Dunántúli Napló, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-21 / 164. szám

tótó JÜLIUS 21 DUNA'.'TÚLI NAPLÓ 5 A Bőrgyárban nem kezelik titokként az élmunkások munkamódszerét, azért emelkedik a termelés és csökken a selelt Cenlenáris isniaep§éf|eket rendeznek Pécseit itir A Pécsf Bőrgyár versenytitkára -határozta, hogy a termelés foko­sa érdekében ismertetj a többi dolgozó előtt is az éhnunkások Munkamódszerét. Lesétálunk a Meszes műhelybe az üzem ver­ity titkárával, hogy lássuk, mi- 'Ven munkamódszerrel érte el ki- vá!ó teljesítményét Pataki Jenő e'vtárs. Ott állunk mellette és nézzük, *®ii*t a kétnyelü késsel dolgozik ?®>kor lefejtette a bőrt, elmond- Is- hogy a séroló munkához hosszú gya­korlat kell. legfontosabb titka a jó munkának Sz ahogyan meg kell köszörülni 4 kést. ö már megkezdte munka- módszerének ismertetését a me­zesben, szívesen foglalkozik a ■etalabb munkásokkal, és elmagyarázza nekik, hogyan Ehetnek el jó eredményeket. Érzék kel! a munkához Érzék kell a munkához — Mondja Pátakj Jenő elvtárs, ami- l°r megkérdezzük tőle, hogy mi* ren munkamódszerrel érte el ki- Megasló teljesítményét a meszes Műhelyben. Hogy mit jelent az "®rzék”, rögtön meg is mutatja, j. három méter hosszú, félkör- laku betonhasábra nedves bőr- 4rabot húz fel és egymé:eres bo- ^vaélü késsel hán ölni kezdi a Két kezében gyors mozdulatok­kal jár a séroló kés. ,Néha egy-egy tizedmillimé- J. is számít, — mondja karjával ‘-Őrölve az izzadságot homloké- J — Hogy milyen hibák ‘örén- Chak? Először is ha a kés mé­hben belevágódik a bördarab j4; akkor már selejtes lesz az Iti Vigyázni kell a gondos mun. 4ra, mert * bőr ttt-ott kidudorodik és könnyen Iukat vághat a séroló j Munkás. ?®ukívül a három-négy méter (LSs*ú bőrdarabok végei* js gon- J?*h le kell húsolni. A mi mun- (."knál a minőség rendkívül fon- ff* Megtörténhetik az, hogy egy HjMkás csupán azért, hogy qyor- d, “an elvégezze munkáját a bőr- H- ah eik-cakkós végét az úgy- gOzett homlokbör: levágja, űzzél viszont a selejtet növeli 150 százalékos teljesítmény j/1, felsőbőr műhelyben Ger- j6 ‘V György elvtársat most ter- WjU'-'ék fel élmunkássá. Az ö áj^jója hasonló Pataki Je»őéhez SíjV a különbséggel, hogy 6 a w2. már cserzett bőrök hámré hL* ••horotválja” le. Az ő szer­ié?.® húsz centiméter hosszú, ^ttirz.kés' Megmutatja a levágott f«li , amelyen a világosság (t *,rvt át- lehet látni. 5 György elvtárs nemcsak birj’Möség tekintetében ért el jó '■--U'enyt, hanem a mennviség t Rágósán százötven százalékos 1, ‘)e«fíményt ér el. %, Jhunlcája is nagy hozzáértés! bfirjji® • A különböző minőségű Mrijw különbözőképen kell „sé­k®rftyár versenytitkára végig- a különböző üzemeket és h i^.1 'mányozza az élmunkások ó'ő munkások munkamód- ' Az üzemben munkaverseny szemináriumot indítanak, amelyen a racionalizálás különböző formáit ismertető előadások között ott szerepel ,a munkamódszert ismertető előadás is. A versenytitkár elmondja azt is, hogy a bőripari gyárak között a Pécsi Bőrgyár a legracionalizál- tabb üzemek közé tartozik. Bizo­nyításképen előveszi a bőripari munkások szaklapját és az ott kö­zölt bőripari adatokat összehason lítja az üzem eredményeivel. Meg­tudjuk hogy amíg a bőrgyárakban az orszá­gos selejtátlag 11 százalék, ad­dig Pécsett 9.5 százalék. Egy kilogram bőráru feldolgozá­sához átlagosan egy forint 38 fil­lért fizetnek ki, Pécsett nyolcvan fillért. Amíg másutt az egy kilo­gramm áruhoz 0.270 kilowatt mennyiségű áramot fogyasztanak el, addig a Pécsi Bőrgyárban 0.197 kilowattot. Országos átlagban egy kilogramm bőr feldolgozásához 6378 kolóriát fogyasztanak el, a Pécsi Bőrgyárban csupán 4.532 ka­lóriát. Végül az egy munkaórára eső termelés értéke országos átlag­ban 45.82 forint, nálunk 50.88 forint. Ezekből az adatokból nyilván­valóan látszik, hogy a Pécsi Bőr­gyár a termelés és racionalizálás terén első az országban. A bőr- gyári dolgozók tehát csodálkozás­sá’ vettek, hogy az előző két hó­napban az országos munkaver- senyben mégis a leghátul kullog­lak. A versenytitkár megmagya­rázta a dolgozóknak, hogy az or­szágos munkaversenyben mindég a legutóbbi hónap eredményei a elöntők. A pécsi üzem, amely a technika jelenlegi állása mellett a legnagyobb mértékben racionali­zálva van, kevésbé fűd már emelkedést el­ém} az előző hónapok termeié sével szemben. A versenytitkár elvtárs, az él­munkások munkamódszerének is­mertetésével, racionalizálás további fokozásának feltárásával, a dolgo­zók felvilágosításával arra törek­szik, hogy a Pécsi Bőrgyár még lovábbi jó eredményeket érjen el. (Katkó) Pécs város tanácsa és a városi Szabadművelődési Hivatal már megkezdte az előkészületeket a centenáris esztendő pécsi vonat­kozású eseményeinek méltó meg­ünneplésére. Az eddig kialakult program szerint az ősszel és a jövő évben tartott ünnepségek a következők lennének: Október 3-án: Batthyányi Káz: mér honvédéi pécsi bevonulásá­nak évfordulóját ünnepli meg a város lakossága, október 10-én pe­dig centenáris sajtókiállítás nyílik még. 1949. január 30: Pécs osztrák megszállásának 100 éves évfordu lója. Június 15: ünnepség a pécsi csata 100 éves évfordulóján. Július 31: Petőfi Sándor szobrának le­leplezése és végül október 1: ünnepélyes megemlékezés Batthyá­nyi Kázmér emigrációba vonulá­sáról. A Városi Szabadművelődési Hi­vatal felhívja Pécs kulturális egyesületeinek és társaságainak figyelmét a fenti ünnepségekre azzal, sürgősen közöljék a hiva­tallal (Káptalan-utca 2., (telefon: 30—76.), hogy az ünnepségekbe miilyen módon, illetve milyen mű­sorral kívánnak bekapcsolódni. A Széchenyi akna palahányójának hőenergiájával gőzt fejleszt Szirtes Lajos aknász Mintha tűzhányó krátere lenne, úgy izzik, és füstölög a pécsbánya- telepi Széchenyi alma hatalmas pala- hányója. Esténként messzire vilá­git és fé'lobbanó piros-kék lángok íidércfényhez hasonlóak. A hányó nyugalmát a közelmúltban meg-, ^lygatták és a kifejlődő, semmi­bevesző hőenergiát ügyes elgoodo­Dele^te!" köpeti a munlrásbírósácron ed? feketéző Mm íegybázra ítéltél mert 105 mázsa tengeri! szándékosan megrothasztott A pécsi munkásbiróság Harmafh- tanácsa kedden délelőtt tárgyalta tij Szántó Gyula 28 éves volt ke­reskedelmi ügynök közellátási ügyét A vádlott a tanuk vallomása sze­rint 1 Szántó egy pécsi kereskedő részére terményt vásárolt Baranyá­ban. Közben rájött, hogy sokkal előnyösebb számára, ha önná’ósiíjp magát. Ezért illegális terményvá- sártónaik csapott fel. Nagyharsány- ban és a környéken felvásárolt 350 mázsa csövesteogerit. Ebből Dráva- paiikonyán 105 mázsa tengerit em­beri táplálkozásra és álati takar­mányozásra alkalmatlanná tett oly­módon, hogy szellőzetien raktárban magasan tá­Száziapa'vsFseiiyzö párriá- val vesziiijfcrészt az olimpián Hegyi Gyula államtitkár, az OSH vezetője, kedden délután az expressz?! útrakelt Londonba, mint a magyar olimpiai csapat ve­zetője. Elutazása előtt a MTI munktársának kijelentette, hogy a magyar sport több mint 100 tagú versenyző gárdával vesz részt a londoni játékokon és minden re­mény megvan arra, hogy méltón szerepeljünk a nagv viadalon. Va­sárnap reggel kel útra az első két repülőgép versenyzőinkkel. A többi fokozatosan követi, úgyhogy a ta­tái edzőtábor fokozatosan össze­zsugorodik és augusztus 5-én, amikor a versenyzők utolsó cso­portja is elutazik Londonba, Magvar keresgette mi tálalások A magyar kereskedelmi küldött­ség vasárnap megérkezett Hágába és hétfőn megkezdte a tárgyaláso­kat a holland hatóságokkal. A meg­beszélések valósziniweg 10 napot vesznek igénybe. rolta és közben vízzel meg-meg locsolta, ami miatt a készlet „de- fektessé” vált. A vádlott az 50—60 forintért vásá­rolt és „defektesített” tengerit 110 — 140 forintért adta el szeszfőz­déknek. Ezzel egyidejűleg Szántó 260 kiló mosószappant váisároit Fe- renczi Sándor villányi szappanos- mesteríől 15 forintos áron és a szappant a budapesti operaházinak kilónként 20 forintért adta el. A közellátási szakértő vélemé­nye, valamint a vád- és védőbeszéd után a b’iró’ság bűnösnek mondta ki Mj. Szántó Gyulát közellátás ér­dekét veszélyeztető bűntett miatt és hét évi fegyházra, és 10 évi jogvesztésre ítélte. A vádlottat ezenkívül kitiltották Nagyharsány és Drávapaíkonya köz­ségek területéről. lássa! hasznosítja Szirtes Lajos bá- nyamérő aknász elvtárs. Az izzó pa­la és koksz halom most vizet forral, gőzt fejleszt, amelyet egyelőre a fürdő részére használ fel az üzem. — Az a gondolat vezetett — mondja Szirtes e&vtárs, — hogy valamiképpen értékesíteni kellene a palahámyó hőenergiáját. Egyszerű megoldásra törekedtem és elgondo­lásomat sikerült meg is valósítani. Az újítás lényege az, hogy a pa- laihányóra hatatínac- víztartályt he­lyeznek el. A tartályt csőrendszer köti ö&sze. Az egyik csövön a hideg víz folyik be a tartályba, a mási­kon pedig a felforrt melegvizet ve­zetik eü a munkásfürdőbe, vagy bármelyik üezmbe, ahol mevegviz'e vagy gőzre van szükség. Az újí­tást a Meszhart vezetősége magáé­vá tette, Szirtes elvaárs tervei alap­ján elkészítették a kísérleti beren­dezést és annak alkalmazása máris igazolta az elgondolásnak helyessé­gét. Az újítás — amennyiben a töb­bi üzembe is bevezetik és még cél­szerűbben hasznosítják, — igen je­lentős megtakarítást eredményez a Meszharinak. Ugyanis jelenleg öt­száz vagonra tehető az a szénmeny- nyiség. amit az üzemi fürdők emész­tenek fel. Megszűnt a sMétséfy Marx-Lenín tanításai mutatják a győzelem útját a dolgozóknak Keddén délután befejeződött az MDP belvárosi alapszervezetének tizenhárom hetes szemináriuma. Utoljára jöttek össze a hallgatók, hogy számot adjanak arról, ’amit a szeminárium ideje alatt tanultak. A résztvevők a legkülönbözőbb társadalmi rétegből valók. Volt közöttük háztartásbeli, kereskedő, gépkocsivezető, alkalmi munkás, háztartási alkalmazott, bányamun­kás, ügyvédjelölt, orvos, cipész, hentes, festőmester. Tizenhárom hétén keresztül jártak hetenkint szorgalmasan a szemináriumra, amit Schuber Bezső elvtárs, a Ke­reskedők Testületének főtitkára tartott és amelyen szorgalmasan készültek a jegyzetek, folytak le a termékeny viták, a nőknek egyik legszebb eredménye, hogy a hall­gatók alig várják, hogy^ ősszel megkezdődjék a középfokú szemi­nárium, amelynek ugyancsak ál­landó hallgatói lesznek. * Míg a „vizsga“ megkezdődött. Jő eredménnyel vizsgáztak a Belvárosi pártszervezet szemináriumának hallgatói m csinál UélUc^zna^ s&a&ad'dtyéfon * — IS DlindlMi ll4P£$-í! olvasom mi i beszélgettünk néhány elvtárssal. Megkérdeztük, miért jelentkeztek- a szemináriumra, mit tanulták. A kérdésre Botos Julis bejáró ház­tartási alkalmazott fgy felelt: — Azért jártam a szeminárium­ra, mert többet akarok tudni, hogy ha megj’ek oktatni, tudjak be­szélni a marxizmusról, a leniniz- musról. Nagyon hasznos volt. so­kat tanultam, szeretném tovább is adni. Ősszel újra jövök! — Szeretne előadó' lenni? — kérdeztük. — ügy érzem, nem tudnék be­szélni — mondja nyilt őszinte­séggel. De szükségem van a tu­dásra, mert egyéni agitáció útján akarok tanítani. Joó György cipészmesler az elsők között végezte el a közigaz­gatási tanfolyamot 1945—46-ban. Régi marxista, részt vett a nagy orosz forradalomban is. Szerette volna elvégezni az egyetemet, de mert elmúlt 45 éves, nem volt rá módja, nem iratkozhatott be. így beszél: — Azért jöttem a szemináriumra, hogy amit tudok, tökéletesebbé lehessem és tudásom, tehetségem révén embertársaim javára dol­gozhassam. Elég volt a sötétségből harminc éven át, és ma már vilá gosan látják a dolgozók Marx Lenin tanítása alapján a győzelei útját. Olasz Ferencné így beszél: — Úgy gondoltam, szükségem van arra, hogy a párt célkitűzé­seit, elveit megismerjem, hogy to vább tanuljak. Mondhatom, érdé mes volt. Családias, jó hangulat alakult ki a rövid 13 hét alatt is Kitűnő előadásokat hallottunk, & Közben megkezdődött a vizsga A hallgatók egymásután mondják el szabatos válaszukat Schuber elvtárs kérdéseire, aki ilyeneket kérdezett: Milyen eredmények szii tettek a felszabadulás óta a nem­zetgazdaság terén? Miért nem val lásellenes a Magyar Dolgozók Pártja? Milyen alapon egyesült a két munkáspárt? Mi a különbség a kapitalista és szocialista gazdái kodás között? A népi demokrá ciák- miért tartották magukat tá vol a Marshall-tervtől? A vála szók pontosak, a gondolkodó, ta nult marxisták logikája szerin i hangzottak el. Valóban szép si kert ért el a szeminárium, meg­érte a 13 hetet, előadónak és a hallgatóknak egyaránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom