Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)

1948-05-29 / 120. szám

j®4® MÁJUS 29 DUNÁNTÚLI NAPLÓ T 3 Tisztújító Közgyűlést tartott a bányászszakszervezet Pécsbányán , ^Cíháüiyatelepi kujtúrház nagy- »r,n osüförtök délelőtt tartotta ,B^yamunkások Szakszervezetc- r,„,neIyi szervezete tisztújítását. rfm.,ler András elnök benyújtotta Jr, Vezetőség lemondását. Pata- lí a központi U. B. elnöke ’áf^0 a munkaveirseny fontos- L?’ 32 országos széntermelési arJl^oredményéröl, a balatoni ®s 3 harkányi üdültetés int,; ásóról. A nyugdíjas bánya- i«.i,?f3S részére biztosítják a 10 mázsa szenet kapnak ji. • •’oő János helyettes K. OB '61 í mhiőségi termelés fontossá- Vajda József szak- «ti titkár megemlékezett az d üt ® hónap eredményeiről, a «rezes Lajos korelnök felöl - 'Öle V^lő bizottság jelölését: isi .Ktfschner András, alelnök: Un, 't^ios, pénztáros: Szvoboda es Stier József, ellenőrök: Liber Ferenc.' és Ferk János, jegy­ző: Horváti) Károly, Könyvtárosok: Adám János és Fereticzi Ferenc. A választmányi tagok: Bors Antal, Bérezés Lajos, Dobszai József Pé­ter József, Bertrán Ede, Stachura Vince, Tóth József 21, Kovács Ala­dár, Garat Gáspár, Fonyódi Dávid, Sudár Ferenc, Szabó József, 14, Búzás Ferenc, Vass Sándor, ifj. Szabadics János, Hájek János, Ber­ta József, Schancl Gyula, Preller Alajos, Blézer Anna, özv. Schimek Vemcelné. — Póttagok: Sjűrik Jó­zsef, Öbert József, Prohászka Jó­zsef, Laki József,. A tagok a vezetőséget egyhan­gúlag megválasztották. — Kircner András elnök az új vezetőség ne­vében köszönetét mondott a biza­lomért. Berki József a szövetkezet munkájáról tartott beszámolót. Az fnternaclonálé eléneklésével ért vé­get a közgyűlés. Tele az istálló — jól megy a gazdáknak 4 közösséget megkárosító feketéző vezetők eltávolítása után fellendült a palotabozsoki földművesszövetkezet Az oslIiarangszQ utolsó hangjait is elnyelték a palotabozsókj dombok, amikor átléptük Qortva Antal új­gazda portájának kapuját, „Ezt a kis házat és tizenegy hold földet kaptam, mikor hatod magammal ide­települtem, Nekiláttam a munkának, mert családom van és a gyerme­keknek enni kell. Nem panaszkod­hatott Meg is volt az eredménye”. Ezt mi is látjuk. Az istálló szinte szűk a sok jó­szágnak. «V öt tehén, egy tinó, egy borjú vígan ropogtatja az eleséget. A disznó­ólban három hízó és tizenegy süldő. Serény munka folyik a falu többi gazdájánál is. Dávid András köz­ségi esküdt tizenöt hóid földön két juttatott lóval kezdett el gaz­dálkodni. Egy Ízben a kóbor cigá­nyok már ellopták lovait, de már másik párat szerzett. Most két hízója, három süldője, öt birkája van. Keresdi József ugyancsak tizenöt holdon kezdte el a gazdálkodást, — Most olyan szép állatai vannak, hogy az egész faluban példaképpen emlegetik. Komáromi Józsefnek két törzskönyvezett tehene van, melyek a továbbtenyésztés célját szolgál­ják. A göbéje két év alatt 45 malacot fialt. Itt is bebizonyosodik az, hogy csak nemes fajtát érdemes tartani, meri ha drágább is, ha több is vele a vesződség, nagyobb utána az ered­mény is, Működik már a szövetke­zeti bolt is. Van a szövetkezetnek egy csép­lőgép garnitúrája és egy malma. Ezzel indult. A4a van két lova, tíz szarvasmarhája, negyvenöt diszna­ja, amelyből tizenöt házó. A szö­vetkezeti bolt a tagoknak 20 száza­lék engedményt ad. Itt mlITáTkozik meg igazában a szövetkezeti eszme gyakorlati célja. A szövetkezeti traktor a silózást óránként 3 forinttal olcsóbban vé­gezte, mint a magánosak. Nem mindig működött azonban ilyen önzetlenül a szövetkezet. Az induláskor saját érdekeit hajliászó törtetők tolakodtak be a gazdák közé és érzékenyen megrövidítet­ték a falut. Most azonban már el­távolították őket és az új vezető­ség irányítása mellett a szövetke­zet maradéktalanul a kis gazdasá­gok felemelkedésének ügyét szol­gálja. dr. K. I. 'falta éitouMikás okot Mester Károlynak még csak ütés-verés járt, Kosa Józsefnek már egyre szebb lesz a élete Tegyék könnyebbé a tanulást •i munkásegyetemi hallgatóknak Négy év helyeit két esztendő alatt végezhessék el jogi tanulmányaikat z*re'őmühe!y világos, hosszú- i Az ajtaján vörös öt­felette barna betűk: I ^műhely. A tűz ide-oda do- 1 műhelyeket 3 Sopiana gyár­& előtt komoly arccal áll Kó- ^ 561 tanonc. A satu pofái közé a,^?ruk azt reszeli sebes kéz- félkör alakúvá. . P.yolc éves .harmadik éve ta­gi Inpiushan szabadul fel. Hat j[á VeSzett, nem tellett tovább- ’falr,3’ P*lte jófejű, igyekvő, I 7*s kisdiák volt. A nevelő­in,, vasútnál dolgozott, ő ott körülötte és a lakatosok ssé szépültek szemében Mi ttlímty ruSiám van már Sri l JA J*n felvették a Supianába , 3k. Tizenhat pengőt kere- jjL.*1 rendesen hazaadta neve­itek Aztán itt maradt ma­lii. .ís árván: lakás ulán kellel! i(t , városi tanoneottlioiiba köl- Cfcyi 50 forintot fizetett a v mJaból, (Akkor heti 18 fo- v p 3 fizetése.) • A&s most? A y inh5: w jl ^alka Máté Tanoneotthor- tiT,0rn- Egy heti fizetésemet ^hit ('ey mondja: hazai), ( k- mire teszem s azon ve- ^Wet, ruhát, ami kell. Há- ! ij.jffy ruhám van már és a '^Uhát a KV3rhan kapok 5 ii lok, °v«bb tanulok • i.0,'yv6t is vesze? intone! (Hogy lehet ilyen ;,«?' kérdezni?) Szükkönyyet, st, ,‘kát is. Mindig tanulni kell a ,'a felszabadulok, beirat kő- öt 'la/madäk polgáriba. Az első ^íáL1 ^végeztem a Dolgozók :bkrj-? eredménnyel. A ta- ■k, iJW kél kellesem volt f*'j iési ®*ota |5 százalékkal több ' S, t'^k juleimül. ^ '‘"Sdldődben mit csinálsz? f!*l> vetem meg , 5 focit sem " a vasascsoportjänak va- *3gja. (Milyen büszkén 's, L Oda szoktam járni pyűlé- ! ka| 1Söeszclni a versenyt, — Xa]J J^ekem, hogy a másodperc •?Vár7”an nom vehetek részt: a X. , 'nkhan nem akkordmunka ^je^kekszem azonban kivenni az itt folyó verseny­O^ÁNTÜLI NAPLÓ 2ETÉSI DIJA EGY HÖR A v 12 forint munkából. Aztán futballozni járok aj keresztül lestük a játékot. Az ott- Radonay utcába, oda, ahol azelőtt 1 (ionban is sok munka van, szemjná- teniszpálya volt és mi a kerítésen I riumra járok, tanulok. Amikor még más volt a világ Kosa József Mester Károly elvtárs keze alatt tanulja a szakmát. Mes­ter elvtárs a gyár üzemi bizottsá­gának elnöke, 56 éves, napszítta arcú, mosolygós szemű. Milyen volt az ő tanonckora? — Szombathelyen tanultam a mesterséget. Négy évig voltam ta­nonc, négy évig tartott az ütés­verés. A mesternél laktam, reggel ötkor fel kellett kelnem, kitisztí­tanom a család összes cipőjét, mo­sogatni, törülgetni, piacra járni. — Hatkor kezdődött a lakatosmunka. Reggel hattól este hétig. Amikor iskolába kellett menni, nem kaptunk szabadnapot. Az iskolaórákat mun­ka után este 7-től 9-ig tartották. Az utolsó évben még vasárnap 's voltak rajzórák. Ezérí dolgozunk a SzIT csoportban — Fizetés? — Fizetés?? Ütés, verés, pofon járta. Ütött a mestertől a segédig mindenki. Fizetést nem kaptunk, A ruhát a szüléink vásárolták, — inár akinek voltak szülei. Az árva­gyerek könyöradományból szedte össze ruházatát. Továbbtanulásra, szemináriumra, tanoncotthonra, jó'- tanulásért jutalomra — álmunkba® sem gondoltunk. — Tudjuk mi jól, hogy milyen volt a tanonc helyzete, —- szól köz­be Kosa Józsi — nieg is becsül­jük magunkat. Azért tanulunk, ké­pezzük magunkat, ezért harcolóik a SzIT csoportban. Olyan szak­ember akarok lenni, mint Selmeczy Lajos, aki május elsején élmunkás lett. fl linnél Katolikusok levele a Punén üli Naplóhoz Az iskolák államosítása a hitélet szabad gyakorlásának is előfeltétele Lippóró! a következő levelet kap­Mult hét vasárnapján a helybei, katolikus plébános a paszíorlevel felolvasása után ilyeneket mondott: Meg fogjuk akadályozni az isko­lák államosítását! - Az á lami is­kolák lerongyolódnak', tankonyvei- keMMtffl erkölcstelenné lesznek %JSS3% bSrtWMWttM »fl. nak és Isten-hit :..'lku! nőnek tel így beszél most a plébános. Ne oEn regen, 1947 decembereben a Nemzeti Bizottságon keresztül le­hlet írtunk Virág Ferenc püspök úrhoz és kértünk eljárást ? PT „ti—, áld — mar hónapok o.a nem ísseíSSnyS«® ^hí^ktatáskt*­fzél erkölcstelenségről es arról, ' _ Pázmány Zoltán, a pécsi egye- i m nvuoalmazott tanára, volt jck­tem n7Ugjxránia 80 éves korúban t0ra IS Szilason elhimyt. a csehsz ,,, ^jváló tudósa volt Pázmány ^ úgyszólván a római Jj«fknvelven beszélt. - minden ®“r"^!ruSzkutatással is fog- Egyiptorm P3P^kájár3 , külföldi lakkozott felfigyeltek. A pécsi sas*i”te 4­SL! StZA 2* * hogy a gyermekeik hit nélkül nő­nek majd fel. Mi lippói katolikusok ebből csak arra _ következtetünk, hogy az iskolák áljamosítása nem­csak a nép kulturális felemelkedé­sének, hanem a hitélet szabad gya­korlásának is előfeltétele.” letartóztatták a tanút aKiröl kiderült, hogyJupndführer volt A népbiróság pénteki tárgyalá­sán Kész Zsigmond kiskassai kán- tortanltó ügyében felmentő ítéletet hozott. A tárgyalás folyamán a nép­biróság tanúként kihallgatta Auíh János 25 éves, kiskassai hentes­segédet .Auth a kihallgatáskor be­vallotta, hogy a votksbundinak tag­ja, sőt a negyvenes években a sPj- bok ifjúsági szervezetében „ju- gend-führer” volt. Három évvel ezelőtt voiksbund tagsága mia’tt 3 hétig mint őrizetes volt a rendőr­ségi fogda lakója. Auth Jánost ta­núvallomása után a rendőrség őri­zetbe vStte és kihallgatása végett a rendőrségre kisérték. — Felakasztotta magát és meg­halt Zók községben ^Szentgyörgyi János 40 éves földműves. A nyo­mozás megállapítása szerint tettét pillanatnyi efaiezavaraban követte el. A felszabadulás a dolgozók min­den rétege számára lehetővé tette, hogy tanuljon és a legmagasabb képesítést is elnyerhesse. A fővá­rosban 1945-ben, Pécsett 1946-ban nyílt meg az egyetem kapuja a munkások számára. Megszervezték a kétéves esti munkástanfolyamot azzal az elgondolással, hogy a be­iratkozott hallgatók, ha sikeresen megfelelnek az írásbeli és szóbeli vizsgákon, érettségivel egyenlő értékű bizo­nyítványt kapnak, sőt a közigazgatásban olyan állá­sokat is betölthetnek, amelyek egyébként doktori képesítéshez kö­töttek. Munka helyről az iskolapadba A tanfolyam iránt nagy érdeklő­dés nyilvánult meg a pécsi dolgo­zók körében. A jelentkezők a szak- szervezet szakmaközi választmánya efőtt tettek felvertei! vizsgát és akik megfeleltek, azok beiratkoz­hattak az egyetemi tanfolyamra. — Az első félév 40 munkáshallgatőval indult, mondja dr. Csekey István jog- kari dékán, — az előadásokat min­den nap este 6—8 óráig tartottuk- A taníerv szerint a hallgatók a társadalom és az állam életéről, gazdaságtörténetről, gazdaságpoliti­káról, magán- és munkajogról, anyagi büntetőjogról, közjogról, közigazgatási és kereskedelmi jog­ról, polgári perjogról kaptak rend­szeres tájékoztató előadásokat. Az anyag igen sokrétű, nehéz és komoly feladat elé állította azokat a hallgatóinkat, akiit napi munká­juk után ültek be fáradtan a tanterembe. Négyéves esti tagozatot szerveznek Megtudjuk, hogy most a kétéves est; tanfolyam befejezése után új- itndszerü, esti tagozatot szervez­nek az egyetemen. Az erre vonat­kozó rendelet szerint az új fjn- iolyon négyé -is* lesz és akik si­kerrel elvégzik, doktori diplomát kapnak. Csak érettségivel rendelke­zők iratkozhatnak be, de az esti tanfolyamot elvégzettek természe­tesen minden további nélkül felvé­telt nyernek. Az egyetlen kedvez­mény a dolgozók felé az, hogy a jelentkezők 10 százaléka felve­hető érettségi nélkül, ha olyan képzettségről tesznek ta­núságot a felvételi vizsgán, amely biztosítékot nyújt, hogy megfelel­nek a követelményeknek. A tan­folyam csak abban az esetben nyí­lik meg az ősszel, ha legalább 30 hallgató jelentkezik. Felmerül azon- Iban a kérdés, hogy abban az eset­ben, ha az új esti tagozat nem nyílnék meg, . mi lesz a most végző kétéves munkáshaitgafökkal, akik tovább akarnak tanulni, mert doktorálni szeretnének? Mit kérnek ti munkáshallgatók Amint G á r d o s i -József és V ö- rös László elvtársaktól, az egye­temi munikástanfolyam két legkivá­lóbb és leglelkesebb hallgatójától értesültünk, az induláskor olyan ígéret hangzott el feléjük, hogy a munkáshallgatóknak minden tekin­tetben segítséget nyújtanak. Az ígéret valóra váltását várják most, amikor nem valószínű, hogy az esti tagozat megindul, mert az esti négyórás studlwn_olyan lekötöttsé­get jelent a (TcJ^őzóknak, hogy a legnagyobb akarattal sem igen tudnának a feltételeknek meg­felelni. A most végző hallgatók tehát azt kérik, hogy remdes egyetemi hallgatóként iratkozhassanak be az egyetemre és félévenként alap­vizsgázhassanak. Reméljük, hogy a pécsi munkás- tanfolyam két esztendő óta dicsé­retes szorgalommal, megfeszített erővel tanuló munkáshallgatói mél­tányos elbírálásban részesülnek és a kultuszminisztérium megtalálja a módját annak, hogy teljesítse ké­résüket. Kereskedeimisia kuli úrnap Siklóson A Pécsi Városi Kereskedelmi Középiskola 1948 május 23-án kul, túmapor rendezett Siklóson a ta­nári kar, a kereskedelmi leány­iskola tánecsoportja és a fiúiskola tanulóinak bevonásával. Délelőtt dr. Máttyus László mb. igazba :ó Petőfiről tartott előadást. A műsor népi táncokból, Petőfi versekből és dalokból és népi jelenetekből állt, kiemelkedő pontja Setényi Fe­renc zenekonzervatóriumi növen­dék, volt kereskedelmista tanuló hegedüszáma volt. Délután, a sportpályán az intézet, növendékei Várkői Ferenc testne­velési tanár vezetésével spor be­mutatót tartottak. Este az ősi sik­lósi várkertben szabadTérj színpa­don vidám műsorral szórakoztatták a siklósi közönséget. A kűUúrnsp megrendezése Czuliavölgyi Wolf László intézeti tanár érdeme. — A közlekedésügyi miniszter közlése szerint a pécsi egyetem fennállása 25. évfordulója alkal­mából június 4—5—6-án a pécsi 1, szám postahivatal „Pécsi, egye­temi napok — Tanulj többet! — Hazádat építed" — szövegű külön­leges keletbélyegzőt használ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom