Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)
1948-06-16 / 135. szám
!>*TWÍT0LT NAPLÓ ttu* joraus i* arhus Mihály hesséde a kongre&sxMSfpn: 1 IIP a cselekvés pirtja - tagjainak példát tel! italeisk Hiitójikkal, úímM es szirsataftal NINCSEN OLYAN KÉRDÉSE A Magyar Dolgozók Pártja *gye/iíési kotrgxesszwána'k második nap n Farkas Müiály ismertetése alap- ín megvitatták a párt szervezeti •abáíyzatát. — Farkas Mihály le zögezte, hogy a Magyar Dolgozók Hártja marxista—leninista forradalmi irt lett. Rámutatott arra, hogy , a haldokló kapitalizmus életét csak azért sikerűit meghosszabbítani, mert a jobboldali szociáidemokra. ták évtizedeken keresztül ural. kodő szerepet vittek a munkásmozgalomban. ■ 'it, ahol uralmuk összeomlott és «dalra jutott a munkásmozgalomén Marx, Engel, Lenin de Sztálin /Hítása, ott a munkásosztály egye. felszámolja a kapitalizmust és •:.gíeremitl a szocializmus megváltásának előfeltételeit. Kiemelte .a szervezeti szabályzatnak azt a -g állapítását, hogy a Magyar ’olgoz<ft Pártje a munkásosztály élcsapata. A párt elsősorban a munkásosztály pártja, de egyesíti soraiban a dolgozó parasztság és értelmi, ség legjobbjait. ’■’em szabad elmosódni a határoknak a párt és a szakszervezet kö- íít, mini ahogyan ez a szociáíde- : 'okraLp mozgalomban történt. A párt a munkásosztály ée < .■Sgozó r.ép legmagasabb szervezeti formája. A Magyar Dolgozók Pártjában nem lehetnek különböző 'csoportosulások, frakciók, Aki a párton belül csoportokat alakít, az a párt ellensége és egy percig sem maradhat a párttagok soraiban. Természetesen, hogy nem szabad a írtnak a Függetlenségi Front új- í.alakítása esetében seiji háttérit zorulnia. A front mint a magyar dolgozó nép leendő hatalmasabb demokratikus tömeg'szeryezote, nem helyettesítheti a pártot, min* a munkásosztály forradalmi élcsapatát ( A front csak akkor, teljesítheti 1 feladatát, fja abban a Magyar Dolgozók Pártja vezető szerepre tesz szert ii a szövetségben a többi demokratikus párttal politikai irányítója, nevelője annak a többmilliós tömegnek, amely a frontban tömörül. Kiémelte, hogy a párt szervezeti szabályzata előírja tevékeny munka végzését a párt. valamelyik alap- szervezetében. Élthez az kell, hogy e párt tagjai szakadatlanul emeljek műveltségi színvonalukat és igyekezzenek elsajátítani a marxizmus—1 íoninizmus tanítását .Csak azok le- 1 etnek jó tagjai a partnak, akik élen járnak az országépítésben, ik*k örködnek a demokrácia rendje felelt. A párt tagjainak kell a legjobb, legfegyelmezeítebb munkásoknak, parasztoknak, mérnököknek, orvosoknak, tanítóknak, tisztviselőknek lenniük. A part tagjainak nemcsak nagyobb tudásukkal, műveltségükkel is példát kell mutatmok. A Magyar Dolgozók Pártja a jövőben komolyan szabályozni fogja a tagfelvételt. Farkas Mihály elítélte az erőszakos tagtoborzást és kijelentette, ideje, hogy ezt az antileninista módszert egyszer, smindenkorra száműzzük pártunkból. Aki a pártba való felvételre jelentkezik, nem tagnak kell felvenni, hanem tagjelöltnek vehető fel. — Eddig pártunk kapui tárv;a-ny#tva álltak és ezen keresztül mindenki bejöhetett a cáriba. Most a párt kapuit tni nyitjuk ki azok számára, akiket erre méltónak tartunk. (Lelkes tapsi) Befejezésül utalt arra, hogy van még feladat a párt számszerű *5- véfesévél kapcsolatban is, de ez a feladat .most az, hogy megtaláljuk a munkásosztály, a magyar nép soraiból kiemelkeiö egyéneke* és nevetéssel előkészítsük arra, hogy bejuthassanak nagy pártunk saraiba. 110 milliót fordít a fai vált villamosítására! a hároméves terv A belügyminisztériumban a közigazgatási hafóságok és pSrtok bevonásával íaluvillarao6ftási értekezletet tartottak, amelyen meg beszélték az Állami Villamosmüvek Rt. hároméves íaluviUkmosltási tervezetét. Az értekezleten megállapították, hogy az ország 3.220 községéből eddig kb. 1400 községnek van villanyvilágítása. A kor. mány a' hároméves terv keretében faluvlllamosítasra 110 millió .forintot Irányzott elő és ez év végéig 150 község villamosítását vetla tervbe. A terv végrehajtást során elsősorban azokat a községeket veszik tekintetbe, amelyek távvezeték mentén fekszenek. A költségekhez természetszerüelg azérdekelt községeknek Is hozzá kell Járulnok. Elsősorban azoknak a falvaknak a villamosítására ke. rül sor, amelyeknek lakossága nagyobb áldozat vállalására hajlandó. fi szatemzeti visszevelsép tilfafcszása. kilenc állam meihásságáaak elnyomása miatt A szakszervezeti világszövetség tiltakozott az Egyesült Nemzetek szervezeténél, hogy az Egyesül: Nemzetek kilenc tagállamában, Argentínában, Burmában, Brazíliában, Chilében, Egyiptomban, Hindosztánban, Iránban, Görögországban és Délafrikában, vala. mint Spanyolországban és Portugáliában megsértették a munkásság jogait, A szakszervezeti .világszövetség felkérte az Egyesült Nemzetek gazdasági és szociális tanácsát, hogy a jövő hónapban Géniben tartandó ülésén vizsgálja meg ezt az ügye:, tegyen jelentést as eredményről és hasson oda, .-hogy a túlkapásokat megszüntessék. A berlini rádió jelentése szerint az amerikai képviseloház egyik tagja hétfőn kijelentette, amerikai üzérek összevásárolják & Marshnll-terv. hez szükséges árukat, hogy ezeket később hatalmas nyereséggel adják tovább az állami hivataloknak. Mi Gysla beszámolója az egyesülési kongresszusról A Magyar Dolgozók Pártjának nagypécsi szervezete ma, szerdán est* 7 órai kezdettel összevont pértnapot tart, Jó idő ceotén a Kultúrház ker.thelylségében, kedvezőtlen időben a nagyteremben. Az összevont pártnapon Horváth Gyula elvtáre, a nagypécst szervezet titkára tart beszámolót a két munkáspárt egyesülési kongresz- szusáról és a Magyar Polgpzók Pártjának történelmi jelentőségű megalakításáról. Félffifilift értén 0 ékszer! akartak kicsempészni A gazdasági rendőrség őrizetbe vette Stadlgr Andor kereskedő'., Slengte: Ernő text&techmkust és Hankóczi Jenő B. H. Rt vezérigazgatót. Megállapították róluk, hogy egy balatoni vitorlást akartak átépíteni tengerjáróvá és ezzel akarták elhagyni az országot. A nyomozók a hajón körülbelül félmi'Jió lórin* értékű ékszert, aranyét és drága, követ találtak. a magyar dolgozó népnek, amelyet ne kísérne figyelemmel a Magyar Dolgozók Pártja — ennek a megállapításnak az igaz- . sága bizonyítja a pártkongrí^z. szuson elhangzott felszólalás, amelyek mind a munkások, parasztok és értelmiségiek legaktuálisabb, legégetőbb problémáival foglalkoztak. Kö, f lük külön ki kell emelnünk a köz- alkalmazottak fizetésének kén. dósét, amellyel úgy Rákosi, mint Gerő elvtársak' kitértek beszédeikben, megállapítva, hogy a közalkalmazottak helyzetén mielőbb és hathatósan segíteni kell, mert keresetük jelentősen elmaradt az államosított üzemekben és a magán- gazdaságban foglalkoztatott dolgozók bérétől. A közalkalmazottak a múltban megvetett eszközei voltak az uralkodó- osztálynak arra használták fel őket, hogy rajtuk kérésztől 1 elnyomják a magyar munkást, a magyar parasztot —• a népi demokrácia megbecsüli a köz- tisztviselőket, szabadságot biztositolt számukra, lehetővé tette, hogy régi megkötöttségeik nagyrészétől megszabaduljanak és eltűnjön a közigazgatásból a régi reakciós népe lenes széliem. A háborúban lerombolt leszegényerlett állam azonban eddig nem tudta kellőképpen honorálni art ax értékes két, amelyet köztisztviselő®* végeznek. Való igaz, hogy ®®9 mindig nagy a különbség a lei" kisebb és a legnagyobb sek között és a JközaBsal®#*0*’ tak alsó fizetési osztályaik0* tartozó dolgozók jövettel®.® gyakran még a létminimumot *s alig haladja meg. A háromév« terv során elért eredményei«» az államháztartás egyensúly* lehetővé teszi, liogy a k®r" mányzat most Javítson a W?' alkalmazottak sorsán és 1®’ esnél je fizetésüket. Természet®' Sen a közalkalmazottak hely*®' lének további megjavítása D®P’ demokráciáik politikai és 0®*' dasági megerősödésétől fügU- Ezért fokozott feladata a *8*’ alkalmazottaknak, akik I*®®* láthatják, hogy a népi de®0" krácta és elsősorban a MagT® Dolgozók Pártja, megérti, ““P1' renden) tartja kérdéseiket. hoffV hogy szíwel-1 élekkel támog#** sák azt a harcot, amelyet P&*' tank az ország jólétének ®®L teremtéséért folytat Ezen aI úton lesz Rajk László elvtár* kongresszusi bejelentés« #IaP' ján megvalósítandó közig*1#*' S s) reform segítségével a kő*" azgatás valóban a népé #* ezen az úton forrnak össze * körtlsztviselök a magyar dolgozó milliókkal. A ssnhszerrexetek új feladata Fokozni a dolgozóknak nyújtott szociális segítségei A axahsxerveseíi mozgatom egyik legfontosabb feladata volt az önsegélyezés. Mindenki emlékszik még a vándorló szakmunkásokra, akik a világ bármely részén, ahol mun kásegylet működött, mindig kaphattak néhány napra szállást, ennivalót és némi készpénzt is. A temetkezési segélyt is régóta folyósítják a szakszervezetek tagjaik részére. Ma természetesen az önsegélyezésnek kevesebb jelentősége van, mint a szézadelején, a kapitalizmus mohó kizsáiményo láxának korszakában, ma már a felszabadult országban a szociális tevékenység jórészét az állam végzi. Mégis szükséges azonban, hogy a szakszervezetek által nyuj tott segítség jelentőségére ráírni lassúnk. A legtöbb segítséget a nyomdászszervezet adja tagjainak. Minden tag ugyanis fizetésének egyrészét a központi segély, alapra fizeti be. A központ azután folyósít munkanélküli segélyt, B betegség esetén az OTI járulékon kívül még betegsegélyt ad u«. jainak. Rokkantsegélyt a súlyosabb balesetek esetén, temetkezési v*i A görög bölcsek és az első S*ÉCS« USZODA Pécs város lakosságának ma két pompás uszodája van a város ezelésében. Vizet is napfényt ad a dolgozók tömegeinek, akik ezrével igénybe is veszik ezeket. A városi ember fürdése és napozása ma már tehát nem probléma. De az volt 90 év elölt, amikor Engel idolf a vizet, az egészséges testmozgást és n napfingt (elajánlotta Pécs város harmincczerngt finnyás lakijának. Uszodát épí- ett, nyilván a mai Engel-fürdö özeiében. Óvatosun tette ezt, hogy „ frakkot urak és vnklis, krino- ' linos hölgyek ne találjanak benne i.ivetni valót. A kilencven év előtti uszoda épszerűsitésére még prospektus kellett, amelyben a merész Engel Adolf kénytelen volt a görög bölcsekre hivatkozni, akik a test kultuszában elismert, klasszikus szűk- tekintélyek voltak. Amikor a görögökből kifogyott, az ■„Értesít- vény" előszavában, —- iljabbkori „nagysághoz" folyamodott. Megszólaltatta Jahn Lajos „lovagot", aki a fürdésről és a testgyakorlati művészetekről adott nyilatkozatában sötét képet fest az{ emberi nem elsatnyulásáról. Valószínűleg a biedermayeo- szalónok gyöngyház- árcú hölgyeire gondolt, amikor a teslggakorlati ügyeskedést az élet központjába állította. > Mindezen megalapozás után Engel Adolf az újító veszi ót a szól és elmondja az Albrecht főherceg nevére keresztelt, uszodával egybekötött „testgyakorlati" intézetben mit és mennyiért nyújt az „értesítvén!/" útján „megfőzöttlátogatóknak. Az uszoda húsz öl hosszú, nyolc öl széles és másfél öl mély medence volt, amelybe ötezer és negyven akó viz fért. Azt állítja' a bátor Engel, hogy a csöveken beömlő 10 R. fokú víz a napfényben néha a IS—19 Ft meleget is eléri. Az urakat és hölgyeket ennek ellenére figyelmezteti, hogy a vízbelépés előtt ajánlatos 10 percig pihenni. Fürdés előtt ne étkezzen senki és ne igyék alkoholos italt. Az úszásnál használatos ruháról is szól: A netáni szerencsétlen esetek miatt legc.lkalmcsabb a megszokott ruházat. Ezt nem tárgyalja pontosabban, de lelki szemeink elölt ott lebeg az ábrándos szoknya és az urak szűk nadrágja, a frakkal, meg a csizmába bujtatott lábbal. Kellemes lehetett a „szerencsétlenségeknek" ilyen ruhában való kerülgetése. „Szerencsére" a szűk nadrág és n harangszoknya ezt a „kerülgetést“ külön-külön tette, búr az értesítvén!/ ezt viem szabta ígyMindezen megszívlelendő i Ura- való ellenére Engelünk büszkén hirdeti, hogy már' az első évben ISO, mindkét nembéli személy tanulta meg az úszást és megszórni láthatatlanok élvezték a fürdő,i Wjr Ez nem « csoda, ö™. gondoljuk, hogy az első pécsi uszodában az úszás művészetét a bécsi katonai akadémia tanmód szere szerint tanította egy érdé. mcs (kniet ált) katonatiszt-úszá- ™eS‘er** «/étűk mozgatására ah'6, közönségnek „lábtál, csesz- nde,f, kuzspornák, kaszkötelek és megfelelő közterek" álltak dclkezisére. Mindez nem is volt éjben Olcsó- eg,fi idényre (négy hónapra) vnllva /2 forint Ills pénzbe került, ami akin, rr i.„x ... : Ólkor csaknem o.) kiló hús arával volt egyenlő lJr,„Cgme/ Ínr<1^ 1r> krajcárba került, vasarnap délután 8 krajcárra mérsékelve^. 1 a Adnin A fr!rdÓkb(n Clsokasodott gyík és urak" fáinkba,, „höls%..-Äsy*Ä* csétlenséget" sem. »*-«renfi. E. segélyt és az árváknak is kűF® hátramamdottsági segélyt folyó*'1, amíg a gyermek dolgozni tudA magánalhalm<*' zotlah sem maradnak !e * nyomdászok mögött. A munka“®' kifli és hátramaradottsági segély*a kívül rendkívüli segély! is ad“*, tagjaik részére. A szakszerveZfJ által nyújtott segélyhez tartó*1* az olcsó nyarlás is és a munkában kitűnt dolgozók 10 nap«* jugoszláviai ingyen utaztatása. _ háztartási alkalmazottak szaksze*' vezete is jelentős támogatást nj®! tagjainak. A nyár folyamát avatják fel a szakszervezet áWcf otthonit, ahol a hajléktalan hí* tartási alkalmazottak kapnak * helyezkedésükig ingyen szállá»1 ellátást. Az átmenőotthonban J® dőszoba és ingyenes orvosi gálát áll a tagok rendelkezés®. Ezenkívül a szakszervezet *e°"' szeresen ad ruhát, cipőt és feh® neműt a rászorultak részére. Az® nak, akiket vidékre helyeznek *' .' nincsep pénzük, útiköltsége* folyóst! a szervezet. .4» épít emunké»0]* temetkezési segélyt adnak taf?Ía. nak. Munkanélküli segélyatepF-w van, de egyelőre nem tudnak ® adni segélyt. Ez érthető, bt»*”« 'Pécsett a legtöbb munkanélküli , építőiparban van A bányamű*1* soknál is van temetkezési se^ j|t Munkanélküli segélyre azonban ^ nincsen szükség, sárért egyítl«“ ®fj. bányász sincs alkalmaztatás, 11 ktü. A »sakcanpor vezetőinek feladata, hogy e110'? r,, ben a régi szakszervezeti bürfkr , tik gondolkodásával ne „üljen.j), a járulékokon, ne pénzt senek, vagy befeklel'éseket ®ÖIjenek, h>inem cgvre .rv Óiéi lék ben fordítsák a szerv**® • pénzét a tagok szociális B**ßÄ lésére baleset, halál, műnk:*"® j. '**ég esetében és a dolgozók túráiig felemelésére. —■ Ai OTI , nőgyógyász# dHé»ó: 1948. június hó 1«- 17 áa 11 órától 13 óráig t*
