Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-18 / 162. szám

Demokratikus külpolitikánk sikereinek újabb jelenlős állomá­sihoz érkezett a magyar—bolgár barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási egyezmény ünnepélyes aláírásával. A történel­mi okmány évszázados barátságot erősített meg a népi demokráciák őszinte békevágyának szellemé­ben. Hunyady Jánostól Kossuth bajosig sokszor találkozott a ma- 9Var—bolgár nép jó és rossz sor­sa, egyaránt szenvedtünk a náci fasizmus igája alatt és a Vörös Hadsereg épúgy felszabadított bennünket, magyarokat, mintahogy a bolgár népnek is visszaadta sza­badságát és függetlenségét. Bulgária, a nemzetközi munkás- mozgalom nagy harcosának, Di­mitrov miniszterelnöknek vereté­ivel rövid Idő alatt óriási ered­ményeket ért el az újjáépítés, a felemelkedés útján, A szorgalmas törekvő bulgár parasztság olyau f)a9yszerü szövetkezeti mozgalmat épített ki, amely nemcsak új ala­pokra fektette a mezőgazdaságot, üe a szövetkezet tagjainak jómó­dot, magasabb életszínvonalat biz- 'oslt, mert a termelvények hasz­nát nem a közvetítő kereskedelem, b«nera a parasztság élvezi. A ma- 9yar kormányfértiak és mezőgaz­dasági szakemberek megállapítása sterinl a bolgár szövetkezeti moz- Üalom eredményeit a magyar népi demokrácia is gyümölcsöztethetí, most, hogy a Magyar Dolgozók jártjának útmutatása szerint ná- '®nk is kiépül a a földművesszö-1 votkezetek hálózata a kis és kö-| ?(“P parasztság bevonásával a n-sgygazdák, a zsirospnrasztok ki- ^ákmányolásanak megszüntetésé- te. A magyar parasztok, akik egy- nagyobb érdeklődéssel fordul- nak a belterjes gazdálkodás leié, bűdig is sokat tanultak a nálunk megtelepedett és megbecsült bul- 9ár kertészektől és szövetkezeti vonalon is szívesen veszik- majd a magyar földön is hasznosítható medményeket. Ipari téren viszont a fejlettebb fpasyar ipar nyújthat segítséget b* támogatást a baráti Bulgáriá­ik, amely gazdasági megerősödé­snek fokozására nagyvonalú ipa­rosítási programot dolgozott ki. \nr>ek a programnak megvalósí­tása lehetőséget nyújt a magyar (Parnak gépi berendezések száll í- a?ára. A magyar ipar gyártmá- . Vaj eddig is keresettek voltak ,>0'9ár földön és nem kétséges i°9Y a jövőben még fokozottab- • ®n kimunkálják a kereskedelmi r? flazdasági szerződések megkö esénéi a magyar—bolgár ipari e9Vütt működést Gazdasági vonatkozásokon kívül ].*, is döntő jelentőségű, hogy po- 1 ,'kailag ts azonos elveket vall a jjbf baráti nép óriási többsége '''gáriában is megteremtettek a I ünkás-paraszt szövetséget, amely nemcsak szilárd, megdönthetetlen bástyája a népi demokráciának de erre épült fel az a Hazafias Front, amely a Munkás (Kommu­nista) Párt irányításával a marxi­lenini ideológia alapján épiti a szocializmus útját és egyik erős­sége a Szovjetúnió által megte­remtett demokratikus békefront­nak. A Szófiában aláfrt szerződés te­hát nemcsak Magyarország és Bul­gária belügye, hanem olyan kül­politikai esemény is, amelyet a nyugati imperialisták keserű száj ízzel, a népi demokráciák és a vi­lág haladó szellemű dolgozói pe­dig örömmel és megnyugvással fo­gadtak. Amfg a nyugati szövetsé­gesek táborában egyre nő a disz­harmónia, a bizalmatlanság és nemzetközi konferenciákon egy­mással ellentétes álláspontot kép­viselnek Amerika csatlós-államai, addig a népi demokráciák ismétel­ten bebizonyítják, hogy olyan né­pek is, amelyeket a múltban so­viniszta jelszavakkal egymás ellen vonultattak fel, bűnös vezetőik, most a békéért és a szocializmus­ért folyó közös harc jegyében megtalálták az együttműködés út­ját a közös ellenség, az újabb há­borúra spekuláló imperialisták el­len. Nem titok, hogy a nyugati dipio mariák boszorkánykonyháin olyan terveket főznek, olyan politikát folytatnak, amelynek előterében a német fasizmus feltámasztása sze­repel. Ezekkel az eléggé el nem ítélhető bűnös kísérletekkel száll szembe á békeszerető népek közös arcvonala. Minél erősebbé válik ez a hatalmas békefront, minél szi­lárdabb a néni demokráciák együtt­működése. annál kevésbé fenye­get annak a lehetősége, högv az imperializmus ügynökei meg me rik valósítani aljas terveike*. Méltán hivatkozhatott tehát Dimi­trov és Dinnyés miniszterelnök ar­ra: a szófiai szerződés megpecsé telése annak az ünnepélyes elha­tározásnak, hogy a magyar és bolgár dolgozók erőiket a többi demokratikus népekkel, élükön a hatalmas Szovjetúr.ióval, békéjük szabadságuk, függetlenségük és demokratikus vívmányaik megvé­désére összpontosítják. És könyör­telenül megse.mmisíieuek minden olyan kísérletet, amelyek az egy­ségfront erejét akár külső, vagy belső bomli'sztással meg akarják gyengíteni. Politikailag tehát igen nagy a jelentősége a magyar- bolgár szerződésnek, mert újabb lépést tettünk békénk, biztonsá­gunk megszilárdítására, zavarta­lanul folytathatjuk hároméves ter­vünk megvalósítását és ötéves ter­vünk előkészítésé’ abban a biztos tudatban, hogy építő munkánk eredményeit mindenkivel szemben meg tudjuk védelmezni. Franciaország négyhatalmi tárgyalásaiéi kivan a német kérdésben lan íaT1Cl- P°Iitökai körök váttozat- w6*en szorgalmazzák a tiár- ^zárások újraíelvételét a Szovjet­^ francia külügywiniszté- shirT i r sze,rmt azt javasolta Wa- ■ "TgkAMinak és Londonnak, j°£ajfják el egy újabb négyha- l?n,i értekezlet tervét az esetre, Rp ,.az oroszok felfüggesztenék rlin zárlatát az értekezlet meg­adásakor. baloldali, hanem a jobboldali sajtó is egyhangúlag követeli. Franciaország sürgeti Londont és Washingtont,, hogy határozott igenlő vagy tagadó választ adjon a négy­hatalmi tanácskozásra vonatkozóan még héttő előtt, amikor Hágában összeülnek a nyugati tömb államai Ugyanis mind nyomasztóbbá válnak a francia problémák Nyugat-Német- országga! kapcsolatiban a König és Clay közötti véle­ményeltérés következtében. Magyar-jugoszlav jegyzekvaltas a budapesti jugoszláv követség sajtó­attaséjának politikai gyilkossága miatt A belügyminisztérium sajtóosz­tálya közli: Budapesten, a IV. ke­rület Vörös Pálné-utca 17. szám alatt levő Thökölyaneumnak ne­vezett diákintemá.usban július 10-én, szombaton este lövésitől sé­rül: állapotban találták Moic Mi­los szabadkai születésű 30 éves jegyzőtanifolyamhallgatót. Nevezett kórházba szállítása után súlyos sérülésébe belehalt. A nyomozás megállapította, hogy Moic Milost Boarov Zsifko követ­ség! titkár, a budapesti jugoszláv követség sajtóattaséja gyilkolta meg. Megállapítási nyer: az is, hogy a gyilkosság politikai termé­szetű gyilkosság volt. A területen kívüliségét élvező Boarov Zsiíko kihallgatására nem kerülhetett sor, mert meg­szakítás nélkül a jugoszláv kö­vetség épületében tartózkodik. Az állásét felkérik, h ogy je lentkeszék a rendőrségen A magyar külügyminisztérium a Jugoszláv Szövetségi Népkö/.társa- séq magyarországi követségéhez július 13-án jegyzéke! intézett amelyben a fentiek jsmerletese után közli, hogy a nyomozás tel jes befejezése érdekében feltétle nül szükséges a területenkívülisé­get élvező Boarov Zsifko felvilá­gosítása. Ezért a külügyminisztérium kéri a követséget, hogy Boarov Zsif­ko a szükséges felvilágosítások céljából a magyar államrendőr­ség államvédelmi-osztályánál je­lentkezzék. nem a jugoszláv követség épüle tét, nem a követség képviselőit beosztottjait, valamint azok laká­sát tartják megfigyelés alatt, ha­nem egyedül Boarov Z6ilko sajtó- attasét, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy gyilkosságot követett el. A külügyminiszter a leghatá­rozottabban visszautasítja a ju­goszláv jegyzék kihfvó hangját és valótlan állításait. A jugoszláv kormány budapesti követsége erre a jegyzékre vála­szolva, kijelentette: A követség kénytelen a legerélyesebben tilta­kozni az ellen a kísérlet' ellen, hogy a követség egyik tagját meg­gyanúsítsák és Moic Milos meg­A jugoszláv jegyzékre Gerő Ernő, a távollevő külügyminiszter helyettese válaszolt. Ebben a jegyzékben a magyar külügymi­niszter a jugoszláv követségnek a magyar állami szervek eljárását provokációnak való minősítését durva kihívásnak minősítette, amelyet a legerélyesebben vissza­utasít. Teljes mértékben fenntartja előbbi jegyzékét és továbbra is ragaszkodik ahhoz a követelésé­gyilkolásával bármilyen kapcso­latba hozzák. A köve ség ezt a kísérletet súlyos provokál iónok minősíti. A jugoszláv követség mélységes méltatlankodását és fel­háborodását fejezi ki e :ei:den- ciózus és méltatlan kísérlet ellen. Mindazonáltal kész a magyar ha­tóságoknak minden lehető segítsé­get nyújtani a Moc Milos-eset fel­derítésére. A követség beleegye­zésé: adja, hogy a követségen ke­resztül ai sajtóattasénak írásban olyan kérdéseke* adjanak át, ama- lyekkel a magyar ha-óságok úgy vélik hogy a nyomozásnál segítsé­geikre tehetne. hez, amely Boarov Zsifkonak a magyar államrendőrség államvé­delmi osztályán való megjelenésé­re vonatkozik. Annál is inkább kénytelen a külügyminiszter ra­gaszkodni ehbez, mert a magyar államrendőrségnek immár tárgyi bizonyítékok is rendelkezésére ál­lanak, amelyek Boarov Zsifko tet­tességét minden kétséget kizárólag bizonyítják. A Szovjetunióval és Sztálinnal megyünk — mondotta Rákosi Mátyás 150 ezer főnyi hallgatóság előtt Szófiában A magyar külügyminisztérium ragaszkodik Boarov Zsifko kihallgatásához Valótlan jugoszláv állítások A jugoszláv követség július 15-én jegyzékben válaszol*, amely- megál'.apítetta, hogy a titkos rend­őrség szervei már hosszabb ideje láthatóan kísérik a követség tag­jai*. és megfigyelés alatt tartják a köve «ég épületét. Az utóbbi idő­ben formálisan ostromzár alá vet­ték a követséget, ahol néhány aé pesitett csoport állandóan a kö­vetség épülete és bejárata előtt állomásozik. A követség a legha­tározottabban -tiltakozik a titkos rendőrség ilyen eljárása ellen és a legerélyesebben követeli: 1. azonnal vonják vissza és távolít­sák el a .titkos rendőrség szerveit az épület és a Jugoszláv Népköz- társaság többi épülete elől, 2. hagy­janak fel a kihívó viselkedéssel a követség képviselőivel és be­osztottjaival szemben, 3. hagyja­nak fel a követség épületébe ‘be­lépő személyek igazoltatásával, 4, hagyjanak fel a követség képvi­selőinek méltatlan megfigyelésé­vel és kísérésével. A magyar külügyminiszter ez­után újabb jegyzéket intézett a jugoszláv külügyminiszterhez. Eb­ben megállapítja, noha súlyos és a magyar állami rendet érintő po­litikai gyilkosságról volt s:tó, a mai napig érdemleges választ nem kapott. A jugoszláv jegyzékben említett vádakra vonatkozóan megállapította a külügyminiszter, a magyar államrendörség szervei Pénteken délután a bolgár mi- nÍKZ-teretnök'ség palo'ájn elölt száz- ölverneaeT főnyi tömeg hallgatta meg Dimitrov, Dinnyés és Rákosii Mátyás beszédét. f-lisőnek Dinnyés Lajos miniszter- elnök áíí't a mikrofón elé. Beszéde elején leszögezte, hogy Bulgária és Magyarország gyökeresen szaki tot-, tek a népettenc* politikává!, nem­csak belpolitikái, hanem külpolitikai viszonylatban is. — Ha az ország sorsát a nép ál­lal kijelölt és a néppel össze­forrott vezetők intézik-r- mondotta többek között Dinnyés Lajos, — akkor a fe jlődés és haladás kapui nyílnak meg a nép előtt. Ez történik Bulgáriában és Magyar- országon -is. Dinnyés miniszterelnök után Rá­kosi Mátyás mmiszterejnökhelyottes, az MDP főtitkára beszélt. A tömeg hatalma«'lelkesedéssel köszöntötte a magyar dolgozók vezérét. Rákosi Mátyás mindenekelőtt azokról a szerződésekrői beszélt, amelyeket Európa népi demokráciái­val, köz tűik elsősorban a hatalmas Szovjetunióval, kötött meg Magyar- ország. — Ezek a szerződések abban kü­lönböznek a régi viliág szerződései­től, hogy szefeniük és betűjük el­sősorban a teremtő béke megvéd el­me zését célozza, hogy nem irányul­nak senki eliten,, aki nem veszé­lyezteti a népek nyugalmát és bé­kéjét. Az ilyen szerződések meg­nehezítik, hogy az imperialisták kisnépeket egy­más ellen játszanak ki és egysé­ges, erős frontot építenek min­den világuralopira törekvő, a né­pek függetlenségét veszélyeztető imperialista agresszióval szemben. Magyarország ezeknek a szerződé­seknek a szellemében folytatja a szoriadizmus építő munkáját cd*!hon és hasonló poütitót támogat á ba­ráti népi demokráciáik irányában is. — Rajta leszünk, — folytáé fa Rákosi —, hogy ennek a szerző­désnek betűjét* és szellemét nem­csak politikai téren, hanem gazda­sági téren is megvalósítsuk. A magyar dolgozó nép hangulata optimista Rákosi Mátyás ezután 'ismertette a földreformod, az ipari munkásság döntő szerepét a reakció elleni harc­ban, beszélt a munkásegység szer­ves megvalósításának hatalmas je­lentőségéről, amely nagy lendületet adott a szocialista építésnek. Beszá­molt az áílamositiások menetéről és megállapította, hogy a magyar ipar termelése elérte a békebeli színvonalat és ez lehetővé teszi, hogy a há­roméves tervet két és léi ‘év alatt sikerre, fejezzük be. A magyar dol­gozó nép hang date mos1; optimista. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom