Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)
1948-06-18 / 137. szám
rw.7NA.NT0U NAJPLrt 1048 jti&itm '*» „Boldog őrömmel kőssöntjüh as iskolák államosítását66 Pécsi és baronyai nevelők sík cJcSbclcpcíl törvényről Ä pécsi üzemekben Szerdán este a parlament névszerinti szavazással elsöprő több- séggal _ megszavazta az iskolák ál vámosításáról szóló törvényjavasla int, majd a Himnusz eléncklésével ''ünnepelték • a törvényt, amely gyik legjelentősebb kultúrpolitikai vívmánya a magyar demokráciának. Csütörtökön 'délelőtt nagygyűlést tartottak az ország pedagógusai a budapesti Sportcsarnokban, amelyen egyöntetűen örömüknek adtak kifejezést az államosítás felett. \ budapesti gyűlésen a pécsi pedagógusok is igen nagy számban képviseltették magnkat. Dcmnkrafiba« ifjúságot nevelünk A felekezeti iskolák államosító 'Aval, a megszületett törvénnyel kapcsolatban Mojsisovich Margit, i Református Leénynevelő intézet igazgatója a következőket mondotta: — A református zsinat elismerte a köztársaságot és mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az állam ' demokrácia védelmében tett. A földosztást és a társadalmi egyenlőségre irányuló törekvést az evangélium szellemével megegyezőnek találja, felismerte ugyanokkor az iskolák államosításának fontosságát. — Az államosítás uláp arra fog törekedni a pécsi református leány- nevelö tanári karának minden egyes tagja, hogy energiáját és munkaképességét százszázalékig a reábirott növendékek demokratikus nevelésinek szentelje. —» Igen örülünk annak, hogy az államosítás által bele fogunk tartozni abba a nagy nevelői közöségbe, amelynek egy célja és eszméje lesz, a magyar gyermek céltudatos nevelése boldog és szabad emberré. Igazi hnütúrát kap a falu Lakatos István hercegszabari kántortanító így nyilatkozott a legújabb magyar törvényről: t— Művelt, tanult falu egyenlő gazdag kultúrállammal. Mi ezt akarjuk megvalósítani, de vájjon akarta-e ezt valaki évszázadokon át? Az úri Magyarországon műveltséget, adni a falu népének, a irasriságnak annyi lett volna, .oint bizonyítani, az élet, amit éllek nem más, mint ggötrelmes rgetófás egyik napról a másikra. Most itt az alkalom, bogy olyan kultúrát kapjon a falu és a parasztság, amely végre tiszlán- látóvá teszi, megadja ítélőképességét, cselekedeteinek helyes összhangját. Ezért van korszakalkotó jelentősége az új törvénynek. i melynek nemcsak én, hanem minien népéért Hó tanító csak letke- indhet. öuőllóaw vízzel, hetjfik fskoiáinkaS Vagv Nándor nagyvátyi roll fc- ekezeti iskolai tanító is őrül az államosítás tényének: — Az első perctöt kezdve óhaj8 Kwoie ¥rem!a az o’asz gvarraaMró! A Novoje Vremja a volt olasz ! vonnátok sorsával foglalkozva negállapftja, hogy az ryigolsrászok zekét a gyarmatokat a földközi- engerl népek ellen irányuló felvezetés hídfőjévé igyekeznek enni. London és Washington « varmatoknak nyugateurópai gyám„iá helyezéséről tervet hoztak legutóbb nyilvánosságra. Ezzel Szovjetunió és az ói demokrá- iák köré vonandó haditámasz- ont övezet megteremtését is tér lőttük, természetes tehát, hogy nagyon örülök az államosítás tényének, kartársaimmal együtt. Örülök annak is, hogy végre megszűnik az a feszültség, ami a kérdés körül keletkezett és a jövőben nyugodtan, önállóan vezethetjük iskolánkat. Anyagi vonalon is nagy reményeink vannak, mert az egyház nem tudta rendhehozni az iskolát, sem a tanítói lakást, az állam minden bizonnyal gondot fordít majd ezeknek a kérdéseknek mgeoldására is. Jól jártak a falúak, jól jártak a tanítók, az iskolák, hát hogyne örülnénk9 A 20 százalékos fizetésemelés fs összes magyar tanerőkre vonatkozik A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete csütörtökön délelőtt a Sportcsarnokban nagygyű lést rendezett, amelyen résztvettek az ország pedagógus társadalmának minden vidékről összesereglett kép. viselői. A nagygyűlésen Béki Ernő, a szakszervezet főtitkára Ismertette, hogy milyen nehéz helyzetben kellett a felekezeti iskolák nevelőinek munkájukat végezniük. Bejelentette, hogy a volt felekezeti tanerők már július 11-től kezdve az állami illetményhivataltól közvetle. nül kapják fizetésüket és ugyanakkor gondolkodnak arról, hogy ál. 'ami szolgálatba vételük és kinsve- j zésük /okiratát kézhez kapják. A 20 százalékos fizetésemelés az| összes magyar tanerőkre vonat, j kozik. Ortutay kultuszminiszter a meg.! jelenitek "éljenzése és tapsa közök} fejtette ki az. államosítási törvényi nagy jelentőségét és az új felada-í 'tokát. Az oszthatatlan elismerést ki. váltó áll ami tankönyveket az álfa-] lános iskola mind a nyolc osztályai számára szeptember l.fg a legki. j sebb tanyai iskolához is eljuttatják! és lehetővé teszik, hogy a szegényebbek, elsősorban a ha- I digondozottak gyermekei ingyen | kapják meg a tankönyveket. A demokrácia mindenkivel betartatja a tőrvényt Hangsúlyozta, hogy a demokráciának az iskolák államosítására hozott törvénye a nép művelődési lehetőségének megteremtését szol. gáljS és nem a vallás, vagy a val. ! ások talár, ellen irányul.A demokrá. cia elég erős arra, hogy azt a tör-* vényt . áz egyházi körüktől származó esetleges bomlasztó célzatú politikai tevékenységgel szemben megvédje és mindenkivel tiszte, ietben tartassa. A miniszter beszéde után az ország minden részéből összesereglett ne. velők felszólalásaikban tanúságot tettek demokratikus meggyőződésükről és arról a szándékról, hogy minden erejükkel résrtvesznek a magyar nép művelésének • magas I Fokra való emelésében. I A SporicMrnokban tartott pedagógus nagygyűlés után népe» kü!_ döttség kereste fel Szana»'*« Árpád mimszfeirelnőkheiyette&t A küldöttség az ország 44 *\>r pedagó. gusánAk őszinte örömét és háláját tolmácsolta a magyar demokratikus kormány alapos és gyors munkájáért/ Szakasits ArpáJ a kormány nevében megköszönte az üdvözlés: és kSszönrtcf mondott a felekezeti tanítók magatartásáért. A magyar gyermekek lelkének őrzői és tanítói a legmegbecsültebb rétege lesz a magyar dolgozó nép. nek. A magyar nép gzSárd egysét ge alapot ad arra. hogy mindent megtegyünk a pedagógusokért — mondotta Szakasits Árpád. Botrány a berlini szövetséges parancsnokság ülésén A berlini szövetséges parancsnokság ülésén, amikor a szovjet kiküldött előterjesztette a berlini munkásság életviszonyainak megjavítását célzó .javaslatait, a nyugati szövetségesek képviselői nyíltan kimutatták magatartásukkal, hogy a kérdés nem érdekli őket. Az amerikai tábornok egyszerűen kijelentette, hogy elfáradt és aludni megy. Ezzel elhagyta az üléstermet. A srovjet kiküldött erre közölte, hogy az amerikaiak botrányos viselkedése miatt nem folytathatja a tárgyalásokat mindaddig, amíg az amerikaiak meg nem követik a parancsnokságot. Mivel ez nem történt meg, a tzov- jrt küldöttség kivonult a teremből. uz n*olsó hetekben azzal kísérletezik a reakció, bogy a dolgozókat szembefordítsa egymással, hogy versenyellenes hangulatot keltsen ós az éhnunká- sok ellen ezf+sa a többi dolgozókat. ÜJra lábrakaptak a különböző rémhíreit, amelyekkel a nép ellenségei szándékosan zavarják meg a békés légkört, szándékosan nyugtalanítják a munkásokat, hogy a termelés emelkedését megállítsák, hogy letörjék a versenyszellemet és meghlústisák a magyar demokrácia előrehaladását. Ezek a hangok nagyon hasonlatosak azokra a szirénhangokhoz, amelyeket Nagy Ferenc é* társai küldenek az Óceán túlsó partjáról, „passzív rezisztenciára'’ buzdítva a magyar munkásokat és parasztokat. Nagyon hasonlóak az egyházi reakció mesterkedéséhez Is, amely öze. ml apostolokkal és a három, éves terv, Ä mnnkaversécy elleni prédikációkkal tör gazdasági rendünk ellen, A munkások „kiuzsorárásáról" bőszéinek ma azok, akik a Horthv-rend- szerben arra biztatták a munkást, hogy nyugodtan tűrjön és termeljen a fasiszta hadigépe- zeínek. A pécsi dolgozók, akik tudják, hogy a termelés nőve"' lése családjuk és az egész ország Jólétét segíti elő, egyre inkább felismerik ennek a propagandának igazi célját ét szem befordulnak héfcességf» lelkavarófval. A reakciónak ** a célja, hogy az éhnunkáso* ellen hangolja a tömeg®* kert, akik példamutatóan vették ki részüket a termelésből és * munkaversenyböl — elvonjál 8 dolgozók figyelmét « verseny* ről és az életszínvonal emelé* sének napi kérdéseiről. Az él* mnnkásjelvény nem születési előjog és nem vásárolt dm. ezt a kitüntetést bárki megszerezheti, ha példát mutat a t«f melésben és a munkafegyelemben. így kerültek az élre aZ utóbbi Időben számos pécsi üzemben olyan dolgozók akik máris túlhaladták az eddigi él* munkások teljesítményeit, különösen a Bőrgyárban és * ZsoJnay-gyárban. Bs jól van «* így! Ez a legjobb bizonyíték» demokráciánk egészséges tejlő. dósén ek és annak, hogy a dot- gozók le fognak számolni a demokráciának és « népnek a* üzemekbe furakodoM ellenségeivel és méregkeverőivei. S* a btztosífék egyben arra, bogf a pécsi dolgozók a reakció min* den mesterkedése ellenére to. vábW eredményeket fognak eh- érni • munafcversenyben és méltóak maradnak ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek nyo- v mán az egész ország két és fél esztendő alatt hajtja végre » háromévié tervet. Hivatalos közlemény a dnsaí hajózás rendezésére összehívott koafereacxáról' A moszkvai rádió közölte a Szovjetúnió külügyminisztériumának alábbi jelentését: Az 1948 december 12-én Newyorkbnn megártott konferencia határozatában kimondja, hogy a dunai hajózás rendezésére egyezményt kell kidolgozni a következő államok: Szovjetúnió, Ukrajna, Tlománia, Tlut- gária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, valamint a külügyminiszterek tanácsának tagjai, az USA, Nagy brit annia és Franciaország kiküldötteinek részvételével. A Szovjetúnió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai között megegyezés jött létre, amelynek értelmében június 30-án a résztvevő dopni államok valamelyikének fővárosában tartják meg a konferenciát, A Szovjetunió hozzájárult ahhoz, hogy Ausztria képviselője is résztvehet a konferencián, azonban szavazati jog nélkül. fiz ástam! szállodákat és az idegen- forgalmi ügyeket a közlekedési miniszter ügyköréire utalták A hivatalos lap mai száma közli a kormány új rendeletét, amely szerint az idegenforgalom ügyeiben a közlekedésügyi miniszter jár el. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalt a közlekedésügyi miniszter megszűntetheti és ügykörének ellátását más szervre bízhatja. Az állami szállodák felett is a főfelügyeletet a közlekedésügyi miniszter gyakorolja. Állami érdekeltségű szállodának kel! tekinKarínthy Frigyes pÁkééakacét Hopp, még jó, hogy eszembc- jutotl, egy órával a helyiérdekű indulása előtt. Hogy aszongyp. okvetlenül hozzak ki két pikétaía- rót, mert a falusi dunyha vastag, a lepedő meg vékony. Itt biztosan lehet kapni. — Jónapot. — Aászój, tessék pancsolni. — Pikétakarójuk vanl —1 Pikétakaró, pikétakaró .,. hogyne kérem, tessékesolni, min■ gyárt. Jakab mit tátyd a szád, nem holtad, pikéfakarőt pancsol a nagyságos ár. Fuss fel a létrán, ott jobbra, fölül — mit tetszik pancsolni, hátulnlul kivágott fürdőtrikó. Kékbei (Ez egy másiknak szól.) Igenis kérem, mit tetszik pancsolni — igen, tudom, milyen legyen az a takarói — Hogyhogy milyen legyen, pilcé legyen és takaró formája legyen. y — Lehet ez jobb minőségi — Nézze kérem, hagyjon engem békén, nekem nem kell drága, de maga nem fogja kivenni belőlem, hogy kifejezetten egy évekig használt mosogatvrory/yot kérjek, pikétakaró helyeit. Adjon nekem egy rendes pikétcüzarót, olcsón. — Hehe, igenis kérem, tessék pancsolni — kinek lesz az kéreml — Mi az, hogy kinek lesz, ez a legújabb — be kell jelenteni az illetőt vagy takaróból is csak annyit ad a devizaközpont, ameddig nyújtózkodni szabadi Talán fényképes igazolványt, hozzakl — Hehe, tessék pancsolni, csak azért kérdem, hogy felnőttnek vagy gyereknek. — Persze, hogy felnőttnek. Legfeljebb kétrétbe hajtom, ha gyerekre teszem. Mutassa már, az isten áldja meg, mit vaflat itt engem előzetesen, tegyen át az ügyészségre. 11 ehe, idegesnek tetszik pancsolni lenni. Tessék pancsolni itt van. — De hisz ez nem piké. — Nem is kérem. Sokkal jobb és olcsóbb. Csalánvászon.-De mikor én pikét kértem! ff "* «• ,h,n « ^feljebb más- fél méter hosszul — Elég nz, kérem, tessék pancsolni. / — Agyral ' — Ez nem ágyra való, kérem hanem asztalra. Nem is létezik asztalra piké. — Jó ember, nem érti, takarót kértem, nem térítőt! — Takaró nem létezik csalán- vászonból. Ordítok. — De kérem pikéböl kértemI — Piké meg térítőben nem léte~k ■ ebh61 " csalánvászonból venni, egészen olcsón adom, tessék pancsolni. Í^ LJw’Z perc mal™- ka leni art, amely az állam tulajdonában áll, amelyben az állam tulajdonjogi érdekeltsége legalább ötven százalék, vagy amelyben az alaptőkének ötven százaléka az állam, vagy állami vállalat tulajdonában van. Internálták a stíKakápoloai ts’en- lieztelet botrányokonóit, — A Heidelberg! egyetem épületének új szárnya tűzvész következtében elpusztult. — A karlebadi nemzetközi sekkversenyen a nyolcadik forduüó után Barcza 5.5 ponttal a negyedik helyen van. — Péntekén lesz Gorkij Maxhn halálának 12- évforduló]*. —x A MOSzK a mull év őszén és ez ‘.dei tavasszal 3.5 ezer vagon vetőmagot küldőt*’ Ínséges vidékeknek. — Malájtöldön brx'. katonaságot használnak fel a baloldali szervezkedés ellen — A belga parlamentben interpellációban hansúlyozták, hogy az amerikai verseny tönkreteszi a belga szövőipart. — Hollandiában újból csökkentették a hús- és zsiradék- fejadagokat. — Petőfi Sándor fe- h ér egyházi síremlékét magyar és román rohammunkások ölheti munkával rendbehozzák. — Ante- rlkai egyházi hatóságok 20.000 protestáns lelkész «lAfrásdv«! kérték « Törökországhoz csatolt Or- »ény terület visszaadáséit a Swrv- Í*t*ai6 karatéba.
