Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)
1948-07-04 / 150. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1948 JÚLIUS 4 r1 eladatok oe ü&&ni UuUútonuHka ízaím, m A feí^Mgosítás és az öntudat- mébresztés komoly eszköze« (.'ufit&oi nevelésen kívül, az igazi tatárénak « széles tömegekben való széthfatése. Ha megállapí'juk, ezt, «mint e*t a MDP központi ve. ze tősége legutóbbi határozatában tettei begy a tömegek jelentékeny taaoéijók elméleti színvonala aía- fiony, ágy ez fokozotton éS kultú e ■ ánü érdddődésünkre. Ai eimu.'t esztendőik során tettünk egyett és óvást ai általános műveltség fd- •■metése érdekében, azonban mind z kevésnek bizonyult. A muitká-ok cidturáüs igénye ma még »okeset. ’ven kielégül egy-egy selejtes szín- arab megtekintésében, odáig még ' em tudtunk jutni, hogy mir.guk z ■gyes üzemé kultúrvczetak is el adnák választani az értékest az érték tetemtől. ülönösen áfl ez a pécsi és ba“ ranyai viszonylatban. A vá* "osban négy nagyüzemben működik < ült úr csoport. Ezenkívül a báinyate- epeken. Ha ószintén bírálni «tatunk, elmondhatjuk, hogy amig a »ányiatdepen túlzóbaloldiali, úgynevezett prolefckult irányzat térítette 'él a kul'túrcsoportokait a helyes utói. addig a pécsi üzemiekben a kis- oojgári jobbrahajlás érvényesű t. Kezünkben van például a Dohány, gyár legutóbbi kultúrestjenek műsoranyaga. Az üzemi kultúrcsoport előadta Vadnai „Frakk” című tré- fáját, elénekc ték az „Édes lány az Anikó” című slágerezámot, műma. gyar táncokat jártak a dobogón és mindezt nem enyhítette, hogy * színjátszócsoport többek között Ba. rát EndTe „Egy jobbágy elindult” című darabját is eljátszotta. Akár a kispolgári műkedvelő szelemet tekintjük, akár a profetikust kedvelőit, megállapíthatjuk, hogy mindkettő elhajlást jelent az üzemi kujtúrcsoportok valódi cé'játói. Mind kettő veszélyt jelent és megnehezíti munkánkat: a munkásság kulturális nevelését. i hát a tennivaló ezen a té- rém? Elsősorban az; üzemi kultúrcsoport vezetők helyes kinevelése. Ez a feladat és a további tenniv.lólk most a szakszervezetek kultúrosztályára hárulnak majd. Mint ismeretes a Dolgozók Kult úr- szövetsége megszűnt, hogy a szak- szervezetek átépítése után átadja a helyét a kultúrosztálynak. A tér. vek. szerint több nagyobb vidéki vá- rost, köztük Pécset is egészséges kultúrkőzpontokká fejlesztik. _ A szakszervezetek kultúrosztályának tehát elsősorban az üzemi ktiltúr- csoportok vezetőivé1 kell foglalkoz. nioik. Hogyan kívánhatjuk a csoport tag jattá?, bogy • hotodószei- lemfl 6s nevelő darabokat játszák, tia még font osságát as irányitó kiritúrwezető sem ismeri fd eléggé. Kossá István rivtács helyesen állapította meg egyék beszédben, bogy „a kultÚTnumkának az üzernekb n nincs gazdája”. Ehhez még honzá- tehetjük, hogy ha van is gazdája,’ ndkesetben még nem képes helyes úton vezetni az üzemi ktitűncíopo t működését. T anfolyamokon és előadássorozatokon keresztül megtalálja az üzemi kuKúrcsopori.vezető, hogy mit keB nyújtania dolgozótársai szeflerré fejlődése érdekében. A képzett és szocialista vezető tudja csak eltűntetni a gyári kultúrcsoportok belső életéből a műkedvelő stelle, met, tudja tervszerűvé tenni az üzemi kultúrmunkát. A második legnagyobb feladat az üzemi kultú csoportok jó műsorral való ellátása. Hiszen sok esetben azzal „védekeznek” a kifogásolt edőadAsok rendezői, hogy nem tudtak kapni megfelelő anyagot. A ___ ___i szakszerv ezetek kuRúroszíálys ezen a téren is rendét teremt. Gondoskodik a szakszerűen összeállított műsoranyagok szétosztásáról, tanácsokat ad ®z előadások megrendezését illetően is. M indezek en kivüi jelentős munkája lesz a szakszervezetek kultúrosztályánék aa egységes közőnségsaervezefi hálózat kiépítése. Az üzemekben meg-szerve, zik a haladószellemö színjátékok, előadások és egyes tárlatok közös meglátogat ás át. Csak Így lehet biztosítani, hogy a dolgozók szabadidejükben valóban tartóin*». mű. vektségük felem elését szolgáló színdarabokat és előadásokat tekintsenek meg. Ezek lennének röviden áttekintve a közeljövő feladatai A pécsi és baranyai szakszervezetek kulturális osztályára, az üzemek kultúrcso- p őrt ja inak vezetőire és mindönkire, aki a dolgozók szellemi felemelkedését tűzte ki munkája céljául, nagy és nemes feladat áll. Katkó István. GARIBALDI too* Karikagyűrűk, Órák, Ékszerek natív választékba i Futásznál IRGALMAI0 v-UTCA * Fiaik jövőjét biztosi ják a sző ők ha beíratják a szentlőrinci mezőgazdasági középiskolába Pályázhatnak: a népiskola, vagy az általános iskola 8 osztályát, vagy bármely középiskola 4. osztályát véglett, 14 éven felüli korú ifjak. Az iskola 4 osztályos. A végzet:ek őre t ságit tesznek amely képesít: önálló jövedelmező gazdálkodásra, ipari, kereskedelmi és szövetkezeti pályára és továbbtanulásra az Agrártudományi Egyetemen, Főiskolákon és a felsőfokú tanfolyamokon. Pályázók aug. 20-ig kérjenek részletes táijé- kortató: az iskola igazgatóságától. (11.506) MA VASÁRNAP az Unita Italia legelső reáJpolitikai megálmodójának, a harcterek tépetiruhás, lőporfüstös hőse, Giuseppe Garibaldinak születésnapi évfordulójához érkeztünk. Az út, mely a fiatal szabadsági őst Mazzini zászlajától a későt halál, Caprera szigetére elvezette, sok helyütt találkozott a magyar szabadság- harc eseményeivel. Hosszú felsorolásban adhatnánk csak a várja'át a szabadságért vívott küzdelmeinek, melyeket brazíliai, olasz, francia, német földeken vívott. A barikádok tetején a san-marti- noi csapdában, az abbruzzoi havasokban a zseniális haclvezér sakkhúzásain dühöngött az ellenség. Hű harcostársa, Annita, az esz- szonykaíonsa, a ravennai mocsarak rejtek an tért örök nyugovóra, a szintén egységes Itáliát álmodó Dante sírja közelében. Garibaldi kivándorlása, majd internálása magános éveiben szenvedésein nemesül; eszméje lett a szabadság melyet nem földrajzi nevekhez, csak zászlókhoz kötött. A MAGYAROKRA NßZVE fényes napok születtek akkor, amikor Garibaldi vezérkari főnöké vei a magyar Türr István piemon- •;i ezredessel Gémráhan hajóra szállt a szicíliai népek felszabadítására. A marsalai, calatafiuni, palermói csaták egy kevéskét magyar fegyvertényék is, amelyek dicsőségében fájdalmas pillanatkép Tükőry őrnagy,/ Száraz főhadnagy és más magyarok hősi halála. A híres capuai csatában Darbay őrnagy magyar légiója az élen harcol, Garibaldit csak akkor sikerül elfogni, amikor As- promonténái súlyos sebével a csatatéren marad'!, AZ 1864. EVBEN a. forradalom ízére lett, amikor Magyarország •ábornyolézadása esetén — Klapka nők kérésére — hazánkba múlt volna. A kezdet nem sikerült, mert a magyaroknak Dunán küldő öt nagy fegyverszállr'mányát Cusa romái fejedelem lefoglalta. Garibaldi élete ezután sem pihenés. A római csata, a francia di- joni guerilla harcok, a lengyel, görög manifesztumok csak újabb állomásai a szabadság-gondolat m egszál io 11 ja i nak. KICSI CSALÁDI szigetén, Caprera földjén várta az alkonyt, minden szabad nép forró hálájától kisérve. Neve túlnő a történelem keretén, mer: benne a legnagyobb eszme, a tiszta és igazságos szabadság, a valódi népakarat öltöt: emberi akaratot. Á napóleoni háborúk idején Pécsre hozott foglyok között voltak, akik Garibaldi oldalán harcoltak. De élnek városunkban ma is unokák, kiknek Világos után száműzetésbe ment nagyszülei'k vele együtt harcoltak, „messze a nagy világban az it hon elveszett szabadságáért." JULIUS 4 EN Kossuth népe lélekben nemes megimdultaággal for. dúl a capreraj fekete márványok felé, melyet egy hős asszony- Annita szelleme őriz. Vörös Márton HETI ISKOLA A MŰVÉSZETRŐL sSHEBBSB— A Dunántúli Napló minden vasárnapi száma egy-egy oldalt szén. tel az irodalomnak és művészet, nek. Ezen az oldalon új, állandó rovatot nyitunk. A manapság legtöbbet' hangoztatott irodalmi és művészeti fogalmakat ismertetjük egészen röviden, vázlatosan, de mégis úgy, hogy minden olvasónk előtt a lehetőség szerint kellőkép megvilágítsuk. Hisszük, hogy a dolgozók kulturális felemelkedésének ezzel az új rovattal jó szol. gálatot teszünk. Realizmus, szocialista realizmus A realizmus az irodalomban és művészetben az az irány, melynek célja a valóság ábrázolása. Árnak a valóságnak, melyben „ez ember, mint cselekvő társadalmi és morális lény él, annak a világnak, mely az 5 fizikai, sz elemi egyéniségére hat, annak a világnak, melyben ő lát, hall és csekkszik.” A régebbi felfogás realizmusnak az élet érzékelhető, külső megnySatkozásainak, alsóbbrendű jelenségeinek áörázolá sái tartotta. Ennek he!ytelenség< nyilvánvaló. A realizmus nemcsak ; puszta külsőt ábrázolja és semmi képpen sem csupán az alsóbbrendt jelenségeiket. Felkutatja a rejtetteb! tulajdonságokat, vonásokat is, rr.e lyek egy.egy ábrázolandó tárgy sa játosságát jelentik. A valóságot < realista mű vész és író mindig köz érthetően tükrözi. Lássunk egy nő vidike példát a realista ábrázolásra aaaaasassaimrrnf“ ■"■>*»** A bögrét két kezébe fogta, úgy estefelé egy vasárnap csöndesen elmosolyodott s ült egy kicsit a félhományban — (József A.: Anyám) Egy másikat, a nem realista ábrázolásra; Disznó, de akin jáspis a csülök, fábul faragott istenen ülök, hejh, bársony gyász, a tejen tűni lelő!] meghalok s mázsás szekáltam kinő (József A.: Medáliák) A szocialista realizmus a szoeteÜZ- mus világának művészi éB egyúttal agitatív kifejezése realista mód n Tehát a realizmusnak megtöltése új tartalommal, szocialista mondanivalóval. Realista Író például Anany János, szocialista realizmust pedig Gorkij műveiben találunk. A realizmus és a szocialista realizmus azonban nem csupán művészi ábrázolási mód, hanem világnézet és életszemlélet is. így átkötni csak az a művész és Író tud, aki az embert és a társadalmat, a világot, annak minden egyes tárgyát 1 mindezek összefüggését látja és helyesen látja. Amikor az MDP prou gram nyilatkozata ja valóságot, tehát a nép Setét és harcait ábrázoló, igazságot kereső, a dem okra tik ti népi eszmék győzelmét htrdertő, optimista művészetet kíván", a szó. efellsta realizmust tűzi célul az aL kotok elé. (Cs.) KAPOSI FERENC egész életű Nógrádinegyében, az ipolyvecei uradalmi pasztákon töltötte és mindig mások földjén verejtékezett. A demokrácia neki is mint sokszázezer más nincstelen adta annak lehetőségét Is, hogg az ekeszaroa mellett, paraszti verítékéből fakadó verseit kiadhassa. Most megjelent kötetéből közöljük parasztnak — földet adott és meg- a kővetkező vertet: FATÄINIY^ROINI CSÄSZÄRIKÖRTE Fatányéron császárkörte, a volt béres most végzi a kóstolást, azelőtt nem neki termett, csakis hemyózáskor mászhatna a fát, az előtt másnak ringott a gyümölcs, bepirosított «z ablakán, de a világ kereke lám, erőre ment s az a régi béres mosolyog a fán. Az Istállóban tarka tehén, csak most van, — nem volt Máig, langy esőben, kiest kezecskében a rozmaring is néki virágzik. S ahogy efbböl-abból még hiány van Azt majd meghozzák az évek: fő, hogy a volt béres a magáét túrja, s nem kutyája senki úrfélének. Ktílö*' s/crc1 vélt ven. Ttá’ókoc^iban A cjAOfi erke/feit pécsi lanwlmapyútra a szolnoki MÁV műhely 74 ifjúmunkása nősen a bőrgyár új- hasftögípé* csodáltuk meg, de nagyon tetszett a Zsolnay-gyár is. Elmesélték azt is, hogy a szolnoki Vasutas Szakszerrezet tette lehetővé a tanulmányút megszervezését. Valamennyien a SzIT tagjai, és a felszabadulás óta ez már a harmadik tanulrnányútjuk. Az elmúlt rendszerben ilyen tanulmányúiról még álmodni sem mertek volna. Mostani oktatóik, élükön Oserla Miklós és Molnár Sándor atyai szeretette! bánnak velük. Elmondják, hogy az üzemben naponta kitűnő ebédet kapnak, teljesen díjtalanul. — Előszűr Miskolc, Lillafüred volt az utunk, Lillafüreden megtekintettük volt tőkések dőzsöléseinek színhelyét — mondja Bede A fiúk sok szép emlékkel már tovább utaztak Keszthelyre, A szolnoki Már. műhely ifjúmunkásai 6 napos tanulmányi kirándulásuk során ellátogattak Pécsre. Külön szerelvényen, hálókocsiban jöttek, amit sajátmaguk, rohammunkával készítettek el. Vidám ebédelés közben találtuk a fiúkat, akik boldog áradozással beszélnek Pécs nevezetességeiről. — Gyönyörű város — mondják — és a látogatásunk során sok- mindent tapasztaltunk, amiben eddig még nem vodlt részünk. Külö10—15 hoida* fidtüll príma szőlőt épiil«tt«l, azonnal, készpénzért vennék Ajánlatokat „izélő" 11.é2? jeligére a kiadóba kérek — Véletlen baleset érte Hir h István 17 éves pécsi autószerelőtanulót, amint kézikocsin rovás- kolásra malomhengert seállttott, jobb kezén három ujja a két henger közé szorulva összeroncsolóA fudemányas Akadémia pécsi tagjai A Magyar Tudományos Akadé mia pénteki tagválasztó ülésén biológia és orvosi tudományod osztályának levelezőtagiává Lissál Kálmán rektort, Kerpel Frónius Ödön gyermekklinika igazgató pro fesszort és Szentágottmi Jáno professzori választották meg. szó alatt fehér-fekete színű, eredet rajzot és sokszorosítás útján elké szitett fametszetet, a rézkarcok kü. lönböző fajtáit, linóleum metszetei és litográfiát értünk. A Britisch Council „« mai ango grafika” címei a műit év őszén je. lentékeuy gyűjteményt mutatott tx a Nemzeti Szalonban, mely aztár megjárta Varsót és Bécset, hog\ most egyetlen magyar vidéki városba, Pécsre hozzánk érkezzék. A kiáKíláf célja az, hogy művé szeti élményt nyújtson és ismere. teinket gazdagítsa. Mert valljuk be a magyar ember aránylag kévése tud az angol képzőművészetről. A francia művészet részletes, iger részletes ismereteivel szemben mély a korai gótikától a mai fesfÓK lg terjed, főként az angol 18. szá zadot ssmerj3k, a nagy arcképfes töke'., jóval ke-vaslábé például a z*e niális Con6tab'.e-t, hiányosan az a: goi erkölcsök szigorú kritikusát, a szociálisan gondolkodó Hogarth-ot. A 19. századból talán Whistler, ne melykor Rippl Rónaira emlékeztető és kezdeti impresszionizmusa a legnépszerűbb- E hiányos ismeretek, kel Anglia képzőművészete persze nem merül ki és nem áö meg. Lehetséges, hogy sugárzása az elmúlt évtizedek alatt másfelé, a tengeren túlra irányult és fénye ritkán ke- reste fel Középeurópa tájait. Tudnunk kéj azonbafi, hogy az angcí grafika az európai termésnek mindenkor a legjavát jelentette, az-« angol művészek mindenkor mély szeretettel fordultak a természet cs az ember felé, mértéktudásukat bámulatos mesterségbeCi kufiúna közvetítette. Nem, nyugtalanító, lázon, gó forradalmár okát Anglia művészete ritkán termett, legegyénibb rajzolójuk Blake is inkább a lélek mélységeibe vágott utat és nem a vizuális problémáik kutatója, mint általában a latinok. Az angol rajza. lás legigazibb mestere Hadén, ki i nek keze pontosan azt fejezte ki . mit szelleme dikFált, legjobb tani ■■ juk pedig Frank Short, kinek isiko i Iája lényegében ott él a mai ango- grafika legiöbb lapja mögött. A „mai angol grafika” százhús; í műből átl, számszerűit nagy együt . tes, mégis úgy hat, mint kamara t zene: tisztán szerkesztett, műv 1 í vonal hálózatú, érzékenyen szók ■ líra. Néhány héttel ezelőtt a „Fran cfa képeskönyv” alkalmából ugyan : ftt azt írtam, hogy a nagy értékí c szovjet és jugoszláv JdáTításal ;-MJtán — íme — szabadon járja á i városunkat a francia művészet le s vegője. Napi gondijaink köz ái'liunl- meg újból, pihenjünk meg a művé . szét békéi tájainál, ahova e®ú.ttall_a . angol grafikusok kísérnek bennün . két. Dr Martyn Ferenc j * c A kiállítás vasárnap 11 órako i nyílik meg a Baranyamegyei Mú t zeumlban és tfz napon keresztül ma . r»d Pécsett.
