Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-10 / 130. szám

mjNANTÚIJ KAPL6

1943 jdnbbs sí

A pécsi dolgoséh ké&s&mete a Szovjetunió 'segítségéért

4 Pravda és az líTCsríjja a jóváMétell terhei csökkentéséről

I

Saendár délben gyGsóst larttofcWc j bőngyérí dolgozók H »agy hsával aríékezteík meg a Szovjetunió baráti gesztusáról. Á gyár dolgozói egyhangú leScesedésseJ határozták el, hogy

köszönd táviratot küldenek Pus- kln nagykövetnek.

Ugyancsak szerdán délután a Zwtrwy gyér. a Kofcsm»ü»ek, a Deu'sh téglagyár, a Dohánygyár, a Sapiens és az Angster orgona éa harmó- mum gyár dolgozói emlékeztek meg a Szovjetunió cselekedetéről és

táviratban mondtak köszönetét a Szovjetuniónak és Sztálin generáli sszlmusznak.

4 pfesi flgemch határozafai:

Példás büntetést

a

a pócspelrí gyilkosokra;

A Pravda « jóvátétel! terhek} csökkentésével foglalkozva meg-!

állapi!ja, hogy a szovjet kormány [ azt az elhatározását, amellyel csökkentette Finnország, Magyar- ország és Románia jóvétételi terheit, ^

fontos lépésnek tekinti « Szov-I jetfeió és az emlltött államokt közötti barátság és együttmükö-J dés megerősítéséhez.

. Szovjetúniól a Németország voltl «itlésállamaival Tálé békesaerző-i érsek előkészítése során nem ve-|

5"te a hosszé. A Szcrvjetúnió kő-I etkezeles, békeszerető, politikája,» alamint a demokratikus er&kS legkövekedése a három államban s ékés és barátságos viszonyt ala-S ílott ki a Szovjeiúnlé és a ke-| :< európai államok között. 2

,,8 Szovjetfisifi gazdasági 1 illenMss teile leíralŐTé“!

A Szovjefónió hatalmas gazda g sági fellendülése most reállá le-á hetöséget nyújt arra, hogy fo-jl kozza segítségét nzoJdkal ez or-§ szágokkal kapcsolatban, amelyek1« a Szovjetunióval barátságos viszonyban állnak.

jóvátételt fizetések csókkentésé- sl a szovjet kormányt az a m«g- róződé* vezeti, hogy

a három ország szakított a ranlt- tal és bebizonyította, hogy a de- makrntlkus íejlödés ólján akar maradni. t

i figyelmmel volt ana is, hogy háború befejezése óta a ihárom szág lelkiismeretesen teljesítette békeszerződésben előírt jóváté- j li kötelezettségeket. A szovjet s rmánynak ez a lépése újból ki- |, teli l

a békére és a népek egyfltlmü- * ködésének megerősítésére irá. “ nyúló következetes sztálini kill- *' politikát. n

Az Irvesztija vezető helyen fog- kozik a finn, magyar és roman rátétéi csökkentésével, Megáll«- £ ja, hogy ' k

i szovjet közvélemény melegen 7 Sdvözli kormányának lépését, v

irt a szovjet nép létérdekének U tja a Szovjetunió és más népek fát! kapcsolatainak további ki- n ilesitését az egyetemes béke ér- f( Írében. A

Kedden este az Ipariestülef ülésén foglalkoztak a pócspetri gyilkossággal. A pécsi iparosak a legnagyobb felháborodással ítélik el s példátlan esetet és táviratot küldtek • kormánynak, amelyben követelték az egyházi iskolák államosítását.

Saerdán számos üzem dolgozói fejezték ki felháborodásukat a pócs- perti gyilkosság miatt. A K'okfzmii- vek dolgozói a legszigorúbb büntetést követelik a gyilkosság tettesei és az értelmi szerzői ellen.

Hasonlóképpen foglaltak állást a Sörgyár, a Bőrgyár és a Posta dolgozói.

Mahirdetneh ítéletet

a szigetvári maims ügyében

A pécsi munkisfolróság szerdán délelőtt folytatta ChmeBa Ernái szigetvári malmos közei! átá* érdekét veszélyez tető büncsefeikménye tárgyalását. A tanúvallomások során Kiss Gyula budapesti lakos, bevásárló közölte, hogy tfj. Pribék cég közvetítő megbízásából megegyezett ChmeCávrt HsztszáiitásVa 5* a kaJkuíiáció szerinti 3 forintos árral 78 mázsa lisztet vásárolt, ame’yet egyrészt a budapesti Gundel cégnek és az „Bva” tésaitagyárnwk továbbítottak több mint 4 forintos áron. Az ügyből kifolyólag a budapesti Uijorjbirőság Kiss Gyitót ne.m jogerősen 4 hónapi fogházra Ítélte A többi MhaBgvtoit tanú Somogyi

Géza, Tóth Lajos, Laki János és Tóth Béta a rendőrségén tett va'- itttnásuktóJ eltérően azt vallót fák,

hegy egy 35 mázsás Bsztszá'üt- inányt részben Chmella Emiitől, részben a somogymegyei gazdáktól bőnként 1.40 íarintért vírórórták. A munikásbiriság a taiukiiiailgátásil megszakítva, mielőtt a tárgyalást elnapolta az áJ amúgy és-z sadÍ! vány ára «rendeíte ChmeHa Emi! ' őrizetbevételét a kiszabható esetleges büntetés nagyságára való tekintet, tel. 'A műnk áisbír óság ChmeJ.e ügyének tárgyalását csütörtök reggel 9 órakor folytatja és valószínű, ítélethozatalra is sor kerül.

A meKOgazdsasá^s munkások ellenőrzik azN idei csépiéül

Még egynéhány hét és üt az aratás ideje. A oséplőgépek tulajdo nosas már megkapták a felszótítj sokat, hogy

hozzák üzemképes állapotba gépeiket, nehogy valamely községben a gabona szemveszteséget " szenvedjen.

' A múlt eszí emelőben több cséplőgép v>oit iizemképteieo állapotban ezeket az idén reradbehozzák, aki bírta a* saját erejéből, akinek pedig nem volt meg a szükségos anyagi fedezete, azt amint tudjuk, az OSzH bitóid segített-' hozzá.

A megyében eddig már «18 cséplőgép készen áll a cséplési munkálatokra.

Napirenden vannak a FEKOSz megyei titkárságán a csépiénél kapcsolatos szervezés.) kérdések. Na- pont» jelentkeznek a FEKOSz irodájában azok a munkásak, akik az aratási munkálatoknál részt akarnak venni, valamint azok, akik a csép- (ögópék meJleit »kannak dolgozni * közvetítésről és n cséplöellcn- örök kijelöléséről a FEKOSz gondoskodik.

Az ellenőröket a jelölés után a köz- «látási felügyelőség kihelyezi munkakörükre. Az kién sokkal több ellenőr kerül kihelyezésre és ezáltal : több murkanélküriinek nyűik lehetőség arra, hogy

a járandóságból mind saját, mind családja részére a szükséges évi gabona fejadagját biztosítani tud-,

ja.

Az ellenőrök munkáját sokban meg fogja könnyíteni a népi 'Szervek í UFOS*. FEKOSz. nemzeti, t«me- I(fi fr MuMMal hatóságok _ _

__w____| mnrt

I

ellenőrzésben. így a népi szervek kezébe fektetett ellenőrzés biztorí- tékul szolgái arra nézve, hogy

az idén gátat vessenek a cséplé- sek körüli visszaéléseknek és megvédik a közeüátás érdekeit.

■1

„Ötmillió új demokratikus tankönyvet készítenek a nyomdák

Intett fank&nyv a rásasomfé grermehchmclt

A mlnferteptatiácf döntése szerint vtóesen mvrioe«l6«®c Baranratne' igusztus 15-k? ’ i o-vä™

Ha ösisaeha'sonHtá&t tasrBsk * á?Í0ir(i és az egyházi Esad&sban meg’ jelent tankönyvek között, látb«tj«ki> liogy nemcsak, hogy i olcsóbbak, de Jóval több otvasnl' valót tartalmaznak, terjcdelsnük •* nagyobb.

Nem besz>fivf serróf., bogy ta. egy* h.ázf Sakoták tankönyviHhen csrík' úgy iTomzsognrí; a demokrácia rSe* nes kitételek. Nagy feftünést ktd- tett pödánS » Dunántúl! Nap® á*- tal niySvánóssSf*» hozott ModlT' féle jegyzet, mneíyfceii a ciszterci glmnárimn tanára * szerző Adyt bolondnak, Herceí Ferencet pedig a nemzet legnagyobb írójának kiáltotta ki Ott van továbbá Schütz Antal k*' toSkus erkölcstan*, amely a kői«' munsamus-ról a következőket trj*: ..Kotnmurdzmtíst... áttaíánosságlN*1 és áfiandóco tegíefjehb carí; tenor útján lehet megvalósítani... pád* rá Oroszország, ahd a legre tten- több módon kergették beáe a kon>* mun'zmösbs az emhezeket’*.

A Ciéka-Ziboien féle gazda*áfj tankönyv a tőkéarertdeí dicséri; A mai termelő tőke az évezrede* óla tartó gyűjtés eredménye-" Az állami fianlkönyvríc hozzá járőr rate ahhoz, hogy m Ifjúságot * de- luofoácta és a nép weretetére ne* véljük, hogy megdöntsük a MD” programrryíPstt-oTOtáTMl< szellemé bed

* vagyonos osztályok manopóüurtw*

* müveStiségre. |

UJt—11 V i i-'i i, ■■un i swji-v• >-i ■■Tzvj33fBgeiJi'ri"j-iii;-j»i'»!'.ee'-..t-»~»■ - mm íraii —

Tanuljiink a hibákból

(K) NemrégOwi zz egyik flUmosWoH özembe fftogvtfanfc é *

ierm*.es eredményeinek Ismertetése közben szó esett a adejbrR. Abbsfl az üzemben ugyanis mir a hirmadlk nagyobb pápai ka írére fcerfil* * selejttemctöbe. Az áBamositott üzem vAflalafvezetőjéf líömtólag ké- nyermetlenTíl érte a kérdés él minden Igyekezete o4 zlrányatt. Hóit az üzem jőtukjdonságait teregesse ki.

F.z ez üzemvezető nem i& egyedül Pécsett és Flsrsnyáben. Hnzzi hasonlóan sokan vannak olyanok, «fcjk «* eredmények mellett ne» látják a hibákat. Ha tervmegbizottl Kés van, vagy ha jelentést ke® indok, gondos kézzel eltakarják a hiányosságokat, nagy szavakkal erről, vágj' arról beszélnek, de odáig nem Jutnak, hogy keR5 önkritikával tisztán lássák az üzem menetének döceenőB. Sajnos azt lei»1 mondani, hogy ez a tünet csaknem általánossá vált a pécsi fi bar*' nyal üzemek dolgozói körében is. Itt az tyeje, hogy kcfiSen hangsúlyozzuk az építő kritika jelentőségét. Ismért mondás, hogy sz ember a hibáján keresztül tanít. Ez nem azt Jelenő, hogy mbit-Mfcáf* kell halmozni althoz, hogy üzemünk menetei tökéletesek legyenek. Csak arról van szó, hogy éles tekintette! kc8 kísérni a hiányosságukat l*< mert esek így végezhetünk jobb munkát.

Általában mSyen hibák tapasztalhatók? F.fsfhorbtn komoly mtdsrf- fás a minőség elhanyagolása. A munkaverserry lázában számos üzemben elfeledkeznek a termelés minőségének fontosságáról Számukra az fontos, hogy minél nagyobb százalékos eredményt érjenek ri Utáltai legtöbb esetben a seleilet szaporítják, a Jriga nyersanyag éj munkaidő kárbavé$z, holott a minőség figyelembevételével mindert 0 (ehetett volna kerülni. Hasonlóképpen súlyos hiba, hegy számos üzemben nem ismertették kellően a hároméves tervet. Nemhogy M? tudná egy munkás, hogy mit keB neki a terv következő hőnapjafb*0 elvégezni, még azt sem tudják, hogy mit váHalt az üzemrész, vagy az egész gyár. Ennek a hiánynak a kiküszöbölése az üremirányltórr az ÜB elnökökre, államosított gyárak vállalatvezetőire, szakszer réz*” funkcionáriusokra vár. ■ —

A hibák orvoslására a legjobb módszer az önkritika fejleszti**/ Lássuk meg „az erdőfői a fát”. Vegyük észre milyen hiányosság* vannak, így tudunk mind tökéletesebb eredményt elém! a termeié« vonalán.

<-». Hmmt&i.cii'kaLWV c« uijotBsc ezer a

augusztus 15-ig

öt millió új, egységes tankönyv« gyártanak, hogy az államosítaná felekezeti Iskolákat el tudják látn

A tankönyvek gyártása az áMamc sí lőtt nyomdákban már meg i kezdődött. Végre megszülik az helyzet, hogy az iskolák nagyié szében tankönyv nélkül ke®jen tani tani a gyermekeiket. Az álíamosí tott tankönyv jóval ni.csóbb (esi ránt az egyházi tankönyvek. Sőt 300 ezer tankönyvet Ingyen ősz tanak majd szét a szegénysorsi gyermekek között, ürtesüléáiünik szerint aiz Ingyen tan lönyveket igénylők összeírásé rö

ROMA: Az oüasz népfront a kép /welőházban éis s szenátusban elő erjesztett napirendi javaslata köve éli, hogy valósítsák meg hedadéfc aknai a főkkel ormot. Állapítsál neg a földbirtok terjedelmének leg. eZsőbb ínat árát és az azt maghala, ló birtokokat safátfisálk fi.

vasútépítést, a letttant, a gazda sági épületek tervezésit, ti kömű- vet és ácsmunkák körébe vágó szer kezettant és így tovább. Nem ve rejtékszagá, lélektelen iskolai dot gozatolc ezek a rajzok és modellek, hanem a népi tehetségek tollasának kivirágzásai és a fantázia szabad szárnyalásai.

A TANÁRI kar megtalálta az utat a fiákhoz, felkeltette bennük a kedvet a rajzhoz és a kötelező fontért) mellett szabad teret ad nekik ahhoz, hogy azt álmodják színekbe és azt öntséle formába, ami legjobban érdekli ölret. Azokkal, akik különösen tehetségeseknek bizonyultak, — mini az iskolák közötti rajzverseny győztese; Barka József, vagy a szintén nagyon figyelemreméltó Hidasi Lajos, Horváth József, Gábor József, Sudár Jdnos, Hideghéth Dezső é stöbbi társaik — külön is szeretettel foglalkoznak tanáraik. Várnai Zoltán igazgató, Birse János, Lúd óig Károly, Engerf Adóm, Bánhelyi Ferenc, Tarai Lajos tanárok megteremtették a tökéletes összhangot az iskola és a tanulók között. Ennek az eredményét tükrözi a pompás ki- állítás, amely mindenkit meggyőz ar’-ól, Itogy az intézet valóban betölti a hivatását. Az életre és aj munkára nevel és a gyakorlati ta-| dór melleit a képzőművészetek] iránti tsafmm« U ftfkrtn és torrtt • NMI« V (L «.1

Halé»! kéiffszerrüBBlíá^ ítéítek ejíY nyilas terrorist#

Háborús hflntett vádjával áF*1! a Tiépbiróség előft Bíró -Táros 3- éves. tolnai kovársmester. Bíród’ mint a tplnsi nyi'.askeresztes legaktívabb tagjáé, t943-ban Gora József nyilasvezető bíz*,8 #*í a községi gzervezet megalaW' fásával. A vádlott először' cs«K mintegy hat tagot tudott beszel' vezni félév munkájával, majd anil' kor Szálasl vérrögös körútja sorá^ Tolnái felkereste és keveselie ** eredményt, nyílt és erőszakos pr°’ pagandát folytatott a község **' kóinak passzív magatartása elle” aére. Terrorja megfélemlítette 8* agész község lakosságit. A n|P{ bíróság Biró Jánost tettéért u#j ávt kényszermunkára, fél vágyó0' athobzáaTt 6s 10 évi hivefaí-rvS*"

■w» rr«r>. a mMmtt m turn**

Msr«n«bwh».

kei Ifa Ludvig Károly tanár, építészmérnök gyönyörű tervét hamarosan meg lehetne valósítani, úgy nem lenne gond a jelentkezők felvétele, akiknek a száma n^ost, hogy a: iskolu négy évfolyamú lett és érettségi Wzonyítványt is ad, évröl-évröl emelkedik majd. A tantestület, a hallgatóság és a szülők bíznak a kormány nagyszabású Iskolapnlitikájángk fokozatos valóraváltásában és ennek során bizonyára a pécsi műszaki középiskola les? az első, amely új, modern otthont kap.

EBRE minden jogcíme meg van. A dolgozók gyermekeit neveli, a nép feltörekvő fiatal nemzedékének nyújt tudást, biztos kenyeret és a műszaki értelmiségnek ad tehetséget, alkotó szellemű fiatala- kat, hogy még jobban meggyorsuljon a termelés üteme és az iskolából kikerülő fiatalok építsék meg az új sugárutakat, a falusi, városi otthonokat és a szebbnél szebb középületeket. Ennek az el-' kővetkező szebb világnak perspektíváját villantják elénk a fiúk munkái. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért ét az iskolában folyó eéitadatos tani érv sztmléheté- sérv MMt otp*rt«ilWMf « •*•- MOfaí és sMenfnt, m MA- és

KÉZIFESTÉSO színes plakátok iiwitálják a közönséget a pécsi állami felsőépít ölpari iskola növendékeinek rajz- és modellkiálli- tására. Már elöljáróba meg kell mondanunk, ne sajnáljonr" senki sem az idejéből 55—SO percet és nézze meg a Vármegyei Múzeum termeiben a felsőépllOiparisták munkáit. Olyan rajzokat, modelleket láthat, hogy azok szigorló mérnököknek is becsületére válnának. Pedig készítőik fiatal 16—18 éves paraszlgyerekek és' városi dolgozók fiai, akik eddigi tanulmányaik során nem igen használták a körzőt, még kevésbé a festő ecsetel, a szén és 1nss technikáról pedig fogalmuk sem voll. És most elsősöktől látunk remek terveket, finom, precíz rajzokat, hogy akár rézmetszetnek is beillcninek is olyan hídépítési konstrukciókat, a favázas szerkezettől a legmodernebb vasbeton megoldásig, hogy Gerö miniszternek is öröme telnék benne, I

AZ ŰJARCÜ, alkotó ifjúság mutatkozik be többszáz válogatott képpel és elragadóan kedves modellekkel, amelyek közül k legszebb a megépítendő új iskolapalota, ahol a mostani szűkös elhelyezés helyett tágas tantermekhez, műhelyekhez, vetítőkészülékkel jelszereit kultúrteremhez, sportcsarnok- ■

ltot' /■mmmr v nnmin jrvxvpfKv* la waigflftu esőst! latint sstvsssü-