Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-25 / 168. szám

14#B JfŰUUS 25 DUNÁNTÚL! NAPLÓ 7 Mór avált Móricz Zsigmondi álma Ölesé, kiváló minőségű salaktéglát állított elő i* államosított pécsi téglagyár l{f3 elvtárs kongresszusi beszé- Jn rámutatott arra, hogy az Illések megindulását az építő- 5°k magas szorzószáma teszi hatottá. Most, lfszágos viszonylatban is jelen- ■nt5s új téglakészítési eljárásról Omolhatunk be, lehetővé teszi, hogy sokkal építhessünk városi és fa­kislakásokat. Móricz Zsigmond magyar író a negyvenes ? elején foglalkozott olyan tég- fszitési eljárással, amely a fa­lázak építését olcsóbbá teszi, ^iratában a Kelet Népében több jmbb tanulmányt írt erről a “srS és az egész országban ágálta a gondolatot. . Jóricz Zsigmond álmát most J*ívalósította az MDP kezde- "efiyezésére az államosított ^tsch téglagyár. ,jjj tégla anyag és salak keve- készül. Hozzávetőlegesen százalékos keverési arány- A salakból és agyagból ké- tágia jóval nagyobb méretű, mint a most gyártott tisztán anyag­ból égetett tégla. Hosszú heteken át folyt a kísérletezés a téglagyár­ban, mig végül sikerült szilárd és jómlnőségű téglát készíteni. Az új téglának számos előnye van a régivel szemben. A salakos tég­lából épült házak sokkal egészsé­gesebbek, szellősebbek. A legfon­tosabb előnye, hogy olcsóbba kerül, mint a régi. Amig jelenleg ezer darab agyag­ból készült tégla 203 forint, addig 83 új téglát (amely ÍŐÖO régi téglának felel meg) mindössze 91 forintért vásárolhatják a dolgozók ^ MESíHART ingyen salakot ad a gyártáshoz A nagyobb méretű új téglához 60 százalékkal kevesebb kötőanyag szükséges, tehát kevesebb homok­ra, mászre és ezáltal kevesebb fu­vardíjra van szükség. Az Első Pécsi Gőztéglagyár a sikeres kísérletezés után hama­rosan áttér az új téglák tömeges gyártására. A téglákat gépesített úton állítják majd elő. Egyelőre a régi tégia- készítőgépet alakítják át és ha az új tégla széles körben elterjed, ak­kor új gépet készítenek a gyár­táshoz. A Meszhart igazgatósága ötven vagon salakot bocsátott teljesen ingyen a tégiagyártás céljaira. A téglagyártást megkönnyíti az, hogy a kokszhegy alig néhányszáz méterre fekszik a téglagyártól és ezáltal is olcsóbbá válik a gyártás. Az új téglakészítés sikerét Kamper Ignác kezdeményezése tette lehető­vé, aki mielőtt még a téglagyár vette volna át az irányítást, hóna­pokon keresztül úttörő munkát vég­zett. — Az új készítményű tégla jelentős építkezések indítását teszi lehetővé, nemcsak Baranyában, ha­nem az egész országban is. — A dolgozók ezrei jutnak majd egész­séges és olcsó családi házakhoz. Megkezdték a pécsi Sskolakörzetek beosztását A tamfelügyelőségen a kánikulai | hőség ellenére is lázas munka fo- I lyik. Az államosítással kapcsolatos teendők és a kővetkező iskolaév | előkészítése olyan hatalmas munkát jelent, hogy a szabadságok;; is fel­függesztették. Mindenki a helyén van és végzi munkáját. Az egyik ügyosz‘ály most készí­ti a pécsi iskolakörzetek racionali­zálását. A várost körzetekre oszt­ják és a körzetekben lakó gyere­kek abba az iskolába járnak, mely­hez lakóhely szerint tartoznak. A racionatizálás következtében az osztálylétszám minden iskolá­ban megfelelő lesz, megszűnik egyes iskolák túlzsú­foltsága, de a keretek kellő ki nem használása is Így aztán minden is­kolában kiváló tanerők állnak ren­delkezésre ősztől kezdve. A racionalizálási munkálatokkal egyidejűleg az iskolák felszerelésé­re is nagyszabású társadalmi ak­ciót szervez a tanfelügyelőség az MNDSz-el együii. Felkérik a város lakosságát hul­ladék és általában mindenféle fel­használható nyersanyag gyűjtésé­re és adományozására, ami a gyárvárosi és a Fiume ut­cai, megíe élőén felszerelt tanmű­helyeken ipari gyakorlat keretében a tanulók készítik a szemléltető tár­gyakat. ■ÍTJA * MASYSf! SU6GYAKTAÁBUSVÁP fl.Tj Árdrágítás miatt őrizetbe vettek egy pécsi építőmestert J drávaszabolcsi Boros-tanyán Jáji-Bene Zoltán pécsi lakos munkálatokat végeztetett :?cs József pécsi építési vál'.al­Í “yal. Az elszámolásnál a mun- *ó és az építési vállalkozó kő- differenciák merültek fel. Sár- Bene Zoltán szakértői kért fel ptinie több mint kétezer forin- 'őbblet tisztázására. A szak­értő meg,is állapította, hogy Takács a munkadíjaknál 2244.81 forintot jogtalanul számolt fel. Az ügy a rendőrség elé került, amely a terhelő bizonyítékok alap­ján Takács Józsefet árdrágítás büntette miatt őrizetbe vette és átkísérte az államügyészség fog­házába. Takács további sorsáK az ügyészség dönt. & katonai szolgálatra behívoftakaab ''atonal szolgálattal kapcso- rövidített kiképzést biztosító iránti kérelmet min- ,Rekelt az illetékes járási fő­dnél (városban polgármestér- * legsürgősebben nyiujtsa be. fövidítrtt kiképzés ugyanis ázok részére biatösíthirtó, t á kedvezményt a katonai ffle8y kibocsájtá&a előtt lopják Azok pedig, akik csak ^ívás után részesülnek ked- Töyben csak hosszabb S2öl- T, (esetleg egy év) u án lesz- 'eszerelhetők, kivéve, ha jog- £ a bevonulás után kelef.ke- i • A szolgálathalasztás iránti ‘^et legkésőbb július hó 51-' 1 * a honvéd kiegészí.ő pa­j^ságnál benyújtani. A ké- nenyujtotlt kérelmeket álta- i(.^aemi tárgyalás nélkül el­A katonai szolgálat alóli ürítés iránti kérelmet a mun- (hivatalfőnöknek) kö- kell az illetékes szakmi- előterjesztenie, aki azt ínyével ellátva döntés vé- hó 31-ig továbbítja > Ez irányadó az 1927. és [i., i születésű rendőrök men- S: Ügyeire is. Az 1924, 1925 ujj“- évi születésű rendőröknek b íy* saját maguknak július hó ||f.^e'l a járási főjegyző'ől ^[[Oeatertől) menres Lésüket ia^ad szakszervezetek ^°Utikaí napilapja a ÍPSZAVA k '*^*1 ára egy hóra 15’— ft IkSezeli tagoknak 12-Ft ^N*t fill, ConSí-uica 4. kérniök, az előírt igazolás csatolá- a melleit. 4. A behívásra átme­netileg tekintetbe nem jövőként mló kiválasztás iránt legkésőbb ti 1 ius hó 31*ig térjeszi/hető elő kérelem a járási főjegyzőnél (pol­gármesternél). A kérelem mikénti felszerelésére, továbbá arra vonat­kozóan, hogy kinek lehet vala­mely kedvezményre, stb. igénye, mindenki a községi elöljárósághoz (polgármesterhez) járási főjegyző­höz vagy a honvéd kiegészítő pa vancsnoksághoz forduljon felvilá­gosítás végett. üyobsiróvErsen a A gyorsírók figyelmét felhívjuk arra, hogy a magánalkalmazottak július 28-i versenyére nevezéseket .sak 26-ig, hétfőig fogadunk el. I'z időpontig jelentkezni lehet az üzemi versenymegbizottaknál vagy a titkárságon (Mária-u. 6, telefon 25-55) a 190, 120, 150 és 200 szó- iagos kategóriában való indulásra. Nevezési díj 1 forint. Csak egy kategóriába lehet nevezni. A ver­senyt a Magyar Országos Gyorsíró- szövetség döntőbírója vezeti le. TÖRJE A FEJÉT Múlt heti keresztrejtvényünk főbb sorainak helyes megfejtése: Vizsz.: 1. A játékos naplója. Függ.: 1* A tenger asszonya. 12. A Sába királynője. Számrejtvény: 15 7 5 11 3 13 1 17 9 E heti nyerteseink: Erdős László (múl? heti kereszitrejlvényűmk be­küldője), Musfcát József és Arvay János. Mindhárman mozijegyet nyertek. y . Ezen a héten keresztrejtvényt a helyszűke miatt nem hozunk, a jövőheti feladat: keresztrejtvény, vagy számrejtvény készítés. Be­küldendő szerdán 3 óráig. i ahol a dolgozóit érdekében hoznak határozatot Horthy ék megszüntettek a demokrácia feltámasztotta Egymás után érkeznek a máso­dik emeleti kis tanácsterem he. Krancz Pál elv.árs, polgármester, Hucker János h. polgármester, dr. Csolösz Jenő főjegyző, dr Misán- gyj Sándor, dr Lajos József, dr Garadnai Béla, Dnlánszky Jenő tanácsnokok, dr Lehr László tiszti ügyész és Dulánzsky Nándor a városi Közművek igazgatója. Meg kezdődik a tanácsülés. A7 ’ ’ vontatás 25 évében há­rom ! ú mestere Volt Pécs vá­rosának: Nend'tvích, Makay és Esztergár. Ezek a polgármr- erek valamennyien hű kiszolgáló1 ni* tah az e’len fórra dalomnak. A - >i- rosj önkormányzat potemkin-tes- íiilet volt. Az elsőemeleti polgármesteri iroda három egymást köve.ő birtokosa „a város én vagyok“ elve alapján döntött apró és, nagyobb kérdésekben. , \z 1886-os rendóletes, amely a vá­rosi önkormányzat biztosítására elrendelte a tanácsülések rendsze­rét, 1929-ben Horthyék máról hol­napra eltörölték. A felszabadulás­ig a város polgármestere saját; jószándékából“ cselekedhetett, 1945-ben az ideiglenes nemzeti kormány intézkedésére visszaállították a városvezetés demokratikus formáját, a ta. n ácsüléseket. Hetenként kétszer: kedden és pénteken a városháza kis tanács­termében gyűlnek össze a külön­böző osztályvezerók a polgármes­terrel az élén. Pécs közigaagatásá- érintő valamennyi gazdálkodási kérdést sorra vesznek. Vitás ese­tekben a tanács tagjai ’többségi szavazattal hoznak jogerős hatá­rozatokat. Szükséges esetekben a felme­rülő kérdések alapos megisme. réséhez egy-egy szakelőadói hívnak meg a tanácsülésekre. Milyen ügyeket tárgyal a váro­si tanács? Az ülés menetrendjét minden tanácsnok és ügyosztály- vezető készíti el. A polgármester az összes városi problémák ke­resztmetszetévei megismerkedhet ezeken az üléseken. A városi ta­nács készíti elő a közgyűlés elé kerülő összes javaslatot, határoza- ,ot. A tanács dönt egyes átiratok, vóghatározatok ügyében. Minden tekintetben a közös munkán alaPul a városi tanács rendszere és felépítése, ez biz­tosítja a demokratikng város- vezetést. A városi tanács munkáját a tör­vényhatósági közgyűlés harminc- hatféle bizottsága ellenőrzi, tehát mindenegyes kérdést a lekülön- bözőbb szempontok szerint beszél­nek át. Krancz Pál elvtárs, polgármes­ter, érdekes újítást vezetett be a A kaposvári rendőrség helyszí ni szemlére viíte a pécsi ügyész* ,ég által is körözött Patkó István: és Szabó Erzsébetet Bodrogiba, vhol a hétszeres gyilkos egyked­vűen beszélt gyilkosságairól. Semmi nem volt rá hatással, hidegvérrel mondta el, hogyan gyilkolta meg ruhájáért a fia­tal lányt. A „régebbi dolgokra"* már nem nagyon emlékszik, sokat gondol­kodik és állandóan hajtogatja: nem akarok hazudni, miért is ha­zudnék, hiszen úgyis mindegy ... Második gyilkossága alkalmával is ruiháér. kellett meghalnia áldo­zatuknak akibe, először törvényes feleségé lőtt bele kétszer, ő adta a harma­dik. a halálos lövést. A következő gyilkosságot Nagy­kanizsa melleik követték el, az áldozat gazt szedet. Becsalták a rozsba és az asszony biztatására Patkó két golyóval végzett vele. Csak akkor élénkül meg egy tki- ié, amikor ahhoz a részhez” jut, hogyan hagyta el felesége. Lát­szik, hogy forr benne a bosszú. — Csak még azt a nőt ölhet­ném meg! _ mondja szenve­délyesen. Ezu án minden átmenet nélkül Szabó Erzsébetről kezd beszélni, majd arról vall, hogy a negyedik gyilkossága egy Magdi nevű nő bujt cet a fel. Együtt rótták az utat: Patkó, Magdi és az áldoza . —- Egyszer el akart szökni, Mag­di észre vette, megverte aztán ezt tanács munkájával kapcsolatosan. Szükséges esetben tanácsi bizott­ságot rendel'(ki egy-egy vitás ügy rendezésére. Ezént válik lehetsé­gessé, hogy egy-egy kérdést ala­posan megvizsgáljanak, ment nem csupán egy ember in.ézkedéséíől függ a közigazgatás menete. Hor- ihyék elsorvasztották az önkor­mányzatot a demokrácia azonban a dolgozók érdekében széles ala­pokra fekteti az új népi közigaz­gatási. mondotta nekem: „itt a puska, vé­gezz vele“. Alvás közben lő wem fejbe, — mondja. Patkó mindent bevall, Szabó Erzsébet azonban eleinte tagad és igyekszik mindent 'társára kenni. Később azonban megtörik a bizo­nyítékok súlya ala’f és bevallja, hogy édesanyjának meggyilkolá­sára is ő b:ztat ta fel, mert félté­keny volt a 67 éves asszonyra. Az utolsó gyilkossággal kap. csolatban azt vallja, hogy tet­szett a nő ruhája, ezért ölette meg. ^Vallomása végén Patikó még el­mondta, hogy sváb származású, ívni, olvasni nem tud. Szabási, Szabolcs, Patkó, Kovács és Ger- bér nevek alatt csavargott, az ok­mányokat vadházastérsa hamisí­totta, mert ő nem tud írni. De ezt titkolta felesége előtt. Cserkészpárlolók, figyelem! 25-én vasárnap d. u 6 órai kezdettel a Katolikus Legényegy­letben (Megye-u. 201 CSEüKÉSZ iÉsoros előállás lesz melyre mindenkit vzeretet- 11S23 tel meghív a rendezőség 785 számú cserkész-csapat Érd Cinikusan vallja be fémtestei! a hétszeres gyilkos

Next

/
Oldalképek
Tartalom