Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-13 / 157. szám

1 naeionalixmus lejtőjén Ma azt akarjuk, hogy dolgozó parasztságait pitét! és eibí¥@E1 legyei, akkor lássunk hozzá1 a szifiliszéül útjának kiiiKRkálásához Végeiért ax MDF nngyjelentőségű sxSvethexeii honfereneiája A Magyar Dolgozók Pártja sző-1 vi-lkezeti konferenciájának első napján Gerő Ernő miniszter után Hegedűs András, az MDP szövet­kezetpolitikai osztályának veze­tője tartott beszámolót a szövetke­zeti mozgalom fejlődésével kap csolatos feladatokról, ■*— Legdöntőbb feladat — mon dotta többek között -— az egységes népi demokratikus falusi szövetkezet megteremtése. Ennek gerince a földműves szö­vetkezet. A közeli jövőben megjelenő ren­delet kimondja, hogy a falusi szö­vetkezetek igazgatóságának és fel­ügyelő bizottságának tagjai négy­ötöd részben a dolgozó falusi pn rasztság köréből kell, hogy kike­rüljenek. A földmfves szövetkezetek megerősítését szolgálják a gép- állomások és termelési szerző­dések, de , i nem szabad elhanyagolni az ér­tékesítés és fogyasztás; ágazat erősítését sem.' Hangsúlyozta még Hegedűs, hogy minden erővel támogatni kelt a nagyon 'jól' bevált táblás gaz­dálkodás megszervezését is. A hi­telszövetkezetek vezetőségében a többségnek szintén a dolgozó pa­rasztság kezébe kell kerülnie. Hegedűs referátuma után Berend József minisztériumi osztályfőnök a szövetkezeti törvény korszerűsí­tését hangsúlyozta. Boros Gergely parasztképviselő a ságodi szövet­kezet eredményeit ismertette. Dö­gén Imre vezérigazgató a hitelszö­vetkezet fejlődéséről számolt be. Szántó Béla vezérigazgató a MOSzK működéséről tartott beszá mólót. „ Donét Ferenc államtitkár han goztatta, hogy a falu egységes általános szövet­kezeié a dolgozó ki«- és közép parasztság önvédelme legyen < kizsákmányoló erőkkel szemben, egyúttal biztosítéka a falu dolgo j zói felemelkedésének. I Puszta József hajdúböszörményi gépállomásvezető elmondta, hogy náluk a kul&kok igen erősen eile- ’ nézték a gépállomás felállítását, J mert az lehetetlenné tette, hogy a gép használatáért, uzsorabért kap­janak. Szabó Jánosné a makói hagymatermelő szövetkezetek mun­káját és a nagykereskedőkkel foly- Intott küzdelmét vázolta. Több felszólalás után Gerő Ernő miniszter kijelentette: ha azt akarjuk, hogy dolgozó parasztságunk jómódú és művelt legyen, akkoT hozzá kell lát­nunk n szövetkezetek útjának kimunkálásához. Rónai Sándor kereskedelem- és -izővetkezétügyi miniszter zárta he; a vitát. Megállapította, ' hogy tel­jes erővel indulhat meg a szövet- j kereti mozgalom újjáépítése. Mun­kánk eredménye a gazdaságilag és kulturális szempontból felemelke- dettebb dolgozó parasztság lett. így biztosítjuk a munkásság és parasztság megbonthatatlan egy-1 súgót szar-au ivep vasárnapi ban Révai Józaef elvtáre közel másféloldalas cikkben foglalkozik Milován Gytlaszuak, a „Borba"- ban írt vitacikkével. Ennek kap; cm Révai elvtárs számos új elvi megállapítást ffiz a JuXI’-nak a marxizmus-leninizmoí útjáról való letéréséhez. Cikke első részében lárantal arra, bogy Gyliasz elv- tsrsnak az egyes személyekkel iolyiatott vitája ködösítés! célo­kat ezolgáft. ,,Azt a látszatot akar­ja kelteni, mint hogyha Baresröl és Csarvcakovról, Dnclosról és Rákosiról volna csupán szó. Mint­ha a Jugoszláv vezetők állítólagos -'negrágalniazása", a JuKP elleni ■11 Utólagos „felelőtlen koholmá­nyok” néhány személy müve len­be, legfeljebb valamiféle névtelen tájékoztató Irodáé, amelynek ál; lefoglalását ezek a személyek su­galmazták." • ,A vitatkozásnak ez a módja — állapítja meg’ Révai elvtárs — a sanda mészáros módszeréhez ha­sonlít, aki máshova néz, mint ahova fit Gyliasz Cservenkoval, a Szabad Néppel és Rákosival vi­tatkozik, elhallgatva, hogy tulaj­aimképpen nem velük, hanem Sztálin elvtársijai száll vitába. De túl gyáva ahhoz, hogy ezt nyíltan logyo." Révai József nagyjelentőségű cik­kében ezután rámutat arra, hlabas biztosítják szeretettikröl. Változat-* .’*» hőségükről Sztálint és a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) ■áriját, ugyanakkor „Cservenko- v5n és Bareson keresztül ugyan- prre a Sztálinra Ó6 a bolsevik Pártra mérgezett nyilakkal lövöl­döznek." Rámutat Révai elvtárs arra (a, hogy a „Borba" cikkírója Szerint, „akik azt állítják, hogy Jugoszláviát is a Szovjet Hadse­reg szabadította fel, becsmérltk a jugoszláv népet, mert ezzel letör­őit a jugoszláv nép förténelmé- "ek legdicsőbb oldalait." Révai Hvtárs hosszasan feftegéti azt a byiivánvaló, de úgylátszik a ju- Roszlávok előtt kétséges fényt, ’°9Y a Szovjet Hadsereg nélkül a J'-,3oszlávok sem tudták volna dia- d'’lra vinni küzdelmüket a íasiz- ni,li ellen. / Révai József elvtárs cikkének kővetkező részében ezeket írja: v’VUasz elvtárs a Szabad Néppel Miatkozva, tagadja, hogy a jugo- szlév vezetők a Szovjetuniótól „függetlenedéire" tOrAked- “R. De a jugoszláv pártprogram «moly elhallgatja a Szovjetúnló- .**. mint az anlirmperiallsták 'Ozpontjánait ée fölámaszának sze- megcáfolja ezt a tagadást *a3adásf Gyilasz elvtárs nem ts ffRyon tagadja a Szabad Nép állí- J'fiát. Miért szovjetellenss — kér- hogy a jugoszlévok „fög- V. l*enndni" akarnak a Szovjet- "JMöl» Szovjetéi! enee ez csak «kor lenne — mondja —, „ha ' Soszlávia az imperialistákra tá- ^aszkodna, hogy „megvédje" filg- iwr.’mwwai [ellenségét a Szovjetuniótól. „Ami lines megengedve az tmperialis-, ákra támaszkodva, az meg van inged ve az imperialistákra való r ámaszkodás nélkül: ez Gyilasz ilvtárs filozófiája. Tegyük hozzá: othadi és hazug filozófia. Hiszen ibbem a felfogásban benne van az ;gész „harmadik utas" politika, rarely Gyllasz-íéle kiadásban nem tzebb, mint Leon Bluro-féle kiadás-1 Iran." R'évai elvtár» hosszasan fejte-! jeli a JuKP „független edésre''í való törekvését" Hangsúlyozza j rogy az imperialista ellenes álla-! rtiok együttműködésének alapja a! kommunista pártok szolidaritása, az egységes szocialista front Fog ! lalkozik cikkében Révai elvtárs; Gyllasznak azzal a kijelentésévé.!,! hogy a Szovjetúnió „nem hagyhat-j ja és nem hagyja magára Jugo-, szláviát." Es hogy Jugoszláviának I „nincs oka attól tartani, hogy ma-j gára marad az Imperialistákkal szemben." Révai elvtárs szavaival „ez közönséges vásári bűvészünk;! látvány". Gyilasz elvtárs fejtetőre állítja a Váló helyzetet és Jugo­szlávia magárahagyásáról beszél. „Ez semmi egyéb, mini átlátszó kísérlet ana, hogy Jugoszlávia át­állásáért az imperialista táborba a felelősséget már jóelöre a Szov­jet é ufóra és a népi demokráciák­ra hárítsák amelyek — állítólag — ,,«serben hagyják" Jugoszlá­viát." , Ezzel a kérdéssel foglalkozva kifejti Révai elvtárs, hogy a JulíP leiérése a szocialista (ront útjáról végső fokon „befolyásolja a szo­cialisták, kommunisták álla) veze­tett államok és kormányok egy­máshoz való viszonyát is." Ezután arról ír Révai elvtérs, hogy a re­akciós nyugati sajtóban megjelent hírekkel szemben, amelyek Jugo­szlávia imperialista kapcsolataival foglalkoznak, mindezldeig mély hallgatásba burkolóznak és egyet­len egy állítást sem cáfoltak meg. Arról is ír Révai elvtárs, hogy ,a jugoszláv nacionalizmus felkorbá­csolása jó alkalom arra, hogy a régi polgári osztályerök kidugják fejüket és odaálljanak Tiló, mint a jugoszláv .függetlenség" védője mellé.” Cikke (lefejező részében ismer­teti Révai József elvtárs, a JuKP “ Központi Bizottságának áprilisi 19-én a MKP Központi Bizottságé-1 hoz intézeti levelét, amelyben tftb-j bek között a következőket írtéit. „önöknek nincs se erkölcsi, se" politikai Joguk oly felelőtlenül í megtámadni vezetőinket, párttm-. kai, országunkat. „Titóék szerint] tehát a magyar kommunistáknak 5 nincs Joga bírálatot mondani." Mi, ez, ha nem a magyar komrnunis-j Iáit munkájának és harcának becs- j mérlése? Mi ez, ha nern nacionaliz-j raus? Gyilasz elvtársi Rajta vagy-, tok a lejtőn! — írja Révai elvtárs, cikke befejező részében. Összeomlott a monarch©- fasiszták offenzív©ja vonaJou is súlyos veszteséget szen­vedtek. Veszteségük 1144 halott és se­besült, 18 harckocsi és 49 gép­kocsi. Azok a göröjz lapok, amelyek nemrégiben a királypárti hadsereg sikereiről írtak, most beismerik, hagy a király párti csapatok parancsnok­sága kénytelen volt felhagyni a „drága támad;' okkal”, ja öt nap ó:a tart és eddig már három, több órás éjszakai minisz­tertanács napirendjét fogdáit a el. A vasárnapról hétfőre virradó éj­szaka fordulatot hozott. A kormány ugyan nem talál; módot a konflik­tus megoldására, viszont Mod) bel­ügyminiszternek 1 újaíbb alkalma nyűt arra, hogy hagyományos harci módszereit kipróbálja. Éjjel ugyanis rendőri készenlét vonult fel a pénzügyi és gazdaságügyi mi­nisztérium párisi palotái eié és . elfoglalták a két épületet. A helyzeten ez persze mit sem vál­toztat, mert a sztrájk változatlanul folyik tovább és toönmyen lehetsé­ges, hogy a keddig nap folyamán a postásokra is kiterjed. Szombaton o vámőrök k csatla­koztak a sztrájkhoz. ! A sztrájk még nagyobb kiterje- I dése várható, ha a miniszterta- I nács nem hoz kedvező döntést. TartfaatatSaüisá vél* a BTflWti megsül# hsHfze?e Bar^hcn A Newyohk HeraM Tribune pá­risi kiadása a _ német kérdéssel fog­lalkozva kiemeli, hogy az amerikaiak részéről Berlin feladása óriási ka­tasztrófa volna, visizopt technikailag tehetetlen, hogy hosz- szabb ideig Berlinben maradja­nak. \ A nyugatiak: helyzete abban az esetben is bizonytalan volna, ha e szovje; hatóságok fői is függeszte­nék a zárlatot. Nem lehet mellőzni a szovjet kormánynak azt a javaslatát, i amely a német béke megkötésé kerítettek és elfoglaltak két vá­rost. ötszáz arabot foglyu! ejtettek. Egriiptorni gépek mélyrepülésben tá- niatífek Jeruzsálemet ! Az északi arcvonalon a zsidók hídfőt alakítottak setr területen. Hivatalos közlés szerint az Arab Liga politikai ' bizottsága \ kedden Libanonban ülést tart és azon megvitatja Bernadotte fegy­verszüneti javaslatait. A Pravda megállapítja, hogy Lon­don és Washington az utóbbi idő­ben fokozódó pénzügyi Egyiptomi jelentés szerint egyip- nyújt Franconak. tömi nehérjborrbázók támadást in- Ezzel fenn akarják tartani a Franéo-' téítek Tel Aviv ellen. Izraeli jelen- trendszert, mint az európai reakció tés szerint az izraeli -csapatok be- 'egyik támaszpontját. re és Németország teljes kiürí­tésére irányul. A heíyzét megérett arra, hogy Amerika komolyan és őszintén meg­vizsgálja a szovjet javaslatokat. A / jobboldali, Ce Matin a berlini helyzetről azt írja, hogy a nyugati szövetségesek kezde­nek beletörődni abba, hogy el kell fogadniok a szovjet állás­pontot. T*l!es BfSvst palesztin sí harcok támogatást Tíldy elnök kapavágásával megkezdték a centenárís stadion építését A budapesti régi 1 Lóversenylér környéke lobogódfezben várta hét­főn délután a centen ár is 6‘adion építkezési múrikálatarnak megkez­dését jelentő ünnepélyes kapavá­gást. Az ünnepélyen megjelent Tildy Zoltán köztársasági elnök, Ortutay Gyula és Mihály fi Ernő miniszterek kíséretében,. Hegyi Gyula sportálfenrtitkár mondott ünnepi beszédét. Hangoz­tat *a. Iwgy a stadion építését máT évtizedek óta ígérgették, de való­ság soha nem lett belőle. A magyar demokrácia itt is. most is újra és újra bebizonyítja, hogy nem az ígérgetések, hanem a tett, a cselekvő munka és alko­tás világa. cm véletlen az, hogy a magyar demokrácia alkotja meg a stadiont. Nem véletlen ez, mert soha még a magyar sport történetében nem áldozott anniytt a társadalom a sportra, mint napjainkban a demo­krácia. Ezután rámutatott arra, hogy a centenáris stadiont az első év­ben 40.000 ember befogadására építik fel és a következő eszten­dőben 70.000 néző befogadására építik ki. Hegyi Gyula beszéde után a a jelenté vők iel- megtette az első kapavágást, majd a kubikosok szá­zai Iá Kaik munkához, hogy mir.pl előbb elkészüljön a régi Lóverseny-' köztársasági elnök kés tapsa közben i t I s?ir- *7akad görög rádió jelentése 1 32 aí’’érw kormány újabb \ k'-Vr Amerikától, mint- kén a Grani'TK)s-hegység kőmyé­* monarcho-fasiszták támadása tc>jcsen elakadt. rvj...?8ycf,üit Államoknak eddig 800 i ciciriZn do*árbö került a görög reak­’o-fasisztak a thesszátiai ar*'.­I Egyre nagyobb méretekben terjed i a párisi közalkalmazottak sztrájkja ■ A 1» jngati szövetségeseknek el kell fogafíaSok a szovjet ]| javaslatokat a német kérdésben —írják a ne wy or ki és párisi lapok w A DÚrisi közalkalmazottak szitáik- re és ’Némptorszácr felles klörí- lreríle,tíeflr és plf/xylídíatr kél víi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom