Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-17 / 136. szám

1048 JÚNIUS 1» DUNÁNTÚLI NAPLÓ 800.099 forint államlficsenf lap Pécs a városi íársashás felépítésére A fővárosból visszaérkezett Krancz Pál polgármester magával hozta az ipiTes- és közmunkaügyi * miniszter jégzését, amely végleges formába inti az új háromemeletes, államse. [itséggel épülő pécsi bérházra vo. ötkozó tárgyalások eredményét. Eszerint a város közönsége az egymillió 200 ezer forintos építkezési költ. sége 900 ezer forintos állami köl­csönt kap 25 éves tartamra, kirom százalékos kamat mellett. Az ros müszaíki ügyosztálya repü’ő- postával "máris felküldte ? telek helyszinrajzára vonatkozó adatokat az EKM.be, hogy a vállalatba adás ne szenvedjen késedelmet. Értesülésünk szerint a 24 lakáso-- modern bénház munkálatait még e hónapban vállalatiba adiják és az építkezést már július elején meg­kezdik a Szent Imre utca sarkan lévő telken. lTiszta erkölcs“ a% egyházi isholéhbnn így üldözte ki és kínozta meg 1 berkesdi plébános a szilágyi tanítókat Annakidején megemlékeztünk ar. ^ a harcról, amit Szilágy község ívott Koch Alajos pápai kamarás, crkesdi plébános ellen. A harc a őzség mint leányegyházi és az Qyaegyház plébánosa között a két íökezeti tanító Koszér Géza és idi Mária miatt tört ki, akiknek helyzetét tűrhetetlenné tette a plébános-kamarás zsarnoksága és a napról.napra ismétló'dő megalá­zás amiben részük volt. A község egész népe a két em- -ri .méltóságában megalázott tanító éllé Síit és a pécsibaranyai NB.t érte fel az ügy kivizsgálására. — gy látszott, hogy a közbelépésre 1 ügy hullámai elcsendesültek és ! egyházi tanügyi hatóság köz- «getégedésre elintézi a község és plébánia közti háborúságot, de Sm történi semmi. Azaz, hogy •ágis Koszér Géza tanító nem bírta tovább a lelki tortúrát ás otthagyta a községet, amely­nek apraja.nagyja ragaszkodott hozzá. ‘ELEFON 19*81 kfrtlfv, a, e. ífl—’1 Csütörtöktől — vasárnapig, június 17- 18—19—20 Ragyogóan ő fetes orosz kémfilm Veszélyes őrjárat ' érnek I Ellenkémek! Izgalom A szezon kimaíarjó sikere Előad ósok hétköznap: 7—9 órakor, «asórnap 5, 7 9 órakor A kilencórai alőadós a kertben Legközelebb: 11288 Valamié visz a ví* Boda községbe távozott, ahol ugyanilyen minőségben megválasz­tották. Kádi Mária a fiatal tanítónő sem sokkal tovább bírta. Szilágy község., ben két tanerős iskola volt, mint mondották. A plébános ném tudni mi óikból, úgy rendelkezett, hogy Kádi Mária, aki maga is Szilá­gyon lakott, mindennap keljen útra a szilágyi iskolásgyerekek egy részével a berkesdi iskola felé Ez az intézkedés napi nyolckilomé­teres utat jelentett a gyereksereg, nek és a tanítónőnek. Egy alkalom­mal a tanítónő betegsége miatt el. maradt a nyolokilométeres sétáról, miért orvosi vizsgálatra Pécsre uta­zott. Emiatt csalk még jobban el. mérgesedett a helyzet és újabb megalázások következtek, amiket már nem tudott elviselni a tanítónő sem és ugyancsak kénytelen voüt elhagyni állását, inkább vállalva a kenyértelenséget, mint a naponta ismétlődő megalá­zást és a plébános sértő basásko- dását. Reméljük az egyházi iskolák államosítása után sor kerül az el­üldözött felekezeti tanítók sérelmei­nek orvoslására is. Kölcsönös barátsági egyezmény megkötésére Varsóba utazott a magyar kormányküldöttség Szerdán délután a magyar kormányküldöttség Dinnyés Lajo^ miniszterelnök vezetésével elutazóit Varsóba a magyar-lengyel barát­sági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés letárgya- lására és aláírására. A kormányküldöttség búcsúztatására a pályaudvaron megjelen­tek: Mihályfi Ernő miniszter a köztársasági elnök képviseletében, to­vábbá a kormánynak Budapesten maradt lagjai, államtitkár,»!, a koalíciós pártok kiküldöttei és a diplomáciai testület több tagja. Ötéves magyar-lengyel gazdasági szerződés Az országgyűlés szerdai ülésén Rónai Sándor kereskedőim- és szövetkezetügyi miniszter beterjesztette a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság közötti gazdasági együttműködés tárgyában aláírt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Az egyezmény szerint a szerződő felek megvizsgálták a két ország között a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségét és min­den eszközt tgénybevesznek a gaz-dasági és pénzügyi téren a leg­szorosabb együttműködés megvalósítására. A szerződő lelek 5 évre szóló ánicsereíorgalmi megállapodást kötnek. Lakatos Józsefi elvtárs országgyűlési képviselő A pécsi és baranyai szervezett munkásokat nagy megtiszteltetés érte: .a szakszervezetek megyei titkára, Lakatos József elvtárs országgyűlési képviselő lett. Ez nem csupán Lakatos elvtárs jó munkájának elismerését jelenti, Az MDP minden szervezete a dolgozók éfniakarásának és alkotókészségének megtestesíti^ lesz Kádár Júnov és Kossá István beszéde a hougresszuson Kongresszusunk egyik központi kérdése a demokrácia további gazdaság; megerősödése, — mon­dotta többek között Kádár Já­nos. A sikeres termelés előfelté- :eie, hogy minden műhelynek, minden fa­lunak, minden munkásnak, mér. nőknek pontosan ismernie kell á ráeső feladatot. Az elvégzendő munka szabatos megállapítása mindenegyes dolgo­zó számára a tervmegbízottak, a versenybizottságok, a gyárvezetés és at szakszervezetek feladata. Akkor fogunk jól dolgozni, ha a Magyar Dolgozók Pártjának min.- den szervezete egész tevékenysé­gével r«L: TeL; 20—4<* 20—46. Csütörtöktől—vasárnapig, június 17-18—19—20 ' ojtott izgőimi modern ka an- dor-dráma: Mexikói kaland '^szerepben: Arthuro de Cor­dova, Esther Feinandéz í-*en film minden előadásán le * lép a bűvészek nsgymes cr* RODOLFO "i csodálatos és medhithetet,,!, mutatványokkal U29 Minden 'egyhez 50 Mér ^potdij lizeiise kőtelező Előadások hétköznap Ü, 8 órakor, vasárnap 4, 6, 8 órakor URANIA FILMSZÍNHÁZ Telelőn: 28-00 Doktor Sándor-n. 19, Csütörtöki:'}.— vositnapig, június 17—18—19—20 Szerelem a bűn ösvényén Haiáiss játék ■őszerepiő Ereh von Stroheim Előadások hétköznap 6, 8 órakor, vasárnap 4, 6 és 8 órakor. KOBOLD MOZ! Ú felefon: lé-48 Ofltarteii, jú .tu« íz hamgtiitú a tue, lkai vígiátt'.k Elveszett nászát r'mmeníAi IHANLHOT TÓM BIUDO ELŐADÁSOK KEZDETE: oautörtökóu 6 és 8 órakor Legközelebb: »1275 Valahol Európában a magyar dolgozók élniakarásá- nak és alkotóképességének meg. testesítője lesz. Kádár János ezután a magyar nép politikai a (nevelésével fog­lalkozott. Az előttünk álló nagy felada'ok elvégzésére népünk csak akkor lesz alkalmas, — mon­dotta, — ha kulturális és művelt­ségi viszonyai és politikai ön­tudata megfelelő lesz. Szerveze­teink számára tehát az egyik legfontosabb napi fel­adat a magvar nép tömegeinek szüntelen, módszeres és állandó politikai felvilágosítása. Népünk politikailag sokat fej­lődött és közelebb is került pár­tunkhoz. Az elmúlt idők alatt a demokrácia tömegbefolyása jelen­tős mértékben megnövekedett. A Magyar Dolgozók Pártja olyan bizalmat élvez a nép részéről, amelyhez Hasonlót eddig még nem tudott felmutatni egyetlen más magyar politikai párt sem. — A felvilágosító munkában el kell ér­nünk, hogy a magyar dolgozó­kat semmiféle reakció, se hazai, se külföldi, ne (udja többé félrevezetni és saját ér­dekei ellen fordítani. Ezt szívós munkával el js fogjuk érni. Nagyon nehéz, de szép fel­adatok állanak előttünk, — fe­jezte be beszédét Kádár János. — Ezeket a feladatoka’ meg is fogjuk oldani, mert megvannak hozzá az embereink is. Kádár János után Kossá Ist­ván, a Szakszervezeti Tanács fő­titkára hangoztatta, hogy a szak- szervezeti munka teljességével mos: már a szakszervezetek több energiát fordítanak a munkásosz­tály gazdasági, szociális és mű­velődési érdekeinek szolgálatára. A két párt egyesülésével lehe- tővé válik. Hogy a szakszerve­zet saját keretei között oldja meg problémáit. Minden erő: mozgósítanunk kell a szakszervezetekben, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártjának'program­ja mielőbb valósággá váljék, mert ez a program valamennyi dolgozó érdekeit szolgálja. A munkát a termelés növelésére kell meg­szervezni. Sokkal többet kell foglalkoz­nunk a dolgozók szociális kér­déseivel és kulturális igényei­nek kielégítésével is. A szakszervezeteknek az egész nép iskolájává kell válniok és feladatúk az is, megértessük a dolgozókkal, hogy a munkaver­seny tulajdonképpen harc né­pünk jólétéért, demokratikus jo­gainkért és nemzeti függetlensé­günkért. Végül bejelentette, hogy a szakszervezetek csatlakoznak az újjáalakítandó Nemzeti Füg­getlenségi Fronthoz. hanem egyben a pécsi és baranyai szakszervezeti mozgalom súlyának növekedését is. Lakatos Józsefet nem kelt kü­lön bemutatnunk. Mindenki ismeri őt fáradhatatlan munkakészségé­ről és szervezőképességéről. A fel- szabadulás előtt hosszú időn ke­resztül a MÉMOSz pécsi csoport­jának elnöke volt. Tagja volt a Szociáldemokrata Párt végrehajtó- bizottságának is, ahol éveken át komoly harcot vívott a jobboldal ellen. A felszabadulás óta részt- vctt a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének vezetésében és vezetője lett a szakszervezeti moz­galomnak. — Büszkeséggel tölt el, ■— mondja Lakatos elvtárs, hogy mint a Magyar Dolgozók Pártjá­nak országgyűlési képviselője kép­viselhetem Baranya dolgozóit a parlamentben. Az egyesült mun­káspárt országgyűlési képviselőjé­nek lenni megtisztelő feladat. Min­den erőmmel azon leszek, hogy kiérdemeljem a dolgozók bizalmát és további munkával a baranyai dolgozók érdekében még több eredményt érjek el. Sérelmeik orvoslását kérik a bányaaszfalosok S külszíniéinél is be kell vezetni a leElesíémMiért Fenyői’lat és enyvszag, szertere. pülö forgácsok, gyaluk csikorgása és fűrészek sikongása fogadja 3 látogatót a Széchenyi akna udvarán álló ásztalosműhelyben. Itt készül minden asztalosmunka, ami a ki. terjedt üzemben szükséges és itt javítják a bányaüzem lakásainak hiányosságait. Munka mindig van bőven, a szerszámok csattogása csak a munkaidő letelte után hal­kul el Régi, 'megbízható munkavál­lalók dolgoznak itt. Gk a külszíni munkások, akikről kevesebb szó esik, ha a szenese tárd! írnak és be. szélnek. Pedig az ő munkájuk is szervesen kapcsolódik a termelés folyamatosságának biztosításába, A bányászok meg is becsülik őket, mert jól tudják, hogy a külszíniek nélkül az ő munkájuk is megbé­nulna. — Két kérésünk van a vállalat félé — mondja Bogáti János asz fa. lossegéd, miközben gyaluvasát éle­síti, hogy simán fogjon és ne tép. jen szárakat a fenyödeszkán. — Az egyik az, hogy mi is szeretnénk belekapcsolódni a munkaversenybe. Munkánk van bőven, tehát a több termelést az asztalosmühelyre Is ki lehetne terjeszteni. A másik kéri. sünk az, hogy állítsák vissza szá. munkra az akkordmunkát. Amikor akkordban dolgoztunk Jobb keresetet értünk el. fillér a keresetem, viszont ha ak­kordban dolgoznék 3—4 forinttal többet érnék el. És bizony ez a többletkereset igen jő! jönne, nem okozna gondot, hogy mire költsem d. Hasonlóképpen nyilatkozik Kor. béiy Mátyás etvtárs is, akii 37 éve dolgozik a szakmában .Neki is szűk. sége lenne a nagyobb keresetre, mert öt gyermeke közül három még az ő kenyerét eszi, kettőnek pedig még az iskolázta­tásáról kell gondoskodnia. Goják Márton elvtárs is bele. kapcsolódik a beszélgetésbe. Régi baloldali harcos, az illegális mozga­lomban is résztvett — Én is csak azt mondhatom, állítsák vissza a akkordmunkát Többet akarunk dolgozni, hogy nagyobb legyen a keresetünk. Es őszintén, megvallva, egy kicsit tüske a szívünkben, hogy amíg az üzemiben mindenki ^«kordban dől. gozik, egyedül ini asztalosok doh gozunk kötött bérért. Nem akarunk mi sem mostoha, gyerekek lenni. * Az asztalosok kérése ügyében felkerestük a MESzHART központi üzemi bizottságát, ahol azt a meg­nyugtató» választ kaptuk, hogy a legrövidebb időn heíill orvosolják az építési osztály dolgozóinak sé. relmét és számukra is nagyobb Most egy műszakra 18 forint 24 keresetet biztosítanak. / összeget az építés elorehaladasa arányában folyamatosan utalják ki. Az építkezés vállalatba, adásáról a minisztérium intézkedik. A leirat egyben felhívja a város tanácsát, hogy a kölcsönre vonatkozó feltétele, két az építkezésre szánt telek’ felhasználását terjessze jóváha­gyás végett a törvényhatósági közgyűlés elé. Mint értesülünk ez a legkóze ehbi Időpontban meg is tönen:* .A vá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom