Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-29 / 120. szám

Biztosítjuk ex demokrácia szellemének érvényesülését a köznevelés terén Rémi József: Az iskolák államosításáért folytatott küzdelem nem kultúrharc, hanem a demokrácia önvédelmi harca az egyházi reakció ellen A Magyar Dolgozók Pártja értei i nagygyűlést rendezett pén* iyjeri délután Budapesten a Sport- i.rjp°kban. A nagygyűlés beveze- dr. Ries István igazságügy- ^Jiszter mondotta, aki a népi de- ®J>krácia és az értelmiség viszo- "íara mutatott rá. A hallgatóság ütemes rokonszenv- Í™''ánítása közben lépett a szó- <“•*[ emeívényre Révai József, a «bad Nép főszerkesztője. ..Az általános nemzetközi helyzet- 3, szólva megállapította, hogy tó- ,®bhra is a két nagy tábor ellen- £ uralja a világpolitikát. A béke «Quiek előretörését nyugaton _ a ‘Ovjetunió és az Amerika között A demokráciában mindenki szabiidon gyakorolhatja vallását kA Kare az iskolakérdésben, meg- óaen kiéleződött. Ezzel kapcso történt jegyzékváltás visszhangja mutatja, ugyanakkor az imperialista táboron belül az ellentétek kiéle­ződtek. Mindenki, aki mostanában Nyugateurópában járt — folytatta Révaj József — egyöntetűen arról számol be, hogy Nyugateurópa ka­pitalista országaiban iériyeges eny­hülés következett be. Ezután Révai elvtárs a belpolitikai helyzettel fog­lalkozott. Aki a magyar népi demokrácia vívmányaira tör — mondotta, — egyben függetlenségünkre tőr, akár belülről, akár kívülről történik ez. Majd áttért az isko!akérdésre; _a klerikális reakció elleni harc kérdé­sére. itbaa a magyar demokrácia fejé- ■ 2 vágják azt, hogy kultúrharcot gf az egyházak és különösen a Fpagyobb magyar keresztény egy­a IrofrttfUftc aerxrhűv aIIhTI ­Lénkhöz vágják azt, hogy egy- äicHenesek és vallásellenesek ySyunk. Ezzel szemben az az igaz- ii?; hogy a demokráciában min- |,8ki szabadon gyakorolhatja val- i.8"*- Az egyház vagyona dolga- sem olyan szörnyű a helyzet. A* egyház ma is a lcjojnagTobb földbirtokos Ij,'“ Az egyházak még ma >6 vi ®£er holddal rendelkeznek. — o.Syis az egyházak tekinthetők f^gyarország legnagyobb földbir- t''fsainak, nagyobb földbirtokos az gyház, mint maga az állam. ~ Isbí15 azt hangsúlyozta Révai Jő­hogy ** iskola kérdésében sem lehet '•eve antiklerikálisnak kijelenteni y. magyar demokráciát, tolnát a klerikális reakció, a _ ka 8. egyház legfelsőbb köreinek fF bizonyos szárnya kezdettől IomI mereven és élesen szembe­és ^zembeszállt a demokra­táin dszentv volt a főakadálya ^»ak. hogy bármiféle megértés ,a9Y közeledés történjék a ka- ®*'kus egyház és a magyar de ö^okrácia között. ^testesítette meg a magas k-ie­azt az irányzatot, amely a ^°kráciával eleve szembeszáll*. Mindizcntr jí bortársaság és a °idreíorm ellensége ré?,évai József ezután hosszabb '94ce‘e* ismertetett Mindszenty ^ október 18-i körlevelébo., Sik kben Mindszenty a válás egy- p^^’tése miatt szólalt fel. majd iéióhirtokosok védelmére kelt. ezután abból a levélből is. Vr íet Mindszenty 1945 decent nil*4® i't Tildy Zoltánnak es .yu^hen a köztársaság létesítése ki hltakozott. CiL 1rcttette a szónok Mindszenty- S38-ban tett kijelen'őseit, be **• amikor min: Pehaa József Sl preiatus, zalaégerszetfi P-®* bános a képviselőtestület tagja indítvány: te.t a képviselőtestü­letben ,,dr. vitéz Imrédy Béla őnagyméltóságának” a város dísz­polgárává való választása tárgyá­ban, Útszéli szavakkal illette az 1918-as magyar demokralikus for­radalmat, majd a felvidéki terü­letek visszacsatolásával a német és olasz fasizmust és a velük paktáló fasiszta cseh kormányt magasztalta. Ez a magyarázata annak, hogy Mindszenty* a köztársaság ellen tiltakozott, mert Szent István birodalma az áb­rándja és a szentkorona az ide­álja. Ezekután csodálkozhatunk-e azon hogy az esztergomi érsek nem hajlandó a mai napig sem elismer­ni a köztársaságot és szóbaállni a magyar köztársaság elnökével? Mindszen’y irányzatának a politi­kája a magyar demokrácia meg­születésének pillanatától kezdve aktív antidemokratikus volt, a demokrácia hajainak és nehézsé­geinek demagóg felnagyítása a politikája­A magvar katollkus egyház feje akadályozza a megbékélést Kérdem: ez a maga'artás vájjon pásztorizác:ó-e. vájjon hozzátarto­zik a magyar katolikus egyház te. jének vallásos és egyházi funk­ciójához? Nem, ez semmi egycb, mint po­litika, mégpedig reakciós poli- tjka. (Taps.) És ha a magyar katolikus egyház feje ilyen példa- mulat, csodál­kozhatunk-e azon. hogy példáját követik? .Ezután Révai .József számos pél­dát sorolt fel az ország kü.önbö- ző helyein elhangzott prédikációk­ból. amelyek a munkaverseny el­len. a demokra ikus rend ellen uszítottak, nem kímélve az ál.a- mosítás; a földreformoi. ^ de ugyanakkor az égig magasztalva az im peri allst a Egyesül: Á.iumo- kat. Demokráciát*} lene« agitáció a sxóexékről — Máriás Lajos pécsi jezsuita tanár péidáui ezt mondotta Szek­szárdin: Ezt az országo- Máriától elidegenítették. Mi visszasírjuk Mária országát a Kárpátok övezte Magyarországot nemcsak vissza sírjuk, hanem vissza is fogjuk állítani olyanra, amilyen az Eszterházyak, a Rá­kócziak ideje alatt volt. Ez ma nem egyszerűen egyházi, pap; reakció, ez politikai reakció, oszíáiyreakció és ez a magyar nagytőkének és nagybirtoknak az előretol! fedezéke védőbástyája. Mindszenty mögött a magyar nagybirtok és nagytőke marad­ványai állanak és a külföldi im­perialisták. Köztudomású hogy Mindszenty legi'imista és. hogy a Mindszeniy- féle szárnya a magyar klerikális reakciónak közeli háborúra számít és erre spekulál. — A harc az iskolák államosí­tásáét: nem kultúrharc, hanem po­litikai harc. (Ügy van!) Lehetet­lenség hogy az egyházi iskolák állam legyenek az államban, még pedig reakciós állam a demokrati­kus államban (Taps.) Mi amellett vagyunk, hogy ma. radjon meg a kőtelező vallások­tatás azért, mert népünk akarja De népünk nemcsak kötelező val­lásoktatást akar, hanem jó, hala­dó szellemű iskolát is. (Taps.) Mi. nem akarunk jobboldali ét baloldali katolikus szárnyat. Ha van valaki, aki ezt a lehe- I etlen feladatot, a katolikus egyház egységes sorainak meg­bontását sikerrel lógja elvégez, ni, akkor ez Mindszenty herceg­prímás. (Hosszantartó aps.) Megvívjuk a reánk kénysrerített harcol Mi tisztában vagyunk vele, ahhoz hogy a reánkváró felada­tokat sikerrel elvégezhessük, ehhez nem utolsósorban az keli, hogy letörjük a klerikális reakciót és biztosítsuk a demokrácia szellemé­nek érvényesülését a köznevelés terén js. Ezt a harcot, ha reánk kényszerítik, állni fogjuk, és nem kétséges hogy győzelemre ve­zetjük. Megegyezéssel végződtek a tárgyalások a p r of est ács egyházak és az állam kozott Megkezdődnek a megbeszélések a katolikus egyházzal is A kormány tagjai Dinnyés La­jos miniszterelnök elnöklésével pénteket) délelőtt rendes heti mi­274 millió forintot fordít a GF a június-júliusi tervberuházásokra 83 milliót kap as ipar, 79 milliót a mezőgazdaság kap pénteki A Gazdasági Főtanács pénteki ülésén a következő fontos lwi»ro- zatokat hozta: A ko." 'W rvJ’;|4 rozta, hogy .a hároméves ;eiv első évi beruházás: eioi-.i j.-•••’. .. . végére feltétlenül teljesíti. !-<‘r­hónapról-hónapra emelik h terv­keretek összegét. A ifínius-július havi tor' bsruhá­ban állapította meg Ez aí..frf('e a következőképpen vszhs Mezőgazdasági célokra 79 kW > 0 forintot, a bányászatra es ipari a 83032000 forintot, közlekedésre 73.345.800 forintot, építési, szo­ciális és kulturális beruházásokra 37 693,090 forintot fordítanak. A mezőgazdasági beruházások ke­retéin 5,115.500 forintot fordíta­nak június—július Ronapban onto* "Lri> é* egyéb vumunkalatuKra, f*5 0QÖ forintot a Duna-Tisza Titorna építésére. 14 millió form­a mezőgazdaság gépesítésére, fi 780 000 fforintot aliattenyesztesrp, i-' mj[iió forintot gazdasági szak- ^*Ssra és 3.871.000 forintot a rriirrágy^zás fokozásara. Uiabb falvakat kapcsolnak be , villamoshálózatba. Erre '5 millió forintot irányoz elő a beruházási keret. Belső utak épí­tésére 3.(500.000 forintot irányoz elő a beruházási keret. Bekötő utak épúésére 3,600.000 forint, kisvasút építésére pedig 1.220.000 forint az előirányzat. Városi lakásépítésre 8,200.000. fo­rintot irányoztak elő. A Gazdasági Főtanács két hél tel ezelőtt Rákosi Mátyás miniszterei- nökhelyetíes kezdeményezésére uta­sította a Főtanács titkárságát, hogy a tervekkel együtt _ terjesszen elő javaslatok a húsellátás sürgős jávj- ására éí az ország sertéshús szük­ségleteinek jövőbeni biztosi,ására. A Főtanács a jövőben feltétlenül állami készletből akarja biztosítani a dolgozók olcsó és bőséges húsel­látását. Az ipari sertéshizlalási terv keretében 1Ö0 millió forint befek­tetéssel 125.000 sertésből álló állami kész­let útján szabályozza majd a kor­mány a sertéshúspiacot. Az Országos Szövetkezati Intéz«, májú- havi gazdasági hitelkeretéi 1? millió forintra emelték fel.' A községek viíiamosíiásáva: kap­csolatban a Főtanács elrendelte, tiogy olyan községekben, amelyek ben a távvezetéket 18 hónapon be­lül felállítják, mérsékeljék a belső szerelési mun­kálatok árát és a munkálatokra községenkénti díjrészt állapítsa­nak meg. Az állami halgazdálkodás terv­szerű irányítása céljából a Főtanács az eddigi tógazdaságokat egységes vezetés alá helyezte. A tanoncíartások enyhítése céljá­ból a Főtanács tárgyalásokat kez­deményezett. — Az olimpiai játé­kokkal kapcsolatos május—július havi sportkiadásokra 6 millió forin­tot szavaztak meg. — A rmártavidé- kt centralé a jövő év nyarán elké­szül. — Kimondotta a Főtanács, hogy a hatósági áron alul való áru­sítás nem büntetendő. Erre vonat­kozólag a belügyminiszter rendelefe a közeljövőben megjelenik. A Főtanács elrendelte, hogy az operaházi jegyek jelentős réssé* szabidon kell tartani a naponként látogató ' özönség részére, hogy a. (I rétegek egyre fejlődő igéje. kielégíthető legyen. niszlertandosor tartottak. Napi­rend előtt a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter beszámolt az egy­házakkal folyó tárgyalásokról. A római katolikus agyházzal a tár­gyalások az i'lleiékee egyház-; kö­rök kérése alaoján csak a legkö­zelebbi napokcaa irduLnak meg Az evangélikus egyház képvise- tőivel a tárgyalások megértő szellemben folynak és befejezé­sükhöz közelednék. A reformá­tus egyház képviselőivel a tár. gyalások lényegében megegye­zéssel végződtek. A megállapodási tervezet érlei- rnében a református egyház tu­domásul veszi az iskolát államo­sítását azzal, hogy az államosított iskolákban a vallásoktatás válto­zatlanul kötelező, hogy a lelkész, nevelés változatlanul az egyház kezében marad, bizonyos törté­nelmi múltú reformálna tanintéze­teket, amilyen a sárospataki, deb­receni. pápai kollégium, a buda­pesti református gimnázium a hozzájuk tartozó -Jheológiai inté­zetekkel nem államosítanak. Az állam átmeneti időre foly- tatja az egyház anyagi támoga­tását, az első öt évben az eddi­gi mértékben, utána öt éven­ként 25 százalékos csökkenés* sei. A megállapodás jóváhagyás vé­gett a református egyház június elején összeülő zsinata elé kerül.. A minisztertanács a beszámoló: jóváhagyólag tudomásul vette Ugyancsak a kultuszminiszter élő. -terjeszlésére hozzájárult a mi­nisztertanács az UNESCO alko mányának becikkelyezéséhez és hozzájárult Szittyái Dénes ba- konykutj plébános, miniszteri tanácsosi kinevezéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom