Dunántúli Napló, 1948. június (5. évfolyam, 122-146. szám)
1948-06-20 / 139. szám
1948 JÜNIUS 28 DUNÁNTÚLI NAPLÓ díla-fűko.,B&tkáfo, StfédM&zágA világ minden része felé foltoanrák az ex por f of a pécsi Svemcli neth^ üzem a háború előtt külföldre szállította termelésének 75 százalékát ^.Anglia és gyarmatai részére, továbbá Hollandiába. A tárgyalások megindultak, hogy újból felvegyék a kapcsolatokat a külföldi országokkal A {tÍTÍtel mörelése eMse'^ííi a SuárííKPiév«»» f'égjs*eh»j$ását A Litike pezsgőgyár kitűnő áru. ját még Shanghájban is ismerték és az Egyesült Államok számos városában. Most folyik a tárgyalás a gyár londoni megbízottja és az ottani cégek közőfí, amelynek eredményeként Hamarosan * 5 ezer üveg pezsgőt küldenek Angliába. A Cardinál és a Mecseki likőr- gyárak is megindították a tárgya. Sásokat a külföldi szállítások érdé. kében. Az Agrára keményitőpvá" hamarosan Franciaországba és Olaszországba szállít keményítői. Az exportra termelő pécsi gyá. rak legnagyobb része államosított üzem, ami bizonyítja, hogy az államosítás, — a reakció rémhíreivel szemben, — nemhogy akadályozná, hanem lendületbe hozta a külföldi export ügyéi és ezzel lehetőséget ad arra, hogy a hároméves terv végrehajtásához szükséges nyersanyagokat és félkészárut külföldről beszerezzük. iBarqnya te ne maradj" így Axereesi a, küzdelmet a megyei m ex8ga*da»ági verse nyír oda versengésben. — Bár a jelentkezők számáról pontos adatok még csak mo t állnak feldogozás alatt, de már így is megállapítható, hogy S.OQO.et meghaladja a versenyző gazdák száma. Különösen .szép számmal vesznek részt az állat és baromfi tenyésztek, az utóbbinak nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert a múltban gaz. dáink baromfitenyésztéssel csak elvétve foglalkoztáié Ugyancsak nagy versenykedv mutatkozik a dohány, termesztők között. A legújabb je. terítések azonban azt mutatják, hogy nemcsak a gazdák, hanem a bérmunkások széles rétege is megindította a nagyjelentőségű versenyt. A Kelemenliget-i állami mezőgaz. da'sági munkásai aratási és cséplósi munkában mérkőznek a Csoboka pusztai gazdaság dolgozóival. A pfispökbolyi állami gazdaság, ban a munkások ugyancsak ver: senyre keitek. ’ f KSÍ33ísej»és és jutalom A versenyiroda főfeladatának tartja, hogy a gazdák és a munkások verejtéke-s munkáját a bírálatok alkalmával elismeréssel és jutalommal tüntesse ki. Jelenleg ép. pen a traktorosok őszi és tavaszi szántási versenyének az eibirá'ása folyik. Az eddigi adatok szerint Margit Lajosné ócsárdi traktor tulajdonos ' foglalja ei az első és második helyet egyik traktorával 257, másik traktorával pedig 250 ponttal. Hamarosan megindul a repce, fokhagyma, vöröshagyma, mák, kajszínharack, lencse, bab és egyéb a többi nővé. nyék bírálata is. A selyembeváltóknJJ a selyem- hernvöíenyésztés eredményeinek bírálata szintén folyamatban van. A versenyiroda az 1948_as csonkaéve! november 1-én zárja be, de már augusztusban megindította az előkészületeket az 1948—49.ik termelési év versenyének megszgrve zésére. ! 3ovo vasárnap alakú! meg a * 8%&had&é$*hMreto$ Szövetség péesbaranyai . szervezete A Magyar Szabadságharcos Szövetség pécsbarangai szervezete június 27-én, vasárnap tartja alakuló közgyűlését. A Szövetség programjának egyik legfontosabb pontja, hogy a magyar fiatalságot szellemileg felvértezze és testileg is alkalmassá tegye demokráciánk megvédésére. A Szövetség pécsbaranyai előkészítő bizottsága1 pénteki ülésén határozta meg az alakuló közgyűlés programját. Dr. Gyetvai János főispán megnyitója után Rostás István, a MSzSz országos főtitkára ünnepi beszéde következik, majd a Szabadság Dalkör énekszámai után kerül sor a uezetöségválasztásra, az Élmunkások és Rossuth-jdi’hsok dísztaggá választására és a szövetségi jelvények kiosztására. Az alakuló közgyűlés befejeztével a szövetség tagjai a közönséggel együtt felvonulnak a Kvssuth-szoborhoz, ahol Rostás István a szövetség nevében koszorút helyez a szoborra. Wajda Gyqla nlSamtitlíár a drtnoiiyaükas jogatkoiésröl beszélt az országos jogvédelmi értekezleten Geső Ernő eivtárs kongresszusi beszédében többek között fogialko. zott külkereskedelmünk helyzetével is és megállapította, hogy irányt kei! vennünk a népi demokráciákkal és más országokkal való kereskedelmi kapcs lat fejlesztésére. A pécsi üzemek közül, a háború előtt számos szállította kt termékeinek egy részét külföldre, azonban a ki. vitel akkor még a tőkések hasznát növelte. A pécsi Bőrgyár a háború élőt: 8 v2ág valamennyi felvevő piacára szállított felsőbőröket. Európa ősz. szes országai, Délafrtka, Ázsia, Ameüka ismerte a pécsi bőrgyár kitűnő gyártmányait. 1938-ban tér. meiésének 30 százalékát vitte ki küKöldi piacokra. Jelenleg Belgiumba és Svájcba szállítanak felsőbőröket, Francia- ország is érdeklődik. Számos ajánlat érkezett a gyárhoz különböző országokból, de ezek nagy része nem elfogadható, mer* sértené az ország kereskedelmi ér. deceit. A Nemzetközi Vásáron a bőrgyár feltűnő sikerre! szerepelt é? sok külföldi látogató viszi szél a gyár jóhirét. N A Sopiana gépgyár hidrallkus pré. sejtet gyárt Délnfrikának. A felszabadulás óta már az ötödik boripari gépet szállítja Johanesburg. be .A békeévekben kiterjedt kapcsolatai voltak az üzemnek a balkáni államok felé, ahová mezőgaz. dssági gépeket gyártottak. Ezt a kapcsolatot szeretné újra felvenni a Sopiana gyáT vezetősége. A közelmúltban kötött gazdasági szer. tődések erre minden alkalma! megadnak. * A Zsolnay gyár termelésének nagyrészt a hazai piacokon helyezi el. Közel féi millió forint érékben szállított már azonban az elmúlt években Svédországba elektromos és technikai cikkeket és szálvezetőket. A Zsolnay gyár is komoly gazdasági kapcsosokat remél a népi de. ■jiokratikus államokkal a következő éveikben. A pécsi kesz’flgyérak is első helyen állnak az országban , külföldi állítások tekintetében. A Hamerli feyár, amely a legnagyobb kesztyü- ibemek közé tartozik Magyarom* 8on * tavasz folyamán Belgiumba szállított nagyobbmennyiségü árut Kilátás van arra. hogy az angol— thagyar kereskedelmi szerződés ke. petébe 36 ezer pár kesztyűt szálli. ■ínak ki Angüábá még ebben az évben. A másik kesztyűgyár a SpirJe’épve a gazdasági felügyelőség kapuján, szemünkbe ötlik az Országos Mezőgazdasági Termelési Versenyiroda ízléses plakátja. — „Termelési versennyel a Hároméves Tervért, virágzó mezőgazdaságért, jómódú parasztságért”. Ez1 hirdeti a plakát és képekben szemléltet; a parasztság termelő munkáját és az egyes képek alatt ilyen jelmonda, tóikat olvoshafunk: „Ki mit vet,, majd úgy arathat, Kiskunhalas le ne maradj!” A baranyavármegye: versenyiroda is ezt a kiskunhalasi jelmondatot tartja szem előtt és úgy akar vetni és aratni a bara. nyai parasztság is, hogy a hároméves terv sikeréért vívott ver. senyben !e ne maradjon. I Tassácséjel .jönnek a wsiKítlzák A versenyiroda ajtaja előtt gazdák beszélgetnek az idei termés, kilátásokról. '— Belépve az irodába, jelentések tömkeilege közt ingujjra vetkőzve találjuk Gerzovics József versenyiroda vezetőjét. Közeledik az ellenőrző körút, amelyre beoszt, iák a megyei Versenybizottság tagjait ir,. Earanyavármegye már íebruár elején a népi szervekkel karö.tve meghirdette a termelési munkaversenyt, — mondja. Azóta a vármegye csaknem mind a 299 községe és 2 városa nevezett be a ver eny. be. A községeken kívül az állami gazdaságok is rés-ztvesznek e nemes BOLDOG SZÜLŐK, Gyermek „őfelsége" egyre nn- liyobb jelen!őségé! kap életünk ken, amióta nem a csataterek vágó hid jónak, hanem a békés, hoidog jövendőnek neveljük, őket. •te Országos tiyermckhét ünnepi Programjával mintegy fejünk {ölé 'Öleljük gyermekeinket, az optimizmus diadalmas örömével. .4 '•Holnap Hősét“ hozza előtérbe az &tDP programja is, amely napirendre tűrte az anya- és csecsemővédelmi intézmények fejlesztését, tjyermrkjátszóterek és napközi otthonok hálózatának kiszélesítését. Ebből most már a falu, a mull rvostohaggermeke sem mohád ki. A népjóléti kormányzat széles- horizontú terveket v dási‘ meg n hiropiéves tervben. Klekhez a dolgozok szervezetei a maguk önkén- [es áldozatkészségével is hozzá tárulnak. Ez esetben nem a képjelemben élők jótékonysági időtöltéséről pun szó, amelyet szíveién használtak tapaszként a letűnt világ néha háborgó lelkiisme- relére. Amikor a dolgozók az üzemiekben végzett munka után ásót, esákángl ragadnak, — hogy ggereklubickolót, vagy játszóteret készítsenek, nem méisétt, mint a maguk gyerekeiért. ‘teszik■ Ezért létesülnek egyre-másrn a játszóterek és lubickolok a városban és a bányatelepeken. Ebben a munkában együtt van a hatóság, az üzem és a szülők serege, amely éppolyan szeretettel teszi ezt, mint ahogy karácsonyra várat lombfűrészel gyermekének. így születnek meg a gyermek- nyár olt at ások, az üzemi és városi napközi otthonok és bölcsődék, az MNDSz szinte végnélküli akciói a dolgozók gyermekeiért falun, és városon. Néni akarunk éhes, rongyos, vagy gondozatlan gyereke) látni. Nincs megrázóhh dolog a hidegtől vagy éhségtől síró gyermeknél. A nyári nap felragyogó sugárküllőinek láttán büszkén kiált- jul$, hogy ehhez a ragyogáshoz, a pázsit zöldjéhez, a víz hűvös bársonyához, a gyümölcs csurranó édességéhez most már nemcsak az ősi joga van meg minden emberpalántának, hanem egyre több is niegjoghulúbb lehetősége is. A demokratikus tömegszer vezér tek (FEKOSz, UFOSz, MNDSz, MOSzií stb.), valamint a minisztériumok és egyéb hatóságok részvételével szombaton kezdődött Budapesten a második országos jogvédelmi értekezlet. - Hajdú Gyula Igazságügyi államtitkár előadásában rámutatott arra, hogy ma, amikor a győztes osztály, a dolgozó osztály, akkor természetesen, hogy a jog a dolgozók társadalmi rendiéinek és érdekeinek kodifikált kifejezése kell, hogy le- gryen. A jogalkotásnak is el kell végeznie a demokrácia szellemében azt a munkát, amely még reánk vár. A bírái szervezet lényegesen le fog egyszerűsödni, A bírói munkába sokkal nagyobb mértékben kapcsci uk majd be a laikus elemekei 'mint eddig. A közjegyzői és ügyvédi tevékenységnek is alkalmaV.kodnia kell a demokrácia igényeihez. — A legsüTgösebb feladat — fejezte be előadását Hajdú Gyula — a büntető és polgári perrendtartás módosítása, hogy a magyar közélet^, tisztábbá, korrupciómén- tesebbé legyük. íz Ilii lúÉMm is twill laÉink i Iliiül — mamija Ángyai liexxo harkányi Uatotikn» f’rlkézs ftlájr né^Teste»' fajija van a Bán>é«E- ebeinek A Bányászszövet.kezet vezetősége mlndea: elkövet, hogy a tagjai részére minél olcsóbb és jobb árut biztosítson. Nagymennyiségű olcsó nyári férfi, női és gyerek cipót, szandált sikerült a tagok részére beszerezni, ami az áru- dákban már kapható is. A tagok száma naponta emelkedik, rövid pár nap alatt 3000-röl 4000-re emelkedet'. Rövid időn belül biz- tora vehető, hogy az összes MfcSiHART bányamunkás tagja lesz a szövetkezetnek. A szombati hetivásár az ossz s pécsi piactéren minden eddigit te. lüimult úgy fogrgalomban, mint fel. j hozatalban. A tömeg élelmezési cikkek olyan mennyiségben kerültek; piacra, hogy minden háziasszony hozzájuthatott a szükséges főzelékfélékhez.: A Községi Élelmiszeruzem ismét! megjelent a hetivásáron 70 mázsa I Újburganyával, amilyet szétszórva; árusítottak a pécsi piactereken. A korareggeli órákban, amikor a kereskedők még J.8Q forintért árusították ezt a fontos éfelroicikket, • a Községi 1.60-as áron kezdte ad.1 ni, ami azt eredményezte, hogy! később a kereskedők is 1.50—1.60 forintos áron adták. Ujburgonya 1.50—1.80; cukorbor. só —.90—1.00; zöldbab 1,20,-2.00, tők 1.20, káposzta és ke! 1.20—, 1.50, sárgarépa és gyökér 2.00— 2.40, spárga 6.00, uborka 7.00—8.00, rántani való csirke párja 20—24 Ft, tisztított liba kilója 15—16, aprólékja 12 forint. Gyümölcsfélék: cseresznye 2.00— 4.00, meggy 1.40—2.20, körte 3.00 —3.60, barack 5.00—10.00, dió 13.00 —14.00, egres és ribizli 3.00. Láttunk paradicsomot is, aminek 10 dekánkénti árát írták csak ki, hogy ne lássák soknak: 2.50—3.00 forint. Zöldpaprika darabja 2.00—3 00 Ft.1 Egyik kereskedőnél, ahol a szép zöldpaprika származási helye felói érdeklődtünk, közölték, hogy a iö- I városból szállították Pécsre. Az a körülmény, hogy van cikk, amir az aszfalt honából érdemes a , termelő vidékre szállítani, megle- | hefösen gondolkodóba ejtett ben. : nünket: Egyébként örömmel áJ a_ I pítjuk meg, hogy I a pécsi piac felhozatal dolgában i kielégítő fejlődést mutat, ami az árak további lemorzsolódásához vezet, most már hatósági beava! ozás cél- kü' is. Bőséges felhozatal, csökkenő árak a pécsi piacon Á* ÉSe-misurerMiem leszo"\fűtta a burgonya őr fit I A most allami kezelésbe került ! iskolák . 1 túlnyomó többsége katolikus volt, összesen 2797 általános és népiskola. A református egyház tulajdonából 1097, az evangélikus egyházéból pe. dig 385 népiskola kerül az álam irányítása alá. Birtokba vett az állam 52 római katolikus, 24 református, 11 evangélikus és 3 izraelita gimnáziumot 1718 tanerővel és a hozzájuk tartozó otthonokkal együtt Az iskolák államosítását nagy A felekezeti iskolák zár alá vé-' elét,, az épületek és berendezések eltározásá* az egész országban be. 'ejezték. A napokban kinevezik az deiglenes iskolavezetőket és megbízólevelüket ünnepélyes keretek <özöít adják ál. A hatalmas mun- ca során 4779 iskolát vettek nyíl. zántartisba, 18.000 nem állami ta._ utó és tanár átminősítése napokon leiül lebonyolódik úgy, hogy július elsején már mindenki zök.. kenőmentesen megkaphatja fizetését. örömmel vette tudomásul a pécsi városi szakirányú tanonciskola igaz. gatósága és tanári kara a növendékekkel egytfit. Nyilatkozott az ügyben Angyal Dezső harkányi ró. mai kato’itas lelkész is: — A felekezeti iskolák államosításának nem vagyok ellene, miután az államhatalom az iskolákban nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag Is biztosítja a krisztusi tanok tanítását és azoknak a katolikus hívők récére előirt gyakotjását.
