Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-01 / 122. szám

m t 7ÜNTU5 \ DUNÁNTÚLI NAPLÓ Üj világ a Draskovich grófok birodalmában Lerombolják a cselédviskókat és egészséges házakat építenek az egykori cseléder A kanyargós Dráva közelében, pnnánság közepén terül el Sely- *7® község, amely egykor a Dras­kovics grófok főhadiszállása volt. Az egész környéken meglátszik a rógi úri gazdálkodás nyoma — kiuzscirázott földek, elhanyagolt cselédviskók tanúskodnak itt n nagy birtokrendszer „áldásairól", Bizony Draskovics' Iván gróf úr­nak több gondja volt a verseny­árakra, mint cselédjeire. Emellett ® drávamentj községek a háború­ul is soka: szenvedtek, a kis falvakban sűrűn találko- . zunk szinte a földig lebombá­zott parasrtházakkal, amelyek újjáépítése csak most keaSödöti meg a hároméves terv kereté­ben. Az újgazdák az egész határban Példásan megművelték a főidet, n°k helyüjt gyapotot, másutt rizst es egyéb ipari növényeket ter­jesztenek, a búza és rozsvetések nemsokára eltakarják az emberi, “‘határozták, hogy örökre eltör­ik a régi rendszer szégyenfoltjait es nem várva felsőbb segítségre, . saját erejűkből megalakították _ a házépítőszövetkezetet, hogy lerombolhassák a tüdőbajt te­nyésztő cselédviskókat és új, modern otthonokat építsenek. wüzi TELEFON 19-81 ‘«ívelő». d. «, ' edd-szfida. június 1—2 Elmúlt.a sűtét, uira deienrf és Felkel a xusp forradalmi történet HÍRADÓ! HIRADÓt Előadások hétköznap . 7—9 árakor, A kilencároi előadás a kertben l.ejjkőziiiafcb: . O^sungel könyve sz nes lilmóiiás India v lájánól A régi lakásoknak közös konyhá­juk volt, szűk ablakaik, amelye­ken keresztül alig-alig hatolt be a napsugár. A volt cselédek úi tágas, modern házakat * akarnak építeni. Áprilisban megalakították a házépítő szövetkezetét és kül­dő: iségben kérték az OSzH köz­pontját az építési hitel folyósítá­sába. Andorka Rudolf, baranyai építésügyi főigazgató is azonnal pártfogásába vette az újgazdák ügyét, akiknek már 486.000 tégla és 158,000 cserép és 176 köbméter faanyag áll rendelkezésér# Az építkezéseket az újgazdák már ebben az évben szeretnék megindítani és most'' az ÓHÉSz- hez fordultak, hogy mielőbb utal­ják ki a szükséges házépítö-köl- csönl. Az illetékesek minden bizony­nyal támogatni fogják az újgazdák kérésé: és így tavaszra már végleg eltűnnek a föld színéről a grófi világ nyo- mortanyái és új, egészséges há­zak jelzik a népi demokrácia építőmunkáját. »• £ nnepélyesen megnyitották a szófiai Magyar Hetet Vasárnap délelőtt a szófiai Nem­zeti Színházban ünnepélyes keretek között nyílt meg a Magyar Hét. Cservenkov bolgár miniszter meg­nyitóbeszédében- hangoztatta, hogy ez a kuli úrhét fontos lépés a kölcsönös megis­merkedés és a két nemzet közötti szoros együttműködés útján. < Ezután Ortutay Gyula kultuszmi­niszter beszédében szólt a két nép történelmének hasonlatosságáról. — Mindtkeften egyformán küzdöttek az idegen elnyomatás ellen, harcol­tak a társadalmi felszabadulásért és a parasztság felemelkedéséért . A magyar küldöttség a kültúrá- tis egyezmény megyalósítására érkezett Szófiába és jó munkát fog végezni. Az építés és a báke a jelszava a bolgár és magyar népnek. A béke­mű, amelyet a Keleteurópa népei a Szovjetunióval együtt készítenek, szilárd és megbonthatatlan lesz. A világ népei békét akarnak és Kc- I leteurópa demokratikus országai, segítenek ennek megvalósításáén. I Cservenkov miniszter , vasárnap | díszebédet adott a Magyar Hét al- ‘ kalmából , Ortutay miniszter veze­tésével Szófiában, tartózkodó magyar j küldöttség tiszteletére .Az ebédpn j á Kormány több tagja is résztvett. Délután a magyar küldöttség tfsz- 1 telgő látogatást tett Nejcsev or- ’ szággyűlési elnöknél. Az államosítás nem éiinti sem a vallásos nevelést, sem a hitéletet Á felekezeti tanítók öröm­mel fogadják az államo­sítás végrehajtását Dr Újvári Fái tankerületi féliazgaté és É Ortay József tanfeilígyefi nyilatkozata a Dunántúli Naplónak Az iskolák államosítása mellett naponta nyilatkoznak meg az ország dolgozó népe, a társadalmi egyesületek, népi szervezetek és a peda­gógusok. Felkerestük a tanügyi igazgatás' két vezetőjét, dr. Ujváry Pál tafkerilleti főigazgatót és Ortay József tanfelügyelői, hogy mint legbivatottabbak fejtsék ki álláspontjukat az iskolák államosításának kérdésében. URANiA olmszinkAe fJQjLSlh i 7.3-00 ^ÍÍWSsÍ * in * H * Kedd -szerű#, június 1—2 kgy ‘intrikái f lmtztár vidám kalandja Hamar egy gyeselet! I’ öszerenben Mac Laglen cs WOODWORTH Mosdások . ht.köznap 6 és ts, vasarnap 4, 6 8 órakor ' APOLLO — ‘eL; 2(j—rel.; 20—46 Kedd—szerda, jún’us 1—2 A háborús’ idqk egyik iegizgal- '»t-abb epizód a orom és német *°gerai# tjárók élet-halál bare» Tengeri karvaly Modern kalóztörténet ' őszerepben: Pereveizav fc-'" 'soe uétko/iisp o. 8 óralt/p „'NYELEM! t sijtörtftlttól .Ár tód óban" c fűmnél f - ‘*P a világhírű duó Kingston akrobatikus táncospár Dr. Ujváry Pál tankerületi fő­igazgató ezeket mondotta a Dunán­túli Napló munkatársának: Az Iskolák államosítása meggyő­ződésem szerint is szükséges, mert nagyon emeli a magyar paraszt­ság művelődésének színvonalát; Gondoljunk csak a falusi törpe is­kolákra, amelyekben egy-egy neve­tő nyolc osztály növendékeivel fog­lalkozik. Az államosítás után egy- egy ilyen községben három-négy tanerővel rendelkező iskolákhoz ju­tunk. Hangsúlyoznom kell, hogy az államosítás nem érinti, vem a vallásos nevelést, sem a hitéletet. Alapjában olyan kérdésről van most szó .amelyet nem az idei év vetett fei, hanem már évtizedek óta meg­oldásra vár és legutóbb a harmin­cas évek elején is felvetődött. Ez az egész kérdéskomplexum nun po­litikai, sem vallási, hanem kérdés. gyökeréig közművelődési egyáltalán nem helytálló, meri a falusi iskolákban a hitokta­tást a plébános látja el, aki egy­úttal ellenőrző szerv is. Az állami iskolákban pedig az . állami iskola igazgatója a mulasztó hitoktatót felelősség­re vonhatja, és számonkérheti tőle mulasztását. Az államosítás a parlament elé kerül, de ha netán időközben az egyliázi hatóságok részéről kiállás miatt bántalom érné bármelyik fe­lekezeti tanítót, az állam azonnal státusba veszi az üldözöttet. Vidéki kiszállásaim során minde­nütt azt tapasztalom, hogy a fele­kezeti iskolák tanítói egy-két kivé­televei mindenütt örömmel fogadják az államosítást, mert ebben régi vágyuk teljesülé­sét látják. Az államosítás végered­ményben magasabb műveltségi szin­tet biztosít. Ennek minden tiszta- szívű pedagógus csak örülhet, mert a közművelődés elsősorban is ál­lami feladat. Uj Tehetőségei választott a Pécsi Ügyvédi Kamara A Pécsi Ügyvédi Kamara vasár­nap tartotta meg nagy érdeklődés­sel várt tisztújító közgyűlését. A szavazást délután 2 órakor zárták le, addig a pécsi és vidéki ügyvé­dek közül 141-en szavaztak le. A hivatalos listán egyetlen változtatás sem történt, így az új elnökség a következő lett: elnök: dr. Kertész Endre, társelnök: är. Gárdos István, titkár: dr. Ormos György, ügyész: dr. Wolf Ferenc, ellenőr: dr. Sze- lenpzy Mihály, pénztáros: dr. Nagy Lajos. Az eredményt dr. Simor Pál miniszteri biztos hirdette ki, hangsúlyozva, hogy a kaimra sza­vazásra ’ jogosult ügyvéd tagjai egyhangúlag ‘a koalíciós lista, tehát a demokrácia 'mellett foglaltak ál­lást. Ezután dr. Simor Pál átadta a kamara vezetését az új elnök­ségnek. Itt említjük meg, hogy a Pécsi Ügyvédi Kamara kérelmére a győri kamara területének azt a részét, amely egybeesik a nagyka­nizsai törvényszék területével, az igazságügy miniszter a pécsi kama­ra területéhez csatolta. Megszűnik a kellős iskoiai adózás Ortay József tanfelügyelő, tan­ügyi főtanácsos, így válaszolt kér­désünkre: , A tanítóság örül az államosítás meg valósifásának, mert szakszerű tanügyi ellenőrzési, és irányítást re­mél tőle. Megszűnik az egyházi ha­tóság uralma, amely sokszor v nagy megaláztatásokat jelentett a tanítóságnak, tekintve, hogy a tanügyhöz nem ér­tő plébános irányította és igazgatta [ az iskolát. A modern kor e téren is erősen megkívánja a szakszerű­séget. > További főszempont az adó­fizető polgár érdeké, mert / # abban a községben, ahol feleke­zeti iskola van, az adófizető ^ét- szeresen adózik, amikor fizeti az egyetemes állami iskolát, ezenkívül a saját egyháza iskoláját is fenntartja. Ettől men­tesek azok a községek, ahol csak állami iskola van. Ezenkívül .fon­tos államérdek, hogy az iskolák egységes embertípust neveljenek. — Az a sokat hangoztatott ki­fogás, hogy az állami iskolákban a vallásoktatás megszűnik, vagy nem olyan intenzív mértékben történik, mint a felekezeti iskolákban — Bekötő utat kapná a tanyák A közlekedési minisztérium már megkezdte az ötéves terv előkészí­tését. Erre. mutat Gerő Ernő köz­lekedésügyi miniszternek a bara­nyai alispánhoz intézett felhívása, hogy a zárt, de közigazgatás szem­pontjából nem önálló település ada­tait nyolc napon belül terjesszék be az állaprépítészeti hivatalhoz. Az összeírás a bekötő utak kiépí­tését célozza az ötéves terv ke­retében és tartalmaznia kell a település lakóinak számán kívül a kiépíteni kívánt út hosszát, azt, hogy melyik kiépített úíba torkollna be és az építés költségeit. A rendkívül fontos kérdés nagyon sok puszta és tanya lakóit érdekli, akik kedvezőtlen idő­járás esetén el vannak vágva a vi­lágtól Kívánatos, hogy az össze­írás figyelembe vegjjpn minden ilyen kívánságot, hogy ezek már az első ötéves terv kereté­ben tncgvalós|ulhassanak Indul a nyaralási verseny Mai számunkban közöljük első nyaralási szelvényünket. A meg­induló verseny június 31-ig tart. A pályázat három győztese, aki a legtöbb szelvényt összegyűjti és kiadóhivatalunkba beküldi, 5—15 napig terjedő ingyen balatoni nyaralásban részesül, A szelvényeket minden héten péntek délig kell kiadóhivata­lunkba beküldeni. A részeredményeket minden va­sárnapi számunkban Ismertetjük. Egy pályázó akárhány lapból ki­vágott szelvénnyel indulhat. MOSONYI JENŐ a MDP to'namegyei titkára A szomszédos Tolnamegye munkáspártjai vasárnap nagy lelkese­déssel tartották meg tgyesítö konferenciájukat. A konferencia után összeült megyei választmány a Magyar Dolgozók Partja tolnamegyei titkárává Mosonyi Jenő elvtársat választotta meg. Mosonyi Jenő elvtárs mint három évtizedes pécsi moz­galmi múlt után kapott, megtisztelő új munkakört Tolnamegyében. Fa­munkás tanonckéijt lépett be a szakszervezetbe és a Szociáldemo­krata Pártba: Szemkiáriumoikra járt, pártiskolás volt, hogy minél töké­letesebben elsajátítsa a marxista ideológiát. Az októberi forradalomkor ön­ként jelentkezeti a Vörös Hadse­regbe, majd a Horthy-fasizmus alatt kulturális tevékenység leple alatt dolgozott tovább a szocializmusért. A felszabadulás első napjaitól kezd­ve a legtevékenyebb tagja volt a pártjának. Mint harcos baloldali szocialista élesen szembenállóit több azokkal az. opportunistákkal, akik mesterségesen szították az ellen' téteket a két munkáspárt között. A baloldali szocialistái: gyöze'nie után mint a_ párt bárány amegy e! titkára átszervezte á pécsi és ba­ranyai szervezetek vezetőséget, el­távolította a jobboldati elemeket és megkezdte a történek™ jelentőségÖ egyesülés baranyai előkészítését. — Távozása érzékeny vesztesége a baranyai mozgalomnak, viszont ko­moly nyeresége a MDP tolnámé* gyei titkárságánál!':, amelynek érre Mosőnyi Jenő elvtárs személyében kemény harcokban meged/.ődött, nagy munkabírású és kiválóan kép­zett mozgalmi vezető került. A NOT 15 évi (egyházra emelte fel Rivészi József alezredes büntetéséi Rivészi József volt alezredes, akinek népbírósági ügyét. 1946 no­vemberében tárgyalták Pécsett, 1942-ben elnökölt azon a hadbiró- sági tárgyaláson, amelyen Cser- nochovo orosz faluban két alig be­számítható zsidó munkaszolgálatos tanúskodása alapján 24 munkaszolgálatost vontak fe­lelősségre és ítéltek halálra szö­kés 4. és lázadásra való szövet­kezés koholt vádjával. A pécsi tárgyaláson megállapítást nyert, hogy a hadbírósági tárgya­lás csak ürügy volt 24 szerencsét­len üldözött kivégzésére. A pécsi népbfroság izgalmakban bővelkedő tárgyalás után Rivészi Józsefet 5 évi kényszermunkára és politikai jogainak 10 évi fel­függesztésére ítélte. Fellebbezés folytán a NOT most foglalkozott a bűnperrel és a pécsi ítéletet megváltoztatva, Rivészi Józséfet 15 évi fegyházra, 10 évi politikai jogvesztésre és ,*a- gyone'kobzSsra ítélte. > — A MOSzK vetökölcsmagakciót indított. A vetőmag ára a szétosztó helyen métermázsánként 160 forinl. Tekintettel a korlátozott mennyi­ségre, a gazdák minél előbb jelent­kezzenek a községi termelési bi­zottságoknál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom