Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-13 / 157. szám
»9« JÖLIUS 13 DUNÁNTÚLI NAPLÓ Nem fém,jegei árvixvessedelem a Dráva báranyai szakaszán Dráva, apai konyánál a l ehetevíx és na EgersaegUesatorna bí-tisméí ernyi azé f esség ben kilépest medréből tizennégyet uvért. Innét a ríada- j tóin. • A Fekictavfe Ar-vízmeírtosttő Tár suk; emberei jelentették a veszélyt. A _ kiíffictnémökt hívató! & a ti mérnökei rögtön krsn ástak : *2*nre. Szerencsére komojy ve ,*®>% nSncs... A kultúrmérnöki hi- és a Beketeviz Arvízmeníesitő ^árstösft szakemberei mégis útnak ®*iHak, hogy a veszélyt megfőzzék. Útjukra elkísérte őket a iPunántúM Nsp}6 mortka-ársa is. | É^iílteznfk Jurává«?*« Si-oJ «sow ! ^Közeledünk a veszélyes terhet >t.é Keresztül meevünk Dráva- i “***». ^ faluban pirosló téglahalmok jel- ; *ik, hogy üt újjáépítés folyik. ‘‘'.egy tornác, o:t egy tető tamis- • 7*r^ arrói, hogy a falu eltünteti 1,-Mkorfi nyomait. Messziről söíét- ; 1071 és ezüstösen f elvűi an a Drá1 a,/.Segélyező fák vonala. — Az : 1;o útja elfogy. Az utat felveri í is-5fÍ*ni- Efre nvlr nem közlekedik 'Í£n>c- Emelkedik * terep, raesezl- I(.■ ,.4 drávwszafeoicsi hídfő határőr . a[^ja íáÍRxfk ' t?' mondják, veszélyes y. 5 van aknával. »«tő- és loerékpámyomokat, bár, ^^^t {Htunk a kerékvágásFeH(!nne^ a úrávaszabcüicsi híd kíjfSer®o<iái, amelyek résziben a k^V1™ ágaskodnak iüskésborz- “z részben pedig belefe!küszírek 0‘. ^dó folyó ágyába. A hídfő megvannak, és eSőtiük bán 47 áradó folyó. A ha* ár őr- m góbiin senki sincs, de a folyóba Hifiit vasíraverzek túlsó oldalán Mai évS hadifogság után hazaérkezett Szegedi József elvtárs a pécsi róiinfeásmozgalom régi harcosa Vasárnap érkezett Pécsre Sze- i országban, ■ k®js>zfci-raji ha*&- gödi József eMárs több mint hat-- fogolytáborban élt. EKinondja, hogy évi távolét után. Szeged# József j nevét jó! «merik a pécsi dolgozóik. 1 Mint a MEMOSz és a Szociá&de- ( mokraia Párt vezetőségi t«gfa hosz- , szú éveken át irányította a pécsi ‘ rmmkásroozgsimert. 1942 júniusában büntetőszázad- j ha« vitték ki az oroszországi harctérre 34 pécsi társával, köz- tSk a komlói bányászokkal. 1942 augusztusában 14 társával együtt átszökíek az oroszokhoz. Szegedi József elv társ a Í13*. év alatt bejárta jóformán a Szovjetunió európai részét, többek között egy évig voSt Moszkvában, ahó! i Koosa István és Rácz Pál eívtársak- i ka! került össze. Az utóbbi ércben Észak-Orosz- ‘ a terep. A védőgátat nem léuíe fúl as áracíá“-GT »BM Tomtwg er.ftBBBE IPTWI1 alattomos munka: végeznek __ ... védőgát meggy őrig iic seben. Ez akkor krene tragikus, ha az áradás ' túMpné az évenként szokásos méretet. Tudvalévő az, hogy a Dráva áradása június, július hónapokra esik. Ez az áradás píuanatnyflag nem jelent egyebet, min; azt, hogy a befétörtidő Feketevfe szintjét visz- szanyourta,. főemelte és a medréből kilépésre kényszerítette. A vődiőgá'flt sehol sem lépte túl az áradás. Drávaszabolcs és Drá- vapfiíkonya békái vígan brekegnek az áradásra szánt hullámtérben, sőt a védögátakat gyengítő, bűnös sertés'* ocida is röfögve strandd a víz aiá merülő kaktíkfüvek között. Itt torkolok össze az Egerszegi-csator- na a Feketevízzé!, tehát helyi „v3- tongásró!” van szó. A két mesterséges víz, a Dráva áradása következtében öt-tíz méterrel kilépett medréből. A községek lakossága az árterületem megművelt kukoricáját, krumpliját féltve szót emel'* az áradás élen. At államosítás alatt álló Ar- mentesftő Társulat emberei jelenHIBÁK a term.elé® irányításában* a munkaveréenyben a pécsi Koksxmuveknél Két kilzeilátásl bfiRCSs!ekné«vt fárip! m s iiisilásiiiriság . A pécsj munkásbiróság kedden f^iött tárgyalja Rácz Imre és 0|kner Lajos közeli áHási bűn- 9yéft. Rácz Imre 56 érves nagv- ri®n,1Bsai gépészkovács a vád sze- t,n,‘ Zalassentbalázson Í947 év ; - arán hércséplést végzett. Mint ^ffadalmat tett cséplőgéptulajdo-,,4 mázsa g-ibonával kevesebbet űzetett be m !■ zsakönyvbe és a Wépiósi naplóba. ^ Folkner Lajos 38 éves dunaföld- sütömester — akit a törvény- dé^1* U2sorablrósága közel!átás ér- két veszélyez'ető vétségért már s!Xí”er elf-élt — 1946 augusatu- fftij i9^* ja®uár közepéig Duna- avaron a hatóság által kiutalt közeli ár ás céljára záralá vett a lisztkészlet ellenőrzésekor 21 Mázsával nem tudott elszámolni. lap r uBsa^yaiF ujjsépiléspőJ síi^í ^ ®a9 Budapesten járt tudó- éja megállapítja, hogy az újjá- és kevés orezágban olyan Syarányú, mint Magyarországon, a, várakozást felülmúló , vt.jnények a magyar munkásság a ^z®lőinek érdeme. A hatalom naÍT. kezé*>en van és a magyar víf löt gazdálkodik a hatalommal. Jarcrsz.lg a szociális állam Folkner kihallgatásakor bevallotta, hogy a hiányzó lisz'készletet apránként-fölsütötte kenyérnek és a kenyeret hatósági jegy nélkül áru sí tot a. Megírtuk, hogy Lakatos József elvtárs, a szakszervezetek megyei titkára elhatározta, hagy végiglátogatja a pécsi ép baranyai üzemeket és személyesen ellenőrzi, hogy vájjon jól folyik-e a munkaverseny, hogy dolgozták ki a hároméves terv kővetkező öthónapi részletét. Ennek kapcsán beszámoltunk a Dohánygyár örvendetes helyzetéről és eredményeiről, Lássuk azonban, hogy következő üzemben mit tapasztalt a szakszervezet megyei titkára. A Kokszmövelí- ről és az üzemben észlelt hiányosságokról szólunk okulásképpen nemcsak az üzem, hanem a többi gyár dolgozói felé is. / 0 Helyes az, ha az üzemi hároméves tervért egy személy felelős, így van ez a pécsi Kokszmüveknél is. Ez azonban nem jplenti azt, hogy a hároméves tervvel csupán ez az egyetlen ember foglalkozzék. Az előirányzott tervet minden egyes dolgozónak kellene tudnia, nem beszélve az üzemi bizottságról. Helytelen, ha az összes termelési kérdések egy ember kezébe futnak össze olyanformán, bogy aa üzemben más senki ezeket nem ismeri, vagy legalább is alaposan nem ismeri. Rapp Tamás elvtárs tervraeghfzott szabadságon van, amikor a szakszervezetek vezetői meglátogatják az üzemet. Kérdések hangzanak, a válasz pedig, legtöbb esetben ez: „ezt a Rapp elvtárs tudja, pontosan.“ Ez helytelen. Az országos munkaversenyben valamennyi pécsi üzem résztvesz, csupán a Koksymüvek nem. Ez Is a szakszervezeti vezetők látogatásánál derül ki. Mi az indokolás? „A Kokszművekhez hasonló üzem nines több az országban, ezért nincs kivel versenyeznie“. Mondanunk sem kell, az indokolás nem helytálló. Az országos munk^ver- seny a tobbtertpelésért folyik. Feltételek: a termelés növekedése, a selejtcsökkentés, az egy munkaórára eső termelés értékének nö- nelése és az energia megtakarítás. Bármilyen szakágú üzemről van szó, ezeket a feltételeket teljesítheti. Ezért komoly mulasztása a Kokszmfivek vezetőinek, hogy az üzem kimaradt az országos munkaversenyből, nem küld fel jelentéseket a versenyirodának. s Folyik azonban háziverseny a Kokszműveknél. Az elvtársak egymás után mutatják a különböző adatokat a kiemelkedő munkásokról. A versenyt pontozzák is. Milyen feltételek szabják meg azonban a pontozást? Lakatos elv- társ több munkást kérdezett meg, de egyik sem tudott felelni erre a kérdésre. Kiderült az is, hogy minden héten másik három dolgozó pontozza a munkaversenyt. Gondoljuk el, hogy azok is pontoznak, akik résztvesznek a munka- versenyben. így érvényesült tehát a „kéz kezet mos“ elve és így születnek meg a hamis adatok. Ezen sürgősen változtatni kell! Az 077 megindítja a hjarcot a népbetegségek ellen lipsilisliji »elkezdik a yáBdirreadelést és a röstgenfeivéleieket cs siklósi, sissesttlirtiüci és hegyháH jérés@kb«m veíőieg 250 férfit, nőt, gyermeket és csecsemőt vizsgálnak meg a belgyógyász szakorvosok, gyermekorvosok és a fogorvosak. Az OTI vándorambulanciáját augusztus második felében a siklósi, szentíőrinc-i és hegyháti járásokba irányítják és a tervek szerint 120 községben húsiz-harmiinc- e^er embert vizsgálnak meg, a betegekről pontos egészségügyi lapot' fektetnek fel és azonnal, a helyszínen megkezdik a gyógyításukat és azt mindaddig folytatják, amíg a beteg egészsége teljesen helyre m áll. Az OTI akcióját nemcsak az érdekeltek, de a hatósági orvosi kar is nagy örömmel köszönti, mert a közös munka és összefogás eredményeként a legnagyobb siker reményében lehet felvenni a harcot a népbetegségek leküzdésére. 4 Az őszinte bírálat fegyverével élünk. A Kokszmüveknél 9. hjbák kiinduló pontja, hogy az üzem irányítói elszakadnak a dolgozóktól. Lehetnek ők jószándékúak, készíthetnek terveket is, mindez azonban semmivé válik akkor, hp nem áll mögötte a dolgozók összessége. Másik hibájuk, hogy nem épílet lék ki a szoros kapcsolatot a szakszervezetekkel. Ezeknek a hibáknak jórészét nem követték volna el, ha kérdéseiket megbeszélik a szakszervezetek vezetőivei. Feladatuk tehát, hogy ezen 'a helyzeten is változtassanak. Végül a Kokszművek dolgozóihoz és a vezetőkhöz szólunk. Jót tudjuk, Hogy fi szakszervezetek vezetőinek látogatása óta minden igyekezetük arra irányul, hogy a hibákat sürgősen kijavítsák. Ez he. lyes. Ez volt a célja a szakszer-’ vezetek vezetőinek is. Foglalkoztunk mégis ezekkel a hibákkal, hogy tanuljanak belőle a Koksr- müvek és a pécíharanyai üzemek dolgozói. Nem célunk a mulasztások szépítgetése, csakis a hibák felfedésével és azok györs helyrehozásával tudunk mind jobban előbbre jutni. (Katkó) az orvosi tudomány minden korszerű eszközét és felszerelését. Röntgennel és egyéb gyógyászati eszközökké! felszerelt autókon keresik fel a falvakat, tanyákat, hogy megvizsgálják a mezőgazdasági dolgozókat és a betegeket azonnal or\|osi kezelés alá vegyék. A nagyjelentőségű _ egészségvédelmi munkát baranyai viszonylatban az OTI pécsi vezetői: Lovász Pál igazgató, dr. Strenger József főorvos készítették eíő a tiszti főorvos bevonásával. A szervezési munkába beSekapcSofáütek az MDP vidéki szervei, továbbá az UFOSz, FÉKOSz, az MtjJDSz és az egészségügyi szolgálat mindem dolgozója. Az OTI vámdorrenddéseit úgy szervezték meg, hogy cSy-*Zy vizsgálati helyen hozzáA Magyar Dolgozók Pártja, .mint " ismeretes, programjába Iktatta a t dolgozók egészségvédelmének és 1 szociális biztonságának fokozását és szükségesnek tartja azt is, hogy 1 a társadalombiztosítás intézményeiből ki ke'S küszöbölni a bürokraiiz- " must és meg kelt szüntetni a dolgozókkal szemben megnyBvánuló közömbösséget. Pártunk programját az OTI vezetői mindenben magukévá tettek és mindent elkövetnek, hogy a jelszót; „Az OTI a - dolgozóké” ’ újabb és újabb egészségügyi és L szociális intézkedésekkel valósítj sák meg. I Az OTI legközelebbi program iái ba a mezőgazdasági dolgozók fo- r kozott egészségvédőmét tűzte na- •• pF andre. Harcot imíif a mezőgaz- i dasági dolgozókat .elsősorban sújtó i i népbetegségek eilen és erre a cél■ au arsnnrí l»or * Ab alkalma volt látni a szovjet nép hősies erőfeszítéseit és azt az építő lendületet, amellyel hozzákezdtek a háború után a károk helyreállításához. Elindulása óta közel másfél hónapi utazás után érkezett végű! is Pécsre, örömmel tapasztalt«, hogy mennyire megváltozott a helyzet és hogy a magyar munkások lettek irányi lói az országnak. Szegeds Józiset elvtára néhány hétig Hankányfürdőn piheni ki az utazás fáradalmait, majd teljes erővel bekapcsolódik abba a küzdelembe. amelyet hat évve! ezelőtt félbe kelet t szakítania. EféíreiátiM- tóiag a szakszervezeti mozgaioSfl ban értékesíti majd tudását. tették a közrtgö veszélyt, ezért száfít id T u r s i t s Imro kormány- biztos és a kuitúraiéa'nökl hivatal kiküldöttje, Szcróabetyl Zoltán íő- rnérnök. A Dráva felső folyásáról érkező jderrté'Sek seerút; veszedelem nem tepveget. A Mura apadásban van. Érmek elcsiére a íónsuáaí igazg®- tója a helyszínen maeradf, hogy a fejleményeket figyelje. A bejárás után visszatérünk a községbe, Drávaszabdtosria, ahrt lásson kialakul a békeöcffl Sót. Ä Zsfcikó- bar abkócok ugyan még nincsenek, de a fia;af fák zöldéinek és ünnepnapokon tömegestől érkeznek a vendégek. R. E. aeísziitv miimoi szivuctijc v a. c ja feiliős éghoft:ól. j A Dráva áradása, amár.t látjuk, ! Inkább a túloldal laposabb partj ján veszedelmes. .Ennek elíbnére a Feketevíz Tár j sulat emberei jelentették a ná-luní ■ is váriiató veszedehTte:. A lúd melétt letérünk a víztő esStogó területre. A fűzfák koronája belelóg a vízbe. Itt a Fekete víz és a Dráva egyesülésének^ ha * tárán vonul a régi megyed töltés amelyet még Mária Terézia ióeté ben hánytak fel EürKhíhsak a töl tésen. Itt-ott rossz karban van.
