Új Dunántúl, 1948. április (5. évfolyam, 74-99. szám)

1948-04-20 / 90. szám

2 03 DUNANTOL 1948 ÁPRILIS 9 1 magyar dolgozó nép minden ellenséggel szemben ——— — — m —w megvédi as új Magyarországot Többezres ünneplő tömeg előtt beszélt Farkas Mihály elv; ár s a magyar parasztság problémáiról a MKP dunaszekcsői parasztgyűlésén A községháza előtt sötétkékegyenruhában áll a tűzoltózenekar. A templomtéren fehér selyem, rózsaszín brokát ünneplőben várakoz­nak a leányok, kezükben imakönyv és selyemzsebkendő. Zöld, sötét­kék, fekete szoknyát, sárga és fehér harisnyát viselnek a sokac- ányok és a színpompás képet alig-alig töri meg egy-egy fekete férfi- ünneplő! férficsizma. A kastélyudvarban sűrű az embererdő, itt van 1 mohácsi járás minden községe. Somberek, Bár, Bátaszék, Mohács, r.abarc, Lánycsók, ki tudná mind felsorolni? Tábláik egyszerűek, de sokatmondók: Megvalósítjuk a község hároméves tervét! — Termelj többet, jobban élsz! — Mezőgazdasági versennyel a jobb életért! — Miénk a föld! és számtalan táblán: Éljen Rákosi Mátyás! Éljen Far­kas! Éljen a hároméves terv! Éljen az államosítás! Fél II van, mikor megérkezik Farkas elvtárs. A községháza előtt Ír. Réthelyi József esperesplébános Devecseri József községi fő- irgyző fogadják a helyi pártszer­vezet vezetőinek társaságában. Mikor Farkas elvtárs felesége és húga, valamint Krancz Pál .me­gyei titkár társaságában belép a kastélyudvarba, egetverő éljenzés köszönti. Ajándékok Farkas elvtársnak Soha falán ekkora tömeg nem volt itt az évszázados gesztenyefák "Jatt, „gróf” Jankovics 5000 holdas nagybirtokos egykori portájában. Soha ilyen lelkesedést, örömet, győ­zelemköszöntő vigságot nem hal­lott a fehérfödros, kanyargó Duna. A földek napszítta arcú, dolgos népe tekintett várakozóan Farkas elvtársra, aki eljött, hogy fel­avassa a dunaszekcsői pártszer­vezet zászlaját. A Himnusz hangjai után kibon-' tották a gyönyörű aranybetüs vörös zászlót, amelyre Farkas Mihályné zallagot kötött. A szél belekapasz­kodott a nemzetiszínű szallagokba, a nemzetiszinnel díszíTett vörös brokátba. Ekkor váratlanul, mintha a földből bújtak volna elő szebbnél-szebb népviseletbe öltö­zött leányok, ajándékokat adtak át Farkas Mlhálynénak. Kaptunk földet — adunk kenyeret Színes sokac népviseletbe öltözte­tett babát (Malakoczki Gyuláné re­mekműve), pirosszalagos, hófehér élő báránykát, s virágcsokrok, cse- épvirágok tömegét. Somberek kül­döttje ropogósra sütött fehérkenye- cf nyújtott át Farkas elvtársnak: Kaptunk földet, adunk crte ke­nyeret! mondotta csengő hangon. — A mohácsi rendőrség énekkarának ehány száma után Farkas Mihály elvtárs emelkedett szólásra. — Ez a nagygyűlés is igazolja •ií’, hogy a magyar dolgozó pa- •' nsztság nagyobb bizalommal visel- jfetik a Magyar Kommunista Párt ránt. Ez nemcsak dunaszekcsői. nemcsak mohácsjárási jelenség, szerte az országban a dolgozó parasztság nagy seregei megin­dultak a MKP felé, kérik a pártba felvételüket, mert ezzel is kifejezésbe akarják juttat­ni bizalmukat azzal a párttal szem­ben, amelyet Rákosi Mátyás vezet a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó parasztság, az értelmiség érdekeinek megvédéséért. Ma már tar a halyjef. hogy a MKP felé nemcsak ' az újgazdák. vagy mond­juk a szegényparasztság áramlik, hanem a módosabb gazdák áramlása Is. Tekintet nélkül arra, hogy módos vagy nem módos a magyar gazda, a mi pártunkban látja azt az erőt. amely biztosítja a magyar dolgozó parasztság érdekeit. — Az évszázadokon át megta­posott és plnyomott magyar pa­rasztság ma együtt a munkásosz­tállyal uralkodóerővé törte fel magát és ma az ország a dolgozók országa, — folytatta Farkas elv­társ. Ebben az országban munkás- és parasztdemokrácia van és ezért a magyar dolgozó népnek kell ezt az új Magyarországot erősí-, teni, támogatni és minden ellen­séggel szemben megvédeni. Most, amikor a népi állam hozzá­Amikor a paraszt nehéz helyzetbe került, kölcsönt csak uzsorakama- ton kapott, kihasználták nehéz helyzetét, hogy a lökések tönkre­tegyek és a végső fokon elvették a paraszttól a földet. A magyar paraszt tulajdona szent és aki ezt meg meri bántani, annak elsősorban velünk gyűlik meg a baja. A szövetkezet a felemelkedés utia Nemcsak arról van szó, hogy en­nek a földnek örökre a parasztok tulajdonában kell maradni, hanem arról is, hogy íz újgazdák általá­ban a magyar parasztok gazdasági­lag erősödjenek, gyarapodjanak és jómódban éljenek. De csak akkor lesz virágzó mezőgazdaság, jómó­dú parasztság, ,ha a magyar gaz­dák rálépnek a szövetkezés út­jára. A magyar mezőgazdaság évszá­zados elmaradottságát a mi vé­leményünk szerint csali a szövet­kezéssel lehet bepótolni, a szövetkezeti út adja meg a lehe­tőséget, hogy a magyar gazdák többet, jobbat tudjanak termelni és ennek következtében nagyobb jö­vedelemhez jussanak. Mi ezt tartjuk helyesnek a parasztság érdekében, de természetesen a parasztságnak magának kell döntenie, helyes-e ez az út vagy sem. Senkit nem kény­szerítenek erre az útra. Addig is azonban, amig a magyar parasztság nem fér rá a szövetkezésre, a magyar népi állam minden más módszerrel továbbra is támogat­Rérmálásra! svájci karórák, arany- nyakláncok, fülbevalók egyéb aranyák szeiek nagy választékban Krimlicr és Sánta cégiül szerezze be nyúlt a tőkések, bankárok, gyáro­sok tulajdonához, most amikor a földreform titán a népi állam fel akarja számolni a tőkések uralmát is, amikor a kormány elfogadta a száz munkáson felüli gyárak ál­lamosítását, most azzal jönnek a tőkések ügynökei a parasztokhoz: vigyázz paraszt, mert a gyárak ál­lamosítása után sor kerül a földek államosítására. Nagyon ravasz mó­don dolgoznak ezek az ügynökök, így akarják a paraszt segítségé­ve! visszaadatni a gyárosok szá­mára a gyárakat, a dolgozó pa­rasztot szembe akarják állítani a népi álammal. Ha helyes volt a száz holdon felüli birtokot odaadni a parasztoknak, akkor helyes volt a 100 munkást foglalkoztató gyárakat a munkások­nak adni. Ha tőkésosztály megszű­nik, akkor nem lesz Magyarországon olyan kizsákmányoló erő, amely kiuzso- rázza a parasztságot. Mer-f ne felejtsük ei, hogy a pa­rasztokat nemcsak a földesur fe­nyegette, de komoly veszedelmet jelentett a magyar paraszt számá­ra az uzsorás bankár és vele szö­vetségben levő gyáros, tőkés. — ni fogja: tenyészállatokkal, gépek­kel, vetőmagvakkal. Emellett szükség van arra is, hogy emeljük a dolgozó parasztság szak- képzettségét, a parasztok fiait me­zőgazdasági szakiskolába, szaktan- folyamokra, felső iskolákba vigyük. Nyomatékosan hangsúlyozta ezután Farkas elvtárs, hogy a nagybérlőktől el kell venni a bérlés! jogot és oda kell adni a kiäberlöknek, majd beszédét a termelési verseny méltatásával és a nemzetközi hely­zet ismertetésével fejezte be. A percekig tartó tapssal több­ször megszakított és megéljenzett beszéd után Csányi János rendőr- törzsőrmester szavalt, majd Krancz Pál megyei titkár szólalt jel. Krancz elvtárs a mezőgazdasági versenyről Krancz Pál elvtárs rámutatott arra, hogy a mohácsi járásban mindenütt megindultak a termelési verse­nyek. Ezzel növelni ludjuk a parasztság jövedelmét és gazdagabbá tessz in az országot. Ezért kell, hogy ne- csak egyes gazdák, hanem egész falvak és járások versenyezzenek egymással, bekapcsolódjanak ebbe a versenybe a dolgozó magyar pa­rasztság széles tömegei. Földvári János járási titkár elv­társ zárószavaival végétért a nagy­gyűlés. SZTIPICS új tánciskolája kedden, április 20-án. este 8 órakor kezdődik I a Nő e g vletba n Darvas József építésügyi miniszter dr. G y e t v a i János főispán cí­mére 5900 forintot küldött a bá­nyaszerencsétlenség áldozatai hoz­zátartozóinak támogatására azzal, hogy 1000—1000 forintot az elhal­tak családjának, 300—300 forintot a sebesültek hozzátar.ozóinok jut­tasson el. A főispán azonnal in­tézkedett, hogy az adományt a hátramaradottakhoz eljuttassa. ma már a MKP felé megindult mm ^sniiüi Seséiif ggfljtese a haflisrváHnait; április hó 22—23-án Megvédjük a parasztság tulajdonát T-d&ftUetelUH' UésssülMk adjus 1-é*t a pécsi doÍQótzóU Szerte az országban éppúgy, mint Pécsett, soha nem tapasztalt lelkesedéssel készülnek a dolgozók május 1. megünneplésére. Ezen a május elsején ünnepük meg először hogy a magyar haza a dolgozó nép országa lett, hogy a munkás a ma­ga gyárában dolgozik, mint a pa­raszt a maga földjén és hogy vég­re megvalósult a munkásosztály egysége, amely biztosítja, hogy végre tudjuk hajtani az előttünk álló feladatodat is és kiharcoljuk a szocializmust. Az ünnepség április 30-án, pénteken este 8 órakor kez­dődik ünnepélyes harsonazúgás köz­ben, majd szabadtéri előadás kö­vetkezik. Másnap kora reggel zenés ébresztő járja be a város utcáit és köszönti a szabad máiust. A város számtalan pontján olcsó büffélcet állít fel a Községi Elelmiszerüzem. A nagygyűlést a nagyszabású Ipari felvonulás után tartják, egészen rö­vid lesz és a Balokányi ligetben rendezett népünnepély követi. — A Balokányi ligetben egész nap és egész éjjel zene, tánc, olcsó bűi* fé várja a szórakozni vágyókat. Az ünnepségek vasárnap is folyta­tódnak, nagyszabású sportünnep­ségek, ifjúság ünnepe és egyéb változatos program készül . Az üzemek dolgozói külön meg­lepetéseket készítenek, amellyel ki­fejezésre akarják jutfatni, hogy Magyarországon végérvényeset) győzött a nép. Rendes bíróság tárgyalja a vókányi gyilkosság ügyéi Ma tárgyalja a pécsi törvény­szék büntetőtanácsa Andics Já­nos és Schmidtfeld Lőrincné vó-' kányj lakosok ügyét. Andicsot az­zal vádolja az ügyészség, hogy megölte id. Fazekas Imre vókányi gazdát. A váda: Andics a rendőr­ségen és a vizsgálóbírónál beis­merte és tettének okául azt hozta fel, hogy féltékeny volt a vele közös háztartásban élő Sdhmidt- feldnéré. Az elmúlt nyáron íártott statáriális tárgyaláson Andics viszavonta beismerését, Schmidt- feldné maga is tagadta hogy fel­bujtotta volna a legényt a gyil­kosságra. Andics ügyét rendes bí­rósághoz utalták. Nehezen váltak meg a királyi koronától 5 kuüuszmsniszter elrendelte a pécsi egyetem nevéből az Erzsébet szó eltörlését A tudományegyetemek demokra­tikus szellemben történő átszerve­zésével kapcsolatos képviselői inter­pelláció során az országgyűlés fog­lalkozott annakidején a pécsi egye­tem kérdésével is. Megemlítették ebben az interpellációban, milyen „nehezen” tett eleget a pécsi egye­tem jogi kara annak a kormány- rendeletnek, amely a címer fölötti korona elhagyását rendelte el. — Foglalkozott az országgyűlés a pé­csi tudományegyetem tanácsának azzal a jogi kar által sugalmazott határozatával is, amelyben arra ké­ri a vallás és közoktatásügyi mi­nisztert, hogy hagyja meg az egye­tem „Erzsébet Tudományegyetem” elnevezését. Kérelmét egészen fur­csa módon indokolja meg: Azt mondja ugyanis, hogy ezt a nevet az egyetem nem felülről kapta címében, hanem az Erzsébet név felvételét Pozsony város tör­vényhatósági bizottsága annakidején még az egyetem ottani megalapí­tása előtt kérte.” Ezt az elneve­zést, — mondja a határozat — tör­vényben állapították meg s így törvénnyel kellene megváltoztatni. Ahelyett ,hogy a jogi kar átér­tené a megváltozott viszonyokból eredő követelmények szükségsze­rűségét, paragrafus „csepürágássa!” „törvényt” emleget és elavult, ócs­ka elméletekkel próbálja megmere­víteni a demokrácia államgépezeté­nek lendületes munkáját. Monda­nunk sem kell természetesen, hogy a pécsi egyetem tanácsának ezt a határozatát a kultuszminiszter nem vette figyelembe s nem engedte meg az Erzsébet név használatát. ■ i. Két felesége volt a sikkasztó hajósnak A mohácsi rendőrség letartóz­tatta Varga TI. János uszály­kormányos-, aki 600 tekercs kát* rénypapirt és óriási mennyiségű ruhacsomago! elsikkasztott. Kide­rült róla, hogy Románia és Ma­gyarország között embercsempé­széssel foglalkozott, továbbá, hogy Bulgáriában és Mohácson j* vol* egy-egy felesége. Budapestre kí­sérték. Uj vezetőséget választott a Batsányi Társaság Meg hell oldani a (K. I.) Vasárnap délelőtt a Bat­sányi Társaság ezévi közgyűlésén új vezetőséget választottak. Elnök dr. Várkonyi Nándor lett, a kul­turális decentralizáció régi harco­sa, főtitkár Váradi Károly, a szo­cialista költő, alelnökök Illyés Gyula és Morvay Gyula, a Nagy­kanizsán élő kitűnő író, titkár dr. Csorba György, a Baumgarten- díjas költő, jegyző Hunyady Jó­zsef, pénztáros dr. Vörös Márton. A közgyűlésen megismerhettük a Társaság 3 éves tervét, amely számos vidéki felolvasó estét ter­vez Dunántúlon és Duna-Tisza kö­zén. A főiprobléma a Társaság fo­lyóiratának, a Sorsunknak a kér­dése volt. A folyóirat myania olyan anyagi nehézséggel küzkö- dik, hogy kérdésessé vált a to­vábbi megjelenése. Csuka Zoltán megállapította, hogy a Sorsunk­nak át kell térnie a kamara iro­dalom területéről a néppel egybe­fonódó irodalom területére. Uj olvasóközönség alakult ki és azt a Batsányi Társaságnak is tudo­másul kell vennie. A folyóirat csődje valóban az eddigi szellemi irányítás csődjét is jelenti. A kor­mányzat ugyan jelentékeny ősz- szeggel támogatja a folyóiratot, a legerősebb támogatás azonban Sorsunk válságát! maga az olvasóközönség. Válasz­út előtt áll tehát a Sorsunk: vagy megelégszik az eddigi szűkszámú polgári olvasóival, vagy kibővíti olvasóközönségét, kezébe adja a Sorsunkat az üzemi munkásoknak és föld dolgozóinak. Ennek félté* tele, szülessen újjá a folyóirat. álljon a nép és a demokrácia szol­gálatába. Megfojtotta vadházasságbao szüleied gyermekét Ma tárgyalja a törvényszék bün- tetötanácsa Antal Eszter * 32 éves mohácsi leány gyerrrtekölési bűn- lettet. Antal Eszter vadházasság­ban élt Szűcs Sándor földművessel. December végcfelé gyermeke szü­letett, akit azonban kéthónapos ko­rában megfojtott, a kis holttestet pedig Szűcs elásta. Szűcsöt bűn­pártolás címén ugyancsak ma von­ják felelősségre. FEHÉR SPORT GYERMEKKOCSI és egy gyermekketrec, egy 6X9*** modern fényképezőgép eladó. — Felsőbalokány utca 43 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom