Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-03 / 149. szám

IMS JÚLIUS 3 DUNÁN! ULi NAP Lu 5 3 munkásasssony a Dohánygyárból „1 _m - 161 dolgoynak, magas fizetési kapnak, pelfia orr fi) hogy résztvesrnek a nártéiet^en a domozónöH Néhány dohánygyári tnunkásasz. szony életét mutatjuk be. A múlt­ban a dogozó nőket még jobban ki­zsákmányolta a tőkés, mint a férfi, munkásokat. Nézzük meg ezzel szemben mi a helyzet most. HORVATH JÓZSEFNÉ Még aiig világosodik, amikor fe'_ kel, elkészíti a családnak a reggelit és kitakarítja a szobát. Két gyer­meke van, az egyik 1"3 éves ’ány, * másik 6 éves fiú. Most, hogy bekövetkezett a nyári szünidő, együtt indulnak ei fél nyolc körül 8 gyárba; a gyermekek a napközi otthonba mennek fel, 6 pedig a szivarka. csórna go'óba. Megkezdődik 3 napi rr.u’ka, a gyer­mekekkel a gyá-i óvónő íog’.i.ko. zik, Horváth J óz seftié nyugodtan dolgozhat. A cigarettacsomagolás azt hin­nétek könnyű munka. De. ha elgon­doljátok, Hagy Horváth Józsefné naponta 100 ezer cigarettát csoma­gol be százanként a kartondobozok, ha és hogy. teljesítményével az ország do. hánygyáraiban dolgozó csomagoló nők között a nyolcadik helyet foglalja el, csodálkozva tekintenél a középter­metű munkásasszonyra. Ott álunk mellette és nézzük, hogyan jár keze' a motor gyorsasá­gival és tölti meg egymás után a dobozokat. Kérdésünkre nem hagy. 1* abba a munkát és úgy feleli: , tartozom a jó munkások közé. Mert »xt akarom, hogy több legyen a termelés és nagyobb le­gyen a keresetein. Megtudjuk, hogy férje a bőrgyár, ban dolgozik, ö alig hoz keveseb­bet haza, mint a férje. Kettó'jük keresete meghaladja a havi másfélezer forintot. A bőrgyári ilietményszobában lak. naic, rendesen berendezett három- szobás lakás. Kettőjük keresetéből rendesen meg tudnak élni. De nemcsak a termelésből veszi Itt részét Horváth elvtársnő, hanem tevékenyen résztvesz az üzemi párt. szervezet életében is. Ezenkívül ide­je marad még, hogy az üzemi könyvtárból hazavigyen néhány da. rab könyvet és ha ideje marad a házimunka elvégzése után kezébe veszi az olvasnivalókat is. — Most Tolsztoj Raren ma Anna cím fi regé­nyét olvassa. — Tanulni szeretnék én is — mondja búcsúzás köziben. — Vallom azt, hogy az as.-zonyok is megállják 8 helyüket minden téren. TEMESI MARIA A helyiséget, ahol Íróasztala ál. segédhivatalnak hívják. Az 5 fel­adata a postázás, a gépíró teendők , ellátása. Vékony, szemüveges nő. A felszabadulás után kapcso'ódott be a pártraozgaíomba. Elmondja, hogy nemrégen végezte el a három­hetes pártiiskoflát és azóta állandóan az elméleti köny­veket bújja. Amióta pártbizalmi lett, a hozzá- . tartozó dolgozó társaival állandóan foglalkozik. Irányítja olvasásukat, felhívja a figyelmüket a pártmunká. ban való részvétel fontosságára. A szüleivel lakik, ö sem kerülheti ’ el, hogy munkája elvégzése után — Elveszett a vasútállomás és Fétsöbalokány-utca között eoy aktatáska fontos vasúti okmányok­kal. A becsületes megtaláló meg­felelő jutalom ellenében adfla a Pécsi állomás segódlttiva:alábam ne végezze el az otthoni teendőket. „Sz már a nők sorsa, — mondja mosolyogva. De azért módját talá­lom annak, hogy időt lopjak tanulásom részére. Ezt rendkívül fontosnak tartom, — Sokat beszélnek a nők egyenjogú­ságáról. A dolgozó nőn múlik, hogy tudásával, munkájával és nem ke­vésbé a mozgalomban való részvé­telével bizonyítsa be, hogy nemcsak a főzőkaná! mellett állja meg a helyét. . * 7 HÓMAN JANOSNÉ Huszonhárom éve dolgozik a dohánygyárban. Pirosfejkendős vi­dámbeszéd fi asszony. Ha csörög reggel 5 órakor a „vekker”, talpon kell lenni, hiszen az ebédet meg kei* főzni a család részére. Mielőtt ki. menne a konyhába elnézi két alvó gyermekét (az egyik 13, a másik 7 éves) és mindannyiszor átfut ben­ne a gondolat, hogy öérlük dogo­zik.) A férje naponta járja a lépcsők ezreit; postás. A gépteremben azután, ha elér­kezett a nyolc óra, ott áll a ciga­rettatöltőgép mellett, ügyelve, hogy jól működjék a vágószerkezet és hibás áru ne kerüljön a többiek kö­zé. Az ő gépe a legtöbbet termelők közé tartozik. Az elmúlt hónapban több mint 600 forintot vitt haza, többet keresett, mint a férjé. — Csak a felszabadulás tette lehe­tővé, hogy az üzemekben ' dolgozó nők keresete egyenlő legyen a fér. fiákéval. * „Egyenlő munkáért egyenlő bért" ezt tűzte ki célul a szakszervezet és ezt is valósította meg. Egyre több munkásasszony ismerte fel, hogy számára mit hozott a demokrácia és ezt úgy viszonozza, mint én_magam i®, hogy igyekszem gyermekeimet jó demokratává ne­velni, — mondja Hömanné.-ó Balóiiiisi és vBn'aiómoiÉnv Staramholia a Bajcsy Zsilinszky úti vasúti áijáróná' Faluja felemelkedés méri hasd. védi a dolgozók érdekeit MIGLINSZKY LAJOSNÉ az MDP kölkedí titkára Pénteken a kora délutáni órák­ban könnyebb kimenetelű vasúti karambol történt a Bajcsy-Zsilin- szky-úti vasúti átjárónál. A Pécs— málomi menetrendszerű autóbusz­ba, amint az átjárón áthaladt, belerohant egy vontató mozdony és az autóbusz hátsó részét el­kapva 12 méteren át a síneken magával vitte. Az összeütközés kö­vetkeztében az autóbusz négy uta­sát csodálatos módon, sérülés nem érte, kivéve egyik utast, aki je­lentéktelen horzsolást szenvedett. A helyszíni vizsgálaton a rendőrség bűnügyi osztálya megállapította, liogy a vasút részéröl mulasztás történt. Az autóbusz a karambol következtében megsérült, a kár a tulajdonos megállapítása szerint mintegy 20 ezer forint. A szeren­csés véletlen folytán könnyebb kimenetelű karambol intő példa az illetékeseknek, hogy szüntessék meg a város területén a „halál sorompókat“. Az 1250 lakósu Kölked község dolgozói ugyancsak kitettek ma­gukén a mohácsi aratóünnepen. Gyönyörűen feldíszített kocsikkal az elsők között vonultak fel, ka­lászokból font aratási emlékeik pedig a legszebbek közé tartoz­tak. Hatalmas fehér kenyérrel ajándékozták meg AczélGyörgy vármegyei titkár, országgyűlési képviselőt és igen nagy örömet szereztek a népi kollégistáknak, akiknek a megajándékozott átadta a kenyeret. Az öntudatos felvonu­lókon csak, addig csodálkoztunk, amíg meg nem ismertük az ener­gikus megjelenésű Miglinszkv Lajosnét, a Magyar Dolgozók Pártjának kólkedi tit­kárát. Miglinszky elvtársmö tagja a helybeli Nemze'i Bizotlságnak részt vesz a fa'.u életének minden megnyilvánulásában és nemcsak pártját képviseli nagy körültekin­téssel és hozzáértéssel, hanem minden dolgozónak és minden igaz ügynek barátja és védelmezője. — A leg'öbb hajtan most a svá­bokkal van — mondja mosolyog­va — pedig Kölked színimagyar község. Elözönlik a községet a környező falvakból és kiszorítják a mi dolgozónkat, különösen a cigányokat, akik pedig nálunk rendesen dolgoznak, mert csak munkájukból élhetnek meg. — Vannak-e a községben tele­pesek és hogyan dolgoznak? — kérdeztük. — Csak újgazdánk van — hangzott a válasz. A volt Alb- recht-féle hibbizományból 150 csa­lád jutott földhöz. Hogyan dol­goznak? Jöjjenek ki egyszer és nézzék meg. Én csak annyit mon­dok, szebben és jobban dolgoznak nem egy úgynevezett régi gaz­dánál. Elmondotta még az MDP tit­kára, hogy a felszabadulás után lépett be a Magyar Kommunista Pártba, az egyesülés óta egyhar- maddal megszaporodott a párt­tagok száma, pedig nem vettek fel minden jelentkezőt, csak aki, arra méltónak talállak* Ezért az­tán büszke is pártszervezetére. így beszél Kölked Dolgozók Pártjának női titkára, aki a páti járást bizottságának és megyei választmányának is tag­ja és aki az egyesülési kongresszu­son is résztvett, mint hivatalos kiküldött. Ezért büszke rá nemcsak pártja, hanem faluja is. DUNÁNTÚLI NAPLÓ ELŐFIZETÉSI DIJA EGY HÓBA 12 forint 1 Baranyában végeidé jár az árpa aratása Ä terméshozam messze túlhaladja a tavalyit Az árpa aratás már beíejéshez közeledik Baranyában, mig a búzát még csak szórványosan vágják. Az órmánypu ztai, németmágocsi és su. monyi árpapróbacséplés *k azt bizo­nyítják, hogy az idei termés mesz- sze túlszárnyalja a tavalyit. Külö­nösen jól fizetett az őszi árpa, amely az idén négy-ötször annyi termést hozott, mint a tavaszi árpa. Ez természetesen ösztönzőleg hat a termelőikre, hogy a jövő eszten­dőiben mind nagyobb számban és nagyobb vetésterületen őszi árpát .vessenek tavaszi helyett. Ennek ér- ; deliéiben már is lépéseket fettek a j szükséges vetőmag beszerzésére. A szorgalmas és törekvő gazdák már felszántották az árpatarlót és azt köles, moher és sílókukoheá- I val vetették be és így bztosították $óéfi&k uunoszeKcsoroi avjim a ésa zsiresparasit még mindig beleszól a község éleiébe (Dunaszekcsö, tí>48 júlis.) Az idegenből érkezett utast mindenek előtt a község lakóinak népvise­lete ragadja meg. A lányok és fiatalasszonyok színes szoknyája, sajátos hímzése megyeszerte híres viselet. A szoknya széléből kivil­lanó csipkék és vastag fehér kö­tött gyajuharisnya egészíti ki az öltözéküket. Nem gondoljuk, hogy a liszla selyemből álló népviselet a szegényebbek viselete, egv-egy rangos zsírosgazda lányának öltö­zéke a mai árak szerint közel másfél ezer foriniba kerül. AZ ELMÚLT három esztendő döntő módon változtalla meg Dunaszekcsö társadalmi rétegződé­sét. A falu közepén álló büszke grófi kastély, ahonnan Janko- vitsék irányították a község életét, ma már megyei rendőrüdülő. A gróf kétezer holdja szétparcellá- zódott a volt uradalmi cselédek közölt. A község életét a grófon kívül á zsíros gazdák vezették, akiknek 150--200 hold földjük is volt. A gazdag sváb parasztok, akik büszkén vallották magukat németeknek, ma már kint Német­országban élhetik nemzetiségi életüket. DE KORÁNT SEM kell azt hinni, hogy a felszabadulás után eltűnt volna az osztályellentét Dunaszekcsőn. A falu végén ott húzódtak meg a szurdokban a szegényemberek a nyomorult bar­langlakásukban, amíg a zsfros- gazdák a legnagyobb jólétben él­tek. A barlanglakókat néhány hó­napja elköltöztétték, a sváb zsíros­gazdák .jóiVisze kitelepítésre került. Mi a helyzet jelenleg Dunaszek­csőn? A község újgazdái és a Szlo­vákiából idetelepült gazdák szor­galmas munkával, teremtik meg jó­létük alapját. A zsírosgazdák egy részének azonban még komoly beleszólása van a község életébe. Rizalmi embereiken keresztül igye­keznek befolyásolni a különböző népi szerveket is főleg a most meginduló kitelepítésnél. A KÖZSÉG másik része a mo­hácsi szigeten húzódik. A közleke­dést a háború után ladikokkal oldották meg, most néhány hete újjáépítették a megrongált kom­pokat és egy kis gőzhajót is a közlekedés szolgálatába állítottak. A szigeti részen a lakosság fele, mintegy négyezer ember ét. Sú­lyos probléma a közigazgatás kér­dése. Jelenleg az a helyzet, hogy ügyes-bajos dolgaikért át kellett jönniök a Dunán. A szigeti rész most elszakadási mozgalmat indí­tott. A kérdés jelenleg úgy áll, hogy hamarosan külön közigazga­tási kirendeltséget kapnak a szige­tiek és ősztől kezdve bárom isko­lát állítanak fel. Itt lakik a község újgazdáinak túlnyomó része a gróf felosztott kétezer holdas birtokán. A község tanyarendszerű, amíg az innenső részen egymás mellett épültek a házak. A szigeti újgaz­dák nagy szorgalommal kapcsolód­tak be az országos munkaver­senybe. Ott van I/évay Sándor, aki az elmúlt évben a cukorrépater­mesztés terén elért kiemelkedő tel­jesítményéért első díjat nyert a megyében. DUNASZEKCSÖ! sajátosság az állattenyésztés fejlett foka is. Fő­ként sertéseket nevelnek, amiből jelentős összegeket tudnak keresni. Az újgazdák is áttértek az állat­tenyésztésre és például Balogh Imre 5 holdas újgazdának ma már a következő állatai vannak az istállójában: 2 ló, 2 telién. 6 ser­tés és 1 borjú. Mindezt a maga erejéből érte el. Szekeres József 6 holdat kapott a földosztáskor. A föld jó kihasználásai.iellett ma már 25 sertést nevel amelyből egy esztendőben 8—9 ezer forin. tot tud forgalmazni AZ UJGAZDÁK és az idetele­pült szlovákiai magyarok megvál­toztatták a község arculatát. A község mindennapi ételében azon­ban az .isztályhare még nem szűnt meg. Az MDP közponii vezetősé­gének megállapítása, hogy „van­nak még a falun tőkés elemek" Dunaszekcsőre teljes mértékben alkalmazható. Az MDP községi szervezetének a feladata, hogy a zsíros parasztok klikkjét kiszorítsa a község irányításából. Katkó magúiknak a takarmányszükségletet. De nézzük meg mt mond Török Vince dencsházui gazdajegyző je. lentése, amit a Gazdasági Felügye­lőségre küldött. Dencsháza nagy. község liai árában megkezdődött az árpa cséplése — írja. — Fekecz István cséplögéptuíajdonoe gépe mintaszerűen rendben van és meg­kezdte a eséplést a bodaíai új gaz­dáknál. Szfiovics Márkó péíerfai újgazdának egy hold földön huszonnégy má. zsa és hatvan kiló, Kőhegyi János szintén péterfai la­kosnak nyolcszáz négyszögöl föld­jén tizenkét mázsa áirpát termett. De legtöbb újgazda ehhez megkö. z éli tő eredményt ért el, — fejezi be a jelentés. A dencsházíak egyébként verseny­re hívták ki Bánfa és Katádfa köz­ségbelieket, akik a kihívást el is fogadták. Július 4.ére tervezik összejőve­telüket versenybiozttságaik. Ez alkalommal részleteiben óhajt­ják megtárgyalni összes közös pro­blémáikat. Dencsháza gazdái egyre nagyobb számmai neveznek be az egyéni versenybe is, az egyéni ver. senyzők száma már a 76-ot is túl­haladta. Lelkesedésük magukkal ra. gadta a szentegáti földmű vessző vet­kezet tagjait is, akik kivétel nékü' szintén résztvesznek a versenyben. A verseny biráló-lapját már fel­terjesztették az Illetékes verseny- irodának. Szent dienes község ver­senyre kelt a járás harmincegy községével, bortermelésben és ál­lattenyésztésben. A nagyszabású versenykihívást a falu minden gaz­dája örömmel vette tudomásul és bátran állja a sarat. Azt mondják, hogy ebben a versenyben mindenki csak nyerhet, mert a többletmunka nem vész kárba, hiszen az életszín­vonal emeléséről van szó. Nagypeterd* község sem akar ki­maradni a versenyből és mindannyi­an beneveztek a közös versenybe. Azért egy pihenő napot is tervez­nek, aratás után augusztus 20-án versenybemutalóra készülnek. Az ünnepéyes vensenybemutetó köz- ponljáu! Rózsafa községet je'ölt ék ki. Dr. K. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom