Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-12 / 107. szám

pÉCS, 1948 MÁJUS M. SZERDA. V. ÉVF., 107 SZ. ÁRA 60 FILLÉR 'Napió A Szovjetunió elfogadta a tárgyalások felvételére vonatkozó amerikai javaslatot Jegyzéhváltás a Szovjetunió és az USA kormánya között Bwdell Smith. az Egyesült Aha- P'o.k moszkvai nagykövete' május |Hn_ meglátogatta Molotov külügy­minisztert és kormánya utasítására 8 következőket közölte vele: Hivatkozással Sztálin gcncralisz- ^jmusszal és Molotovval 1946-ban mytatott tárgyalásokra, Smith meg­alapította, hogy az európai népek "Ozössége és az Egyesült Államok Nyugtalan lévén a szovjet politikai •fanyzat miatt, kölcsönös védelemre következett. Az amerikai nép nyug '»lansága és elhatározottsága növe- "edett a szovjet kormánynak az *urópai újjáépítési programmal szem- "en tanúsított ellenséges magatar- láttán. A szovjet kormány és "ydvánvalóan a tőle függő politikai Csoportok tevékenysége, valamint f. lnás országokban, köztük az egyesült Államokban erre a inaga- '»rtásra keletkezett visszahatás két­ségtelenül igen súlyos helyzetet tc- pétiitett. Ezzel kapcsolatosan az Egyesült Államok kormánya bizo- "á°s kérdéseket szabatosan kíván V’égfogalmazni, hogy ezekben a kérdésekben semmiféle félreértés ne történjék. ...I; Az Egyesült Államok külpoli- ílja az utóbbi időben teljesen ha- »rozottá vált. Ez a politika az ame- 'kai nép többségének támogatását , 'vezi és ezt a jövőben is erőtel- Pjsen megvalósítják. — Belpolitikai "’cgoldások nem befolyásolják ezt * Politikát és a gazdasági válság jéin befolyásolja az Egyesült Al- jmok külpolitikai alapjául szolgáló 'enyey.őket. . Az Egyesült Államok -kormánya angsúlyozni kívánja, hogy az Syesült Államok a Szovjetunióval *enibcn semminemű ellenséges akry támadó szá l^yesült Államok politikáját úgy *"yozzák, hogy az semmilyen kö- ^‘hnények között sem érintheti ká- ,0san a Szovjetunió érdekeit, ha a zoyjctunló békében kíván élni ,.z°mszédaival és tartózkodik azok ‘?yeibe történő közvetlen vagy a°Zvetett beavatkozástól. Ha ezek a kísérletek meg nem szűnnek, úgy o Egyesült Államok külpolitikájának , oszkvában kétségtelenül elégedet- "séget keltő bizonyos megnyilvá- ^l,<asai szükségtelenné válnak. — aCrT> adjuk fel a reményt, hogy ^ eseményekben olyan fordulat nyét, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi nem kielégítő állása és a nemzetközi fesztültseg a Szovjetunió keletcurópai politiká­jának és ott megnövekedett befo­lyásának a következménye. Ami a Szovjetunió és szomszédai, illetve más európai országok közötti kap­csolatokat illeti, a szovjet kormány megelégedéssel állapítja meg. hogy ezek a háború után jelentékenyen javultak. Ezek a kapcsolatok barát­sági és kölcsönös segélynyújtási szerződések megkötésében nyilvá­nultak meg a Szovjetunió és az említett országok között. Ezek a szerződések kizárólag Németország és esetleges szövetségesei részéről történő támadás megismétlődése el­len irányulnak és Smith nagykövet kijelentésétől eltérően, semmiféle titkos záradékot nem tartalmaznak. Az említett országokat elsöpörte a német támadószellem és ezért kü­lönleges érdekük ilyen szerződések megkötése. Az Egyesült Államok is törekszik szomszédaival kapcso­latainak megszilárdítására, ami tel­jesen érthető. Ugyanígy érthető, hogy a Szovjetunió is a szomszé­daival és más európai országokkal fennálló kapcsolatainak megszilárdí­tására irányuló politikát folytat. — Ezt a politikát folytatni kívánja a jövőben is. Ami a keletcurópai országokat illeti, ismeretes, hogy ezekben a háború után fontos demokratikus át­alakulások mentek végbe. F.zek az átalakulások az új háború veszé­lye elleni védekezésül szolgálnak és éppen ezért kedvező feltételeket teremtettek az említett országok és a Szovjetunió barátságos kapcsola­tainak kifejlődésere. Teljesen hely­telen lenne az ezekben az országok­ban lefolyt demokratikus átalakulá­sokat a Szovjetunió beavatkozásá­nak minősíteni. Az említett átalaku­lások a demokratikus erőknek a ná­cizmus és a fasizmus felett aratott diadalának természetes eredményei és Kelcteurópa népei biztosítéknak tekintik őket az új háború veszé­lye ellen. A kommunistáknak veze­tőállásokba való helyezése is egé­szen természetes, mert ezeknek az országoknak a népei a kommunistá­kat tekintette az új háború elleni küzdelem legeltökéltebb harcosai­nak. Senki sem vitathatja el, hogy a demokratikus reformok végrehajtá­A magyar kormány tiltakozik €i görögországi vérengzések ellen .4 minis »terel nők válás*« János in(«»rpc11á<*i ójára a kiközösített bakoorktiti plébános ügyében ’.’fszág amely lehetővé teszi a két l —-»K jóviszonyának és észszerű ’,Cs,jlatainak létrehozását és a je- ní. C(rí nemzetközi kapcsolatokat V károsan befolyásoló fcszültség- ^ gyökeres kiküszöbölését. , | ">i az Egyesült Államokat illet'. I„ 1. Hőség mindig nyitva áll vé- ^különbségeink kimerítő meg- ’"'»«ára és rendezésére. u ^®jUí 9-én AAoiotov magához sZo Smith nagykövetet és a ve l Jel kormány utasítására a kö- . közöket jelentette ki előtte: szovjet kormány tanuimánynz- s amerikai nagykövetnek a len|V JÍH—-amerikai kapcsolatok je tés..p állására vonatkozó kijelen- ,átj* az Egyesült fjfl; "°k kormányának a kapcsola­ti "^.vitására Irányuló kiván- Hiii-I , *s elfogadja a javaslatot, tu,. v 4 fennálló nézeteltérések *01 'fisára és rendezésére kö \ la tárgyalásokra irányul. Allan*" azonban az Egyesült kormányának ama vélcme­Az országgyűlés keddi ülésén Nánási László NPP interpelláció­jában hangoztatta, hogy már hosz- szú ideje aggódva figyelik a gö­rög nép szabadságharcát A sza- badságszeretö görög népe: idegen imperialista erők segítségével ra­bigában tartó monarcho-fasiszták olyan kegyetlen terrorral lépnek fel a görög dolgozók ellen. aminőre példá: csak a hitleri fa­sizmus adót:. A dolgozó magvar nép nem hagyhatja szó nélkül ezeke. a szörnyű eseményeket, til­takozik és megbélyegzi a Görög­országban idegen segítséggel fo­lyó kegyetlen terror:. Molnár Erik kii'ügyminisztei vá­laszában kijelentette, hogy a ma­gyar kormány mélységesen eli élj a görögországi szörnvüségeke; és minden alkalmat megragad, hogy a görögországi szörnyűségek el­len az arra Illetékes nemzetközi hatóságoknál tiltakozzék. Nem lehet vissza­élni a demokrácia türelmével Gyöngyösi János sürgős inter­pellációjában szóvá ette Szittyái Dénes hakonyku'i plébános őseiét akit Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök sútyos fegyelmi büntetéssel súj­tott azért, mert kiállt a demo­krácia mellett. Szittyáit a székesfehérvári püspök a kánonjognak az eretnekségre vonatkozó szakaszai alapján fe.1- fügesztetíe és ez az intézkedés maga után vonja a kiközösítést is. Ez. az ügy nem ekintho'ő egyházi ügynek, mert a büntetés nem az ilierö pap egyházi funkciója miatt, hanem inkább az jllelö pap köz életi magatartása miatt történ* ó^ fgy ez a beavatkozás érinti h min den állampolgárt egyaránt meg. illető politikai szabadságjogokat. Dinnyés Lajos miniszterelnök válaszol; az interpellációra, meg­állapítva. hogy Sziltyay Dénest az egyház főhatósága részéről azért érte a legsúlyosabb vád mert a választások idején az egyik demo­kratikus párt képviselőlistáján ie löl e te magát, ma jd a bányászok előtt a fizikai és szellemi munka megbecsülésé­ről mondott beszédet és Rajk László belügyminisztert üdvözölte az egyik székesfehér­vári gyűlésen, min' olyan pár: képviselőjét, amely lehetővé tette, hogy népünk saját földjén saját kenyerét termelje Megállapítható tehát, hogy a kiközösítés és felfüggesztés mögött nem vallási, hanem po­litikai okok vannak. Ez az in'ézkedés visszaélés a de­mokrácia türelmével. A kormány nem :üiheti, hogy üldözésnek és jogfosztásnak legyen kitéve bárki demokratikus állásfoglalása miat A miniszterelnök válasza után áttértek az ügyvédi rendtartásról szóló törvény módosítása: tartal­mazó javasla tárgyalására. Ries István igazságügyminiszter lelszólalása után a Ház a javasla­tot általánosságban és részleteiben elfogadta. Rónai Sándor kereskedelem- é szövetkezetügvi minisz er benvuj tóttá a szövetkezetekről szóló 'őr vény egyes rendelkezéseinek mó dositásáról és kiegészí éséröl szó ió törvényjavaslatot. amerikai konzervatív politikusok tiltakozása « Marshali'terv ellen Daniel A Reed konzervatív re- publikáns képviselő a Marshall-ler- ve! nemzetközi botránynak nevez­te és azzal vádolta a külügyminisz­tériumot, hogy összpontosított hír­verésével levette lábáról az ame­rikai po'gárokat. Sadovvskí képvi­selő szerint a Marslmll-terv olyan helyzetei f0g teremteni, amely közvetlen háborús veszélyt okozhat. flz UNO még nem döntött Palesztina * érdesében Az Egyesült Nemzetek közgyű­lése, mint az. Associated Press’ tu­dósítója közli - még ma sem dön­tött, hogy elfogadja, vagy elveti a biztonsági tanácsnak Palesztina fel­oszlatására vonatkozó határozatát A közgyűlés Palesztinái a'bizottsá- ga hétfőn zárt ű.ésén ügyvivő kormány felállításának tervét dolgozta ki, amely május 15-én átvenné az ország ügyvi­telét. Ebben az ideiglenes kormányban Franciaország, Belgium és az Egye sült Államok, továbbá a jeruzsá térni semleges törvényhatóság biz tosa venne részt. A Haganah egységei 10 napi ell seredet1, harc után elfoglalták Sza fad városát. *z olasz elnökválasztás Az olasz elnökválasztás második fordulójában Sforza 405, De Xicola 336 szavazatot kapott. Mivel mos sem aiakuít ki a kétharmad több ség, újabb választást kell tartani, A harmadik szavazás közben a népfron'/tagjai visszajöttek a terem­be és szavaztak. A szavazás ered­ménye: Einaudi 162, De Niroia 13, Sforza 9, Oltandó 7, Bonoini 4, Fachinetti 3. Casati 3. szétszórt szavazatok 6. fehér szavazat 333, megsemmisített. 8. sa minden ország beüigyc. — Az Egyesült Államok kormányának ki­jelentéséből mégis az következik, hogy az USA kormányának eltérő véleménye van és beavatkozik más államok belügyeibe. Ez a szovjet kormány részéről csak komoly cl lenzést válthat ki. A görögországi események nem egyedüli példák inás 'államok belügyeibe történt ilyen beavatkozásnak. Az Egyesült Államok kormánya a szovjet — amerikai kapcsolatok jelenlegi nem kielégítő állapotát a szovjet kor­mánynak az úgynevezett európai újáépitési programmal kapcsolatos magatartásával is magyarázza. — Amennyiben az európai országok gazdasági újjáépítésének kérdései nem az említett programban elfoga­dott módon kezelték volna, hanem a nemzetközi gazdasági együttmű­ködés szokott feltételeinek alapján az Egyesült Nemzetek szervezeté­nek keretén belül és az illető álla­mok jogainak, függetlenségének szemeiéit tartásával, akkor a Szov­jetuniónak egyáltalán nem lett vol­na oka arra, hogy az európai újjá­építési programmal szemben kedve­zőtlen magatartást tanúsítson. A szovjet kormány egyidejűleg szük­ségesnek tartja megállapítani, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok je­lenlegi nem kielégítő állapota és < nemzetközi feszültség az Egyesült Államok kormánya mostani politiká­jának az eredménye. A feszültséget mindenekelőtt az idézte elő, hogy az Egyesült Államok a föld minden részén, beleértve a Szovjetunióval határos területeket is, tengeri és légi támaszpontrendszert épít ki. Ezt a Szovjetunió bekerítésének cél­jából létesítik és az Ilyen intézke­désekéi nem lehet az önvédelem szükségességével magyarázni. A jelenlegi nemzetközi légkört az Egyesült Államok kormányával sze rosan kapcsolatban álló körök a Szovjetunió ellen irányuló háborús fenyegetőzéssel mérgezik. A Szov jetunió kormánya ezzel szemben el­tökélten békés politikát foktat, az Egyesült Államokkal és más álla­mokkal szemben nem létesít külföl­di katonai támaszpontokat és nem Fényé getődzik. Az Egyesült Államok kormány á- nak a Szovjetunióval szemben folytatott barátságtalan politikája a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatokban is megnyilvánul. Az amerikai áruknak a Szovjetunióba irányuló kivitele megszakadt, bár a Szovjetunió már előlegeket is fize­tett ezekre az árukra, vagy teljesen kiegyenlítette azok ellenértékét. Ez az állapot törhetetlen. Az Egyesült Államok kormánya most kijelenti, Hogy az Egyesült Államoknak sem­milyen ellenséges vagy támadó szándékuk nincs a Szovjetunióval szén.ben és azt a reményét fejezte ki, hogy megtaláljuk országaink közötti jó és észszerű kapcsolatok megteremtésének útját, A szovjet kormány csak üdvözölheti az Egye­sült Államok kormányának ezt a ki­jelentését, mert mindig a megbé­kélés és együttműködés politikáját folytatta az Egyesült Államokkal szemben és a jövőben Is teljes eltökéltséggel kívánja ezt a poli­tikát folytatni. A szovjet kormánv reméli, lehetséges lesz a jelenlegi nézeteltérések kiküszöbölése és or. szagaink közti ió kapcsolatok meg­valósítása népeink és a világhete érdekeinek megfelelően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom