Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-07 / 152. szám

ms xmos 7 DUNXNTimi M Iliié forintot Igényelt a tanfeliigyelSsé az áUamosSfíott felekezeti iskolák tatarozáséra és a Stiaetyzo felszerelések pótlására „A Párt követeli az általános iskola rendszerének megszilárdí­tását és kiépítését, Iskolatemiek és épületek, tanítói lakások épí­tését, a tar,utók olcsó és később az állam teherbíró képessége sze­rint ingyenes ellátását tanköny­vekkel és Iskolaszerekkel.” (Az MDP programnyflatkozatőof). Az áítalános Isärol» megteremtette a legszegényelvb néprétegek szá­mára is a továbbtanulás lehetősé­gét. Az iskolák áí'aimositá'sa pedig csaJr fokozta ezt e lehetőségei. — Amíg az általános «kólák egy ré­séé az egyházak kezén veit, ezek az Iskolák lényegesen vkszama ad­tak az államfeikScia? szemben, mert a« iskdh fenntartó, az egyház, a maga kis törpe és töredék iskolás nem volt haj­landó egyCttmuködtctní az ugyan­azon községben lévő más feleke­zeti! törpelskofávat. Az 4E amcsit ás után ezen a téren is megjön a jótékony változás. Az állójános feAcfaí rendszer ki­épül a legtávolabbi faluban is és ezzel lehetősége nyílik bármelyik szegényszármaxású tanulónak, hogy ugyanazon r'ei tétetek mellett foly­tathassa tanulmányait a közép és felső iskolákban. Felülvizsgálták a legelhanyagoltabb ' iskolákat Az iskolák áftamosításával kap­csolatban az államnak » legelső ‘énykedés© az volt, hogy a« egész ?***ágbói sürgősön beleérte az ada- a j?jví*áooa ős felszerelésre '^atkozó volt Mékezeti iskolákkal 'aPesoS*tban. * Gazdasági Főtanács pedig azon- nal megszavazott erre a eétre tízmillió forintot. Ez a ktroutatáé a pécsi tarrfej- ftgyeiaségen is elkészült és már fel is terjesatették a rrvnisztériurrt- ba. A legsürgősebb tafarozási és ^tagasépltési teendők 58^.000 frnin- f°t igényelnek a megyében, míg a ^rendezésre és felszerelésre 360 ezer forintot Ml fordítani, hogy 'ősszel minden/ baranyai iskolában nyugodtam kezdhessék meg a ta­nítást. A kimutatás szerint % a legrosszabb állapotban a kozár- rrtislenyi és mecsekaiji községi felekezeti, a baramyajenői, a baranyaázemtgyör- gys, a eseiedobokas, a csetegöreső- nyj, a fekedi, felsőmindszepti, göd­rei, káni, kátolyi, krsbattyáni, kö­kény!, magyarsarlóst, óbányai és püspöknádasi iskolák vonnak. — A minisztérium kiküldötte ezeket az iskolákat felül is vizsgálta, így remény van arra, hogy a bara­nyai iskolák az igényelt összeget meg is- kapják. Az igényeit összegben nem szere­pel az a 100.000 forint, amit az állam iskolaépítés céljára már ki­utalt. Baranyákén srányfeg tűrhető a helyzet, különösen az alföldihez vi­szonyítva. Ebben a megyében a köz­oktatási törvénynek 1868-ban tör­tént életbeléptetésekor a mostani Iskoláknak mér 70 szá­zaléka megvolt. Az áüamosíiás következtében mindezek a hibái-: eltűnnek és az iskoláztatás végre olyan környezet­ben történik meg, amit ez a fon­tos feladat meg is érdemel. Tízezer baranyai szegény gyermek kap ingyen tankönyvet vevővel. Ez lehetővé Az állam gondorvkodik kiváló tan­erőkről is. F.nnek érdekében meg­szervezte már az elműtt év nyarán e szaktanítói tanfolyamok Az idén Pécsett július 8-án nyűik meg egy űi szaktanítót tanfolyam központi egyetemen, 250 részt­- \ teszi, hogy a tantrók szélesebbkörű ismeretetceti kapja­nak a jó! felkészült és egyes tan­tárgyaik tanítására specializált *. árt­ereik tői. így teljesíti a magyar demokrácia ,, . <nrs ez iskolák államosításával' vá Iáit ez a szükséglet eléri S *00 száz,.- k5tfi!ességét a m|rytr géppel szem­’®ot. 'ben, hogy a nép fial végre olyan Baranyában és Pécsett körönjeiül j kultúrához jussanak, amitől a műit 10.000 gyerek kap ingyenes tan- jtudatosan elzárta őket. Nem kéfsé- könyvet. 'ges, hogy miért. Az őszt® kezdve ohmosak az iskolák ős tanítói lakások kapnak új külsőt,' hanem a tankönyvellátás terén is nagy változások történnek. Az államosított iskolákban meg­szűnnek a szülök égető gondjai, mert az állam lehetővé teszi, hogy minden harmadik gyerek _ ingyen könyvből tanuljon. A pécsi tasifeí- iigyelőségen már megtörtént az er­re vonatkozó Összeírás. Az iskola- köteles gyerekeknek átlagban mint­egy húsz százaléka szorul ingyenes tankönyvre. Varrnak községek, ahol >.* a szükséglet eléri a 100 száza­li IIP kizárté lil lilái kép­viseli! is topéi Etínirist, rnsr? q IüKP ügyében szembehelyezked­tek a pártvezefőség állésfogloíásáva! A Magyar Dolgozók Pártja központi, ellenőrző bizottsága közit: Rob Antal, a Magyar Dolgozók Pártjának országgyűlési képvise­lője, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének fő­titkára a Jugoszláv Kommunisia Párt ügyében a Magvar Dolgortk Pártja központi vezetőségének állásfoglalásával sz etnb eh el y e rk e de t í. Rob* Antal* nem vöt! hajlandó a magyaronksigi délszláv dolgozókat a magyar dolgozókkal való testvért összefogás, a nagy Szovjetunió iránti hűség szellemében nevelni. Rob Antal a matxizmus-lenäniz* tans útjáról letérő jugoszláv vezetőséghez volt hű, nem a marxtz- rau«-1 enin izmushoz, amellyel a délszláv nép igazi' érdekel egybees­nék. Rob Antalnak ez a magatartása árt a délszláv nép és a ma­gyar nép szoros barátságának, árt a «ingvar demokráciának, árt a Magyar Dolgozók Pártjának, amelynek ingja voll, Ezért a központi ellenőrzó bizottság a Magyar Dolgozók Pártjának soraiból kizárja. Kizárás az MDP-ból. Karagütf Eduárd, a Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetségénél? beranyamegyei titkára, a Jugoszláv Kommunista Párt ügyében az MDP központi vezetőséginek határo­zatával szembehelyezkedett. Ksragich Eduárd az MD? központi ve­zetőségének a Jugoszláv Kommunista Párt ügyében hozott határo­zata óta befolyását1 arra használja fel, hogy a magyarországi dél­szláv dolgozóknak a magyar dolgozókkal való összefogását meg­zavarja. — PárteHdnes magatartásáért a Központi Ellenőrző Bizott­ság az MDP soraiból kizárta. Vókányi volksbnndisfákat ítéli el• a néphíróság A pécsi népbíróság kedden dél­előtt tárgyalta Schmidt Imre és 58 társa háborús és népellenes bűn­tettét és 18 vádlott'ügyében íté­letet mondott. Schmidt és 15 vó­kányi társa 1940-ben beléptek a Volksbnndba, ott részben irányító szerepet vállaltak, majd 1944 tava- izán német katonák vezetése alatt erőszakoskodtak a lakossággal. A népbíróság az összes vádlottat bűnösnek mondotta ki háborús és teljesen eltünteti-a háborús károkat, óvodát épít és áss általános iskola részére mternáinst rendez be a volt hercegi kastélyban §®€4dt&ÜM- APOLLO ­r*k: 20—46 T»L: 20—48 szerdán: UTOLJÁRA! hatyjztbásu oroí* fűm A Hiti Hiúsága PniMa tzsrelsne Ki*ff«niíó miiotrcl ^góAsok hétköznap 6, 8 órakor, Legközelebb: G A R B A N C I T Ó Színes rajté* meiefila* A községházén Szenilörmc gond­jairól, bajairól, terveiről beszél­gettünk Pataki Kálmán főjegyző­vel. Megeiöíitiük, hogy egy kis csalódás« éreztünk, amikor végig- jöttüak a főutcán. Kopottnak lá*- juk a fehlt Kiesé talán furcsán hangzik, de szegény község vagyunk — mond­ja- a főjegyző. Csak a ha' orszá­gos vásáriból és a forgalmi adó- ból származó r bevételünk van, semmi egyéb. A nwltévi költségvetésünk még­is 220 ezer forintos volt, « mos­tani öthónapos pedig 08.010 fo­rintos. Problémánk azonban igen sok van Az egyik legsürgősebb meg­oldásra .váró feladat lenn« a hir­telen olvadás, vagy nagy esőzés után a község főutcáján össze­gyűlt víz levezetése, mert ez mindig elönti a falut. A keleti ré­szen húzódó bosszú árok rendba- hozása 300.000 forintba kerülne. Másik nagyon fontos egészségvé­delmi intézekdés lenne a község portalanítása, mert URANIA in.KRSB.Hfci TaleJSea: 23-02 Debtor Sánclor-w. 19. Ma szerdán: UTOLJÁRA! A nagysikerű msgyar film Öréögiovtt® Főszereplők: Fényes Aliz, Ki9g Manyi, Ben' S Gyula Előadások hétköznap 6, 8 órakor. ION! JÖN* 9 texasi pastarab&li óriási az autóforgalom a köz­ségben. ' Harmadik sürgős feladat a harci cselekmények sorén tönkrement járdák, utak rendbehozésa, több új utcánk van Járda nél­kül. Amit mér rendbehozfok és ami még vissza van SzentlŐTine jelentős vasúti , és közúti gócpont, emiatt sokat szen­vedett1 a háborútól. Több stuka- támadás érte Szenttörincet, az első alkalommal hetvenöt polgári személy volt az áldozat, A házak öroege ment íöntoa, az utakat, járdákat feltúrták a száguldozó német tankok. — De két hidat a község végén mér megcsináltattunk — mondja a főjegyző, — rendbehoziuk saját erőnkből az öt találatot kapott községházát, a járási főjegyzői Üvafalt, a já­rásbíróság épületét, június 15-ér. megnyitottunk egy 80 személyes napközi otthont, ahol hatvan gve­rek kap résziben teljesen ingyen, részben minimális hozzájárulásér' étkezési. \ övódát is építünk, a tervek már a minisztériumban vannak. Valamikor erre a járási szék­helyre ráterpeszkedett az Esztcr- házy uradalom. Kőfallal körülvett árkádos kastélyban lakot; a bérlő és nem vett tudomás 1 arról, hogy a 3000 lakosú község 5177 holdas határából 2437 hold nagybirtok volt. Most azonban gyökeresen megváltozót: a helyzet. A kas­télyban pillanatnyilag a rendőrség székel, de két teremben már rendezik be az általános iskola internátusá! és szó van arról j*, hogy egyszer az egész épület interné.ua lesz A jó termés miatt kenyér ie9 Húsra; z«írra nem fesz gfoaéank Keresztes Mihály fö".ckn-íve!ésügyi államtitkár az ország különböző ré­szedből beérkező jelentések alaoján az alábbiakat mondta a termésV'á- tásgkrói a MTI munkatársának: — Az elmúlt három hét esős idő­járása miatt kapásokból olyan jó termésre számíthatunk, aminőt már hosszú idő óta nem takarítottunk i. be. \ A mostani esők a ki-rii vet eme nyék fejlődésére is felbecsülhetetlen ér­tékűék, »mi nagyban előmozdítja majd áflatienyésztésünket, főleg a sertéshízlalást. Az aratás folytai á- sáf és a cséplés megikezdé^jö a* eső némiképpen gátolja ugyaü, ez azonban nein változtat a ter­méseredményeken és ennek mi­nőségében. — Próbacséplési eredmények hi­vatalosan még nem érkeztek, de. Somogybán, Sopronban és Tolnában a kfiiasztrá'is holdanként) átlag * a 8 mázsát ma idnrm minden esetben (yeglalarija, de nem rit­kán a 12 mázsát is eléri. Csanádban, ahonnan közepesnél gyengébb termés.'' jelentettek, első próbacséplési eredmény 8—i2 mázsa átlagtermést tmilaf. Az észa­ki megyékben a búza áilsga nie>;;- haladja a 7 mázsát. A rozs tenruSí- áilagé az ország északi részében 50—100 kg-ai magasabb a búza át­lagánál. — Mindent összevéw, — fejezte be az államtitkár, — i érmésünkkel meg lehetünk elégedve, és biztos, hogy az idén kenyérre, zsírra, cukor­ra és húsra nem tesz gondunk. népellenes bűntettben, kivéve a jelenlevő Rittinger József 30 éves, vókányi lakost, akit háborús bűn­tettben mondottak ki bűnösnek, mert volksbund tagságáért már el­ítélték, ezért őt nem jogerősen 3 évi börtönre ítélték. A többi vád­lottat távollétükben ítélték el: Hol- ezer Jakabot, ifj. Deberdin Józse­fet, Schv.eitzer Józsefet és Schiffni Józsefet összbüntetésfll 8—8 évi börtönre, teljes vagyonelkobzásra és 10—10 évi jogvesztésre, Schmidt Imrét, Nesz Jánost, Schiffni Edét, Wache Nándort és Fogelstcin Ágos­tont, Schlichtherle Györgyöt, Mon- zer Józsefet, Máger Józsefet, Czem- brod Ferencet, Pfund Kristófot 5—5 évi börtönre, teljes vagyon­elkobzásra és 10—10 évi jogvesz­tésre, Schmidt Jánost 4 évi bör­tön és azonos mellékbüntetésre Ítélte. A tizenöt vádlott összesen 80 év börtönbüntetést kapott. Tteezer Jfcra’li "tiierattá! feptak e! a DeMR^yivM! A pécsi Dohánygyár- vezetősége ftí jelentést tett a rendőségen, hogy ismeretlen tettesek behatol­tak a gyér készáru raktárába és onnan 10 ezer Kossuth cigarettát tar­talmazó bálát vittek el. A be'érést a gyár területén dol­gozó iparosok fedezték fel. Feltűnt ugyan»», hogy az üzem volt „lé- gós" óvóhelyének ajtajáról hiány­zik a jjkat. Az óvóhely felnyi'ott ajtaján jutottak a tettesek az j épület pincéjébe, majd a készárn- j raktárba. A gyár vezetősége a | rak’árban tartó ; leltározáskor ál- | lapította meg a hiánvt. A rerdőr- | ség a tettesek kévrekeriiéeére a A község lakéi között 230 vas­utas család él, ebiből 174 nyugdi­ja», Külön vasutas otthon » van Szentlórincen. Kis csoport tárgyal a ház elétt1, normáról, fizetésről, megélhetésről van szó* — Csak atal morwilhatoím, hogy állandóan, javul a helyzetünk — mondja az egyik vasutas Mennyivel többet Indium vásá­rolni már az Mén is, mint as elmníí évben! fis tudom, hogy mindig csak jobb lehet, hiába suttog a faluban egy-két Tém-hírlerjesztő ... Kary Bála kereskedő i« azt mondja hogy nagy a javulás az simult é-vekkel szemben, lényegesen többel vásárolnak az emberek. Pénz ugyan nem veti fel őket/ de minden, amire szüksé­gük van az embereknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom