Új Dunántúl, 1948. április (5. évfolyam, 74-99. szám)

1948-04-11 / 83. szám

MIa - ****** »AfS0&aLt t V. EVPOl ]?£<»& i í'J&u^\)éQ‘)eíem J°9 Állóra tudományi áoro Rákóczi—ut Volksbundisták és SS-ek monstre pere a nép bíróság on Ma temetik az András­oknál bányá szaldósatokat 300 000 forintot utaltak ki áprilisi közmunkákra ISTA PÁRT DÉLDUNÁNTULI L A P 3 A Arc 60 fillér PÉCS, 1948 ÁPRILIS 11 VASÄRNAP Nagyhangú politika — igen rövid bottal Irta: Pajzs István Egy esül Csehszlovákiában a két munkáspárt Az összes pártok közös listán indulnak a választásokon Ha néhány héttel ezelőtt a cseh­szlovákiai jobboldali puccs meg­hiúsulásakor, majd a íinn kor­mány határozata után, amely el­fogadta Sztálin javaslatát a szov­jet—finn tárgyalások megkezdd, séne, rém öltén jelentették ki az amerik aj rádiékommentátorofc, hogy „Európában mozog a lábunk alatt a föld", most a columbiai események ismeretében annál in­kább kapkodhatnak a fejükhöz Truman és barátai. A földindulás nem áHit meg a „vasfüggönynél'', áttolódott Nyngateurópára, azon­túl az egész nyugati földiekére. Columbiában szétpattant ax ame­rikaid Imperializmus egy fontos láncszeme, megmutatva Dél ameri- ka népeimet elszántságát, hogy yégeávesseneá saját tőkésosztályuk és az amerik« kapitalisták kizsák­mányoló, gyarmatosító politikájá­nak. Különös jelentősége van an­nak is, hogy éppen azon e na­pon keli fel elnyomói ellen Co­lumbia népe, amikor a Bogotában ülésező pánamerikai kongresszus újabb szerzödéeeel akarta meg­hosszabbítani a kis amerikai or­szágok rabláncrafürését és az Egyesült Államoknak való korlát­lan politikai, gazdasági és kato­nai kiszolgáltatását. Magában az Egyesült Államok­ban is egyre elemibb erővel mu­tatkozik meg a tömegek ellenál­lása az. uralmon levő háborús klikk politikájával szemben. Az amerikai kisemberek milliói moz­dulnak meg a béke, a szabadság és a haladás ügyének védelmére. Napról-napra dolgozók százezrei, újabb és újabb szakszervezetek és tömegszerv ezetek csatlakoznak Wallace táborához, amely a népek közötti együttműködést és az em beriség megbékélését hirdeti. A harmadik párt ellen hozott remi- szabályok, a progresszív elemek üldözése nem az amerikai tőkés­osztály erejét, hanem nyilvánvaló gyengeségét és félelmét bizonyít­ják attól a kudarctól, amely a tőkések zsoldjában álló demokrata és köztársasági pártot egyaránt fenyegetheti. Nem különb azonban a helyzet az amerikai imperializmus csatló­sainak táborában sem. A Marshall, terv mindinkább olyan formában támogatja a nyugateurópai orszá­gokat, mint a kötél az akasztott embert. Nem véletlenül írja a konzervatív Economist kétségbe­esett hangon „Nagybritannia csőd előtt áll, az éhség és munkanél­küliség réme nyugtalanítóan kö­reibe került". Ezeknek a sötét ■ jóslatoknak a jelentőségéből mit- som von le az a tény, hogy nagy részt ijesztgetésnek szánták őket. Az amerikai támadó politika nyomában csaknem valamennyi nyngateuTÓpai országban a polgár­háború réme kíséri, a nélkülözés, az infláció, a munkanélküliség egyszerre szakadnak a dolgozó nép nyakába. És vájjon , milyen szilárd az a nagy hanygal meg­hirdetett katonai erő, melyet kü­lönböző öthatahni szerződések, majd IS hatalmi konferenciák uyo mén csillogtattak meg az éhező és békességre vágyó népek előtt? Égy tekintélyes angol hetilap, a .,Tbe New Statesman and Nation", így ir erről a kérdésről: „Anglia »rámára 1948-ban katonai tervekkel foglalkozni esztelenség, hiszen még abban a helyzetben sem va­gyunk, hogy egy másodrendű há borút viselj iink. Harci játékok játszásával az angol—amerikai ve­zérkar térképszobájában nem ve­zetjük félre az oroszokat, legfel­jebb az amerikaiakat." így vélekedik saját erejéről és katonai hatalmáról a „tengereik ura". És vájjon, hogy állunk a többi „szövetségessel” Nem vala­mi nagy választékra vall, ha Franco Spanyol országa* kellett T román­nak a Marshall-tervbe való bevo­násra javasolni olyan formában, aani még az amerikai háborús klikk körében is rémületet és visszatetszést keltett. A Franco kérdésben elfoglalt álláspontjuk­kal «* Egyesült Államok Jóval többet vesztettek politikailag, mint gazdaságilag vagy katonai lag nyertek a csőd szélén álló, a spanyol nép által gyűlölt Franco, rendszer kutyaszíjjraíüzésével. Az amerikai háborús uszítók politikája somra kudarcot vall * világ minden részén. A Newyork Herald Tribuné-ben maga Walter Lippmao kénytelen beismerni, hogy: „az ebnutt évben rosszab­bodott az. amerikaiak helyzete Gö­rögországban, a középkeleten és Kínában. A Truman-kormány ugyan vállal kötelezettségeket, de »/, eseményekre való befolyása egyre csökken." Mindezeket a külpolitika* kudarcokat még söté több tónussal festik alá az Ame­rikában mutatkozó válságjelensé­gek. A napokban folyó bányász- szitrájk súlyos csapást mért az acél- és autóiparra, a legutóbbi newyorki tőzsdekrach nyomán a Wall Street Journal újabb, a 30-as évek katasztrófáját felül­múló gazdasági válságtól tart. A sorozatos sikertelenségek miatt az amerikai külpolitika egyre in­kább levett álarcát és gazdasági nyomástól kezdve fegyveres fe­nyegetésekig minden eszközt al­kalmasnak talál, hogy beavatkoz­zék az európai országok belügyei- be. A jövő vasárnap tartandó olasz választásokon az imperialis­ták lakájainak győzelméért össze­fogott Truman vatikáni követétől kezdve az összes amerikai ipar­mágnás, a drótonrángatott báb- politikusok, a doUárszocialisták és a terrorcselekményekre készülő földalatti fasiszták serege. Nincs az az erő azonban már sem Európában, sem Amerikában, amely meg tudná akadályozni a demokrácia és a béke gondolatá­nak előretörését. A Truman-klikk nyilvánvaló diplomáciai kudarcá­ról lebbenti lel a fátyolt a már idézett Walter Lipproan, amikor a következőket írja: „ahelyett, hogy szelíden beszélnénk, de nagy bot­tal járnánk, igen hangosan beszé­lünk, de ingadozunk és habozunk, amikor arra kerül sor, hogy nagy­botra tegyünk szert." Mi más ez, mint a nyilvánvaló gyengeség be­ismerése, mi más ez, mint össze­omlása mindannak, amiben a dol­lár fanatikusai, a jobboldali szo­ciáldemokratáktól kezdve Fran colg és De Gasperiig hittek. Való­ban. a háborús politika egyre ki­sebb hiteire talál a világ népei­nél. Hiába mesterkednek a nyo gáti kardesörtetők, sem rövid botjukkal, mégkevésbé eszeveszéjf gyűlöletet és háborút rikácsoló nagy hangjukkal nem fogják töb­bé megijeszteni a szabadságsze­rető népeket, amelyek e’ vannak szánva nemzett függetlenségük és a demokrácia megvédésére. A Csehszlovák Kommunista Párt központi bizottsága elfogadta a szakszervezeteknek azt a javasla­tát, hogy a májusi választásokon közös listán induljanak a Csehszlo­vák Nemzeti' Front pártjai. A kö­zös lista gondolatát úgy a szociál- demokrata, mint a osehszocialista Co-huabiában pénteken forrada­lom tört ki. A Gomez vezetése alatt álló párt volt eddig kormá­nyom. a baloldali liberális párt azonban egyie növekvő ellenzéki erőt képviselt és moe: magához ragadta a hatalmat. A forradalom kitörése azzal kezdődött, hogy Gaitant, a baloldali liberális part vezetőjét az utcán lelőtték, mire az összefutott emberek a gyilkos: megüncseltéik. Nagy tömeg gyűlt össze, a Km1", ők megrohanták a k'O.Tbániyépú’s .í;Lct, « kp]v;e:yaíív iapok kiadóhivékalait és rövidesen a nemzeti rádióállomás közöl-e, hogy a forradalmárok átvették Columbiában a hatalmat ésEchan­Két hetes nyomozás után a sze­gedi rendőrség államvédelmi osz- fálya széleskörű dernokráciaellenes szervezkedést leplezett le. Március végén szegedi közhivatalnokok és magánszemélyek postán demokrá- eiaelleues, lázíió tartalmú röpcédu- !ákaf kaptak. A röpcédulákat Lévai Béla, dr. Keller Tivadar városi al­jegyző, Mélykúti Béla hivatásos fő­hadnagy és Tóth Pál MÁV segéd­tiszt szövegezte. begépelésében Lé­vai Béla húga Lévai Olga segéd­A Műegyetemi Technikus Kör konferenciájának ünnepélyes meg nyitásán Rákosi Mátyás elvtár' mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a népi demokráciában a mér­nökök termelésének is a nép ér­dekeit. kell szem előtt tartani. Megváltozott a technikusok és mérnökök szerepe a termelésben. Azelőtt a mérnökök nem is vették észre az összefüggést mindennaoi i munkájuk és az országos problé­mák között. Ma tnár a mérnöknek jól végzett munkája rriclklt ismernie kell saját mimkájának összefüggését az ország egye­temességével. a gazdasági és politikai kérdésekkel. Ez szükségessé teszi a műegyetemi oktatás kibővítését. Gondoskodni kell róla, hogy a demokrácia jöven­dő mérnökei ismerjék annak a tár- «adulmnpak a szerkezetét, gazdasá­és katolikus néppárt is magáévá tette. Gottwald miniszterelnök han­goztatta: nem akadályozzák meg ellenzéki pártok indulását, azonban nem tűrik, hogy a köztársaság kül­földi ellenségei szervezkedjenek a demokrácia leple alatt. — A Cseh Szociáldemokrata Párt központi vé­dőt a forradalmi Junta köztársa­sági elnökié nevezte ki. A forra­dalmárok. elfoglalták a páname­rikai értekezlet helyiségeit i6 Ó6 így az értekezlet nem tudta foly­tatni működését. Ez a konferencia valószínűi cg végétéi. A páname­rikai értekedet néhány résztvevő­jével, így bizonyos külföldi újság­írókkal szemben történtek tettle- gességek. viszont a forradalmárok biztosították az értekezlet részt­vevőit, jrogy a külföldiek életét és vagyonát veszély nem fenye­geti. Columbia fontosabb városai is a föváros, Bogota a felkelők kezén van. A forradalom idején Bogotáiban tartózkodott Marshall amerikai külügyminiszter is, akinek mind­kezett. 'Az írógépet Csornák Ferenc kereskedő bocsátotta a szervezke­dés rendelkezésére. A mozgalom egyes tagjainál tartott házkutatás alkalmával fegyvert, robbanóanya­got és röpcédulát találtak. A szervezkedés tagjai előkészü­leteket tettek arra is, hogy szabo­tázscselekményeket kövessenek el. Az államvédelmi osztály őrizetbe vette őket és átadta a népfigyész- ségnek. . gi és politikai életének rugóit, amelyben dolgozni fognak. Beszéde végén Rákosi elvtárs a műegyetem t-mári karát kérte, hogy szakmunkájuk elvégzése mellett foglalkozzanak hazánk politikai kérdéseivel, nemzetközi kérdései­vel, hatalmas mozgalmaival is és a jövendő mérnökgárdát szaktudás mellett a demokrácia és a# dolgozó nép szeretettre is ne­veljék. Ortuíay Gyula kultuszminisz­ter és Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter a műszaki értelmiség és » mun­kásság összefogásának szüksé­gességét hangoztatták majd Karczag Imre iparügyi állam­titkár rámutatott arra, hogy az ál­lamosítással soha nem látott lehe­tőségek nyíltak meg a magyar mű s-ak: értelmiség előtt. zetősége legutóbbi ülésen eihatá- rozta, hogy hozzájárul a két cseh­szlovák munkáspárt egyesítéséin'/ Május 14— 18-ig összehívják a vá­lasztmányt, majd » pártkongre-/ szust, amely végső fokon kimond­ja * két csehszlovák munkáspárt egyesülését. S/il/avarla a pánamerikai értekezleiel a eoltimbiai baloldali forradalom A főváros és as ország túlnyomó réssé a felkelők kesén ran Demokráciaellenes szervezkedést leplezett le a rendőrség Szegeden síidéig még nem történi bén ó- désa. A munkásság a felkelői mellé áfttt és a columbiai szakszervezeti tanács a nemzeti rádióállomás út­ján az egész országban elrendelte, az általános sztrájkot Egvben W szólította, a munkáseágc' hogy fogjon fegyvert * forradalmi sike­rei biztosítása érdekéiben A bo- gotai forradalom számos áldozatot követek. Éjfélkor a nagyobb kor házakban már 202 sebesültet ápol­tak, közülük 26-dn reggelre meg­haltak. Az utcákon is sokfelé bor:(estek bevernek. A nemzett rádió jelentése szériát Gome* * columbiai konservativ párt vezé rét, Gaitan gyilkosának felbujtó­ját megölték. Amerikai egyetemi tanárok tiltakozása 150 amerikai egyetemi tar.uf. köztük a newyerki egyetem két professzora nyílt levelet intézett Trumanhoz és Qark közoktatás- ügyi miniszterhez. Aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy ma az Egye­sült Államok bármelyik tisztviselő­jének joga legyen annak megálla­pítására, hogy a gazdaságTfiozóib* oktatása és tanulmányozása om- boló tevékenység. Interparlamentáris únió határosain \ A sajtószabadságról szóló genfi UNO konferencián Boldizsár Iván külügyi államtitkár, a magyar kü1- döttség vezetője hangoztatta, hogy a mai világpolitikai helyzetben nem elegendő, ha a konferencia állá1' foglal az álhirek ellen, nem elegen­dő, ha ünnepélyesen elítéli a hábo­rús uszítást és ha erélyesen felhív­ja a sajtó munkásait kötelességük­re. A mi felfogásunk az, — mon­dotta. — hogy még egy lépést kel’ tenni és határozott szavakkal aján­lani kell a kormányoknak, hogy te­gyenek megfelelő rendszabályokat az álhírek és uszítások ellen. — A magyar javaslat körül vita alakult ki, amelynek során a belga felszó­laló javasolt némi módosítást, amelyhez a magyar delegáció hoz­zájárult. A konferencia részvevő' egylrangiMii elfogadták. ? mag ■ at kiegészítő javaslatot, amely 'gv hangzik: _ Az UNO konferenciai* nyomatékosán ajánlja minden or­szágnak, tegye meg a maga terü­letén a szükséges lépésekét abból a célból, hogy fenti üfmepélyes Ha­tározat hatályosságát biztosítsák. Rákosi Mátyás a műszaki értelmiség feladatairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom