Dunántúli Napló, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-01 / 174. szám

9 DUNÁNTÚLI NAPLÓ O tMH AUGUSZTUS t Ered menjek és tanulságok Irta: Lahatott Jóxaef A fiatal magyar demokráciának- gyik leghatalmasabb alkotása e (agyar Kommunista Párt áttol kez- enífeiyewitt 3 éve* terv. Talán *o- -n felvetik a kérdést, iwjjon a lldreform, az üzemek államosítása, z iskolák államosítás* nem voltak-e utalmas alkotások? De igenl Mér- ■eteUenü! hatalmas eredményei oltok esek te a népi demokráci­áknak, de meg kell állapítanunk, egy a földreform sikeres befeje- isev a nagyüzemek államosítása, i iskolák államositása, mint hatal­mas gazdasági és társadalmi vív- .inyok nem jártak volna «ikerrel, . tervgazdálkodás nélkül. A három éves terv első eszten- ojének nagyszerű eredményei le etővé teszik, hogy a pécsi ? iHSriiAUT bányászok kezdetné, „yezése nyomán noat már min­ői. iparágban és üzemben két és íl év alatt végrehajtsuk a há­méves tervet, majd hozzákezd ink az éj, 5téves terv megvaió- < Untéhoz. A terv egyeasiendós ivnhnényai ntáe most körreflenüj x bthóuapos terv teljesítése áll lőttünk, amelynek beruházásai agym értékben felülmúlják az is<> előirányzatot. A merögazdssági fejleeztésére rdítandó beruházási öszeg a 2. -rvévben a 3 éves terv szerint a 5vetkező őt hónanjára 264.2 miilió rint Ezé] scemben az Országos ervtovatal az öthónapos tervben lyanezen idő alatt 370 millió fo­ntot irányoz elő, tehát 40 százalék­ul többet. A bánya és ipar beruhá­zási az eredeti terv szerfalt 1948 rgusztu* 1, és december 31. kő- . 5tt *4915 mflJíó forintot tesznek ki, viszont az őthónapo# terv 440 mü- 5 forintot irányú* ölő, tehát 77 rázalékke] többet. Az építési, kid- iráffcs és szociális beruházások ösz- ^ge a 2 .tervévbeti 377 mSlió fo­nj, ebből m oteő öt hónapra 156.25 fjló forint jutott volna. Az öthó- jpos terv itt 260 milliót, 66 szá­llókkal többet irányoz ölő. Joggal áAapítbrtjnk meg, hogy «eket a fényes erodn'é.uj-ekcí el* ösorbun c dolgozók Áldozatos t lelkes munkája, nem utolsó óiban a pécsi és baranyai űze­tek munkásainak, a baranyai fái­nak parasr**átf :ik púidé* e. / ahn« és karakterétől tetío le- etővé. A MESZHART bányaüzemei, pél- ául a terv első hónapjában termelt 54.000 q száméi szemben 1948 iníusáhan már 630.100 q a ttezta ’.éntermeié®, arai 12 százalékos bblctet jelent De javult a termeli zén minősége is. A többi pécsi üzemnél hasonló redméoyek mc lat koznak Ezeket ahány példában mutatjuk be. Az Iső Pécsi Bőrgyáir az 1948 július ívs 3,095 278.— forintnyi termelt rtékel szemben 1948 júniusában 054.836 Fi értékű árut termelt, .z már 63 százalékos többletet je­an t ugyanakkor az 1 munkaórára ső termelt érték az 1947 júliusi ;:0.42 forintról 35.70 forintra, azaz ’6 százalékkal emtikeueTt. Ezt az edményt meclialadja a pécsi Do- - áoygyár, aliof az egy mui-kaórána ső termelt érték 65.62 f »rintról 43.37 forintra, tehát i 13 s, szalék- a! emelkedett. A Zsomay-gváT az '947 júliusában ter.mii 126,967 kg -orccllánáruval szemben 1948 iúni- isában 383700 kg porcellánárut .Kínéit; 210 százalékkal többet. Ezek az adatok sein njji latnak zonban tiszta képei, Fa piegfefed- teeünk arról, hogy eveknek -,z eréd- .lényeknek a hatását a dolgozók öz ve Menüi is érzik. Csak a felsorolt ezernek példájánál maradva, megal­apíthatjuk, hogy az ott dolgozó;; •>ére a ternu''"’ aranyában emeV.e- ‘ett. !gv a MfSZHART-ní u agoe vájárkeresef ez 1947 7'ill uj .•5 0! Ft-ról 27.55 Ft-r. 35%-ka! a, Ilórgyárnál az átlagos ó' ’--'-eset' •M6 Ft-ról 3 27 Ft-ra. 33 %-kal. a Dohánygyárban az átlagos havi ke­yset 324.65 Ft-ról 4.86,55 Ft-ra. 49 %-kal, a Zsolnay-gyárban az átla- ;os óra kereset 2.23 Ftról 2.97 Ft- *, 31 %-Jcai «negredett. A 3 éve* terv nváx terilkíép te rtüftk ti eredményeket A föMttöz- idtvtoéta^céwér^é* » vánjsl te ­zetek hatékony közreműködésével az OHESz a falvakban kislakáso­kat, Pécsett bérházat épft. Az épít­kezések ma már meghaladják zz eredetileg tervezett mértéket. Tar­osa pusztáin pl. 10 helyett 50 ház, Qörcsönyben 10 helyett 30 ház épül ez év november 31-ig és a többi -községekben te fokozódik az ép!tkezés üteme. Mindezek e számok igazolják azt, hogy a baranyai szakszervezetek komolyan foglalkoztak a tervgaz­dálkodással, A szakszervezet a: or­szágban elsőnek Pécsett tartott terv megbízotti tauf oly amot, ahoi id- tűnő előadók, budapesti szakembe­rek közreműködésével egy hónapos oktatást kaptak a iervmegbízottak, hogy teendőiket minél jobban és tő- kPeteaeöen te tudják telni. Sikereink közé tartozik az te, hogy Pécsett én Baranyában foko­zatosan a munkaoélkS: .éget te fel tudják számoirii, az építőipar fefcm- (ítéaével az eriú&ett építkezések útján. Vájjon «Ben eredmények meftett azonban nincsenek-e hibák? terv- «jazidál kod ásunk vagy rmmkavorse nyeink területén? De vannak; Néz­zük csak miben ayüatkoctiwrf; meg ezek a hiányosságuk. Először: a szakszervezetek egyes vezetői még mir.' .g nem temerik részle'esen 3.e:ner»,--:í''.t, szál.. ■>- portonként a tervei MF-odsorban az üzemekFen eT'canyagólláV r. há­roméves terv részleteit, maid ^ munka ver b.-ny pontjait és az elért eredmények*: I kettőképpen kidolgoz­ni és a dolgozók előtt Ismertetni. Pedig a szakszervezet állandó köve­teié«« vóM, hogy m üzend bízott- «ágok kimutat ásókat készftsenek, .melyekben • termelés, a munkás- létszám, « bér, az önköltség és az üzem termelékenységének kirnuta- tis-jf hogy a versenyt tervszerűen ’eh«n*en továbbvinni. Ha mindezeket szakszerűen és kom >:vén végreha itolták volna, ina s>4r VT. árak és bérek sokkal kö- járnának egymáshoz, mert , Ander dolgozó megismerte volna, hogyan ke® helyesen végeznie mun­káját, hogyan kell a termelt cik­kek árát csökkentenie, hogy olcsóbb és jobb áru kerüljön a piacrA. De eomkfvül hiányzott a tervgaz­dálkodás eredményeinek jdeológloi ás politikai kiértékelése te. A hibákból le kell vonni a tanul­ságot, • ezen az alapon az 5 hóna­pos tervet már jobban kell meg­szerveznünk. Mik a feladataink ezen a tóreuV Az üzemekben ezentúl ne szorítkozzanak csak e termelési terv kimutatására, hanem ismertes­sél. ez 5 hónapos terv többi pont­ját te e dolgozókkal. Fontos, hogy á termőié':wiytség kérdésével beha- főnn iog!a;kozzanak, de ismertetni kell a szociális és kulturális célokra előirányzott beruházásokat is, hogy a munkásság tisztában legyen az­zal, hogy az öthónapos tervből mi­lyen közvetlen előnyei is származ­nak. Ezen túlmenően az ölhónapos tervet hónapos részletekre kell bon­tani és a részletfeladatokat minden •hónapban megvitatni. Érdekes tünetei vannak annak, hpgy az üzem dolgozói kezdenek ezekel a kérdésekkel komolyan fog­lalkozni. Üzemlátogatásainkon ta­pasztaltuk például: a Dohánygyár dolgozói komolyan hozzáláttak, hogy a se'.ejtet a minimumra csök­kentsék. A Hanierli kesztyűgyár dolgozói a szál szervezeti vezetők­kel együtt szakszerűen tárgya! iák meg, hogyan lehetne jobb, olcsóbb, exportképes kesztyűt gyártani. A MESZHART-nál a meesekszaboVsi üzem vezet 4i megvitatták a nalaüar- ‘a'om c ikentésének módjai. A csilléseknek kihirdették, hogy a leg- kevesybb palatar.talommal rendelke­ző szenet termelő csapatok clgaret- taiutalomhari részesülnek. Ma már , bányából való felszálláskor azon­nal megnézik, hogy milyen pala tar­talmat állapított meg a bizottság, s ha a megállapít ást helytelennek taláiják, sok eseiben sapkájukban visznek mirilt b her mell ««énből, hogy fc-'-bbonytteák » kisebb pale- tarlrlrrvat R»ek * jteenségHi tunt rarMmrk, t»0. • mrnkm* m Sbd A terv születésnapját és az új élsirnnkásokaf ünnepelték a pécsi és baranyai üzemekben Ezret: és ezret: ünnepeltettegnap délután a pécsi és baranyai gyárakban. Ünnepelték az újonnan kitüntetett élmunkásokat, a há­roméves terv eredményeit és az országos munkaverseny második szakaszának megkezdését. Az üzemek erre a napra vörös és nem- zetiszlnü zászlók díszébe öltöztek. Mindenütt lelket hangulatban zaj­lottak le az ünnepségek, a munkások fogadalmat tettek, hogy a kö­vetkező öthónapos tervet niég nagyobb sikerre viszik. a dolgozók feldíszített asztalokból ültek, ahol vidám falatozás u’án kezdetét veim- a reggelig tartó mulatság. A zá*ztó<lf*db* öltözött ZSOLNAY GYÁR a börgyAbban dél urán 5 órakor az újonnan el­készült krómcsere» üzemrész nagytermében gyülekeznek a dol­gozóik, hogy’ megünnepeljék a há_ roméve® terv születésnapját. Ki­pirult arcok, cafilogO sutnak fi rr*’*» nőé» ekrtán szavalt, aki rámu aló l az új Oaem-rész urunk á l*aállításának jelentőségére. Bekapcsolták a gépeket, jelezve hogy itt is megindul azzal a tanai olé* a húremévaa taarv atka. ya érdekében, D'r TAHh János üzjesnj megMzot’ I meleg szavakkal mondott köscoöne iái vnlametmyi dolgozóimk, aldk nevében Horváth Mihály, az MDF nevében pedig Brommer Béla, az üzemi pár szervezőt titkára be. szélt. Az ünneplő dolgozók és a vendégek ezn • án átvonultak a börgy’áT kuStúrtermélbe, ahol az üzem kuilíúrcsoportja pergette le kedves, vidám műsorát. A bejárat fele't hatalmas zász­lókat leng«: a s’5«!, hirdetve, hogy A PÉCSI LAKATOS- fis FfiMARUGYA» is ünnepli a hároméves terv eJsö, «ikerrel befejezed esztendejét. A Himnusz után Abölcvszkt József elvtárs mondott ünnepi beesődet Kifejte te, hogy a gyár a kővetkező öthónapos részletterv keretében az eddigi­nél fokozottabban fog munkál­kodni I Sebők István, az thorn tulojdono sa, ezután átad a az üzem ajándé kát a legkiválóbib teljesítményt el­ért dolgozóknak. Níaueth karé«*, élsnunikStmó megköszönte & jutal­mat, majd megteendődé u: a szóra­kozás. k gy eredményeiről. Ezután Szabó Zol An a budapesti közlekedési traúvek kndtdötta ünnepélyesen átnyújtotta Bencze Bélának és Bayer Gáspárnak az ólmunk ág jel­vényt. Mezei Béla szakszervezeti elnök két kiváló eredményt elért dolgozónak 200, negyvenyokanok pedig 100 forint jutalmat adott át. A Kőzrinesn a nagy nap emléké­re vendégül láttéa ösznes munká­sát. A SOPIANA gépgyárban Karák József beszéde után Derfanecz Imre, « Sopiana gyér váilalatvenetője kitűzte Pin­tér Károly vas öntő mellére az éL mcnfcás jelvényt á> keítószáz fo­rmt oe jutalmat adott Kaffel Jakab műnkáisújítónak. Az ünnepély után ünnepélyét a gyár újonnan szer­vezett zenekara nyitotta meg » Himnusz élj átázásával. Ezután * párt üzemi grervesetének nevé­ben Király Lajos elvtáTs üdvözöl’­te Szilvás István és Jozrpovrs Anna álmunk ásókat, valamint a táj rro.incfc.icom legjobban kitűnt A m kitúrták az eteVségw hinta tó jeF vényt. « ha írni nmh érőm kiváló doh gonót pedig pémjutalozuban résre «átették. Ezután Dalloa Kovád Jóssal váÜalatwaató rásnutatott zzociális, kuMkrúks 4* vonalon kifejtsít haladé Az ünoepély végez: ével az egT- begyfllt dolgozók és a vendégek lelke* hangon Anekel ték az Inter­maciónálét. Feketéző pécsi len eseket vett őrizetbe a rendőrség A Gazdasági Rendőrség szomba­ton délelőtt nagyarányú ellenőrzést tartott a pécsi húsiparosolaiAL A GR nyomozók * borjúhús eladás és áftútlépés eseteit nyomozták és az ítrellenőrzés során több pécsi hentes ás mészáros iparost vettek őrizetbe, ártútlépés, illetve lüegáiis borjúhúsárusítás miatt. Az ellenőrzi előzménye az voM, hogy a közeli át ás által a pécsi üze­mek és intézmények dolgozói, £H. goíidozotffli bor jí) hú sej! át ásira a közcHátás borjúvágásj engedélyeket adott ki. A GR tudomására jutott, hogy s húsipuosoh ezekből a kontln­Ö böl eredő húst mérnek M an vevőknek a megengedett áron feiüü árért A GR nyomozóik visszaélést ala­pítottak meg Wortmano Andor ű*­lelében, meet Wortmarmé a borjú-, húst 13—14 forintos áron. Takács István Kooaiufh Lajos utca $6. M- üzJeiébeo 12—13, Kriszt Jakab Mlnttezent-ortcjrl üzlet ében szinté® 12—13 forintért árusította. A nyomozók Wortmann Andor- nét, Takács Istvánt és Kriszt Ja­kabot őrizetbe vették és a rendőr- kapitlnyságra kísérték. A rendőrség az őrizetbev«t< hős- iparosokat a vizsgálat befejezése után további eljárás végett ai áfiam/ügyészségnek adja át. A meny­nyiben az őrizete« hús Iparosok at * államügyészség szabadlábra heJyezi, úgy a rendőrség őket internálja. NAPOS OLDAL A KOKSZMÜ ■ falait ünnepi follratoi dfazafiü. A Himnusz u;án dr Gyotvai János főispán rázoutatott a nap Jelantö- ség-óre, m&taiva a dolgozók szor- g. inas uiunteájá:. Ezután Toller eivtáxs kiosztotta a tíícsórő okle­veleket a kiváló eredményeket el­ért dolgozóknak. 200—900 forinlt 3 jmaimat kaptak Síignári Viktor Lambach Ferenc, PéteT Ferenc, Tóth István, Zomi Ferenc, Gyuie- sita György, Csordái István és Kurucz István. Az egyik legszebb ünnepségeit Pécsett a HAMFELI KESZTYŰGYÁRBAN rendezték meg. A Himnusz heng- jai után Cserháti Lajos üzemi bi­zottsági elnök mondott beszédet. Ezután H-erbsz: Ferenc, a szak- szervezet részéről köszöntötte ó Hamerli kesziyűgyár élniunkásá: Tóth György elvtársat és kitűzte mellére az élmunkás jelvényt. A kultúrműsor, amelynek keretében színes szórakoztató számokat ad­tak elő. Díszesen kivilágított vörös csil­lag ragyog A KÖZÜZEMEK bejárata lelet:. Az (Után udvarán elhelyezeti szabadtéri színpadon foglalnak helyet az üzem vezetői. A Himnusz u:án Hucker elvtárs beszámolt a hároméves terv eddi­7.0.VD0.V7 TÖRTÉNET Egy ember fuldokolt a Themzé- ben és egy másik a partról nézte. — Segítség — kiáltott kétségbe •tetten az elmerülő. — Közölje a lakáscímét. — Segítség! — kiáltott fel ismét i fuldokló. — Közölje a lakáscímét — is­mételte kérlelhetetlenül az ember i parton. Végül a szerencsétlen utolsó ere­iével felüvöltött: — Churchit street 35 — és elmerült a víz alatt A parton szemlélő bizonyosra véve, hogy lakáshoz jutott, becsön­getett a Churchil utca 35. szám i Iá. — Bocsánatot kérek, de meg- udtam, hogy kiadó a szobája. — Ki van már adva — válaszolt i nő. — Ej lehetetlen —. kiáltott fel I laktísnélkűll férfi — hiszen egy pillanattal ezelőtt láttam saját sze­meimmel, hogy a iakó vizbefult. — Tudom, — válaszolt a ház- 'ulajdonosnő — a szobát azonban az vette ki, aki bedobta öt a Them : ébe. • ÜJGAZDAGOK TÁRSALOGNAK — Volt a Figaró házasságán? — Nem, de a férjem üdvözlő táviratot küldölt neki. A PÉKNÉL A vevő visszahozza a mazsolás- kalácsot, amelyet tgy perccel ez­előtt vásárolt és felháborodottan mondja: Adjon egy másik kalá­csot, mazsola helyett svábbogarat utáltam benne. — Sajnos nem adhatok — vála­szolja a pék — de hozza vlsfza fí svábbogarat és kicserélem önnek egy mazsolára. A BÍRÓSÁGON \ A bíróság elnöke: „összetörte * széket a felesége fején. Mit tűi felhozni a mentségére.“ „Elnök úr, ez egy szerencsétlen- <égl“ „Szerencsétlenségf Magyarázóit meg bővebben.“ „Tudniillik, elnök úr, nem volt szándékomban összetörni a szé­ket .. Nyári mtiiaittág ax Ísieni'uíon Ma a Tefftnészalbarátok aagff nyári mulatság^ u csurgód (Ildi n*" nedékháihan. Tombola, lepény«v<te- szájbadobás és egyéb szórakozások. Éjfélig autóbuszközlekedé* a Ter­mészetbarátok nyári mulatságára a< Istenkuti végállomáshoz. legközvetlenebbül érdeklő kérdése­ken eljutnak odáig, hogy aktívan foglalkoznak z termeld», ai árak és bérek íréi leseivel, egyszóval m or­szág gazdasági ételével. A dolgozók milliót fetlsJnertúK, hogy BMgulmah építik az ii—A got és ez a felismerés új és nagy­szerű eredményeket, a temjei és állandó mennyiségi és miteöségj növelését, ugyanakkor a selejt és az önköltség csökkentését teszi lehetővé. A hároméves terv első verseny «1*6 jzakarza, a versenf és a hősies, lelkes munka azon­ban az ünnepié* után tovább fo­lyik a műhelyekben, a báayák&b' <í* a axáartóföidÖB, hogy »yarn** szebb és boldogabb álét sarjadjo®

Next

/
Oldalképek
Tartalom