­ló jutását, a munkanélküliséget és a nélkülözést. Ezért kovácsolódik egyre szorosabban pártkeretektöi függetlenül — opportunista és mun­kásáruló saragatieta és jobboldali szociáldemokrata vezetők árulása és mesterkedése ellenére — a mun­kásegység olyan erővé, amely he- gyeket képes megmozgatni, amely képes arra, hogy egyre eTedmé- •nyesebb harcokra vezesse az olasz dolgozók millióit az imperialisták és lakájaik ellen. A munkásárulók nemcsak Olasz­országban, Angliában is működés be léptek és kcuimunistaellenes hecceket provokálnak a szakszer­vezetekben, asszisztálnak a brit kormány faslsztaszellemü rendsza­bályaihoz. «melyekkel zaklatják és üldözik a haladószeflemű állami alkalmazottakat. Finnországban a munkásáruló Fagorholin kormány alakítását erőszakolták ki, hogy Aláírták az áj tatai alkotmányt, amely megszüntette az • \rialista hatalmak kiváltságait Amerika, Anglia és Franciaország képviselői nem fogadták el az egyezmény* A Duna-érfefrezíeten részévével országok képviselőinek felszólalásá­val szerdán lezajlói: az értekezlet munkájának utolsó előtti szakasza. Délután sor került a szavazásra. Az új' dunai alkotmány, amelynek alap­ja • szovjet tervezet, megszünteti a mutt igazságtalan állapotát, amikor * Duna felett nem a dunai néztek, hanem Anglia és Franciaország uralkodtak. Az új dunai alkotmány biztosítja, azt, hogy a Duna minél jobban ki­ló legyen gazdasági kapcsolatok kiépítésében. Biztosítja egyúttal hogy a duna szabad hajózás elve ne adjon jogot a dunai népek szuverenitásénak megsértésére. Az értekezlet során a nyugati ha­talmak kiküldötte! mindent, elkövet- tej-, hogy fenntartsák az imperial'sta hatalmak régi kívánságait, azonban az értekezleten teljes mértékben győzedelmeskedett a népek egyen­jogúságán cs ,Jggetlenségén «la­puló baráti együttműködés szelle­me. Győzőit « baráti egyfiítmfitftdés szelleme A szerdai ülésen Vismszkij szov jet kiküldött bejelentette, hogy bár a külügyminiszterek tanácsa kél szavazatot biztosított a Szovjet­uniónak a Duna-bízott ságban. Szovjetunió tiszteletben tartva a du­nai országok egyenlőségének elvét, lemond erről <a jogról és a Duna-bizoltságban a Szovjet­uniót és Szovjctukrajnát csak egy tag fogja képviselni. Ezután az egyes országok kép­viselői nyilatkoztak az új dunai al­kotmányról. Az Egyeséi'* Államok. Anglia és Franciaország képvisel® kijelentették, hogy nem ír ják alá az új alkotmányt és érvényben lévőnek tekintik az 1921 évi dunai egyezményt. BfofoPítoífált « dana? Jiajóssí'w «sutába cl tágját Az angolszász zsoldhan álló osztrák reakció képvise'őie szintén jogie-n- íartással ft. A dunai országok kép­viselői sorban válaszoltak az angol­szászok kijelentéseire. Molnár Erik hangoztatta, hogy a dunsmenti államok a leghaíár rozotabban visszautasítják azokat az imperialista törekvéseket, ame­lyek a nyugati országok képvise­lői részéről az értekezleten állan­dóan megnyilvánulnak. Az új alkotmány megfelel a. dunai népek érdekeinek és más népek ér­dekeinek ». amelyek a Danán sza­badon akarnak hajózni. A román, csehszlovák és bolgár JriVüMött "s heson'ó érjjiemben szó­lalt fel, maiid a vitát Vrsiflsijrii beszéde zárta le. Vismszkij mindenekelőtt meg hocv az úí dunai alkotmány biztosit; a dunai hajózás szabadságát. mmí letéritaék az országot « Sxov- i «Utalóval való azoroa azővatség, u ország függetlenségének meg­védése útjáról az Imperialista ter­vek érdekében. A finn «zodál- lemokraták a gyáazosemlékfi Tan-! ver és Mannerhelm méltó örök5- j ■ein ok bizonyulnak, amikor a kom- nMmlsta párt vezetése áflé népi demokrattkue arcvonal nélkül a jobboldalra támaszkodva alakítot­tak kormányt a nemzetközi reak­ció sugallatára. Azonban Finnországban és Olasz- j országban, Angliában és Francia-' országban is egyre szőkébb lesz a talaj a műnk Csérül 6k lába alatt. Pártéban a becsapott és félreve­zetett szocialista párttagok nyilvá­nosan tépik azét azokat a pártig«-! zotványokat, amelyéket Bl um, Ka­nadier, Much és társainak szé­gyenteljes árulása gyed ázott meg! és tömegesen csatlakoznak a fran­cia munkásosztály egyetlen hatalmas pártjához, az tmperialtr- mns elleni harc bátor szervezőjé­hez a Francia Kommunista Párt- hor. ' Mialatt Joohaux mnnkásáruió és egysé^bontó jobboldali szakszer­vezeti vezető ,a hírhedt „Force Chrvrlere” vezére Reynaudnál ki­lincsel, addig a francia gyárakban sorra születnek meg a közös ak­ciók, ^melyekben együttesen vesz­nék részt a CGT, a keresztényde­mokrata és a szákadár-ozocialista szakszervezetek tagjai Olyan el­söprő erővel jelentke a franci a dolgozó milliók körében az egy­ség gondolata, hogy még a szak­szervezeti vezetők is kénytelenek szembefordulni a Marié kormány katas rtrófapoli fikájával. Mialatt Reynaud hírhedt pénz­ügyi tervében felemelt élelmiszer- adagokat, stabil béreket és árakat ígér a munkásoknak, addig egyre romlik a frank, addig egyre keve­sebb a munkások reálbére, egyre több munkás kerül az utcára. Hz az amiért az „Humanité" legutóbbi cikkében a Marié kormányt „blöff kormánynak” nevezi, ez az. ami megteremti a mesterségesen szét­választott szakszervezetek harcj egységét, ami ismételt hatalmas- erejű megmozdulásokra készteti a öntudatra ébredt francia dolgozó- kát. A szocializmus árulói még |deig-óráig tetszeleghetnek a ha­talom dicsfényében az amerikai szuronyok és dollárkötegek háta mögött, de a nemzetközi politiká­ban és a munkásmozgalmon belül is a döntö szót azok a dolgozók fogják kimondani, akiket kemény­re edzett a békéért és demokrá­ciáért folytatott hősies harc, akik felismerték igazi ellenségeiket. Végrehajtásának legfőbb biztosí­téka az a lény, hogy az új Duna- bixottságbart a parti államok kép­viselői vesznek részt. A Szbvjet- unió üdvözli az új dunai egyez­ményt, amely visszaállítja a dunai államok jogait, biztosítja a hajózás szabadságát ' és a világ minden békés országá­nak a javára szolgál. Visinszkij beszéde után az érte­kezlet az ülést délutánra halasz tóttá, amikor la sor került a sza­vazásra. A szavazásban az angol és francia kiküldött nem vett részt. Az értekezlet az általános bizott­ság által elfogadott új dunai al- kotmánytervezetet 7:1 arányban általánosságban és részleteiben is elfogadta. lapzártakor jelentik, hogy a du­nai alkotmányt szerdán este 7 óra- kbr aláírták. Amerika, Anglia és Franciaország képviselői nem írták alá az egyezményt. Egyre romlik a francia belpolitikai helyre! Kedden éjjel a francia kép­viselőház 335 szavazattal 205 elle­nében .úgy döntött, hogy a pénz­ügyi reform tervét nem kell jóvá­hagyás végett bemutatni a parla­mentnek. Ezzel hallgatólagosan fel­vetette a bizalmi kérdést. Duclos beszédét a szocialista padsorokban is nagy figyelemmel hallgatták. Ennek ellenére vala­mennyien a kommunista javaslat eilen szavaztak. 59 képviselő nem vett részt a szavazásban. Franciaország területen újult erő­nél lángolnak fel a kormány telj­hatalma elten tiltakozó mozgal­mak. A számos helyt l megvaló­sult szakszervezeti egység azt bi­zonyítja. hogy a francia munkás­ság elszánta magát a rendeleti tör­vényhozás elírni fovábhi harcra. A pirlskörnyéki repülőgépgyár 600 alkalmazottja kedden tüntetett a pénzügyminisztérium előtt. Marseille-ben több gyár munkás­sága figyelmeztető sztrájkba lépett, a villamostársaság alkalmazottai pedig -csütörtökön 24 órás sztrájk­ba kezdtek a többi városi üzem dolgozóival együtt. így tehát csü­törtökön teljesen megbénul Mar­seille közlekedése. Hasonló tünte­tések és figyelmeztető sztrájkok zajlanak le a többi kikötővárosban is. A Humanjfé szerdai ^szórna rámutat arra, bogy a kommunis­táknak a korit.' nyból való eltávo­lítása óta nöaekszik a dolgozók nyomorúsága. Érthető, hogy ilyen körülmények között a kormány fél az általános választások megtar­tásától. Amióta az új kormány ár­csökkentő politikájú elkezdődött, a húsárak 100 frankkal emelkedtek. Jugoszláv batárörőK agpnifták Jivaiovlcs vált vezérkari flsIStöt, alti Romániába akart menekülni a be!grádi vezetők terrorja elül Belgrádiban hivatalosan bejelen-1 érték, hogy Jovarovic* táfcorno-l kot, a jugoszláv nemzeti telszaba- dító hadsereg volt vezérkari főnö­két, ' a határőrök, amikor Románia felé igyekezett menekülni, agyon­lőtték. A jugoszláv belügyminiez'énum hivatalos jelentésében közli, hogy augusztus 12-ie virradó éjszaka Versec közelében a jugoszláv ha­tárőrök agyon!öt ék Arszo Jova novics tábornokot, a j'vioszláv hadsereg voli vezér­kari főnökét, Jqvsíiiívxő. 3 juarlczáss harssK hőse vall A tábornok át akart szökn; Ro­mániába. Branko Petricsevics tá­bornokot, aki szintén át akarta lépni a határi, letartóztatták. Lelőtték a határőrök, e szoticai állami birtok igazga ójá*„ Szvetlik Arabjecot, mag V.ado Dapcsevics ezredesnek sikerült elmenekülnie Jovanovicsot 1947 december hó 22-én nevezték ki vezérezredessé hét társával együtt, akije köziül egyik az azóta le tartózta, ott Zsu- jevics. ök nyolcán volak a leg magasabbrangú katonák a jugo­szláv hadsereghon. Jovanovics a partizánháború ide. jén az egész felszabadító hadse­reg vezérkart főnöke volt. Jói informált körök szerint Jova- novics és Pe.ricsevícs, valamint Dapcsevics ezredes nem értettek egyet Jugoszlávia jelenlegi poli­tikájával és helyezették a Tájékoztató Trod; bírálatát a jugoszláv Kommu­nista Párt központi bizottságé nak politikájáról. U stesz flnmtaiiBisto Párt fe^vésa Az glasz Kommunista Párt ve zetősége az Upita-ban közzétett felhívásában fokozott éberségre szólítja fel az olass kommunistákat a párt ellenségei vei é» a kormány kihívó csele Uedeleivel szemben. NsSsares sikerei A grammoszi arcvonalon az ellen egységei az északpindoszi arc­vonalon visszaverték az fasiszták támadásait. A fasiszta haderők 200 halottá' és sebesültet vesztettek.. A grammoszi arcvonalan az ellen- ég hétfőn különösen nagy veszte­séget szenvedett. Marosán György, a MOP nagy&L'dspesti titkára A Magyar Dolgozók Pártja »agybudapesti választmánya szer dán délután tartott ülésén egyhan gú lelkesedéssel ;ifkárává válasz­totta a KátiáT János lemondása folytáp megüresedett titkár; hely re Marosán Györgyöt, a Magyar Dolgozók Pártjának fó'itkárhelye - tesét. ft msgvar tevédsüg a deokráeia irt — Bocdstta Hajdú álfanilllkár A Magyar Dolgozók Pártjának Standard-gyári üzemi pártszerve­zete szerdán délután a gyár épüle­tében gyűlést rendezett. Görgénvi Dániel vezérőrnagy „Munkásság és néphadsereg” címmel tartott elő­adást. Az előadáshoz Hajdú Gyula dr. igazságügyi államtitkár szólt hozzá. — Mi nem háborút akarunk — hangoztatta —, ellenkezőiét bé­két kívánunk és ezért kell gazda­ságilag és politikailag megerősíteni országunkat. A centenáris észtén- ttlben rakjuk le a magyar népi hadsereg komoly, erőteljes alap­jait és a dolgozók öntudatával sorakozunk fel a Szovjetunió és a többi sznbadságszeretö népek mellé és védjük népi demokráciánkat - fejezte be bestédéi Hajdú állam­titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom