Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-25 / 168. szám

1498 JÜLIUS 25 DUN A’-TÜLI NAPLÓ A BALTI TENGERTŐL A MAGAS TÁTRÁIG Pajxs István lengyelországi utirmplójából Egy lengyel plakáton négy arc ^luejitje látszik, egy munkás, esy értelmiségi, egy paraszt és eSy katona markáns arca Ez a ?*gy arc testesíti meg az új «ngyelországot, ez a négy arc feJezi ki azt a mély szövetsége , *®*ä.y a dolgozó osztályok kö- tott létrejött, azt a jelentőségei, !®it az új Lengyelország fiatal ? ü.őképes hadseregének tulaj- aonít. Munkások ég parasztok ®al>a<l országa eZ- A szocializ. ®us útján haladó ország, amely- P^k népe a szocializmust a be­építi, és- annak védelmében »H őrt a nyugati határokon. Nedves ködfelhő terítette köpe- "yéf a Magas Tátra sokhelyütt hóvalborította kétezer méteres 0r‘ásaira. Aztán a felhő lehuzódoti a hegyoldalakon át a hajtásokba és sűrű esőcseppek áztatták a szik­lás oldalakat. Kétezer méter ma. gasságban visz tátongó mélységek felett a drótkötélpálya kis kocsi­ja. Munkások, tisztviselők, cser­készek, turisták töltik meg a ko­csit, hogy a rossz idő ellenére is meghódítsák a lengyel Tátra ha­vas bérceit. Alul te-W el Zako­pane, amely valamikor az osztrák­magyar monarchia idején a főurak és arisztokraták kedvenc üdülőhe­lye volt. Ma azonban a luxusszállók­ban lengyel élmunkások, katonák, egyetemi hallgatók laknak és az egykori kaszinó kár'yacsatái he­lyén egyszerű utcai ruhában, vagy turista öltözetben táncolnak a pá­rok a zene ritmusára. Zakopane ugyanúgy, mint a többi fürdőhe­lyek és az egész ország a lengyel dolgozóké, a lengyel népé lett. fy&UK&Upauidits&m DU&zité&iá&Ofr , Delkeletszilézia székhelyén, a száz- phaineezer lakosú Valbrzych vá­dban járunk. Ez az ország déli s,)cskének Ipari gócpontja, hatal- I as olvasztók, bányatelepek, nehéz­ig! üzemek székhelye. Meglátogat- J * az ország egyik legjobban fel- J?relt, legjobban rnechanizált iize- „'A az államosított üveggyárat. A ^ar tonnaszámra exportálja a len- lY'l üveget, optikai lencsét a vi- l’ü minden részébe. A folyamatos ,rmelés és a kiváló technikai mun- tszervezés mellett a gyár vá­lságos szociális mintaintézmény, j* .ezernégyszáz celzius fokra fe!- ^yftett kemence mellett dolgozó lakások és hozzátartozóik szociá- c gondozását a legpéldaadóbban I lJák el. Szemben a gyárral ár­nyas park közepén vadonatúj eme­letes épület az ifjúságnak és a kul­túrának a paradicsoma. A földszin­ten minden kényelemmel berende­zett klub, gazdagon felszerelt könyvtár, játékszoha várja a szó­rakozni vágyó dolgozókat. Az eme­leten hófehér falak, hófehér ajtók és szobák, hófehér ágyak, ez az üzem csecsemőotthona. Néhány lé­péssel arrébb a legmodernebbül fel­szerelt napközi otthonban 60 gyer­mek legszebb álma vált valóra. — Apró padok, asztalok és egyéb bú­torok mellett játékok százai, gon­dos felügyelet mellett gazdag el­látás valósítja meg mindazt, amit a dolgozó szociális téren megkíván­hat. Amit itt látunk, az maga a szocializmus napfényes Ígérete ... Az auschwitzi UatátgyáibcM* Eongyelországnak jutott az a l°Worú szerep, hogy területén ?®úezték be a hitleristák a leő- , megsemmisítő tábort, az ál- *luk hirdetett „új rend'" méltó ^gtestesítőjeként. Majdanek, Os- 'ec'm, Brezinka és a többi szo- 1®"^ múltú táborok kitörölhetet- ij? lékként fognak égni a világ . szabadságszeretó népeinek ILjJJtten, emlékeztetve a fasizmus syetlen barbárságára. Osvieci­(németül Auschwitz] ma na- zarándokok ezrei keresik fel, ,?jjy megszemléljék » náci barbár- halálgyárát. A bejárat előtt ;s, ®f*ég volt épületében az egyik ts (*,etesrend állított fel kápolnát ]e 's*olát. A kapun még ott dísze­it*. * németek jelmondata a halál- szerencsétlenek számára k,”*lt macht frei.“ (A munka sza­kivá tesz). Sorbajárjuk a blok- *ah köztük a hírhedt tizen­tJe,sL amelyben Mengele élő em it e*®n folytatta gyilko.s kísérlete­st A kaputól nem messze, telje- ((],t “Őségben morndt az 1941-ben a*o k °lt e'sfi gázkamra, amely l'ss? an kisüzem volt, mind t^A napi 109-200 ember clpuszti- Stj r* volt alkalmas. A négyes, hatos blokkban múzeumot ltitj .*®lt be a tábor őrsége, amely bő] r°lag egykori letar'óztatottak- ki5jl * megsemmisítő tábor volt la­ti jc' áll. Feldolgozásra kerülő lett * ” sorakoznak egymás mel- HeL ,v*lóságos hegyek apró gyer- r^j^Pőkböí, gyermekrubákból, bő- tópj * és igazolványok, rajtuk Eu- V^.i.jnhiden nemzetiségének kép- megtalálhatók, lengyelek, ^idók ' cs<^>szlovákok, magyarok, tu] *• belgák egyformán áldoza- *tus, st«k a náci bestia vandaliz- f4bh l . ’ Néhány kilométerrel ar- H* “ét szer akkora területen, mint nir^Witzi tábor Birkenau fek- dpt^' **t már nagyüzemként műkö- ’»ápva, ha!áláyár, a lengyel kor- 5iz]j becslése szerint az _ itteni “íti fákban és krematóriumok í 0us».?,°Zel két és félmillió embert '°ttak el a németek. A tábor körül a legtöbb helyen még kivan feszítve a többszörös villanydróí. Ott áll még a villanydrót és ott áll még a tábor, hogy új nemzedékek emlékezetébe vésse a náci bestia gonosztetteit és figyelmeztesse őket a harcra, hogy a fasiszta barbár­ság soha többé vissza ne térhessen a földre. „A i/áidsok ék szcie." Büszkén emelkednek a Visztula partján, trónolva az ősi város fe­lett a krakkói királyi palota a Vá- vei reneszánsz stílusú bástyái. A várat, csakúgy mint az egész vá­rost csodálatos módon elkerülte a háború vihara és régi fényükben tündökölnek márvány csarnokai. A XIV. században gát stílusban építették a várat, később holland reneszánsz mesterek építették át a falakat. lit helyezték el a lengyel királyok az 1410-i grünvaldi csata zsákmányolt zászlóit. Az egyik te­remben a magyar Anjou házból származó Hedvig és férje Jagelló László hatalmas festménye tekint le a falról. A szattyánbőrrel be­vont folyosót Báthori István élet­nagyságú portréja díszíti. Itt, ezek között a márványoszlopok csodá­latos remekművű festmények és bú­torok között ült véres tort a len­gyel nép felett Frank, lengyelor- száy hírhedt náci hóhéra. A ki­rálynő hálószobájában rendezte be lakosztályát és nehéz német csiz­mák tették tönkre a milliókat érő reneszánsz bútorokat. Ma kegy­helyként keresik fel a lengyel tör­ténelem élő tárát munkások, pa­rasztok az egész országból. Maga a város is egy valóságos múzeum. Hetvennégy temploma, csodálatos régészeti emlékei, antik stílusú há­zai méltán emelik Krakkót a len­gyel városok ékszerévé. Ebben a városban találkozni a magyar len­gyel kapcsolatok legtöbb dokumen­tumával. Falai között talált mene­déket a XVIII. században négy­ezer magyar diák, iff működik ma is a magyar intézet, ahol hatvan lengyel egyetemi hallgató mélyül cl a magyar történelemben, a ma­gyar társadalomtudományban és irodalomban. Az ő munkájukat di­cséri a március 15-én, a Szabad­ságharc 100-ik évfordulóján meg­jelent irodalmi napló, amelyben a magyar szellem legnagyobbjait; Petőfit, Ady Endrét, Kossuth La­jost, József Attilát, Derkovitsot, Illyés Gyulát mutatták be a len­gyel közönségnek. A nép. pctpicki LengyP] papokkal beszélgetünk, egyszerű falusi plébánosokkal, a nép papjaival. Lengyelország 97- 98 %-ban katolikus ország, 8 templomokat ai nácik lerombol, fák, csaknem mindegyik előtt áll ványok jelzik, hogy a népi de. mokráeia mennyire tiszteletben tartja a nép vallásos hitét. A lengyel papok nem lettek árulói népüknek a német megszállás idején, közel háromszáz papot végeztéik ki, vagy égettek el a megsemmisí ;ő-,áborokban a ná cik, a papi szemináriumokat is csak a föld alatt tarthatták^ — ma a papság legnagyobb része részi vesz az új Lengyelország felépítésében. A krakkói vona ton fiatal fiúk ég lányok mennek kirándulásra, közöt.ük a pap zengő hangon énekeli a kielcei erdő partizánjainak indulóját. A Dstnzig melletti Hell halászfél­szigeten beszélgetünk az olivai plébánossal , akinek testvérei!, szüleit meggyilkol fák a nácik, ő maga Varsóban földalatti gim­náziumban tanította a diákokat és résztvett a felkelésben. Ami ma Lengyelországban történik, az evangélium szellemében tör­ténik — mondja mosolyogva. Nem habozik azonban az elítélő válasszal, amikor a pápának Nyugatlengyeiország ügyében a német püspökökhöz intézett kör­levelére kerül a sor. A lengyel katolikus papság már megtalálta az utat a néphez... # A magyar-lengyel barátság ezer megnyilvánulásával találkozunk szerte az országban, csaknem min­den városban vannak volt kato­nák, akiknek Magyarországra me­nekülése 1939-ben a Wehrmacht csizmái előtt az életet és a szabad­ságot jelentette — a lengyel lapok sokat írnak Magyarországról, so­kan értenek magyarul. A gyerme­kek még az elemi iskolában tanul­ják ezt a régi lengyel verset „Wen­ger Polák dwa bratanky, i do Szaloly i do szklanky“ (Magyar­lengyel két jó barát, a kardban és a pohárban.) Uj&slőiptatte. Ez itt Westerplatte — mondja kísérőnk, amikor a történelmi ne­vezetességű _ lengyel félszigetre érünk a danzigi öbölben, egyik ol­dalát a Balti tenger hullámai, má­sikat még a Visztula mossa. Itt védekezett az elsöprő német fö­lény ellen halóágyúk lövedékei­nek, repülőbombák, gyalogsági ro­hamok kereszttüzében egy héten keresztül 1.000 lengyel katona és tengerész. Emléküket egy virágok­kal elborított márványoszlop őrzi. A félsziget fái üszkös csonkok­ként állnak ki a földből, koroná­jukat szinte leborotválták a- tüzér­ségi lövedékek. Egy tisztás közepén valamikor a parancsnokság beton­épülete állott, most ezer darabban széttörve fekszik számos repesze o magas fák ágai közé ékelődött egy vasbetonoszlop az épülettől har­minc méterre a földbe fúródott. A bunkereket azóta már benőtte a fű, itt balra az egykori tábori konyha romjai fekszenek, a lengyel kato­nák hősiessége azonban ottmarad a népek szabadságharcának legfé­nyesebb lapjain. Munka brigádok indulnak a bal anyai iskolák helyreáll! ására Siklósiak és Dr ár a szerdahelyiek küldöttsége járt Ácsét Györgynél Amióta megalakult a Magyar Dolgozók Pártja pécsbaranyal pat­ronázs szervezete a falusi iskolák helyreállítására, egymás után ér­keznek küldöttségek, levelek és táviratok az MDP titkárságához. — Szombaton Siklós és Drávaszerdahely küldöttsége kereste fel A c z é I György elvtárs megyei titkárt, akinek előadták, hogy a falu lakossága az őszre teljesen rendbe akarja Hozni a volt felekezeti iskolákat és ehhez az MDP utján a városi dolgozók segítségét és támogatását kérik. A siklósi és drávaszerdahelyi küldöttek a maguk részéről a helyreállításl munkához fuvart és kétheti munkát ajánlottak fel. — Aczél György elvtárs megígérte a küldöttségnek, hogy úgy Siklósra, mint Drávaszerdahelyre az MDP pécsi dolgozóiból munkabrigád megy a helyreállítási munkák elvégzésére. A felajánlott segítségért a dráva­szerdahelyi tanitó meghatottan mondott köszönetét, kijelentve, hogy a falusi dolgozók sohasem fogják elfelejteni az MDP-nek és a városi dolgozóknak segítségét és támogatását. Bőséges felhozatal, nagy áresés a szombati piacon A szombati hetipiacot nagyará­nyú felhozatal és csökkenő ár­színvonal jellemezte. A közellálás hatalmas mennyiségű burgonyát dobott piacra és ezzel sikerült a krumpli árát megtartani az 50 fil- éres színvonalon. A város által fel: hozott burgonyamennyiség teljes egészében elkelt. Áresés volt ész­lelhető a főzelék- és gyümölcs­léknél is. A piaci árak a kővet­kezőképen alkaultak: zöldbab: 60— 80 fill., shampion gomba 1.20, tök: 15 fill., paradicsom: 3.—, 4.—, hagyma: 80 fill., 1.—, tojás: 65, 70, ugorka: 80, zöldség: 20— 30 fill, cs., cékla: kg 1.—, körte: t.20—3.-—, barack: 2.50—4.—, kaj­szin 2.70—3.50, alma: 1.—4.—, málna: 7.—, szilva: —.80—1.—, szőlő: 4—5.—, liba párja: 40— 45.—, ruca: 24.—, rántani való csirke: 24.—. liüspm is leleplezi i felemig A szigetvári járási rendőrkapi­tányság ellenőrző körútja során Dióspuszta községben feketecsép- iést leplezett le, amelynek elköve­tői Gaál József kishfirságyi felelős c.séplési ellenőr, valamint Antal István nagygazda dióspusztai la­kos. Mindkettőt letartóztatták. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Antal István nagy­gazda a cséplés megkezdése előtt líaál Józsefet rávette arra, hogy a cséplési könyvekbe ne a valóságo san elcsépelt mennyiségeket írják be. Az ellenőr az előzetes meg­beszélés alapján 360 kilogram bú­zát a cséplési könyvekbe nem ve­zetett be. A közellátás elől el­vont közel négy mázsa gabonát Antal István Tóth Sándor diós­pusztai asztalosmesternek szállí­totta, beismerés szerint munkadíj fejében. Megállapította a rendőrség még azt is, hogy Gaál József több i c.sépeltetőtől tíz és húsz forintot vett fel azzal az ígérettel, hogy ; amikor reájuk kerül a cséplés, náluk is meghamisítja a cséplési "redményeket. Antal Istvánt, vala­mint a fogadalmához hűtlenné vált Gaál Józsefet a rendőrség át­kíséri a pécsi államügyészség fog­házába. Mi újság Baranyában? ZALÁTA község képviselótes.fi­iét« elhatározta, hogy a község a maga erejéből bevezetteti a tele­font. A postától költségvetésit kér­tek és a pos' a műszaki emberei a helyszíni szemle alapján közölték hogy a telefon bevezetése 3700 forintba kerül, azonkívül a köz­ségnek kell 10 darab tartó oszlop­ról is gondoskodnia.. A képviselő- testület úgy a 3700 forint, mint az oszlopok beszerzését vállalta. A képviselőtestület határozatát jóvá­hagyás végett megküldö Kék az alispánnak. A BARANYAI Ivánbattyánban létesül az ország egyik legkorsze­rűbb állami szőlöoHványtelepe, amely egy-két év múlva évi 2-3 millió szölöellvánnyal teszi lehe­tővé új szőlők telepítését és a kiöregedett szőlő felfrissítését. Az oltványtelepet gazdasági kisvasút köti majd össze a villányi vasúti állomással- A kisvasút építése elő­reláthatólag már az ősszel megkez­dődik, mert a helyszíni tárgyalást szeptember 10-ére tűzte k( a köz­lekedési minisztérium. Értesülé­sünk szerint az ivánbattyánj gaz­dasági kisvasút hossza 11.70 kilo­méter lesz. A MEGYEI ÚTALAP alkalmazá­sában álló 150 útőr kitűnő minő­ségű szürke vászonruhát és egyen, sapkát kapott ajándékba. A me­gyei útalap egy-egy öl'önvért 152 forint térítés: fizetett. • MECSEKAUA község rácvárosi szakszán a háború következtében elpusztult utcai közvilágítást mindezideig nem hozták rendbe. A képviselőtestület most elhatá­rozta, hogy a kérdést tovább már nem odázza el, az összetört lámpa, foglalatokat, ernyőket és lámpá­kat pótolta és természetesen az utcai közvilágítás költségeit is vtseli. * AZ ORSZÁGOS centenáris or­vosiké'en, amelye* szeptemberben rendeznek meg Budapes'.en, dr Hal József tiszti főorvossal az élen a baranyai hatósági orvosok is nagyszámban vesznek részt. Schwelger* piídsbűrös új cfmi Virácf-*»fec* L sas­4 Ma?y*r Építőipari Munkátok Or­szágos Szövetségének pécsi csoportja július 25-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel saját központi székházának alapja javár , tánccal egybekö,ölt ini épö in! ini EPÉimr rendez a Bcfohányügetben. Zenét a honvéd- zenekar »zo!gáHat:a mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom