Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)

1948-06-26 / 144. szám

? • .,u.'AjNTOU WAM.Ö 1948 JS5WTOK 28 4 Rnhp-vídékp«* vonatkozó határozatok Hymódoa « londoni értekeaiet míg 'óbban elmélyíti at európai álla­dók kettéosztását egymással gzem- '.nálió liberókra Bgy ilyen puli­vá megvalósítása semmiképpen oa felel meg at európai népek de keinek és Európa gazdasági elépítésének. Foglalkozik ezután a nyilatkozat ondoni értekezleten kozott éj Ruhr-vidékre vonatkozó haráro- itokkal. Az Egyesült Államok és lagybritazmia a ruhrvidékj nehéz, oarf valójában a saját kezűkben ártják anélkül, hogy Franciaor -zág és a Szovjetunió résztvenne termelés ellenőrzésében és anél­kül, hogy a német demokratikus zervezetek befolyást gyakorolhat- áivtk rá. Egy ilyen politika, amely eherövé esz} a német háborús potenciál helyreállítását, összefér hatatlan a béke, a sémát afc és Európa más népeinek érdekeivel. Csupán a Rűhrvidék nehézipará­nak átadása a német nép kezébe és a rahrvidéki termelés és ipar felet meghatározót« id óra szóló négyhatalmi ellenőrzés tenné lehe­tővé a Ruhr-vidék kérdésének az európai népek békéje és bizton­sága érdekében való megoldását. A három nagyhatalomnak a Be neinx-állaznokka! «gyűl London­ban megtartott külön értekezlete és az azokon hozott dön és« nem csak nem könnyítik meg a négy nagyhatalom megegyezését a né­met kérdésben, ellenkezőleg alá­ássák a népek bizelmá* az olyan nemzetközi egyezmények iránt amelyekben az USA és Nagybri- tanúi« vesz részt. A nyilatkozat ezután a követke. zöképeo fejeződik be: A varsói határodat ói pontja Tekintettel a kifejtettekre, ml u nj vagyunk hajlandók elismerni ; londoni értekezlet határozatai­nak törvényes erejét, sem bármi- éle erkölcsi tekintélyét. A német .érdétekkel kapcsolatos jaltai é» potsdami egyezményeknek megfe­lelően a Szovjetunió, A báni a, Bul­gária Csehszlovákia, Jugoszlávia engyelország, Románia és Ma y a r ország kormányai halasztha. atlaaaak tar ják mielőbbi megol­dását! 1. Nagyhrifanaia a Szovjet­unió, Franciaország ég j> Egye. stílt Államok megegyezése aiap- fán intéxkedésekert kel! tenni amelyek biztosítják Németország d «ra i II ta rizálás ónak végrehajtá­sát. 2. Meghatározott időre létre kiéli hozni a négy regyhalalom­nak NögybrMenniának, a Szov­jetuniónak, Franciaországnak és az Egyesült Államoknak az el­lenőrzést Ruhrvldék nehézipara felett a mhrvidéki ipar békés Tilos o „nyugati márka Berlinben SxokotovvaM tábornagy kiáltványt intéseit a német főváros népékes ágazatainak fejlesztése céljából és azért, hogy megakadályozzák Németország háborús potenciá­jának helyreállításéi 3. Nagybrltannia, a Szovjet- únló, Franciaország és az Egye­sült Államok kormányainak meg. egyezése alapján ideiglenes de­mokratikus, békeszerető, egye temos német kormányt kell ala. kitanl, a német demokratikus pártok és szervezetek képvise­lőiből, azzal a céllal, hogy biz­tosítékot teremtsenek a némát támadás megismétlődése ellen 4. A Németországgal való bé­két a potsdami határozatoknak megfelelően keli megkötni az­zal, hogy valamennyi hatalom megszálló csapatait kivonják Németországból egy évvel ez­után, hogy megkötötték » béke. szerződést. 5. Intézkedéseket kell kidolgoz­ni Németország Jóvátételj köte, lczettségglnak rendezőiére, a né- met támadástól szenvedett or­szágok iránt. Péntekre virrad* éjjel a kelőt* németországi rádióállomások rend­kívüli híradásban ismertették Szó kolovszfcij tábornagynak, a szov­jet övezet főparancsnokának fel­hívását Berlin lakosságához. A kiáltvány bevezetőiében meg állapítja, hogy a nyugati hatalmak a nyuga németországi pénzreform végrehajtása után hivatalosan ki­jelentették, hogy nem terjesztik kJ reform jókat Berlinre. Állításuk valótlan voJt. Úgy MM k kor, amikor ez: a nyilaikoza ot megtették zsAkszámra szállították a nyagatnémelországi pénzjegye kei Berlinbe és azokat ott forge lomba is hozták. A nyugati ha latinaknak ez a manővere felidézd azt a veszély; hogy megbénul a fóváao* gazda­ság.; vérkeringése, le állatiak a gyá­rak, a dolgozók munka nélkül ma­radnak s a nép soha nem Látott nyomor elé néz A suovjet ható­ságok a német nép létfontosságú érdekeiek védőimére tehát megtiltják a. nyugatnémet új pénz használatát Bérli: a szovjet övezetben. íinben és Kiáltványa végén Saokolovszkij idézi Sztálin ki jelentését i ,,Hi He­rék jönnek és mennek, a Réme; nép és a német állam azonban fennmarad'" és megállapí,ja, hogy a szovjet hatóságok változatla­nul Németország egységének megvalósításáért és a deraokra ílkus német köztársaság megal­kotásáért szálltnak síkra. A Magyar-Román Társaság fcentenárittmí ünoepélye Molnár Erik kuliigy miniszter hazaérkezett Várnából Molnár Hrfk külügyminiszter pénteken délután visszaérkezett Varsóból, ahol a nyoíchataltni ér. ekezleten vett részt. A külügymi­niszter a' Magyar Távirat) Iroda ’n jnkatársának a kővetkező nyi- '.atkozafot adta: A varsói konferencia kifejezésre láttatta a Szovejfúniónak és a népi demokráciáknak azt az aka­ratát, bogy a német imperializ­mus újjééteszitésl kísérleteivel szemben igénybe veszik a ren­delkezésükre. álló eszközökéi A varsói értekezlet egyúttal vilá- oosau megmutatja az utat, ame­lyen a német kérdés a béke és a demokrácia érdekelnek meg­felelően rendezhető. DÖGÉI ntfíEx * i isyséjei parasztszervezet lesz az üFŰSz-ból A három legjobb vidéki UFOSz szorvezet pénteken reggel keskeny ilm vetítőgépet kapott ajándékba i Szövetkezeti Központtól Ezek >z alsónyéki, domoszlói é* jász- zentanclrási szervezetek, amelyek iváló eredményeket értek el az országos mezőgazdasági verseny ben. A vetítőgépeket Dögéi Imre ívtárj, az UFOSz országos főtit­kára adta át. Beszédében kitért a legfonto sabb problémákra is. Az első ezek közön biztosítani az újgazdnk számára a főidet. Ezt a célt már elértük és megvalósult, hogy az újgazdák 75 százaléka raját igavonó jószággal rendelkezik é* mezőgazdasági felszerelése Is In kabb megvan, mini az előző évben volt. Az UFOSz harmadik fel­adata most vált időszerűvé és ez a parasztegység megteremtése. Nem az a célunk — mon dónk —, hogy megosszuk a ma gyár dolgozó parasztságot régi é.s újgazdákra, hanem inkább az, bogy minél hamarabb minden kü­lönbség megszűnjék közöttük és legfeljebb azokkal álljanak szem­ben, akik gazda létükre most %ein akarják megfogni a lyipn, kasza nyelei, hanem legszívesebben nyolcvan filéres napszámért dol­goztatnának. Országszerte tok UFOSz szerve z«the lépnek be régi gazdák is ét mi egyre hívjuk és várjak Siet a tm táborunkba. Eaaa1 asükséfessé vált, hogy új nevet kapjon szerve­zetünk, hogy minden paraszt ott­hon érezhesse magát. A mi pa­rasztegység ünk nem olyan lesz, mint amit Nagy Ferencik szajkóz­tak, nem a nagygazdák szövetsége lesz, mert mi a dolgozó parasztok kezébe akarjuk adni a vezetést De köztük semmi különbséget nem leszünk — fejezte be beszédéi Dögéi Imre elvtárs. A Magyar—Román Társaság pén. teljen délután a Zerus-a kadétra» nagy. termében emiékünnepséget rende­zett a román szabadságharc 100 évf s torduiója aJkalmábói. Az ünnepsége: Veres Péter honvédelmi mjniszle nyitotté meg. Hangoztatta, hogy <848 nemcsak a magyar nemzet­nek, hanem minden szabadságra vá_ gvó európai népnek Vözö. ünnepe 1848 tanulsága az, hogy minden nép szabadsága elválaszthatatlanul össze van kötve a többi nép sza­badságával. ^ Ezt a története tanulságot lenrur- ték fel most a keieteurópai népi de mokráciák, amelyek egymásra talál, va, közösen építik jövőjüket. Ezután Szirmai István országgyű­lési képviselő mondott beszédet, amelyben a magyar és román sza­badságharc között vont párhuzamot. Hangoztatta, hogy Erdély népei ma már nem elnyo­mott nemzetiség. A román munkáspárt Lenin és Sztálin nemzetiségi politikáját »lkai. mezza és ennek a politikának a gyakorlati következménye az érdé. !yf népek jogegyenlősége. Utána Miháíyö Ernő miniszter mondott ünnepi beszédet Az ün­neplő magyar nép nevében tolmá­csolta a magyar nép forró üdvöz. letét a romáin népnek Töt rí én*lnü mszapffianlé* után Müiáiyfi Ernő hangoztatta, 100 év kellett hozzá, hogy a népek tdásarer jók igazi ér. de keiket, hogy a magyarok és ro­mánok, a két nemzet, amelyet egy­formán a viíá gszabad ság legrs. gyobb hőse, a Szovjeturaó dícsösé. ges hadserege szabadított fel, — együtt ünneped te Petőfit és Bicéi­éül — MÄiaVyfi Ernő beszéde után Non György országgyűlési képvi­selő a magyar ifjúság üdvözletét tolmácsolta a román népnek. Ezután magas színvonalú, mflvé_ szí műsor következett. Borijai iűeiáfcwa hely hősi és« szórifd c bertin—halm*: ad ti vasút - vasalón előállott műszaki zavarok következtében erősen korlátozni kotlett a Ber­tis é« a nyugati övezetek kö­zötti teher- és «xetaélyforgalcMi t Ugyancsak iaft*rxak| zavarok kö­vetkezében erősen korlátozták Berlin nyugati övezeteinek áram­ol! ét áeá; la. Még nem -lehet tudni hogy a korlátozások mikor óidba ■Ók tel, iHetve, hogy 99 4 magyar újjáépítésnek világ* szerte híre van“ «Hfiszafs? érf8lm?»é$ pag^üiés * Swrmwnmm A Magyar Mérnökök és Tcchni-I »izmus pusztításai utón a doteo knsok Szabad Szakszervezete a 1 *ók megkezdték a romok felett Műszaki Értelmiségi Hét keretében Magyarország újjáépítését. mű- pénteken délután műszaki értelmi ségi nagygyűlést tartott a Sport­csarnokban. A nagygyűlésen osz­tották ki a „Kiváló munkáért" jel­vényt a műszaki értelmiség leg- kiválóbbjai között. Zentai Béla megnyitója után Dinnyés Lajos miniszterelnök a kormány nevében köszöntötte a műszaki értelmiségi nagygyűlést. — Műszaki értelmiségünk ér­deme — mondotta a többi között — hogy a felszabadulás után megértette, hogy a magyar nsp történelme során először lett fizi­kailag, gazdaságilag és politikailag szabad és független. Amikor a fa­Lefartóztattok két báfmanosfori gazdát szándékos emberölés kísérlete miatt Szándékoss emberölés kísérlete és magánlaksértés büntette miatt tett feljelentést a rendőrségen Dám János 26 éves földműves, Duns- szekcső-szigeli lakos Sztavikovics Péter és testvére Sztavikovics Jó­zsef bátmonostori lakosok ellen. A Sztavikovics testvérek vadászpus kákkal felfegyverkezve benyomul tak Dám János udvarára. A gazda és hozzátartozói a hátsó ablakon át a szomszédos tanyára mene­kültek, így csak a házban ven­dégként tartózkodó Mondovics Vince jánoshalmi aratómunkást találták meg a támadók, akire Sztavikovics Péter rátött. A lövés pillanatában Mondovics elkapta a fegyver csövét és így nem sebe­sült meg. Sztavikovics Péter erre a fegyverrel ütötte varié Mondo vicsot, aki erre hirtelen futásnak eredt. Sztavikovics József célba- vette puskájával és rálött a mene­külőre, maid sorsára hagyták a több sebből vérző, összevert em­bert. A lövöldözés után összesza­ladt közeli tanyák lakói Mondo­vics Vincét, aki a pár méterről le­adott sörétes lövéstől a jobboldali koponya, állkapocs és váll tájon mintegy 20 napig gyógyuló sérü­lést szenvedett, a mohácsi kór­házba átállították. A rendőrség a két fegyveres támadót őrizetbe vette és bekísérte az államügyész­ségre. A* igazságügy ininiszlérium döntése alapján a Sztavikovics testvérpár ellen a rendes bíróság előtt, szándékos emberölés és magánlaksértés büntette miatt emel vádat az államügyészség. ax aeőmfttelep tatárat mikor kü­sröbólhetők ki. SL5®!£!MJE5®EÍ: léié „rtUmtotew* RrJatridédcj pénzügy) körök ti»; a* a terv marült fel, hogy 100 millió német márka alap fóká­val Drámai é* külföldi bankárok szaki értelmiségünk a dolgozó nép mellé állt és azóta véle kar­öltve építi újjá hazánkat. A ma gyár újjáépítésnek világszerte híre van és ez a dicsőség a magyar dolgozók: a fizikai, értelmiségi és földmunkások érdeme. A miniszterelnök ezután a kitün­tetett műszaki értelmiségiekhez szólott. A miniszterelnök szavalt nagy lelkesedéssel és tapssal fogadták. A miniszterelnök beszéde után Bobért Sauterey francia vegyész a francia mérnökök és techniku­sok üdvözletét tolmácsolta. Utána Kossá István a Szakszer­vezeti Tanács és a magyar szer­vezett munkásság nevében üdvö­zölte a magyar műszaki értelmi­ség megjelent tagjait. Hangoztatta, hogy nekünk olyan vezetőembe­rekre, mérnökökre és techniku­sokra van szükségünk, akik meg tudják érteni országunk munkás­osztályának politikáját képesek ezt a politikát magukévá tenni. Arra kell törekednünk, hogy a párttagok és pártonkivfiliek vagy egyéb' pártokhoz tartozó értelmi­ségiek között a kölcsönös bizalom légköre mihamarabb kialakuljon. Beszéde végén hangoztatta, hogy azok az értelmiségi dolgozók, akik kiváló munkájukért a kitüntetést elnyerték, fokozott megbecsülés­ben fognak részesülni. A nagy lelkesedéssel fogadott be­széd után Kossá István 13 mű­szaki értelmiségi dolgozó mellére kitűzte a „Kiváló munkáért" jel­vényt. Az ünnepség Zentat Béla záró- szavaival ért vi hitelbankot lóteofteaak Nyugat­német országban, A terv azt j«4eaö, hogy a néma! karnak ed aLem és ipar «zárná t* * pérrsraforcn után élet-halál kérdéssé vált hllatnyajtSa után az amerikai tóke teljes gőzzel al ár »írathatja Nyugatné.TO.eTortrzágoá. A nésnat bankárok csak báb" kém: szerepelnek az amorOm pénzn»ágáénak heiycót, akiknek t Néraotoraság szétszakí­tását eredményező pénsrasforj» szabad kezet ad széieakörű „zálog- ü*le-t" feTékenyzégra. f twrjSn; mawftásséfl ff íaff9Z&SÍ5 A berlini munkásaiig körében* mély megütközést keltett a nyo- hatalmaknak a nyugat berlini pénzreformra vonatkozó lépten valamint a berlini várna) tan Lói­nak « léptet támogató ánásfogU- fása. A várost tanácshoz tömeg mm érkeznek tilts koránok • nMO*- kásság köréből, Berlin szovjet óveaetében rendbe« folyik a pénz átvütáaa. A berlini brit.- amerikai te francia övezet ’akosa) tömegesen jönnek át a szovjea övezetbe, hogy átváltsák pénzüket. aroerf^a iteiw médcsffia a tóarchali-temn Az amerikai kfllügymdtnlsetériuw réasérój érősítették * washingto­ni angol, francia, dán te svéd kö­veteket, akik a lő Marshail-or- szágot képviselik, hogy ■ Marshall-tervben résztvevő or. szégolmak Jjjlfos 3-lg «lé keil irmok a szerződést és a szerződéstervezeten semmit sem változtatnak. Közölték azt !• hogy Amerika nem ttlr ellenkezést a Marshall-terv egyes pontjaival szemben. Wallace a küitórsiságí part prosramiártH Wallace a »ajtó képviselőinek ad ttl nyilatkozatában kijelentett«, hogy a köztársasági párt most elfogadott programja új korszak kezdetéi je» térti. Ezután csak kéi párt, a most megalakult új népi párt és a köztársasági párt -fog létezni Ex utóbbi politikája gazdasági pan. gishoz és háborúhoz vezet. A de* mokrata párt Wallace véfe-méry* szerint haldoklik és nem menekül, hét a köztársaságiak fulla ztó iro. rongatásátó! A köztársaságiak nyíl. tan kijelentették, hogy lei akarjak osztani Európái te Néme'országol bodüáuui«ponttá akarják kiépíted-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom