Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-16 / 160. szám
1M8 JOLIUS IB !í-------- •------DU NA •’rT)LI NAPLÓ "V He! let! a Tijékeztáti iroda határozata Kellett, *f megyei vezetőségei választott és követelte az áruló központi vezetők leváltását * baranyai délszlávok aktívája A MagyarerozáigS Délszlávok De- ^rathkus Szőve bégének Baranya* rniegyei Szervezete szerdán este a Munkáskuttűrházban szé- körü aktívöíülést tartott, amelyen ?-4koztak a Tájékoztató Irodába "törült kommunista és mon-kás- •tek_ határozatával. Egységesen telték a jugoszláv és a baranyai ■>r'.áv vezetők helytelen politiká- 1 és új megyei vezetőséget vá^toltak. Crnkovkss Józseif központi vezeti. tag megnyitó beszédében közölté a baranyai délszlávok küldötteit és a vendégként rrteg- üü-t Aczél György országgyűlési Pviselőt, Krancz Pál poígármas- l- Crnkov-ies József hangoztatta, j?y a baranyai délszláv aktívat *töl a célból hívták össze, hogy 'porán megvitassák a Tá jé koz- ° iroda határozatát és a bara- j1 délszlávok problémáit a jupo- kérdéssel kapcs ólaiban. — ü-*5ovics József ezután felkérte Györgv képviselő etvtársát, p tájékoztassa a nagyaktíva ‘T;töságát és tisztázza azokat a késeket. amelyek a Jugoszláv 'P*rmr,rst» Párt szerepével kap- -«tbán vetődtek fel. '®*él Qrorgry elv?ám beszéde ^ MDP megyei titkára beszé- ?-■ bíhve-x-e^o rezében a JuKP poétikájával foglalkozó k^ozat vJágvisszhengját ismer- Rámutatott arra, hogy ^'»mennyi kommunista és tmm- i.’tPárt mélyen elítéli a JuKP -..rését a marxizmus-leninizmus uf Járói, részletesen foglalkozott a ,lj.; "'tál elköveteti súlyos poll- !? hibákat. A jugoszlávok téve- Ijtélik meg a Szovjet-únió sze- a második világháborúban-, «* akarják tudomásul venni, hogy j^vjo Hadsereg dicsőséges har- jjtö'-kü! a jugoszláv nép sem ájulhatott volna fel. Saját sze- !ri|jk túlzó felmérése eredmé- azután, hogy lebecsülték a t .Jetünk» jelentőfégér a világit. s a szocializmusért vívott 'ss.; ^ történelem eddigi ta- ezt bizonyúják, hogy nem ^i, „harmadik utat” járni, és sn', ®hik letértek a marxizmus- 3bk"rrtUs útjáról! előbb vagy •a, *w imperialist á,k szérnétdomb- A-^j' ek. (Lelkes taps.) éjt -> «Indára ezután arról be. Igl . -gy a JuKP vezetői a kis- < 1 náción afózmus útjára tévédíjig? ?harják tudomásul venni, w. a szocializmusért folytatóit va( együtt kell menetelni áO'ünnyi népi demokratikus jtt,-!y!^9l. élen a hatalmas Szov‘ünlévaL fí háborús úfKzítéyi ellen W^vtérs hosszasan fejtegette k, ^ Osztály és vezető párt.já- trta^tuí°TOmuntséa és munkáspárt ségé'. 021 ^^rdaritsfcänak jelen- Pen-;-., ^.háborús uszítok és az . hnjry '^ .eSen. Rámutatott arnemzetközi őssze- Haz.fi. "f-m ellenkezik az igazi 'rfén w!SatfSta1’ s5t fe,téte,ezl aztgy Jpj' Példákkal bizonyította, ar' bfezágok, amelyek n^s országok népeit, üöpüke' sem beCBÜÜék. a M m,a- h°fy Vök f^-/.ar'>rf,zág°n élő délszlá- l^Erv.»? -r'en együtt élnek a v«t \ nePPel és felemelkedésii- dolgozókkal közöAoZf-, °ht harccal .érhetik el. jv; ^vtá.rs beszéde végén fag- 'Pn ; ov.zai a ténnyel, hogy a ” lf-1>*n'firiK-ék az ipari munkásság vezetőszerepét és a jugoszláv falvakban nem vették feicmtetbé a parasztság osztály- tagozódásét. Elfeledkeztek arról a tényről, hogy a kuJákok óráról- órára újra termelik a kapitalizmust és tevékenységük elsősorban a szegény parasztság kizsákmányolására irányul. Aozél elvtárs a Magyarországi Délszlávok Szövetségének feladatait részletezve rámára* főtt arrav hogy Rob Antal és Karagich Eduárd elárulták a délszláv nép ügyét, és azokkal tartottak, akik letértek a marxizmus-leninizmus útjáról. Ezzel a te.vékenységükikeí nemcsak a magyar, hanem a délszláv nép árulójává váltak. Aczéi Gyöngy, elvtárs nágy tapssal fogadott beszéd» titán Sz-áfics György felszólalásában elítélte a JuKP ette veiyedett vezetőit és hangoztatta, hogy olyan vezetőkre van szükség, akik a délszláv és a magyar dolgozók baráti kapcsolatának elmélyülésén fáradoznak, és akik a Szovjetúrssó vezetésével küzdenek a tartós békéért, az imperialista elnyomás elten. Szegedi Györgyné, a mohácsi délszlávok csoportjának vezetője mondott ezután'köszönetét az MDP vezetőinek, akik mindenkor segítő- kezet 'nyű kották a délszlávok félé. Végül Kraariz Pá? elvtárs, Pécs polgármestere szólt az egybegyűltekhez. Rámutatott, a reakciósok suttogó propagandájára, amely arra irányul, hpgy a parasztságot szembeállítsák az ipari munkássággal. Ezután behatóan foglalkozott az új beszolgáítaíá.si rendeJettel, hangsúlyozva, hogy az idei megállapított fejadag a ‘érmés igazságos és becsületes elosztását célozza. Ezután a baranyai délszlávok kiküldőt tel az alábbi határozati javasaiét egyhangúkig elfogadták. A Magyarországi Délszlávok De- okratikus Szövetségének haranya- egyej értekezlete foglalkozott a ijékcztntó Iroda állásfoglalásával, thmlní a haranyamegvei délszlá- >k kérdéseivel és az alábbi hatá- zatot hozta: Egyhangúan helveselíiik ?. Tájé- izfató Iroda, valamint az összes mokraílkus erők állásfoglalását agyarországi és nemzetközi yi- onvlatban. Mi magyarországi dél- lávok tudjuk, hogy felszabaduiá- nkat, földünket és nemzetisén! rainkat elsősorban a dicső Vörös adseregnek és a Szovjetunió >ics vezérének, a <rapv Sztálinnak iszönhetuiif, és tudiuk, hogy fel- lelkedésíinket, boldogságunkat, imzeíiségi jogainkat csak akkor diuk meg\'a!ósítani. ha továbbra ezen az úton haladunk a Ma- /ar Dolgozók Pártjának vezeté- vel. A délszláv központi vezető- gben vannak még olyanok, akik : áruló Anton Rob és Karagieh Juárd, és elsősorban Ognvenovics ilán mellett foglalnak állást. Kö- tteljük ezek eftávoKtását és egv van központ' vezetőség azonnali esrváíasrtnsáf. amelv ?. Magver- szág! Délszlávok Szövetségével magvar és nemzetközi Hemokra- kus haladó erőkkel együttműkö- k. Elhatároztuk Barangh vármegye iszes délszláv községének képvise- i. hogy azonnal új megyei'vereséget választunk és csak ezt a •eetőséget ismerjük el egvedűl vatalosnak, mert ezek, a vezetők ml sorainkból kerültek ki és födik, hogy ők nem lesznek árulók. Elíen a Szovjetúnió és a navv stálin! Hfntároanii javaslat dolgozók nemzetközi pécsi Éipii rippiésekeii üttaknfak a Tigiiatti elvtárs ellen; alias merényié! miatt Amint ismeretessé vált Togliatti elv társ, az Olasz Korreniiu-iista Part főtitkára ellen Rómában elkövetett aljas merénylet, a magyar dolgozók többmilliós tábora, köztük a pécs- baranyan munkásság is, az élén a haladó erők, a gyárakban és üzemekben röppgyűiésekert tftakoztak az imperialisták orvgyfikoe ügynökeinek felháborító gaztette ellen. Egyben a legteljesebb szolidaritást vállaitá-k az olasz munkásokkal. A pécsi Dohánygyár, Zsoinay, Hamer!:, Sopiana és a Sörgyár, továbbá a Koksamű, a Mauthner olajgyár és a MÁV dolgozói négy helyen. csaknem egyidősben tiltakozó gyűlést tartottak és a következő távíró.!,Ko-, í„iw,‘-ti- n tütakozásukat, ametyet a magyar kormárry- elnök útján az olasz fefelös kormányhoz intéztek: A magyar kormány Miniszter- elnökének, Budapest. Ml, a pécsbaranyal üzemek dolgozói megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a nemzetközi imperializmus újra üyen aljas eszközhöz folyamodik, mert gyenge a nemzetköz) munkásmozgalom eredményeivel szemben és ml magyar dolgozók a legteljesebb szolidaritásunkról biztosítjuk az olasz munkásságot. Kérésünk továbbítását kérjük az olasz kormány belügyminiszteréhez. N ........ •• li lább pécsbwenfd hadifoglyok érkeztek Éljen a összefogása. A határozati javaslat elfogadása get választott, melynek névsorát holnapi számunkban ' közöljük. Az újabb szerelvényekkel az alábbi pécsbaranyai hadifoglyok érkeztek Máramarosszigetre: Bar- lalovics János Mecsekszabolcs, Bö- gvös Dániel Zengővárkony, Barka József Pécs, Bárácz Mátyás .MrW hácssziget, Bíró Lajos Csányoszró, Bodor Lajos Pécs, Fucskó Boldizsár Ócsa, Heidecker Pál Koniló, Gelencsér András Bakonya, Géder János Pécs, Kis János Szentgál, Kreilner József Egyházat haraszti, Koncsek János Szűr, Kovács Sándor Sásd, Katona József Alsószent- iván, Leiner József Egyházas- haraszti, Márta Benjámin Kovács- hida, Molnár József Szava, MláVadász Ferenc Pécs, Nyíri Lajos Pécs, Ólmon István Mecsekjén ősi, Priszter Ferenc Péc^, Pintér Pál Baranyajenő, Pozsonyi János Pécs, Pintér Ferenc Somberek, Faszák •József Pécs, Rímmel Károly Pécs, Sanyi József Pécs, Sárközi Mihály Csúza, Sárközi Imre Csúza, Vida Sándor Diósviszló, Veszner Ferenc Somberek, Wéber János Pécs, Zsuberáes János Kölked. Csütörtökön este megérkezett Debrecenbe a 25. hadifogolyszerelvény 1152 hazatérővel. Az érkezettek között 40 tiszt, 205 tiszt- helyettes, 897 legénység: áJlomádencsics József Gödre, Németh | nT“- * polgári személy és lmun Tamás Siklós, Nagy Sándor Pécs, kaszolgálatos van. - . 4 '.káros hihofiználána, (gyorsaság, ; aknrékotmág. {okozott udvari tussá gr ill versenyezlek a pécsi posü ieipiii A munkaversenyröl szóló hírek között olvashattuk, ’hogy a 72. sz fővárosi postahivatal élüzem lett. Dehát üzem-e a posta vagy hivatal? De mennyire üzem. Nélküle megbénulna, az ország életének vérkeringése. Vegyük csak a pécsi postaigazgatóságot, ahol háromszáznál is több alkalmazott dolgozik és veszi ki részét a munkaversenyből és emellett kulturális életet él, amely az MDP postai pártszervezetén és a postások szakszervezetén keresztül talál megngilvánulást. Kultúrtermüket nemrég nagyobbították. Az újjáfestett, derűs falak, a terem végében újonnan épített színpad kék függönyével, a piros aszheszt- padozatial, a vázákban elhelyezett virágokkal igen jó benyomást kelt. Uf beszerzésű 250 kötetes könyvtáruk a szocialista elmélet és a szórakoztatóan tanító szépirodalom legjavát tartalmazza. Van dalárdájuk, jól szereplő labdarúgó csapatuk, knitúrcsoportjuk és megalakulás előtt áll a pécsi postás zenekar. A munkaversenybe való bekapcsolódásukról beszélgetve kiderül, hogy az merőben különbözik az ipari üzemekénél. Az elvégzett munka mennyisége nem független a fél- forgalomtól, tehát hiába akarnának bizonyos mennyiségnél többét teljesíteni, ha a napi forgalom kicsi lenne. Ezt pedig mindennap hátralék hagyása nélkül kell ellátni. Ezért itt a versenyfeltételek között elsősorban az irodaszerekkel való takarékosság, a hiba nélküli munka, a tisztaság és a felekkel váló kifogástalan érintkezés szerepel. & Van aztán még valami, ami fontos versenypont. Ez a távolsági beszélgetés forgalmában a „káros idő“ kihasználása. Ez másképen annyit jelent, hogy a távolsági vonalakon lebonyolítható beszélgetések számát az idő gazdaságosabb kihasználásával fokozzák. Ebben a versenypontban többek között a soproni postával versenyez a pécsi távbeszélő központ. Az elérhető versenyeredményt ked- vezetőlenül befolyásolják maguk a távbeszélő felek, akik az „aranyos nagysádkám“-féle udvariaskodásukkal és felesleges kőrfilményeske- désekkel veszik el nemcsak a személyzet, de a többi ügyfél idejét is. Más a helyzet a postaműszaknál, amelynek, akárcsak a forgalmi résznek igazgatósága, őt megyére , terjedő hatáskörrel Pécsett székel. Itt az anyaggazdálkodás, a vonalhálózat fejlesztése és karbantartása sokkal megfoghatóbb pontozási lehetőséget nyújt a versenyben, mint az elintézett küldemények és. telefonbeszélgetések száma. A műszaki igazgatóság kerülete versenyben áll a többi nyolc kerületi igazgatósággal ezekben a pontokban. Eredményes munkájukra jellemző az, hogy 97 olyan községe van a pécsi kerületnek, ahol a postahivatalnak nem volt telefonja. A verseny megindulása óta kilenc községben már kész a telefonállomás, 14-ben pedig kiépítés alatt áll. 270 olyan községi van, ahol se. posta, se telefon ninós. Ezeknek a községeknek egész sorával folynak a tárgyalások telefonállomás létesítésére. A „költségeknek ötven százalékát minden esetben a posta viseli. Nincs messze már az idő, amikor a „beszélő drót“ a leg-« éldugottabb falut is összesköti a világgal. Úgy látjuk, hogy a pécsi posta dolgozói is szívvel-lélekke! résztvesznek a munkaversenyben, amely a több, jobb és olcsóbb cikk termelésével a dolgozók életszínvonalát emeli, de ezenkívül gyorsan és pontosan dolgozó tisztviselőt, postát és vasutat is jelent. i mnr—m11 wii»*ii«hpmmiwií A BERNER Tagwacht efmü svájci lap legújabb száfna beszámol azokról a felháborító jelenségekről, amelyek, a St. Pirmingis- berg bei Pfäfers-b-en levő szegénygondozó gyógyintézet ápoltjainak életót pokollá teszi. A hírhed: j.fedettfürdóket", melynek gyógy- rotózeti alkalmazása ellen illetékesek már évekkel ezelőtt felemelték szavukat — a pirmings- bergi szegénygondozó gyógyintézet büntetöeszk őzként használja. Az intézet egy volt lakója a következőket írja a Bemer Tag- wachtnak: ,AMIT én és társaim ebben a „gyógyintézetben" átéltünk, az minden képzeletet felülmúl. A legre Kenetesebbek a fedet fürdők holtak. Ezek alkalmazása nem gyógykezelés, hanem a legször- nyübb testi és lelki kínzás. Napokat és éjjeleket kellett ebben a faládában eltöLenem. Csak a fejem volt szabadon. Eov-egy ilyen alkalommal 24 órán át kellett a Svájcban történt metsző hideg víziben ülnöm, és amikor kijöttem, a íajem mái szinte nem is volt emberi, szemem bedagadt, lábam olyan lett, mint a szivacs, egész testemet kiszívta az erős víz, nyakszirtem megmerevedett, utána napokig képtelén voltam talpráállni. És miért került valaki a „fedettfürdőbe?" Például azért, ha a hazaírt levélben beszámolt az intézetben; állapotokról, vagy ha az orvosokkal, ellenőrzőbizottsággal, próbált beszélni a kínzásokról. Magam csak véletlen folytán kerültem ki az intézetből, egy ilyen vizben eltöl- :ötb éjszaka után kórházba szállítottak és ott sikerült elintéznem v hogy ne vigyenek vissza”. ÉGY MÁSIK „páciensnő", aki a gyámhatóságot akarta kerülő úton értesíteni, 72 órás fürdőt kapott büntetésül. Levelében társnője állításaihoz még hozzáfűzi logy büntetésből az ételt és ziverősít-ő cseppeket az orrá it adták be. Hovatovább lehete enné vált ezen szörnyű állapota ^szivárgásának megakadályozás is a Bemer Tagwacht-hoz érk< e'Jti több, egybehangzó tártaim evélen kívül egyéb bízonyítéko ették kétségtelenné a pirming« lergi „gyógyintézet" borzalmain zóló hírek valódiságát. A híre Jtalános felháborodást keltette s valamennyi svájci lap szégyei eljesnek nevezte az intézetbe ralkodó állapotokat, mindamelle l mai napig semmi sem törtéi z intézet igazgatójának felelői éarcvonása ügyében. MEGDÖBBENTŐ, de nem véle en, hogy mindez Svájcban, uxushotelek, világhírű üdülöh< yek és szanatóriumok hazájába örténik, ahol a szegények - linden demokratikus szólam e enére — a társadalom elnyomó: «nézett, nem egyenjogú tagjai.
